Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-15 / 161. szám
Egy aggály nyomában és ürügyén Közösségi aggodalmat és javaslatot tartalmazó levelet kézbesített Mözsről a postás. Benne szóvá teszik, a paradox elnevezésű mözsi Rózsadomb, — a péró — lakóinak kiemelkedésével kapcsolatos gondolatokat. Kifogások az elkülönítés ellen A levélíró sorai gondolkodó emberre vallanak, akinek nem közömbös, mi és hogyan történik a J^lujában. írója közéleti alapállásból fogalmazza meg mondandóját: helyteleníti, hogy a régi cigánytelepet felszámolva, ismét elkülönítve telepítik a cigány- családokat. Levélírónk a régitől száz méternyire építendő, 21 házból álló új cigánytelepről szól. „Más formában nem lehetne megvalósítani a cigánycsaládok helyzetét? Lehetne például családonként, szétszórtan építeni a lakásokat, hogy ezáltal is kényszerítve legyenek az új életformába való beilleszkedésre”. Folytatja azzal, hogy sem neki, sem másnak nincs kifogása az ellen, hogy felszámolják a régi telepet, és egészséges lakásokat építsenek számukra, mert támogatás nélkül önerőből szerintük is képtelenek lennének erre. Végső konklúzióként megállapítja, hogy az újra történő elkülönítés nem oldja meg a cigánykérdést, életformájuk nem fog változni, ismét péró- vá zülli'k. a község szégyenfoltjává válik az új cigánytelep is. Akadályok az új helyzetben A Tolpa megyében legnagyobb lélekszámú szekszárdi járásban ma a mözsi Rózsadomb tekinthető a legnépesebb cigánytelepnek. (Példaszerűen másként alakult a decsi és szedresi puszták cigány lakóinak helyzete). A Mözsön élő, mintegy 35 ci- gánycsaláfl annak idején egy alacsonyan fekvő, mélyedéses részen települt meg. A múlt év augusztus végén rájuk szakadt elemi csapás következtében új helyzet alakult. A nagy felhőszakadáskor kiöntötte őket a szennyes víz, sok viskó megrongálódott, több családot sürgősen át kellett telepíteni. Akkoriban a saját házba költözés miatt kiürült egy pedagógus- lakás, és a tanács kényszerűségből, ideiglenesen, odatelepítette a hajlék nélkül maradt családokat. (Hogy menynyire mozdulnának és nem szívesen maradnak a többiek, bizonyítja, hogy néhányan kegyes csaláshoz folyamodtak: „Minket is költöztessenek, nálunk is betódult a víz Beszaladtam a város összes boltját, piacát, hogy a kovászos uborkához szükséges csipetnyi kaprot, kaporvirágot beszerezzem, diába. A városban nem lehet kaprot kapni. A napokban éppen a Paksi Konzervgyár termelési osztály- vezetőjével beszélgettem, s szóba került a kapor. Ö is a kapor miatt mérgelődött, de egészen más miatt, ö ugyanis rendelkezik kaporral, hisz a tsz-ek teherautókkal szállítják, kilóját 2,50 forintért. A kaporból mintegy hat vagonra való kévékbe kötve ott áll a gyár udvarán. De ez a kapor drága Drága mert a gyárnak a kapor virága kell — uborka elte- véshez, de a tsz-ek a gyökérnél vágják le a kaprot. S Így a feldolgozóüzemben kell az egyébként az ablakon, tele a lakás”. Rögvest kiderült ugyan a ló- dítás, hogy az átlátszóan naív elképzelés semmibe foszlik, de mégis megpróbálták). A szükséglakásba költöztetést követték a háborgások, a zokszó még a járási tanács vezetőihez is eljutott. Kértek, üzengettek, egyesek szitkozódtak, bizonygatták, ők a világért sem maradnak meg a cigányok szomszédságában. Korábban akadt arra is példa a községben, hogy amikor a cigánycsalád telket vett, a mellette lévő továbbadta a sajátját. Erősen él tehát az elzárkózás nem egy családnál. Levélírónk ugyan a másik, a helyes álláspontot képviselők, a kivetettséget megszüntetni kívánók táborába tartozik, s szót is emelt érte. Van-e vajon a szemléleti okokon kívül más gátló tényező? Kérdéseinkkel felkerestük a tolnai tanács mözsi kirendeltségének vezetőjét, Potyondi Jánosné elvtársnőt. Garancia nincs rá Kérdezősködéseink kezdetén azonnal kiderül a tévedés, nem épül Mözsön új cigánytelep, csupán tíz elemi károsult cigánycsalád részére készülnek csökkent értékű, új lakások. A lényegen azonban ez sem változtat. Potyondi Jánosné kirendeltségvezető elmondja, hogy a régitől nem messze, a sportpálya két végénél építi a házakat a tolnai . ktsz, három épületről már csak a tető hiányzik. — Miért nem telepítették szét őke^? Vannak-e Mözsön foghíjak a házak között? — Az egybeépítésnek több oka volt. Nemigen, illetve valójában nincs üres házhely, már korábban beépültek — válaszolja. De, hogy megbizonyosodjunk, telefonon megérdeklődi az OTP tolnai fiókjától, jelenleg hány telket árusítanak Mözsön. Válaszolnak, hogy csupán négyet, ebből kettő a vasútállomással szemközti részen, kettő pedig a községben terül el. — Ez is bizonyítja, hogy másutt nincs, ott kell nekik építeni — kommentálja. — Már eddig is tapasztaltam, itt nem sok túlzás van abban, hogy a cigányok a mi négereink. Okkal, vagy ok nélkül, húzódoznak tőlük, megvetik őket. Ennek tükrében, mi az elvtársnő véleménye az elkülönítésről ? — Nem vitatkozom a megállapítással, de erre nehéz felelni. Helyesebb lett volna őket széttelepíteni, de hova? Ha külön-külön lett volna elég szabad házhely, mégiscsak szerteszét épültek volna ezek a házak. Sok előítélettel kell megküzdeni. Egy ízben volt már szó a Temető utcai, is szűkös munkáslétszámmal úgy gazdálkodni, hogy a kaporvirág csipkedésre is jusson féltucatnyi aszony. A gyár ugyan kifizeti a tsz-nek a szárát is a kapornak, de szívesebben fizetne akár öt forintot is, ha a kapornak csak a virágát szállítanák. A konzervipari előfeldolgozás most kezd tért hódítani. £lső lépésként nyilván nem volna rossz megoldás, ha a kaprot a tsz készítené elő a gyári felhasználásra, s azután más termékek előfeldolgozását is át lehetne adni a tsz-eknek — foglalkoztatni lehetne több munkaerőt falun — s akkor gyorsabbá válna a gyárban is a munka. . . f.s nem kellene mérgelődni kazal- nyi kaporszárral, amelyet semmire sem lehet használni.- Pj hátra nyúló kerteknek erre a célra történő kisajátításáról. A kertek tulajdonosainál ez az elképzelés óriási tiltakozást váltott ki, s a tsz is vétózott, az állattenyészet közelsége miatt. A legfőbb, gyakorlati ok azonban abból fakadt, hogy nem tudtuk volna megfizetni a magas kisajátítási összeget. Ne feledjük, hogy a felhőszakadás következményeként állott elő az a helyzet és csökkent értékű házaik építéséről van szó. A mostani építkezés miatt pedig tudtommal, a közel lakó Mátyás király utcaiak jó pár panaszos levelet írtak a rádióhoz, a sajtóhoz és máshova, pedig nem sokkal kerülnek közelebb hozzájuk a cigányok, csupán feljönnek a gödörből a dombos részre — vázolja a gondokat a kirendeltség vezetője. — Keserves helyzet. így a kiemelkedni akarókat visszahúzzák a péróélettel elégedett társaik. Az övéik visszahúzzák, a többiek pedig az okkal, ok nélkül meglévő előítéleteikkel visszanyomnak. Van-e, lát-e garanciát a változásra ? — Sajnos, tényleg kétoldalú. Garancia nincs, mert ha nagy tömegben élnek együtt, nincs biztosíték az igényesebb életforma megerősödésére. Valamelyest vigasztaló, hogy eddig a régi telepről öt cigánycsalád vett Tolnán házhelyet, nekik állandó munkájuk van, ott építkeznek. Ha ezek a mözsi házak elkészülnek, tíz család tud beköltözni. Jelenleg náluk sincs garancia arra, hogy így csoportosan nem győz-e újra a régi, a megszokott rossz. Nagy türelemmel és megértéssel igényességre, higiéniára kell őket szoktatni, de valódi ösz- szefogással, és nem megy máról holnapra — mondja végül. A gondolatok tovább rajzanak, az aggályok nem oszlottak el. Illúzió lenne, ha azt várnánk, az építkezés megoldja a cigánykérdést. Megindulhat most ugyan Mözsön az egészséges, kiemelkedési, beilleszkedési folyamat, de ez csupán lehetőség. Meggyőződésem, hogy az igényesebb életforma meghonosodásához az állandó munka, az egzisztenciális-anyagi biztonság a legalapvetőbb. De még ez sem minden, ök is nagyon kell, hogy akarják, mások is jobban kell segítsék őket, hogy a Mözsön lakó 35 cigánycsalád ki tudjon lépni a péró zárt és fertőző világából. SOMI BENJAMINNÉ Figyelem ! kifogástalan minőségű hatóságilag ellenőrzött tejoltóport minden mennyiségben azonnal szállítunk 50—100 és 500 grammos csomagolásban. Fogy. ár: 1800 Ft/kg. Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat Budapest, XX., Vágóhíd u. 53—55. Telefon: 278—800. (174) EGY KIS KAPOR Termelőszövetkezeti kezdeményezés Az öcsényi Kossuth Termelőszövetkezet korszerű húsfeldolgozó üzemet létesít. A beruházás bruttó összege félmillió forint. E költség felét a berendezés teszi ki. Friss termék előállításával a helyi húsboltot és a Népbolt Vállalaton keresztül Szekszárdot óhajtják ellátni. A villamos elosztótáblánál Juris Károly villanyszerelő a berendezések üzemeltetéséhez szükséges villamos vezetékek után húzását a biztosítékok Ulesztőgyúrűinek berakását és szerelését végzi. Erős ütemben folynak a gépszerelési, elhelyezési munkálatok; a képen Szabó István festő a gépek, berendezések zománcfestését végzi amit a falak lefestése előzött meg. Részleges üzemeltetésre már augusztusban sor kerül, tájékoztatott Varjú Vince főagronómus. Foto: Tóth Iván,
