Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
Hogyan lehet engedély nélkül garázst építeni ? Uj rendelet I Július elsejével életbe lépett az Építési és Városfejlesztési Minisztérium 10/1969-es rendelete az építkezések engedélyezési eljárásáról. Eddig az 1964-ben kiadott rendelet volt érvényben Azóta voltaképpen nem sok idő telt el, az ilyen rendeletek általában hosszabb ideig szoktak érvényben lenni, éppen ezért mindenekI előtt arra kértünk választ Fábián Imrétől, a megyei tanács vb. építési, közlekedési és vízügyiosztályvezetőjétől és Galambos József előadótól, hogy mi tette indokolttá az új rendelet megalkotását. A fő cél: az egyszerűsítés — Az 1964-es rendelet számos vonatkozása gyorsan elavult, jórészt éppen az új gazdasági mechanizmus teremtette új szellem következtében. Szükségessé vált számos területen az egyszerűsítés, eljárási gyorsítás, rugalmasság, felelősségnövelés stb. Egy-két év leforgása alatt teljesen új feltételek jöttek létre, s a régi ezt nem tükrözte eléggé. Mindehhez kapcsolódik az az általános tapasztalat, hogy a lakosságban, az építőkben jobban lehet és kell bízni, nem szükséges a korábbi kötöttségek egy része. Ma már elmondhatjuk például, hogy legtöbb ember nemcsak azért épít igényesen, szakszerűen, mert hivatalból előírjuk, hanem azért, mert ahhoz megvan a természetes igénye és anyagi lehetősége. — Akinek bármilyen csip- csup építési ügye is akadt, nagyon jól tudja, hogy eddig bizony nem volt valami egyszerű az építési eljárás. A hivatali kilincselésben néha jobban elfáradt az ember mint a malterhordásban. Éppen ezért időszerű volt az egyszerűsítés. Elemezzük ezt egy kicsit mélyebben. — A félreértések elkerülése végett előrebocsátom: az egyszerűsítés azt jelenti, hogy most egy tollvonással elintéződik minden engedély ügy. Az engedély feltételei továbbra sem egyszerűek, az nem is lesz soha. A kultúrált építkezés követelményei növekszenek. egy sor dolgot sosem lehet a spontanításra bízni, inkább szigorítani kell az előírások betartását. Az egyszerűsítés tehát semmiképpen sem azt jelenti, hogy mindenki össze-vissza építkezhet, hanem azt, hogy a feleslegesnek mutatkozó megkötéseket teljesen elvetjük vagy módosítjuk. Eddig az építkezések egy csoportjához hatósági engedély kellett, egy csoportja pedig csak bejelentési kötelezettséggel járt. E két kategóriából csak egy marad meg: a bejelentési kötelezettség teljes egészében megszűnik, de megmarad az enegdély. — Nem arról van szó, hogy a két kalap tartalmát egybeöntik, hogy a forma más legyen, lényegileg pedig megmarad minden, csak éppen bújtatva. — Semmiképpen sem. Eddig egy sor kisebb építkezés bejelentési kötelezettséggel járt (húsfüstölő, fáskamra, épüelten kívül WC, bizonyos tatarozások, apró átalakítások stb.) Ezek a munkák ezután minden további nélkül elvégezhetők. tehát nincsenek elbújtatva más elnevezésű vagy típusú rendeletpontokban. Eddig az engedélyezési eljárás, rendelkezés annyira bonyolult volt, méghozzá főként e két kategória — engedély, bejelentési kötelezettség — jóvoltából, hogy alig lehetett benne kiigazodni. Ráadásul rendkívül megnövelte az ügyforgalmat. Tolna megyében évente például több ezer ügyet adott a bejelentési kötelezettség. Az imént említettük, hogy manapság más az emberek igénye, mint korábban volt. Ebből következik, hogy a fáskamrát már eleve nem építik úgy és ®lyan helyre, hogy az hátrányosan befolyásolja a lakóépületet vagy egyebet, tehát felesleges a hivatali kötöttség. I — Es aki mégis úgy épít mondjuk egy WC-t, hogy az közegészségügyileg kifogásolható? — Az építkezésre vonatkozó szigorú közegészségügyi, tűzrendészeti és más szabályok érvényben maradnak, aki azokat megsérti, éppúgy bírságolandó, mint eddi® Sőt, a bejelentési kötelezettség megszüntetésével párhuzamosan erősítjük az ellenőrző tevékenységünket, mért az egyszerűsítés semmiképpen sem vezethet építkezési anarchiához. Az ilyen kisebb építkezéseknek is összhangban kell lenniök a helyi rendezési tervekkel. Engedély nélkül — Az engedélyügyekben mi lesz az új? — Néhány esetben megszűnik az engedélyezési kötelezettség. Eddig például engedély kellett minden garázs építéséhez. Ezután saját telkére mindenki engedély nélkül építhet garázst, ha azonban két kocsi befogadására alkalmasnál nagyobb garázst szándékozik valaki építeni, ahhoz továbbra is engedély kell. A magánosok engedélyezési formája lényegében nem változik, legfeljebb annyiban, hogy kevesebb mennyiségű dokumentációs anyagot kell benyújtaniok. A közületi építkezéseké azonban lényegesen egyszerűsödik: már a tervezés stádiumában egyeztetik a különböző részproblémákat a tűzoltósággal, egészségügyi szervekkel, ezáltal gyorsabban kiadható lesz az építési engedély. Az építtető részére előnyösen módosul az engedély hatálya: ezentúl ha megkezdték a kivitelezést, az engedély folyamatosan érvényes lesz az építkezés idejére. Differenciáltabban i —A előző rendelet meglehetősen kategórikus volt,. A mostani ad-e lehetőséget differenciálásra? — Igen. Lehetővé teszi, hogy^ a helyi jellegnek megfelelően előírásszerűén megköveteljenek valamit vagy ne. A kötöttség más lesz egy félreeső településen és más egy városban vagy a dombori ví- kendtelepen. A sorvadóban lévő településen például nem indokolt számos kötöttség, ami viszont annál szükségesebb a fejlődő helyeken. — Szigorítás tapasztalható-e valahol? — Több helyen. Például a helyszínrajzoknál. Csak az alaptérkép szerint készített helyszínrajzot fogadjuk el. Eddig nagyon sok fellebbezési és peres ügy kerekedett abból, hogy a helyszínrajzot hasraütés alapján készítették el. Az engedélyezett tervek betartását is szigorúbban megköveteljük a jövőben. Az új rendelet szerint a kivitelezőnek az építkezés befejezésekor nyilatkoznia kell írásban, hogy nem tért el az engedélyezett tervtől. Természetesen számos egyéb vonatkozása is van az új rendeletnek, éppen ezért egy-egy adott esetben célszerű tanácsot kérni az illetékes tanácstól. BODA FERENC Népújság 7 Óvja egészségét Szívjon bolgár füstszűrös cigarettát Plovdiv, égy csomag 29 db: 4.40 Ft •&>. , j ....•___________________________^ (1 12) EXPORT Plovdiv ZIGARETTEN A téglagyár munkája Szekszárdim a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat csatári gyárában csak a B 30-as blokktégla gyártása folyik. A gyártáshoz előkészített anyagot a Tp. 45-ös présgép és vágóautomata segítségével állítják elő. Szeri Mária a nyers téglát elszedve az automata szállítószalagjáról szállítóberendezésre rakja. A motorvontatású kulival a nyers téglát a szárítóterületre juttatják itt falba rakják majd cseréppel fedik. így szárad a szabadban. Az idén, eltérve a hagyományos módszertől, fóliatetős szárítóhelyiségeket építettek. Befogadóképessége egyszázkilencvenezer normál tégla. ,A jövőben bővíteni akarják a területet. Képünkön Kuglosits Julianna félrakó ötödmagával végzi a fóliatető alatt a gyors szárítást elősegítő átrakást. A szárítóterületen kellőképpen megszáradt nyers téglát Hoffmann rendszerű körkemencébe rakják és égetik. Az égetés itt folyamatos. Pauloni Ernő kihordótársaival hat-nyolcezer darabot hord ki és kazaloz. Évi termelés hat és fél millió. Fotó: Tóth Iván 1969. július 22.
