Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

Mely üekszar'd ri ír'Ey» :é.r 'S la Vinci r VTlAg PROLETARIAT ECíT'ESTJTJÉT'EKI k ***** HIEPUJSA.G | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA \ XIX. évfolyam 165. szám. ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1969. július 19. Lehet 94 géppel több? — Bővítés, építkezés közben Módosítják az épülő új tolnai pamutszövőgyár beruházási programját Tolna északi bejáratánál valóságos pil’érerdő áll né­hány hét óta. Az építők most a kereszttartók előregyártásá- val vannak elfoglalva és ha minden jól megy, még az idén tető alá kerül a hatalmas, köze1 tízezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok. Ez lesz a Pamuttextilművek új tolnai gyára. Három hónappal ezelőtt már hírt adtunk a tolnai be­ruházásról, Sik György ve­zérigazgató nyilatkozott mun­katársunknak. Elmondta töb­bek között, hogy a tolnai be­ruházást a meglévő gyár ne­héz helyzete tette szükségessé. A régi gyár már nagyonis megérett a felújításra, tető- szerkezetet teljesen ki kelle­ne cserélni, mert ma már az életveszélyes. Az elavult, el­használódott épületben nem lehet biztosítani a pamutszö­véshez szükséges hőmérsék­letet. légnedvességet. Nagy a zsúfoltság, elégtelen a hely a szociális berendezéseknek. És ha már mindenképpen tíz­milliókat kellene szánni a tolnai rekonstrukcióra, célszerűbb megoldás egy teljesen új, modern, a mai — és a holnapi — követel­ményeknek megfelelő gyá­rat építeni. Habár ez tetemes többletkölt­séggel jár, a pluszkiadás rész­ben megtérül azzal, hogy nem következik be az építkezés miatt termeléskiesés. Később pedig — a tolnai kollektíva jó munkája is szükséges eh­hez — a nagyobb termelé­kenység. a jobb minőség kö­vetkeztében térül meg a be­ruházásra fordított összeg. A vezérigazgató akkor hang­súlyozta — és erről tájékoz­tattuk olvasóinkat Is — hogy nem termelésnövelő beruhá­zásról van szó, lényegében a meglévő tolnai kapacitást te­lepítik át két év múlva az új üzembe. Az építkezés ápríEs végén indult és ma már a beruhá­zási program megváltoztatásá­ról folynak a különböző ille­tékes fórumokon a tárgyalá­sok. A vállalatnál már eldön­tötték, a tervezőkkel most tárgyalnak. Arról van szó, hogy a vállalat termékei iránt fokozódik a kereslet, különö­sen a tolnai gyár profilját érinti a piaci helyzet javu­lása. Mind itthon, mind kül­földön keresettek a tolnai tar- kánszőtt textiliák. A vállalat­nak a fővárosban munkaerő­gondjai vannak, Tolnán és környékén ellenkező a helyzet, itt még van munkető-tartalék. Ezért döntöttek úgy, hogy a tolnai 71 millió forin­tot beruházás nem egysze­rű rekonstrukció, hanem egyben kapacitásnövelő is legyen. Az épület — amelynek fel­állítását, összeszerelését már elkezdték, — adott. Ezen belül módosítanak a terveken, mégpedig úgy, hogy 94 szövőgéppel töb­bet lehessen elhelyezni. Mivel az eredeti tervhez ké­pest nem akarják sűríteni a gépeket, a szövörészleg az elő­készítőüzem rovására fog bő­vülni. Az előkészítőbe pedig nagyobb teljesítményű, kisebb helyigényű, automata gépeket szereznek be. A szövőgépek száma tehát mintegy 30 százalékkal nő, a termelés növelése azonban en­nél nagyobb mértékű lesz, mivel az új szövőgépek is na­gyobb teljesítményűek lesz­nek a jelenleginél. Négyzet- méterben számolva mintegy 40 százalékkal nő a beruházás következté­ben a tolnai pamutszövő­gyár termelése. A technológiai terveken már dolgoznak, sőt a beruházás munkaügyi vonatkozásait is kidolgozták. Ezek szerint a gyár jelenlegi, 960 — tanulók­kal együtt több mint ezer — főnyi átlagos állományi lét­száma mintegy száz-száztíz dolgozóval nő. A 40 százalékos termelés- növekedés zömét tehát a termelékenység emelése biztosítja. a létszámnövekedés alig ha­ladja meg a tíz százalékot, 1971-ig 80 ipari tanulót képez­nek ki szövő szakmunkássá. Az egész gyár lényegében a 9300 négyzetméteres épületben kap helyet. Az üzemcsarnok­ban — amely nem kap abla­kokat, benne éjjel-nappal Felvásárlás, terméseredmények A tsz-ek sokat segítenek a gabonatárolásban Dalmandon 25 mázsás átlag várható Az árpa betakarítása véget ért, eddig mintegy 300 vagon­nal vett át a gazdaságoktól a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat. Buzogány Ist­ván igazgatóhelyettes tájékoz­tatása szerint a termésered­mények őszi árpából igen változóak: 12 mázsától 21 mázsáig terjed az átlagter­mések skálája. Teljes képet még nem lehet alkotni a megyei eredményekről, de az eddigi tapasztalatok úgy mu­tatják, a betakarítás előtti becslés számadata lényegé­ben megegyezik majd a vég­ső eredménnyel: ez holdan­ként 16JS mázsa. A búza betakarítása na­gyobb ütemben csak ezen a héten kezdődött, s máris ezer vagonnal adtak el a gazdasá­gok a gabonafelvásárlónak. Az átvétel harmadik napja folyik nagyobb ütemben. Faj­tától és talajerőtől függően elég változó a táblák termés­átlaga. Egy részeredmény már végleges: az olasz San Pastore fajtából a dombóvári járásban mintegy 22—24 má­zsás átlagot takarítottak be a szövetkezetek. A Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója, Vas István két nappal ez­előtt úgy tájékoztatta Buzo­gány Istvánékat, hogy a gaz­daságban mintegy 25 mázsás ’ tlagtermést várnak búzából. Az eddigi mérések holdan­ként 24—26 mázsát mutat­lak. Sajnos, a mély fekvésű te­rületek«* jjöbfe tetten " érzé­keny veszteséget okozott a lisztharmat és ezzel együtt a korompenész-fertőzés. Jellem­ző, hogy Bátán, főként az említett betegségek miatt, nemcsak 23 mázsás holdan- kénti termést mértek eddig, hanem 12 mázsás átlagot is olyan táblán, ahol nagymér­vű volt a megbetegedés. A búza minősége jó, bár többnyire nem lesznek olyan magas hektolitersúlyú búzák, mint tavaly. Megkezdődött a termés elszállítása Budapest­re, illetve exportra. A két té­tel összesen mintegy 500—550 vagon búzát jelent. Elhelye­zési nehézségei mindenkép­pen lesznek a Gabonafelvá­Mai szántunkból: Beszámoló az Apollo—11 útjáról z. «. A kutatás milliárdjai X «. dolgozó nőnek lenni? 5. «. Rádiómelléklet egyenletes, mesterséges világí­tás, hőmérséklet és páratar­talom lesz, — helyezik el a fonalraktártól az árutisztítóig az összes termelőberendezése­ket. A csarnokban — termé­szetesen elkülönítetten — lesz­nek a klimatizáló berendezé­sek, az olajtüzelésű gőzkazá­nok, a tmk-műhely is. A csar­nokhoz szervesen kapcsolódó emeletes épületrészben helye­zik el a fürdőket, öltözőket, étkezdéket, irodákat stb Az építkezés befejezési ha­tárideje 1979. első negyedéve. A gépek áttelepítését azonban valószínűleg már korábban megkezdhetik, ahogy egy-egy gépcsoportnak szerelésre kész a helye, a régi üzemből lesze­relik és két nap múlva már az új helyen termel. Az épít­kezés a tervezett ütemben fo­lyik, minden valószínűség sze­rint a tervezett határidőre be is fejeződik. sárló és Feldolgozó Vállalat­nak, körülbelül kétezer va­gonnal a szabadban kell tá­rolnia egy ideig, annak elle­nére, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok nagyban segítik a raktározást. A tsz- ek 2300 vagon bértárolást vállaltak. Összességében, leszámítva a lisztharmat okozta vesztesé­get és a szélkárokat, megyei szinten kimondottan jó ter­més várható. Sok közös gaz­daság valószínűleg többet akar eladni búzából, mint ameny- nyire szerződést kötött A ga- bonaíelvásárló mindent át­vesz, amit a mezőgazdasági üzemek értékesíteni akarnak. Gromiko hatvanéves Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, hatvanadik születésnapja alkalmából a szovjet Legfelső Tanács El­nöksége a Szocialista munka hőse címmel tüntette ki, a Lenin-rend, valamint a Sarló és kalapács arany érdemérem egyidejű átadásával. A Legfelső Tanács Elnöksé­gének erről szóló rendelete megállapítja, hogy a külügy­minisztert „a kommunista párt és a szovjet állam előtt szer­zett nagy érdemeiért, sokéves külpolitikai tevékenységéért tüntették ki. Gromiko diplomáciai pálya­futása egyébként 1939-ben kezdődött. Először a külügy- * minisztériumban dolgozott, majd az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában nagykö­vet volt, később az ENSZ Biztonsági Tanácsában képvi­selte hazáját. Ezután külügy­miniszter-helyettes, végül 1957-ben a Szovjetunió kül­ügyminisztere lett A Béke-világtanács főtitkárának látogatása Romes Csandrát, a Béke­világtanács hazánkban tartóz­kodó főtitkárát pénteken fo­gadta Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. A Béke­világtanács főtitkára ezután a Parlamentben látogatást tett Kállai Gyulánál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökénél. Mindkét szívélyes hangulatú eszmecserén részt vett Bugár Jánosné, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkárhelyettese. Az első félév adatai: Tíz százalékkal nagyobb kereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Minisz­tériumban összesítették a ke­reskedelem első félévi for­galmának adatait, értékelték az ezzel kapcsolatos tapaszta­latokat A kiskereskedelem az idén hat hónap alatt 57,4 milliard forintos forgalmat bonyolított le, 10 százalékkal nagyobbat, mint az elmúlt év azonos Idő­szakában. Az élelmiszer-forga­lom több mint 1,9 milliárd fo­rinttal, a vendéglátásé 727 millió forinttal, az áruházi forgalom csaknem egymilliárd forinttal nőtt és 1,5 milliárd forint értékűvel több vegyes- iparcikket adtak el. A szövet­kezeti szektor értékesítésének növekedési üteme változatla­nul meghaladja $z állami ke­reskedelmét. A kereskedelem árukészletei — teljes mérték­ben a nagykereskedelemben — 1,7 milliárd forinttal csökken­tek. A félév során az élelmiszer- ellátás — a hús, a zöldség és a gyümölcs kivételével — meg­felelő, a kereslet egész idő alatt élénk volt. Alapvető (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents