Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
Interpelláció-dömping Üiést tartott Szekszárd város Tegnap a délelőtti órákban dr. Puskás Attila tanácstag elnökletével ülést tartott Szekszárd város Tanácsa. Az ülésen részt vett Hunyadi Károly országgyűlési képviselő is. Az első napirendi ponthoz, amelyet dr. Nedók Pál, a végrehajtó bizottság megbízott elnöke terjesztett elő, s amely a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásával és a két tanácsülés között a vb által tett fontosabb intézkedésekkel foglalkozott, Várbíró Jánosné és Föglein Ferenc szólt hozzá. Ezután az elmúlt kétévi munkájáról számolt be a művelődésügyi állandó bizottság, illetve Módos István, az állandó bizottság elnöke. E napirendi pont megvitatásánál Kaposi István, Hunyadi Károly és Szabó József tanácstagok kértek szót. A továbbiakban dr. Nedók Pál előterjesztése került megvitatásra, amely a város területén folyó beruházások állásáról tájékoztatta a tanács tagjait. E napirendi pontnál egyetlen hozzászólás hangzott el. a felszólaló Körösi Károly volt. Szekszárd város Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának 1969. második félévi munkatervét dr. Wéner János vb-titkár terjesztette az ülés elé. Dr. Szigetit Ferenc a járásbíróság elnöke terjesztette elő a következő napirendet: a megválasztandó népi ülnökök személyére tett. javaslatot. Javaslatát az ülés elfogadta. A közelmúltban Franciaországban, Bezons testvérvárosban járt négytagú szekszárdi küldöttség útjáról dr. Nedók Pál számolt be « tanácsülésnek. Elmondotta, hogy július vége felé 26 tagú ifjúsági küldöttség utazik Lencsés László és négy pedagógus vezetésével Szekszárdról Bescmsba és augusztusban egy francia ifjúsági küldöttség viszonozza a látogatást. Ezután került sor a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztására. A választás fontosságáról dr. Tóth Bálint, a megyei NEB elnöke beszélt. Miután a tanács tagjai jóváhagyták az előterjesztést, az új NEB-tagok letették az esküt. Ezután interpellációk következtek. Tolna megye „felfedezése” a földrajzi vándorgyűlésen Az érdekes & tartalmas napirendi pontok után került sor a tanácsülés legizgalmasabb részére: az interpellációkra. Valóságos interpellá- ció-dömping volt. A felszólaló tíz tanácstag — Nagy László. Botka István, Hei- mann Ferenc, Selmeczi Sándor, Tóth Miklósné, Füzék Árpád, Ordas József, Szabó József, Fergel János és Tokai Ferenc — szavait a városért való aggódás diktálta. Közülük egyesek több témában is interpelláltaid. Valamennyien olyan ügyeket mondottak el, amelyek feltétlenül intézkedést követelnek. Az interpellációk egy csoportja a városban uralkodó útviszonyokról szólt. Elmondották, hogy a főútvonal építése miatt a mellékutcákba terelt közlekedés az amúgy is gyenge állapotú útvonalakat teljesen tönKretet- te. így például említették a Szluha György utcát, amelyik maholnap teljesen használhatatlanná válik. Többen szólaltak fel a Wesselényi utca rossz állapota miatt is. Sürgették az ABOáruház közvetlen közelében levő Bencze Ferenc utca mielőbbi rendbe hozását is. Elmondották, hogy a közelmúltban az esőzések következtében leszakadt úttest féloldalán bonyolódik le a forgalom, s fennáll annak veszélye, hogy a nagyobb megterhelés következtében az úttest ezen fele is leszakad. Heimann Ferenc pedig azt hangsúlyozta, hogy a felelősök az utak javítását még a baleset bekövetkezte előtt végezzék el. Hangsúlyozta, hogy példáikat tud arra; a baj megtörténte után azonnal tudnak intézkedni. Többen interpelláltak járdaügyben. így a Tarcsay Vilmos utca laktanya melletti útszakaszán levő gyalogjáró rossz állapotáról, a Parászta utcai járda hiányáról beszéltek. Tóth Miiclósné a Batthyány utcai támfal megépítését sürgette, és ő szólott a Kiss János utcai útszakasz kijavításáról is. Több tanácstag ártér péti ált a Szekszárdon élő, vagy a városban tartózkodó cigányok helyzetéről. Kifogásolták viselkedésüket, s fokozottan feiTanácsa hívták a vb-vezetők figyelmét arra, hogy felszólalásaikat illetékes helyekre továbbítsák, a városközpontban és a piacon renitenskedőket az illetékesek utasítsák rendre. Szabó József tanácstag a város közlekedési helyzetére hívta fel a tanács figyelmét. Hangsúlyozta, hogy minél előbb gondoskodni kellene egy észak—déli irányú autóbusz- járat indításáról is, mivel napjainkban már két-három kilométert is kell gyalogolniuk egyeseknek, hogy munkahelyükre, vagy gyerekek esetében, iskolájukba juthassanak. Tokai Ferenc több éves probléma ügyében interpellált. Már két évvel ezelőtt is elmondotta; a Szesz- és Üdítőital-ipari Vállalat szennyvizét az árokba vezeti, a környék a cefre bűzét kénytelen tűrni. Hiába volt a megyei tanács illetékes osztályának közbelépése, a helyzet két év alatt sem változott. Tóth Miklósné haragosan beszélt arról, hogy ha valakit annyira becsülünk, hogy utcát nevezünk el róla, akkor arra is legyen gondunk, hogy helyesen írjuk ki a nevét. A Pollack Mihály utca példáját említette, ahol a név csak k- waä van írva. Beszélt arról is, hogy az utcai névtáblák hiányosak és felhívta a figyelmet a szobrok, és emlékművek feliratainak időszakonkénti újrafestésére is. Az elhangzott interpellációkra dr. Nedók Pál, dr. Wéner János és Hegyi Ferenc válaszoltak. Röviden summázva az elhangzott válaszokat; ., . j a felvetésekkel egyetértettek, valamennyi ügyet részletesen és alaposan felülvizsgálnak. Több interpellációra konkrét választ adtak. így például: az útjavításokat már megkezdték, s fontossági sorrendben igyekeznek kijavítani a legfontosabb útvonalakat, a Szeszes Üdítőital-ipari Vállalatot önálló szennyvízderítő építésére kötelezik, s az utcanévtáblák, emíékműfeliracok ellenőrzését és kijavítását a legközelebbi tanácsülésig elvégzik. A Magyar Földrajzi Társaságnak a TIT Tolna megyei szervezete által Szekszárdon megrendezett 22. országos vándorgyűlése résztvevői vasárnap délelőtt a történelmi borvidék, a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőrekonstrukcióját és a talajerózió ellen folytatott védelmi munkálatokat tanulmányozták. A szálkai nyeregben dr. Ádám László földrajzi, Osváth László szőlészeti, dr. Pataki József pedig történelmi és tájismertető előadást tartott a mintegy 250 geográfusnak. Ezután Várdombon át Sárpilisre utazott az autóbuszkaraván, s ott Bogár István iskolaigazgató, a kiváló néprajzgyűjtő és az általa vezetett népi együttes több tagja, köztük Gergely István paraszt - nótaköltő bemutatták a sárközi falu gazdag néphagyömá- nyait, népművészetét,, dalait, rigmusait és táncait. Ezután Decsre látogattak, ahol a Sárközi Népművészeti Szövetkezetét és tájházát Gróh József elnök mutatta be és ismertette a népművész asz- szonyok munkáját. A vasárnap délelőtti programra a Garay Szálló emeleti nagytermében feltálalt vaddisznópörkölt ebéd tette fel a koronát. Délután a géménci erdőbe rándultak ki, ahol bepillantottak a világhírű vadrezervátum életébe, megismerkedtek a dunaártéri erdő- és vadgazdálkodással, Keselyűsben Parti István, a vadrezervátum vezetője megmutatta a gazdag szarvasagancs-gyűjte- ményt is, Gemencben Szoták István erdőfőmérnök tájékoztatta a vendégeket, s a kisvas- útón élményteljes utazást tettek a dunai őserdőben. Esi» a mözsi Uj Élet Tsz szőlőhegyi présházában a pin- ceszerezés hangulatát is megismerve, zajlott le a vacsora. Hétfőn délelőtt Sióagárdra látogattak a vándorgyűlés résztvevői, hogy megismerjék az ottani igen szép és még ma is hordott népviseletei, népművészetet. A Leányvár aljától felsétáltak a dombtetőre is, hogy onnan gyönyörködjenek a szekszárdi dombvidék, valamint a Hegyhát és a Dél- Mező föld panorámájában. Ezután két csoportjuk a bonyhádi zománcgyárba és a cipőgyárba látogatott, harmadik csoportjuk pedig a majosi széke *y népművészetet tanulmányozta. Stílszerűen, a Völgységről és a Mecsekről a bonv- hád-börzsönyi magaslatról hangzottak el előadások, majd a vendégek egyik csoportja Hőgyészen át Tamásiba ment, ahonnan a Vörös Szikra Tsz kisvendéglőjében elfogyasztott borkóstoló és ebéd után Siófokon át Székesfehérvárra, majd Budapestre utazott. Az a csoport, amely a vándorgyűlés befejeztével, kedden reggel dr. Pataki József túravezetésével hétnapos dalmáciai tanulmányi kirándulásra indul, a kora délutáni órákban visz- szafcért Szekszárdra. Részükre a dalmáciai útvonalat ismertető színes filmvetítéssel kísért előadást tartott dr. Pataki Józsefi. t-sé-í Azt hitték az Alkotmány utcaiak... ...hogy az a szép, felújított úttest majd nagy hasznukra lesz, és az utca valóban városi rangra emelkedik. A szekszárdi Alkotmány utcát ugyanis portalanították, egy kicsit ki javítgatták, aztán rátér élték Szekszárd észak—déli átmenő forgalmát. S ez az út a megnövekedett forgalmat, még felújított állapotban sem bírja. Az úttesten nagy lyukak, „kőfészkek” keletkeztek. S nincs rendszeres karbantartás. Az új út, — a Béri Balogh Ádám utca —, amely a Luca széke módjára készül —, majd talán egy év múlva alkalmas lesz arra, hogy átvegye a nagy forgalmat. Addigra pedig az Arany János, meg az Alkotmány utcákat, — illetve ezen utcák úttestjét — már meg sem lehet ismerni. S hiába hitték az itt lakók, hogy majd lesz szép, portalan utcájuk, akkor ez már poros is lesz, meg rossz is, hacsak időközben nem küldenek egy-egy brigádot ide, az utat javítgatni, foltozni. Viszontlátás 50 év múltán Aki Londonból jött Szekszárdra — Hármas érettségi találkozó a Garay gimnáziumban Hármas érettségi találkozót tartottak vasárnap délelőtt a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Az 50, a 30 és a 25 évvel ezelőtt érettségizett diákveteránok gyűltek össze, az ország más tájairól is, jubileumi találkozóra. Még azok is „jelentkeztek”, akiket külföldre vetett sorsuk: az „ötvenesekhez” Perlaky József okleveles gépészmérnök Londonból, a „harmincasokhoz” dr. Joó Ferenc Bécsből utazott Szekszárdra; Géczy Ivette Kanadából, Krémer György New Yorkból — mivel nem jöhettek —, maguk helyett dollárokat küldtek, hogy igyanak az egészségükre, aminek a banketten pezsgővel eleget is tettek. Megjelent feleségével a „korelnök”, Szabó Dezső festőművész is, aki 63 évvel ezelőtt maturált a szekszárdi gimnáziumban. A hajnadi Alma mater egyik tantermében — a hozzátartozókkal együtt —, mintegy száz egybegyűltet köszöntött dr. Tucsni László, szintén veterán diák, s a bensőséges ünnepség főrendezője, majd Mándi Gyula igazgató beszámolt az iskola történetéről, ismertette mai helyzetét, szólt a tervekről. Ezután mindegyik csoport különterembe vonult. A „harmincasok” levetítették dr. Krémer Ferenc kiskunhalasi állatorvosnak még a 20. találkozóról készített filmjét is. Akik 1919-ben fejezték be gimnáziumi tanulmányukat, a fizikai előadóterembetértek be. Ök kilencen maradtak, de a találkozóra az előző napon nyolcán érkeztek; dr. Baróti Lajos, Flettner Kálmán, Kö- vessy Endre, dr. Nádor László, Perlaky József, dr. Tóth Béla és Mözsről Varga Ádám; a nyolcadik, Ötvös István azonban szombaton hazautazott, a Szekszárdon lakó, dr. Fóris Annának pedig halaszthatatlan ügyben Budapestre kellett mennie. így heten ültek vissza vasárnap hajdani tantermük padjaiba, s felelevenítették a kedves emlékeket Az iskola mostani igazgatója előkerítette az akkori. Szekszárdi Állami Főgimnáziumnak az 1918/19. tanévben felfektetett „főnévkönyvét” is, hogy belelapozhassanak. — 1919 májusában nem volt érettségi, végbizonyítványt kaptunk — emlékeztek. S melyik diák nem örült ennek? De nem sokáig tartott, mert még annak az évnek az őszén érettségi vizsga elé citálták a nyolcadikosokat. Azóta szétszórta az élet va- lamennyiőjüket. A Babitsosai áddal anyai ágon rokon Perlaky József, aki feleségével, mérnökjelölt és közép- iskolás két fiával él Londonban, s az egyik tekintélyes angol cég mérnöke, most apja sírját is felkereste az alsóvárosi temetőben. — Haza azért csak egy van... —; mondta megindulását takarva. Az „öregdiákok” megemlékeztek az örökre eltávozottakról is... Elmentek a múzeumba. Babits Mihály szülőházába, ünnepi ebéden vettek részt a „Kispipában”, s városnéző sétájukon, annyi évtized múltán, roppant meglepte őket Szekszárd "mai arculata. BALLABÁS LÁSZLÓ
