Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

7 da 'cl VTlÁ-g FR OI’ETÄTj TT ÉLTE a v IrTETPíC' MAI SZAMUNKBAN: NÉPÚJSÁG • ■ n DVA/«TRT!CM>in UTTTLTV Ét CD fi TAT MB MPAVTI BT7ATT8 áflO n Mpfivn TANÁCS íaAPIA 1 Beszélgetés a munkáról ( 3. 0 . 50 éve 5. o. Garázsépítés engedély nélkül 7.o. gj A MAGYAR S20ClALlaTA nUNlUiaj^ini 1 vLFIn nLuILl filZiUl i IiD a wdvi im vnrln ■ XIX. évfolyam, 167. szám. ARA: 90 FILLER Kedd, W69. július 22 EMBER A HOLDON Washington, Kis Csaba, ac MTI tudósítója jelenti: „A Nyugalom támaszpont je­lenti: a Sas leszállt”. Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében, 1969. július 20- án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apollo—11 hold- kompja, rádióhívójele szerint a „Sas” fedélzetén két űrha­jóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A holraszállás, majd az azt követő első holdséta volt az eddigi csúcspontja az Apollo- kísérletnek. amely az űrhajó szerdai felbocsátásával indult meg. Az űrhájó szombaton ér­kezett meg a Hold térségébe, ahol orbitális pályára állt. Vasárnap előbb áz űrkabin és' a holdkomp szétválasztására került sor, majd a holdkomp megkezdte leszállását az égi­test felszínére.. A példa nélkül álló és bo­nyolult, manőver teljesen az előirányzott tervnek megfele­lően ment végbe. Az űrhajó előbb mintegy lő kilométerre közelítette meg a Hold felszí­nét, majd innen a tervezett leszállóhely felé ereszkedett, a fékezőrakéta működése ered­ményeként egyre csökkenő sebességgel. Az űrhajósok csak a legutolsó szakaszban követ­hették szabad szemmel a le- «szállást, addig* ugyanis a holdkomp olyan helyzetben vplt, hogy nem láthattak ki az ablakon és radarral tájéko­zódtak. Ekkor, szinte közvet­lenül a talaj felett lebegve, Armstrong kézi irányítással manőverezett. A manővere­zésre szükség is volt, mert az a hely, ahova a ..Sas” érke­zett, Armstrong közlése sze­rint „egy kráter futballpálva nagyságú belseje", igen sziklás volt. s ezért az űrpilóta kissé távolabb manőverezett a hold- komppal. Végül a „Sas” si­mán ért talajt, csaknem tel­Alpári Gyulára emlékezett a szülőfalu Július 17-én volt 25 éve, hogy a saschsenhauseni kon­centrációs táborban kivégez­ték Alpári Gyulát, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom harcosát, a forra­dalmár újságírót. Alpári Gyu­la Dunaföldyáron született, s a község kegyelettel emléke­zett meg halálának negyed­évszázados évfordulójáról. Va­sárnap délelőtt tíz órakor ün­nepi ülést, tartottak a községi tanács épületében, amelyen részt vett Alpári Gyula fia. Alpári Pál, az Ország-Világ főszerkesztője, képviseltették magukat a járás és a község párt-, állami és ifjúsági ve­zetői. Az ünnepi ülésen Somi Benjamin, * párt megyei bi­zottságának liOf'im tartott emlékbeszédeit vázolta Al­pári Gyula harcos életútját, részletesen elemezte munkás­ságát, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalomban be­töltött szerepét — A Kommunista Interna- clonálé III. kongresszusa 1921- ben úgy határozott, hogy meg kell szervezni egy nemzetközi sajtótájékoztatót, amelynek lebonyolításával — Lenin javaslatára — Alpári Gyulát bízták meg. Ez a megbízatás talán a legjelen­tősebb fordulópont volt Al­pári Gyula életében. Tizen­kilenc esztendőn át, 1940-ig, letartóztatásáig ez az újság írói tevékenység volt leg­jelentősebb munkája. Termé­szetesen újságírói munkája mellett részt vett a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalom számos rendezvé­nyén. Részese volt az 1922- ben összeült három inter- nacionálé tanácskozásának, tanúja volt 1923-ban a II. és a két és . feles Intemacionálé egyesülésének is — mondta Somi Benjámin, Felszólalt az ülésen Alpári Pál is, aki édesapja harcáról, munkájáról beszélt. Délelőtt emlék tábla-avatás­ra került sor a volt Ilona ut­cában, amely ezentúl Alpári Gyula nevét viseli. A már­ványtáblát — amelyet Mol­nár György, helybeli kőfaragó fiával és lányával együtt tár­sadalmi munkában készített, — Jendrolovics Ferenc, a községi tanács vö-elnöke lep­lezte le. majd a párt- és ál­lami vezetők, KISZ-fiatalok, a tömegszervezetek képvise­lői koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Szekszárdról is érkezett koszorú: a 11-es AKÖV KISZ-szervezete így emlékezett meg névadójáról. Délután a községi művelő­dési házban a gumiipari ktsz KISZ-szervezete tartott ün­nepi KISZ-taggyűlést, amely névadó ünepség is volt egy­ben. A KISZ-szervezet mun­kájának, eddigi tevékenysé­gének elismeréséül ezentúl Alpári Gyula nevét viselheti, Az ünnepi gyűlésen találko­zott a fiatalokkal Alpári Pál. aki édesapjának dunaföldvári emlékeiről, az ifjúsági moz­galomban * eltöltött éveiről be­szélt, felidézett néhány kedves epizódot. Szabó Géza, a KISZ- megyebizottság első titkára a névadó alkalmával zászlót adott át Molnár Józsefnek, az alapszervezet titkárának, majd az irodalmi színpad műsorá­val ért véget az ünnepség. Alpári Pál a KISZ-gyűlés be­fejezte után is hosszú ideig elbeszélgetett a fiatalokkal. résén óvatosan, háttal bújt ki az úgynevezett „arany tornác­ra", a bejárati részre, majd közölte, lába már a létrán vau. Egy kötél meghúzásával Armstrong kinyitotta az űr­hajó oldalára felszerelt tar­tályt, ebből előbújt egy külön­leges fekete-fehér képet adó tv-kamera, s néhány másod­perccel ezután már az egész világ láthatta a létrán lassan, óvatos mozdulatokkal lemá­szó űrhajóst. Az űrtaibin nagyjából füg­gőlegesen szállt le, a lába azonban jobban kinyúlt a vártnál. Armstrongnak így sem okozott nehézséget, hogy a létra utolsó fokára a lábazat tányér alakú aljára ugorjon, majd óvatos, lassú mozdula­tokkal előbb egyik, majd má­sik lábával is a Holdra lépett ■Az első tapasztalatokat -ha­ladéktalanul közölte a Föld­del: a Hold felszíni rétege szürke sötét színű pornak tű­nik, de képes elbírni az em­beri test súlyát, amely egyéb­ként a Holdon a földinek csak egy hatoda. Röviddel a leszállás után a holdkomp pilótája, Aldrin rö­vid nyilatkozatot tett, ame­lyet később rádiófelvételről közvetítettek. A holdraszállás a Kennedy elnök alatt kilenc évvel ez­előtt kezdeményezett Apollo- promram csúcspontjának szá­mít. E program tudományos célján túl,' az elnök egykori munkatársai szerint „presz- tizsokokból” is született, s ed­dig nagyjából 24 milliárd dol­(Folytatás a 2. oldalon.) --------------------------­----------------­Ú j pályán a Luna—lS Moszkva (TASZSZ). A jú­lius 17-én Hold körüli pályá­ra téríteit Luna—15 szovjet automata űrállomás folytatja útját. Vasárnap, közép-európai idő szerint 15,16 órakor végre­hajtották az űrhajó Hold kő- * rüli pályájának második mó­dosítását. Ennek eredménye­ként a Duna—15 új pályára tért. A pálya adatai- a hold­felszíntől való legnagyobb tá­volsága 110 km, a legkisebb távolsága 16 km. A pályának a holdegyenlítő síkjával be­zárt hajlásszöge 127 fok: for­gási idő .1,54 óra. A telemetrikus információk adatai szerint a fedélzeti rendszerek és a tudományos berendezések megfelelően mű­ködnek. A Luna—15 automa­ta űrállomás folytatja a Hold körüli kozmikus térség tudo­mányos kutatását. jesen függőleges ' helyzetben, úgy. hogy az ajtaja nyugatra nézett. Ekkor az űrhajónak már csak 40 másodpercre elegendő üzemanyag-tartaléka volt. Át­szállás a manőverezés miatt 40 másodperccel a tervezett időpont után következett be. Az űrhajósok budapesti idő szerint körülbelül hajnali fél négykor kaptak engedélyt a kabin belső nyomásának meg­szüntetésére és a kabinajtó kinyitására. A nyomás lassan csökkent és a két űrhajós még annak teljes megszűnte előtt megkezdte az ajtó kinyitását. Ezután ismét hosszas ellenőr­zés következett, majd Armst­rong jelentette, hogy megkezdi a kiszállást. Az űrkabin szűk 5*'-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents