Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
MqMv Szeleszárci jj&yefceir Könyvtár v •• ' lardó da V VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK» NÉPÚJSÁG I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TJIHACS LAPJA I XIX. évfolyam, 166. szám. ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. július 20. Cél előtt az Apollo—11 Az Apollo—11 küldetésének legfontosabb része a Holdra szállás és a Holdon végzendő kutatómunka. Erre a terv szerint szombaton, vasárnap és hétfőn kerül sor. Szombaton az Apollo—11 megérkezett a Hold térségébe. Előbb a Hold vonzásának következtében el-tért eddigi egyenes vonalú pályájától, majd a hajtóművek a Hold túlsó oldalán történő bekapcsolásával elliptikus Hold kerülő pályára állt. Tv-közvetítés a holdkompból Pénteken első ízben láthattak tv-közvetítést a földi nézők az Apollo—11 holdkompjából. A közvetítésre mintegy 300 ezer kilométeres távolságból került sor. technikailag azonban tökéletesnek bizonyult. A földi nézők ezúttal szemtanúi lehettek annak, hogyan nyitja'ki a holdkomp pilótája, Edwin Aldrin az űrkabint és a holdkompot összekötő alagút fedelét, hogyan mászik át az alagúton és hogyan követi őt az Apollo—11 parancsnoka, Neil Armstrong. Az összekötő alagúton keresztül visszapillanthattak az űrkabin belsejébe is. ahol vasárnap egyedül marad Michael Collins, az űrkabin pilótája. A holdkompról adott tv- közvetítés után az űrhajósok ismét megmutatták a nézókSzovjet tudós az emberiség űrkorszakáról Anatolij Blagonravov akadémikus nyilatkozott a Novosztyi sajtóiroda tudósítójának. Az Apollo—11 amerikai űrhajó kísérletével kapcsolatban elmondotta: még 12 esztendő sem telt el azóta, hogy az emberiség az űrkorszakba lépett. Történelmileg nézve e2 jelentéktelen Idő. Mégis, mi minden történt e rövid Idő alatt, milyen nagy utat tett meg az űrhajózás! Az Apollo—11 repülése is — sikeres végrehajtásának esetén — kiemelkedő esemény az űrhajózás történetében. Első ízben kerül ember a Holdra, első ízben hoz onnan értékes talajmintákat. Negyvenhat Tolna megyei bort díjaztak az országos borversenyen Az országos borversenj*már lezajlott, a díjak kiosztása még nem történt meg. Azoknak a boroknak a listáját azonban már összeállították, amelyeket a zsűri arany-, ezüst- és bronzéremmel díjazott. Tolna megye nagyüzemi gazdaságai, magántermelői kiválóan szerepeltek: 46 borral nyertek díjat. Az aranyérmes borok száma 15, ebből 8 szekszárdi. Ha a Tolna megyei díjak listáját nézzük, érdekes és tanulságos a kép. Szinte kivétel nélkül szerepelnek rajta azok a termelők, akik úgymond törzs-nyertesek: a Szekszárdi Állami Gazdaság, szekszárdi Garay Tsz, Paksi Állami Gazdaság, a Magyar Állami Pincegazdaság szekszárdi és paksi pincészete, a magántermelői: közül pedig a szekszárdi Háromházi György és Kótai La- josné. Az országos verseny mintegy fémjelezte, hogy ezek sikere eddig sem volt véletlen. De nagyon figyelemre méltó, hogy az egész megye képviselve van a listán, tehát a szekszárdi borvidék mellett egyre inkább számolni kell a megye más tájaival is. Csak néhány nevet sorolunk fel: bátaszéki tsz, lengyeli tangazdaság, dunaföldvári közös vál - lalkozás, tamási közös vállalkozás, tolnai tsz, simontomyai tsz és magántermelők, duna- szentgvörgyi tsz stb. Szekszárd után feltűnően sok érmet kaptak a paksi borok. Mecseki János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának előadója is jelen volt r? országos borversenyen. A tanulságé! at elemezve elmon dotta, hogv rendkívül megnőttek a borkezelési igényelt, ezért ami eddig még „elment”, ma már nem jöhet számításba. Még nagyüzemi szinten is sok borkezelési probléma tapasztalható. Nem elég megtermelni a kiváló alapanyagot, hanem a kezelésre is legalább akkora gondot kell fordítani. B. F. Ez kétségtelenül jelentős 'hozzájárulás a kozmikus tér meghódításához, amelyben nagy érdemük van az Egyesült Államok tudósai, mérnökei és munkásai sok százezer főt számláló seregének. Az Apollo—11 személyzetének — Neil Armstrongnak, Michael Collinsnak és Edwin Aldrinnak — a bonyolult program sikeres végrehajtását és szerencsés hazatérést kívánok, ök méltán foglalnak el kiemelkedő helyet az űrhajózás úttörői között — mondotta. Az Apollo—11 repülésének tudományos értékét illetően felvetett kérdésre Blagonravov elmondotta, hogy ki kell emelnünk a tudósok nagy érdeklődését a program olyan feladata iránt, mint a talajminták vétele és elemzésük, a Hold szeizmicitésának, mágneses és gravitációs terének, sugárzási viszonyainak vizsgálata. Ám figyelembe kell venni, hogy mindezek a feladatok elvben önműködő állomásokkal is megoldhatók. Csupán a kőzetminták vétele lesz természetszerűleg hatékonyabb abban az esetben, ha az ember szabadon válogathat. — Az űrhajó és a holdkomp bonyolult manővereinek irányításával kapcsolatos probléma műszaki megoldásának tuMai számunkból: Interpelláció 3. o. 1 Beszélgetés a munkáról 5. o. Hol forog az idegen ? 6. o. Tűzhely 11. o. nek, milyen a Föld holdközel- ből. A képernyőn ezúttal már nem lehetett felfedezni a kontinensek partvonalát, de jól kirajzolódtak a csendes-óceáni térség nagy részét takaró felhőrétegek. lajdonítom a legnagyobb jelentőséget. Ez fontos lépés az ember távolabbi és még érdekesebb űrutazásai felé. Ami pedig a Föld küldötteinek kutatómunkáját illeti a Hóidon, ez a munka még nem lehet elég széles körű. Az űrhajósok létbiztonságával kapcsolatos nagy nehézségek folytán (például a jelentéktelen mennyiségű oxigénkészlet), tartózkodásuk ideje a Holdon korlátozott. A holdkomptól való eltávolodás lehetséges sugara sem nagy. Ráadásul a befogadóképesség és a megengedhető terhelés korlátozza nagyobb mennyiségű tudományos-kutató, távmérő berendezés és áramforrás felhasználását. Arra a kérdésre, hogy milyen perspektívái vannak a szovjet űrkutatási programnak, figyelembe véve, hogy a kozmosz úttörője a Szovjetunió, a tudós rámutatott, hogy a Szovjetunióban az űrkutatások igen széles körűek. Párhuzamosan több irányban is folynak nagy tudományos jelentőségű munkálatok. Elmondhatjuk, hogy a „támadás” egyidejűleg megy végbe mind a közeli, mind pedig a távoli kozmosz ellen. A kozmosz-sorozat(Folytatás a 2. oldalon) Lengyelország ünnepel A lengyel városok és falvak ünnepi külsőt öltöttek. A nemzeti zászlókkal és virággal díszített utcákon és tereken transzparensek és plakátok hirdetik a népi állam megalakulása negyedszázados évfordulójának jelszavát: „Szocializmus, béke, munka, jólét!” A központi ünnepségek vasárnap este díszhangversenynyel kezdődnek — ezt a budapesti rádió is közvetíti. Ezzel egyidejűleg megnyitják a világon élő összes lengyelek számára rendezett nemzetközi folklór-fesztivált és népi táncversenyt, amelyen 16 együttes — köztük a Magyar- országon élő lengyelek Bem József népi táncegyüttese — vesz részt. A július 22-i nemzeti ünnepre hétfőn délelőtt megérkezik a szomszédos szocialista országok, a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK legmagasabb szintű párt- és állami küldöttsége, Leonyid Brezsnyev, Ludvik Svoboda, és Willi Stoph vezetésével. Délután a nemzetgyűlés jubileumi ülésén Wladyslaw Gomul- ka mond beszédet, majd pedig felszólal a három testvéri ország delegációjának vezetője. A nemzeti ünnep napján Varsóban légibemutatót és ka tonai díszszemlét tartanak, amelyet Marian Spychalski államelnök beszéde nyit meg. A HÉT A mikor ezeket a sorokat írom, még semmi sem biztos. Még minden történhet. Előfordulhat, hogy valami közbejön és nem sikerül az ember eddigi legnagyobb kísérlete: egy új égitest, a Hold meghódítása. A Hold-táj nem lesz teljesen ismeretlen, mert látta már e tájat a fenn keringő ember és a földi is, akinek szobájában a látógép mezejére rajzolták a lenyűgöző ismeretlent a gép szemek. Csodálatos korban élünk. Veszedelmes korban élünk, így igaz, együtt, mind a kettő. Csodálatos a kor, mert végtelenre tágította az ember lehetőségének a határát, veszedelmes a kor, mert az ember által alkotott eszközök semmivé tehetik az ember világát. Száguld a holdhajó a végtelen világóceánon. Szerencsés utat kíván nekik a szovjet űrhajós, a tudós, a pápa — mindenki. ' Az egész emberiség. Egy nemzet fiai szállnak a Hold felé, de az egész emberiség segítségével, az egész emberiség által felhalmozott tudásanyag felhasználásával. Az ember felhalmozta a tudást a Földön. Mintha csak azért tette volna, hogy ezzel a roppant energiával, minden felhajtóerőnél hatalmasabbal kiszakítsa magát a Föld vorjr' köréből és bejárja azokat a területeket, amelyeken valann’. hite szerint istenek laktak. Ha minden sikerül, akkor holnap mindent meglátunk mindent megtudunk. Elmondja nekünk a Holdra szállt ember és láttatja velünk az ember által kezelt létógép, a televíziókamera. Felpattan a titok, ott leszünk ml is a Holdon, látjuk az ember nagy tettét... D ohanó, egyre gyorsuló korban élünk. Hihetetlennek lát- szik sok minden. Gagarin repülését is annak látta a határban dolgozó paraszt, aki rámcsodálkozott, amikor megkérdeztem: „Mi a véleménye arról, hogy a Föld körül ember kering, ember alkotta űrhajóban?” Bolondnak nézett, pedig az autórádiót is bekapcsoltam neki, hallgassa meg az ember hangját a világűrből, ö csak az Űr hangját hallotta, vagy vélte hallani — az ember hangja szerinte nem jöhet az égből, ahol az Isten lakozik. Pedig onnan jött. Később meg is láthatta. Láthatta, de nem hitte. Talán most sem hiszi mindazt, amit az újságok írnak a csodálatos útról, mindazt, amit a rádiók szórnak a világba ... A holdhajó száll — viszi az embert, aki évezredes álmát megy valóra váltani bonyolult, kevesek által ismert és értett műszerekkel, hajtóanyagokkal. Olyan ez, mint a mese, sőt még annál is fantasztikusobb. A ma hétfejü sárkánya a világmindenség, amelynek meghódítására a legnagyobb mesehős — az omber vállalkozott. És, ha vállalkozott — le is győzi. Ha nem ma. akkor holnap, ha holnap nem. akkor holnapután. Csodálatos korban élünk. Veszedelmes korban élünk. P sodálatos korban, mert az ember kitűzi a zászlót a ^ Holdon. Nagy tett az, amit ma végrehajtanak, de szentem és minden igaz ember szerint az lenne a legnagyobb itt, ha a zászlót, a Holdon a béke zászlajává avatnák. SZALA1 JÁNOS
