Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

Pedagógia UDVAROL A GYEREK Befejeződtek a tánciskolái évadok is.. Uj ismeretség, barátság szövődött leányok és fiúk között. Itt a nyár, a pi­henés ideje. A 15—16 éves fiúk — akik már úgy érzik — kinőttek a grund-játékok, a gombfocizások korából, rájön­nek arra, hogy a barátságon, pajlási érzéseken kívül más érzései, érzelmei is lehetnek. Hiszen szinte már férfi! Csak még nem kell naponként bo­rotválkoznia! És a leányok? Hát ők is észreveszik, hogy a hosszú hajú, vállasodó kamasz nem­csak pajtás, hanem ennél va­lamivel több is... De, hogy mi, azt még mindketten csak rendkívül bátortalanul merik megfogalmazni... Ez termé­szetes! Hiszen nemrég még — ha már ismerték is egymást, bizony nem érzékelték a ne­mek közötti különbséget! Ta­lán durva szavakat is vágtak egymás fejéhez, lökdösődtek, verekedtek! Egyneműeknek érezték magukat. Ma meg furcsán kellemes érzések járják át őket, ha meglátják egymást. Sőt, néha még akkor is, ha csak gondol­nak egymásra. Mi ez? Szere­lem? Nem! Ez ellen a „kifeje­zés'’ ellen még talán ők is vi­tatkoznak. FELISMERÉS Ha nem szerelem, akkor mi? kérdezheti az édesanya, édesapa.. Felismerés, amely nem a fejekben, nem az érte­lem szférájában, hanem a szívekben, az érzelmek, vall­juk be most még nagyon-na- gyon kaotikus világában, sze­retne- megfogalmazódni. Mit ■ tegyön a szülő? Segít­sen a nem hangokból, sza­vakból álló érzelmi töltésű mondatok megfogalmazásá­ban? A világért sem! Ha csak nem kéri a szülőtől a gyer­mek. Mert ebben az állapot­ban a legnyíltabb gyermek­ember is zárkózottá válik. Fe­lesleges kérdésekkel semmi­képpen se zaklassuk. Jóvá te­hetetlen károkat okoznánk ez­zel. A SZÜLŐI FELADAT Nagyon nehéz a szülő hely­zete ilyenkor. Tudomásul ven­ni, hogy fia már nem gye­rek, hanem fiatalember. És udvarol. Megnőtt és egyre kö­zelebb az az idő, amikor vég­képp kiröppen a házból! De nincs nagy baj! Mert még so­kat, sok leánynak fog udvarol­ni az a „gyerek”, amíg vég­képpen kiröppen .. Arról is kell szólni, hogy ez a mai „udvarlás” nem egyen­lő azzal, amikor mi kopaszodó, deresedő halántékú édesapák „csaptuk a szelet”. Ezek a fiúk, ezek a gyerekek sokkal őszintébbek nálunk! Nem ők és nem mi tehetünk' arról, hogy e tekintetben „leköröz­tek” bennünket. Hanem az a kor, az az őszintébb kor, ami­ben ők élnek .. ,A mi fiúnk már nem úgy „teszi a szépet", ahogyan mi tettük. Nem felső­fokban, nem szuperlatívuszok- ban beszélnek egymással. NEM Ő A LEGISLEG ... szebb, jobb, okosabb, hanem megmarad földi embernek sze­mében a lány, akinek éppen udvarol... És ezért nem ve­szélyes ez az udvai-lás, Ko­ * * rántsem annyira, mint a mi udvarlásaink voltak Nem árt azonban tudnunk kinek udvarol... De ez ne tűnjön ellenőrzésnek. Mindig legyünk tekintettel a fiatal­ember felfokozott önérzetére, ha valami ok miatt számon- kérjük őt. A szerelem a legáltaláno­sabb és legszebb emberi ér­zés. Az „udvarlás” még nem szerelem, csak ennek az ér­zésnek befogadására felkészí­tő érzelmi előgyakorlat. S ha úgy fogjuk fel — udvarol a gyerek —, s ezzel érzelmileg edzi magát a legszentebb em­beri érzés felismerésére, ké­sőbbi átélésére, akkor eleget tettünk szülői kötelességeink­nek. Dr. Kolozsváry Gyula- jn-T a'. • - jr- - •«, . rr u H , * • ■ :,<i: '¥ri^ä. i •V h, .ír ' _ J KesdÖ háxiassnonyok nuk Milyen húst vegyünk? A hentesnél mái- bizony nincs idő a töprengésre, ezért okosabb, ha előre meggondol­juk, hogy milyen részt kér­jünk. Persze ez attól függ, hogy mit akarunk majd készí­teni belőle. Eszerint kérjük marhahúsból: levesnek láb- szárt, fartőt, hátszínt vagy la­pockát. Pörköltnek tarját, láb- szárt vagy lapockát. Aki sze­reti a marhasültet, az szép rostélyost, vesepecsenyét vá­lasszon. Sertéshúsból: rántani legíz- letesebb a karaj és a sovány comb. Sülthöz már nagyobb a választék: alkalmas a comb. a karaj, a tarja, a lapocka és az oldalas is. Pörkölt készítésé­hez javasoljuk a combot, a la­pockát, a csülköt és — ha kapható — a körmöt. Barkácsolj unk Készítsünk VIM-es dobozt A VIM a háztartások egyik legáltalánosabban használt tisztítóeszköze, amely legtöbb- nyire papírdobozban kapható. A papírdoboz viszont rendsze­rint rövid életű, a.VIM Ptt, és akkor is szóródik belőle, ahol, és amikor nem kellene. A bá­dogdoboz rendszerint elég ha­mar elrozsdásodik. Viszont kitűnő VIM-es do­bozt lehet készíteni kiürült és kellően kitisztított1 műanyag sósavas flakonból. A flakon ku­pakjára hét-nyolc, 2—3 milli­méter átmérőjű lyukat fúrunk, szájának pereméből pedig — így bővebb lesz és könnyebben tölthető — fél centit éles kés­sel levágunk. A flakont megtöltjük a pa­pírzacskóban is kapható VIM- mel, a kupakot visszacsavar­juk — ezzel készen is van a rendkívül hosszú életű tisztí­tószeres doboz. B. I. Lakáskultúra Függöny és szőnyeg A függönydívat is változó. Ma már nem a nagyanyáink rojtos függönye számít szép­nek. Az egyszerű, minél több fényt áteresztő, könnyen tisz­títható függöny a divat. A füg­gönyt a szoba adottságait fi­gyelembe véve válasszuk ki. Alacsony mennyezetű szobá­ban . a földig érő függöny azt. a kegyes csalást eredményezi, hogy magasabbnak látjuk a szobát. -Uj szokás nálunk a, rövid, fütißtestig, rafiái: lakdeszkát éppen takaró füg­göny. Igazán csak a modern házak nem túl magas lakásai­ban dekoratív. A függöny azonban nem­csak dísze, de csúfsága is le­het a lakásnak, ha nem tisz­ta. Most emlegetjük ezt, ami­kor szezonja van a lakásfes­tésnek, az ezzel kapcsolatos nagytakarításoknak. Az ügyes háziasszony ilyenkor rendre- sorra tisztítja a függönyt, a szőnyegeket és a bútorkárpitot is. Aki előrelátó volt. eleve jól tisztítható anyagból vásá­rolt függönyt, esetleg nem egybeszabottat, hanem két- szárnvút rakott a széles ab­lakra, az erkélyajtós ablak­felületre. Most könnyebben moshatja ki belőle a tél kor­mát. porát, a dohányfüst nyo­mait. Nem kis munka! Mikor levettük a megszürkült füg­gönyt, először alaposan porol­juk ki. Majd az áztatás kö­vetkezik: Flóra előmosószer­rel, lehetőleg fektetve kádban, vagy teknőben 6—8 órán át ázzon a függöny, a pamutfüg­göny éppúgy, mint a szinteti­kus szálból készült. Az ázta- tólét leengedye, nem árt egy­szer kiöblíteni. Utána meleg mosószeres vízben óvatosan forgassuk át, lehetőleg úgy, hogy ne gyűrjük. Legalább há­rom öblítés utón a műanyag függönyt csavarás nélkül ösz- szehajtva, rúdra dobva, jól le- csöpögtetve, nedvesen felte­hetjük a karnisra. A pamut­függöny gyengén kikeményít­ve szép. Lógatva soha ne szárítsuk, mert megnyúlik. Ajánlatos fektetve, lehetőleg kifeszítve, formára igazítva szárítani. így'gyakran még va­salni sem kell. Pár éve még azt vallottuk a szőnyegekről, hogy a legjob­bak a lakásban a kis. szőnye­gek. Elhelyezésük más-más jelleget ad a szoba részeinek, és könnyen tisztíthatok. Most viszont egyre jobban hódít a nagy, az egész padozatot be­borító szőnyegek divatja, az úgynevezett faltól-falig sző­nyeg. (Legtöbbször a ragasz­tott, szőnyegpadló formájá­ban). ízlés és pénz dolga is ki milyen szőnyeggel teríti fel a lakását. Akár kicsi, akár nagy, a szőnyegek tisztán tar­tására is nagy gondot kell for­dítani. Különösen azoknak a családoknak a figyelmébe ajánljuk, ahol kisgyerek van: a rendszeresen és alaposan por­szívóval takarított szőnyegen is négyzetméterenként mintegy 15 deka por. piszok rakódik fel évenként. Elképzelhető, hogy mennyi baktériumot tar­talmaz. A padlón meglátszik, hogy poros, a szőnyegen gyak­ran nem. Ez azonban nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. Évente egyszer- kétszer pedig, az alaposan ki- porolt szőnyegeket és bútor- kárpitokat is tisztítsuk ki. Eh­hez ma már korszerű tisztító- szerek állnak rendelkezésünk­re. Ilyenek többek között az Expressz, vagy a Kohinoor ne­vű szőnyeg és bútorkárpit tisz­títására alkalmas szerek. P. Sz. !». Művészet a Hétfő: Burgonyaleves, tök­főzelék bundás kenyérrel. Kedd: Meggymártás, burgo­nya, rántott párizsi. Szerda: Zöldbableves, tojá­sos galuska, uborkasaláta. Csütörtök: Zöldségleves, burgonyafőzelék, pörkölt, gyü­mölcs. Péntek: Gulyásleves, túrós, lekváros palacsinta. Szombat: Savanyútojás-leves, édeskáposzta, vagdalt hússal, gyümölcs. Vasárnap: Ebéd: Raguleves, pirított csirke, sült burgonyá­val, párolt rizzsel, uborkasalá­ta, bor, piskótatekercs. Vacso­ra: délről maradt sült csirke, vagy vegyes felvágott sajt, aludttej. * Pirított csirke: Két darab megtisztított fiatal csirkét négybe vágunk (2 melle, 2 hátsó része). Megmossuk, tisz­ta ruhán megszárítjuk, s meg­sózva, lisztben megforgatva felhevített zsírban mindkét ol­dalán pirosra sütjük. A sütést erős tűz felett végezzük 2—3 percig, amíg a csirke szép színt kap. Ekkor a zsírt leönt­jük úgy, hogy csak kevés ma­radjon alatta. 4. dkg. elmor­zsolt vajat teszünk rá és fe­dővel lefedve lassú tűzön még 3—4 percig sütjük. Ezután a le vével megöntözve azonnal tálaljuk. Bő zsírban sült bur­gonyát, párolt rizst, uborka­salátát adunk hozzá. De el­készíthetjük magyarosan is a következőképpen: a megpirí­tott csirke alatt maradt kevés zsírt megszórjuk piros papri­kával. Egy-két darab feldara­bolt zöldpaprikát és paradicso­mot teszünk rá, fedővel lefed­ve négy-öt perc alatt puhára pároljuk. Héjába főtt, kariká­ra vágott, zöldpetrezselymes pirított burgonyával és salátá­val tálaljuk. ........... P orcelánfestés Meissenben évfordulót ünnepelnek ez év- Porcelánüzemben készült. Az üzem minden­ben'. Kétszázötven évvel ezelőtt született Jo- napi használati tárgyak mellett figurális raű­hann Friedrich Böttger, a m eisseni porcé- veket és vázákat is készít exportál, ma már Ián feltalálója. Képünk a Meisseni Állami a világ hetven országába.

Next

/
Thumbnails
Contents