Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-12 / 159. szám
Még nincs vége A felületesség, a lassú ügyintézés diadala Az, ami Kölesden történik, pofon a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységét szabályozó kormányhatározatnak és mesterséges lelassítása a gazdasági tejpasztőröző széles körű 'elterjedésének. Itt nemcsak az mutatható ki, hogy egyébként lelkes, segítőkész emberek szervezőkészségből csúfosan megbuktak, az is kimutatható, hogy az új gazdasági mechanizmus által diktált iramhoz képest elképesztően lassú esetenként a hivatali ügyintézés. A kölesdi tsz, ha hinni lehet az informátoroknak, szinte akaratán kívül csöppent bele az egész ügybe. Járt náluk Sághi Vilmos miniszterhelyettes, és azt tapasztalta, a tsz vezetői vállalkozó kedvű emberek. Ezzel kezdődött minden és azzal a tanulságos folytatással, hogy a vállalkozó kedv önmagában mit sem ér, ha hiányzik az alaposság, a felkészültség. Egy 0-széria elindul 1969 februárjában az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat bemutatta az érdekelt szakembereknek a gazdasági tejpasztőrző 0-szériá- ját. Erről a Magyar Mezőgazdaság idei 18. számában Győri Béla a következőket írja: ;,Lényegében az élelmiszeripari gépgyár új termékének, az üzémi tejpasztőröző berendezésnek, falun — szociálpolitikai jelentősége mellett — nagy gazdaságossági előnye is van, ugyanis a tejpasztőrizálás, illetve forgalmazás állami dotációját — ami kannás pasztőrizált tej esetében 52 százalék —- a termelőszövetkezet kaphatja meg.” A 0-szériát üzemi körülmények között kell kipróbálni. Bizonyára a miniszterhelyettes hívta fel az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat figyelmét a kölesdi termelő- szövetkezetre, mert emlékezhetett a tsz-vezetők vállalkozó kedvére. Lenkei Imre, a tsz melléküzemágaival foglalkozó felelős a következőket mondja: „Körülbelül február 25-én telefonált hozzánk egy vadidegen ember. Bemutatkozott, hogy ő az ÉLGÉP műszaki fejlesztési igazgatója és ide hozzánk letelepít egy gépet. Én azt mondtam, nem kell. Ö azt válaszolta: márpedig letelepítjük. Hamarosan személyesen keresett fel bennünket, és miután elmondta, hogy 0- szériáról van szó, továbbá ismertette a gazdasági tejpasztőröző előnyeit, kezdtünk megbarátkozni a gondolattal, hogy nálunk kerüljön kipróbálásra”. Mi történt ezután? Lendületes és gyors munka kezdődött, olyannyira, hogy már március 16-án megtarthatták a próbaüzemelést. Miután az idő pénz, feltétlenül dicsérendő az a gyorsaság, amellyel a 0-szé- ria beszerelését végezték az ÉLGÉP emberei a kölesdi tsz kezelésében élő tej csarnokban. Csakhogy; A 0-széria megtorpan Amikor megtörtént a próba- üzemelés, az ÉLGÉP szakemberei kijelentették: azonnal indulhatunk. Ekkor derült azonban ki, hogy senki nem kért még üzemelési engedélyt, a pasztőrizált tejre, még egyáltalán nincs vevő, a tejcsarnok a Tolna megyei Tejipari Vállalat tulajdona és senkinek sincs fogalma arról, hogy a tejcsarnokból létesített tej- pasztőrizáló megfelel-e vajon a rendeletekben előírt követelményeknek, a tejfeldolgozás kívánalmainak. Ekkora felületességre nehéz szavakat találni, különösképpen, ha tudjuk, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyik főosztályvezetőjének, Lengyel Istvánnak a „védnökségével” folytak az előkészületek és egy élelmiszeripari gépgyár műszaki igazgatójának a vezényletével történt a gazdasági tej- pasztőröző gép 0-szériájának letelepítése. Miután diadalmaskodott a felületesség, megkezdődött a tűzoltómunka: a termelőszövetkezet sürgősen a járási tanácshoz fordult, hogy üzemelési engedélyt kérjen. (A nagy sietségben néhány más engedély kéréséről el is feledkeztek d Az ügyintézők ráérnek 1969. április 23-án megjelent a termelőszövetkezetben a járási tanács egészségőre. Megnézte a tejpasztőrözőt és a rendeletek ismeretében, jegyzőkönyvét vett fel a joggal kifogásolható hiányosságokról. A jegyzőkönyvet a következőkkel záradékolta: „A pasztőrözőüzemmel kapcsolatos állásfoglalást nyolc napon belül írásban kiküldjük.” Ebből nem lett semmi. Az ügyintézés képtelensége, hogy az állás- foglalást, az üzemelés megtagadásáról szóló határozatot a tsz május végén kapta meg. Június 10-én a termelőszövetkezet az elutasító határozatot megfellebbezte. Ezt követően Nagy József elvtárs, a járási tanács dolgozója, akinek a segítőkészsége elvitathatatlan, megbeszélésre hívta össze az érdekelt szakembereket abból a célból, hogy mondják el a termelőszövetkezet képviselőjének, mit kell a közös gazdaságnak tennie ahhoz, hogy a tejpasztőrizáló üzemeljen. Elmondta a magáét a KÖJÁL embere és a szakállatorvos is. Szóval mindenki. De itt újból zavar és bizonytalanság keletkezett, mert a hatósági jogokkal felruházott állatorvos szerint a tsz akármit csinál, a pasztőröző üzem üzemelésre alkalmatlan. A KÖJÁL-nak más volt a véleménye. A tsz a fellebbezésben jelezte „készek és hajlandók vagyunk az üzemben olyan feltételeket teremteni, amelyek az egészség- ügyi követelményeknek megfelelnek”. Igen, de a hatóságot képviselő emberek ellentmondó állásfoglalása után a termelőszövetkezet kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni, hogy megvárja a megye döntését, annál is inkább, mert még változatlanul nincs vevő a pasztőrizált tejre. A lassú ügyintézés tehát ilyen szempontból a termelőszövetkezetnek még jól is jön. Ki nem érti a dolgát? Ne feledjük, a tsz június 5- én fellebezte meg a hivatalos formaságok betartásával az elutasító határozatot. Ez a fellebbezés a járási tanácstól az ügyintézés nagyobb dicsőségére, egy hónap múlva került a most már illetékes megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. Nesze neked 0-széria és élelmiszer-feldolgozás. Ennek az egész siralmasan bonyolult ügynek már csak jelentéktelen mellékzöngéje, hogy a szakállatorvos szerint: akármit csinálnak, az üzem üzemelésre alkalmatlan. Dr. Katona Ferenc állatorvosnak, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi adjunktusának, aki szintén megtekintette az üzemet, az a véleménye, hogy nem valami remek megoldás, ami itt van „de semmi olyat nem látok, ami a működési engedély kiadásának megtagadására okot adna”. Ha á két véleményt egybevetjük, akkor felvetődik bennünk az a gondolat, hogy itt valami újólag nincs rendben. Vagy az egyetemi adjunktus nem érti a dolgát, vagy a hatóságot képviselő állatorvos. Itt tart a kölesdi ügy a felületesség, a lassú ügyintézés legnagyobb dicsőségére. Szekulity Péter Népújság 7 1969. július 12. I VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár felvesz: most végzett gépésztechnikusokat, valamint híradásipari technikusokat Jelentkezni lehet: VIDEOTON Radioes Televíziógyár munkaerő-gazdálkodási osztályán Székesfehérvár, Berényi u. (110) A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz napi munkája két részre osztható. Az alkatrészek előállítása műszerekhez, másodsorban a forgalomba hozott minden típusú villamos berendezések javításának el végzése. A villamossági szerelő, tekercselő részlegben tizedmagával dolgozik Schnetzer József, ki a villanymotorok állórészének tekercselését végzi. A rádió, villamossági, tele vízió javító műszerészrészlegben négy szakember igyekszik a felmerült igényeket kielégíteni. Szűcs Ferenc elektroműszerész szerelő a televízió kaszkód fokozatának műszeres ellenőrzését végzi. Célja a hiba megállapítása után a kép minőségi torzulásának kijavítása. Az autó-karbantartóknál Szarka György autóvillamossági szerelő a „Volga” gyújtáselosztó javítását végzi. E műhelyrész bővítésére mintegy ötszázezer forintot irányoztak elő. Egy ktsz hétköznapi tevékenységed
