Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
Közös kísérletek a tsz-ekben Szovjet szakemberek látogatása az Állat forgalminál (Egy szovjet mezőgazdasági küldöttség hosszabb időre jött Magyarországra tapasztalat- csere céljából és ezalatt megyénkbe N többször is ellátogat tott. Először két állami gazdaságban jártak: Daimandan és Fornádon, majd a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vezetőivel találkoztak, s érdeklődtek a hizlalási kísérletek tapasztalatairól. A tsz-ekhez közösen V. V. Andrejev minisztériumi főosztályvezető és V. E. Ronyisz tudományos kutató főként a táptakarmányok etetésének különböző fajtákkal és tartási körülmények között való összehasonlítását kísérte figyelemmel. Tárnok Lajos igazgató elmondta, hogy az eredmények, például a hizlalási idő lényeges megrövidülése egyrészt a takarmányok összetételének, jó hatásának tulajdonítható, másrészt viszont — szerintük ez a döntőbb — a tsz-ekkel közösen kidolgozott technológia alkalmazásának eredménye. Jó néhány szövetkezettel kooperál a vállalat és egy év alatt megkétszereződött ezekben a gazdaságokban az önetetők és önitatók száma. Udvarházy Mihály főmérnök, aki egyetemi szakdolgozatán ebből a témakörből készítette, részletes beszámolót tartott a szovjet szakembereknek. Elmondta, mit mutatnak a Purina táp felhasználásának tapasztalatai, összehasonlítva a magyar táptakarmány használatának eredményeivel, illetve a hagyományos tartási móddal. A Tolna megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat, a többi megyéhez viszonyítva, nagyobb mennyiségben használ ilyen tápót és az országos hizlalási kísérleteken kívül még két kísérletet végez. Sióagárdi látogatás Az eszmecsere után Sió- agárdra látogatott a küldöttség és a gyakorlatban megnézte a kísérletek egy részének alakulását. Az idén megnagyobbodott közös gazdaság a hizlalási tapasztalatok bemutatásán kívül is érdekes látnivalókkal és élményekkel szolgált V. V. Andrejevnek és V. E, Ronyisznak, mert magyarországi tartózkodásuk alkalmával most jártak először termelőszövetkezetben. Érdekelte őket a tagság jövedelmének alakulása, a munka- szervezés, a gépesítettség és minden, a gazdálkodással ösz- szefüggő fontosabb kérdés. V. V. Andrejev nyilatkozata Nyilatkozatot kértünk V. V. Andrejevtői egész magyarországi útjuk céljáról, s az út eredményességéről. Elmondta, hogy főként a takarmánykeverékek összetétele érdekli őket, általában a takarmány- készítés, de maga a felhasználás módja és eredménye is. Jártak Szolnokon és az Alföld más vidékein, továbbá kísérleti intézetekben, állami gazdaságokban, majd pedig Szekszárdra, illetve Sióagárd- ra látogattak el. Náluk is folynak hasonló takarmányozási kísérletek és összehasonlítás céljából tették meg ezt a magyarországi körutat. Véleményük szerint azon kell dolgozni, hogy a Purinához hasonló hatékonyságú takarmánykeveréket, illetve kon- centrátumot sikerüljön előállítani, tehát ne kelljen külföldről behozni ilyen értékes takarmányt. Hazánkban minden gazdaságban jó munkaszervezéssel, magas fokú gépesítettséggel találkoztak és nagy vendégszeretetet élveztek. Ezúton is, a Népújság hasábjain keresztül. köszönetét mondanak mindezért. G. J. v munkája — fél évtized tervei Ülést tartott a KISZ-megyebizottság Fél é A KISZ Tolna megyei Bizottsága szerdán délelőtt Szekszárdon megtartott ülésén először személyi ügyeket tárgyalt. Néhány megyebizottsági tag helyett, akik elköltözés, munkahelyváltozás, vagy egyéb okok miatt nem tudnak részt venni a megyebizottság munkájában, új tagok kooptá- lását javasolta a vb. - "• ' Az ülés második napirendi pontjaként dr. Gyugyi János, a megyei tanács yb-elnökhe- lyettese tájékoztatta a megyebizottság tagjait a harmadik ötéves terv éveiben elért eredményekről, a megye gazdasági fejlődéséről, kulturális és egészségügyi viszonyainak javulásáról. Dr. Gyugyi János részletes, minden jelentősebb kérdést átfogó ismertetést adott a harmadik ötéves terv imponáló erdményeiről, Tolna megye gyors ütemű ipari fejlődéséről. A megyei tanács elnökhelyettese ezután ismertette a Tolna megye fejlesztésére vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseket, amelyek a negyedik ötéves terv időszakában kerülnek megvalósításra. Szólt a mezőgazdaság, az ipar fejlesztéséről, a jelentőKözélelünk Szakszervezeti tanácskozás Szekszárdon Tegnap négy déldunántúli megye szakszervezeti képviselői gyűltek össze a megyeszékhelyen, hogy megvitassák a pécsi szakszervezeti táj iskola második félévi munkatervét. A pécsi tájiskola a szakszervezeti funkcionárusok továbbképzését szolgálja. Előadói a SZOT és a négy megye SZMT szervezeteinek munkatársai, akik egytől négy hétig terjedő tanfolyamokon biztosítják a szakszervezeti vezetők továbbképzését. Legutóbb az újonnan választott szakmaközi bizottságok harminchat titkára vett részt ilyen tanfolyamon. sebb Tolna megyei beruházásokról, s vázolta azokat a feladatokat, amelyekben hathatósabban szeretnék igénybe venni a fiatalok segítségét a negyedik ötéves tervben. A Tolna megye fejlesztésére vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelések megvalósításához jelentős segítséget adnak a megye ifjú kommunistái. A fiataloknak természtesen kéréseik — s amint Gyugyi János elmondta — jogos kéréseik vannak. Csak néhányat idézünk: „a negyedik ötéves tervben minden úttörőcsapat kapjon csapatotthont és a KISZ-szervezet önálló helyiséget Az új lakótelepeken, a községekben létesítsenek parkokat, játszótereket, vegyék figyelembe a 10—15 éves fiatalok igényeit Ennek biztosításához, fenntartásához igényeljék a fiatalok segítségét A művelődési házakban az igényeket felkeltő és kielégítő klubokat, szakköröket kell létrehozni. Kiemelt feladatként kell kezelni az ehhez szükséges szakemberbiztosítást A szakköröknek mindenekelőtt az ifjúság technikai érdeklődését kell kielégíteni.” Dr. Gyugyi János tájékoztatója után a fiatalok sok, egy- egy település jövőjét érintő, lényeges ifjúsági problémával foglalkozó kérdést tettek fel a megyei tanács elnökhelyettesének. A KISZ Tolna megyei Bizottsága szerdai ülésén értékelte az 1969. évi akcióprogram végrehajtásának első féléves tapasztalatait A KISZ megyebizottság megállapította: az agitációs és propaganda- munka jól szolgálta a fiatalok körében a gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatos kérdések tisztázását, a fiatalok felvilágosítását, meggyőzését, az üzemi demokrácia fejlesztését. Ennek gyakorlati megnyilvánulása elsősorban a kollektív szerződések megkötésében, az üzemi, ifjúsági termelést segítő tevékenység szervezésében tapasztalható. Az 1968/69-es KlSZ-okta- tási évben Tolna megyében több mint 9000 fiatal vett részt szervezett KISZ- oktatásban. A KISZ-szervezetek politikai-, kulturális- és sport-programjaikat az 50 éves évforduló jegyében rendezték meg. Az iparban 109 ifjúsági brigád — közülük 40 szocialista ifjúsági brigád — dolgozik az üzemek gazdasági célkitűzéseinek megvalósításáért, segíti a közösségi szellem kialakítását, erősödését. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok egy része részt vesz különböző termelési mozgalmakban,, akciókban, többségük azonban a legkülönbözőbb munkaterületeken, a felnőttekkel közösen vesz részt ezekben a mozgalmakban. A mezőgazdaságban a szocialista brigád cím elnyeréséért kilenc ifjúsági brigád küzd. A KISZ nevelőmunkájában a honvédelmi nevelés egyre nagyobb szelepet kap. A tanulófiatalok igényük és szívesen vesznek részt honvédelmi jellegű sportrendezvényeken. Jelentős a megyében a szakköri tevékenység is: 140 szakkörben több mint két és fél ezer tanuló dolgozott. A megye úttörőcsapatai a „Forradalom lángjai” mozgalom keretében folytatták tevékenységüket, a kisdiákok aktivitását, munkájának eredményét sok emlékezetes rendezvény, akció bizonyítja. Előtérbe kerül a minőség Búzatermesztésünk kérdései A magyar mezőgazdaságban végbement fejlődés a legjobban elsősorban a búzatermelés alakulásával mérhető le, a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése óta itt történt a legnagyobb előrelépés. Ez azért is érdemel figyelmet, mert az ország szántóterületének legnagyobb százalékát a gabonatermesztés foglalja le. Amíg a felszabadulást követő másfél évtized alatt csak két évben haladta meg a kenyér- gabona hozama a háború előtti hét és fél mázsás holdanként! átlagot, addig az elmúlt nyolc-kilenc év átlagainak tükrében annál szembetűnőbb a fejlődés. A fejlődés több tényező eredménye. Egyebek között, hogy az elmúlt évtized alatt megtörtént a termelés teljes gépesítése, így tökéletesebbé vált az agrotechnika. nagy arányokat öltött a vegyszeres gyomirtás, a jobb műtrágyaellátás lehetővé tette nagyobb adagok felhasználását. Mindezeken kívül az intenzív fajták elterjedése és az anyagi ösztönzők hatása volt rendkívül kedvező hatással a termésátlagok növekedésére. Tolna megyében 1961-ben a termelőszövetkezetek még szántóterületüknek csupán 5,2 százalékán termelték a Bezosztája fajtát, 73,1 százalékán a Bánkutit, 20 százalékán a Fertődit. 1968-ra ez az arány lényegesen megváltozott: a Bezosztája foglalta él a vetésterület 87,1 százalékát. 1964-ben még csak a 11 mázsát közelítette meg a tanácsi szektor termésátlaga — az állami gazdaságoké 15 mázsa felett volt — 1968-ban. az évszázad egyik legaszályosabb évében már 15,2 illetve 19,8 mázsa volt az átlag. Az idei várható terméseredmények már 17, illetve 22 mázsa körüli átlagot ígérnek. A magyar mezőgazdaság így lényegében megkétszerezte a háború előtti átlagot, és az utóbbi években az ország szükségletén kívül még felesleget, tartalékot is termelt. Az eredményektől függetlenül évek óta folyik a vita a gyakorlati és a tudományos munkát végző szakemberek körében a gabonatermesztés jövőjét illetően. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a terméseredmények fokozására még további lehetőségek vannak: egyrészt a termelési technológia tökéletesítésével, másrészt újabb, nagyobb termőképességű fajták alkalmazásával. A legtöbbet vitatott kérdés a fajta megválasztása. A fajtakísérleli állomások országos hálózata mellett számos mezőgazdasági üzem végez ösz- szehasonlító kísérleteket hazai — régebbi és újabb fajták —, szovjet olasz és francia búzákkal. (Most, közvetlen az aratás előtti időszakban országszerte, és a megyében is a bemutató gazdaságokban is tapasztalatcserékre gyűlnek össze a szakemberek, hiszen most adott a legjobb összehasonütási alap.) Ez az összeha- sonütás azért is érdekes, mert az országban Tolna — azonkívül Hajdú-Bihar és Szolnok megyében termelik a legnagyobb területen — a vetésterület 90 százalékán felül — a külföldi búzafajtákat. Az eredmények összehasonütása igazolja a fajták megváltoztatásának helyeségét. maga, ez a tény is arra ösztönözte a termelőüzemek szakembereit, hogy a búzatermesztést a szovjet Bezosztája 1. fajtára alapozzák. Ismerik ugyan ennek a fajtának hibáit, de megbízható terméseredményei miatt, és mert minőségben is felveszi a versenyt a hazai fajtákkal, az a vélemény alakult ki. hogy mindaddig termesztik, amíg jobb fajta nem váltja fel. A termelési technológia további javításával, a legoptimálisabb feltételek megteremtésével — és természetesen optimális időjárás esetén — a becslések, tapasztalatok szerint a Bezosztája 1- el holdankét mintegy harmincmázsás termést lehet elérni. Más kérdés viszont, hogy üzemszervezési szempontok miatt célszerű-e egy adott üzemben, főleg ezer holdon felüli területen egyetlen búzafajtára alapozni? így kerül szóba a megyében újabb szovjet fajták — a Mijonovszkaja 808-as, és a Rannaja 12-es — fajták jövőbeni termelése. A Rannaja mellett szól a termőképesség, és az, hogy a Bezosztajanál korábban érik, tehát a betakarítási idő nem jelent olyan tehertételt á termelőüzemekre, mint egyetlen fajta aratása. E ddig elsősorban a kenyérgabonával foglalkoztunk, de szólnunk kell a takarmányozási célokra szánt búzafajtákról is. Az elmúlt években az árpatermelés bizonytalansága miatt a gazdaságokban előnyben részesültek a francia és az olasz búzafajták: az Etolle de Choisy, a Libellula, a San Pastore, és a Moisson. A legnagyobb termést általában a Libellula adta. de miután nem hozta a várt értéket, az a vélemény, hogy a Moisson termesztése jobban megfelel a hazai viszonyoknak. A búzatermesztésben tehát tovább tart a néhánv évvel ezelőtt megindult forradalmi változás, hiszen a gazdaságokat ösztönzi a termésátlagok növelése, illetve a minőség megtartása, fokozása. Erre ösztönöznek a gabona minősítésében várható változások ugyanis szó van arról, hogy másként kerülnek elbírálásra a kemény és a puha szemű búzák. A minőség iránti magasabb követelmény indokolt: hiszen ismét búzaexportálóként jelentkezhetünk a nemzetközi piacon. BI.
