Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-12 / 133. szám
A nevelésügy : társadalmi ügy Ötven éve Ütközet — válságos időben Az 1918 novemberében megalakult Kommunisták Magyar- országi Pártja 1919 tavaszára hatalmas politikai erővé fejlődött. Ennek következményeként a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1919 március 21-én Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült, a kommunista párttal. Az új párt Plattform ja a proletárdiktatúra volt és politikai, katonai szövetség Szovjet Oroszországgal a szocializmusért. Azok a jobboldali erők azonban, amelyek ragaszkodtak a szociáldemokrata párt elavult politikájához, várták az alkalmat, hogy az események menetét visszafordíthassák. De- fetista módon fel is léptek 1919 április végén, május elején, amikor a még szervezetlen Vörös Hadsereg kénytelen volt kiüríteni a Tiszántúlt. A jobboldal ekkor kapitulációt követelt s a forradalmi célok feladását. Ámde a szervezett munkásság a kommunisták mellé állott s nem a fegyverletételt, hanem a harcot választotta. 1919 május 2-án súlyos politikai verefeég érte a jobboldalt, bár ez megtartotta pozícióit. Júniusra azonban megint változott a helyzet. Nagyszerű diadalokat ért el ugyan a Vörös Hadsereg, de a közellátás — még aratás előtt volt az ország — súlyos zavarokkal küzdött, sokakat demoralizált az éhség, az ellenforradalom pedig az antant blokádjától és egyéb segítségétől támogatva vasutassztrájkot szervezett a Dunántúlon, sőt fegyveres provokációktól sem riadt vissza. Fontos feladattá vált a párt egységének megteremtése, forradalmi jellegének hangsúlyozása elnevezésében is, és az új szocializmust építő program deklarálása. A kommunisták kezdeményezésére 1919 június 12-én és 12-án e célok szolgálatában gyűlt egybe a pártkongresz- szus. .Az új programot, amely hatályon kívül helyezte az 1903-as régi, szociáldemokrata programot, viszonylag csendes vita után elfogadta a javarészt centrista, vagy jobboldali befolyás alatt álló többség is. De már azt a javaslatot, hogy a párt neve Kommunisták Magyarországi Pártja legyen, elvetették és leszavazták a Komintern javaslatát is, azt, hogy a párt Magyarországi Kommunisták Egyesített Pártja néven működjék. Böhm, Kunfi, Weltner és társaik ragaszkodtak a Magyarországi Szocialista Párt elnevezéshez, végül is kompromisszum született és a párt új neve Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja lett. A párt neve feletti vita azt a jobboldali szándékot takarta, hogy szűnjék meg a proletariátus diktatúrája. Kunfi ugyan diplomatikusan képviselte ezt a törekvést, de mindenki tudta, miről van szó. Kun Béla a leghatározottabban megvédte a forradalmi diktatúra álláspontját s ebben a baloldali szocialisták is támogatták. Végképpen elmérgesedett azután a vita, amikor a szervezeti kérdések tárgyalása során Farkas István kiállt a szakszervezeti opportunizmus mellett. A szervezeti szabályzat kérdéseit nyitva hagyták s a megoldásukat más időkre elnapolták. Ezután került sor az úi vezetőség megválasztására, amelynek során a szervezett jobboldal és a centrum frakciós manőverrel kibuktatta az egvséglistáról a kommunisták zömét. De a kommunisták megvétózták ezt a becstelen manővert és teljes cselekvési szabadságukat hangoztatva az eredeti megállapodás betartását követelték. Párísr.akadá^ veszélye fenyegetett. De mert a szintén jobboldali Haubrich városparancsnok közölte a „puccsistákkal”, hogv a munkásság óriási tömege a kommunistákat követi. Weltnerék beadták a derekukat és azt javasolták, közfelkiáltással az eredeti listát szavazzák meg. A jobboldal ismét eszmei-politikai vereséget szenvedett. Ámde a kongresszus pem érte eí eredeti céljait, a sziláid ~~ pártégység követelménye teljesületlen maradt Á \ ' Földes Mihály A tsz-ek erdőgazdálkodása A fának egyre nagyobb a jövője A tsz-ek gondjai közös erővel megsziintethetők A tanító, a tanár, az egész pedagógus-társadalom tevékenységének talán legjellemzőbb vonása, hogy a jelenben végzett munka értékét csak évek múltán lehet lemérni. A diákok szakmai tudása, erkölcsi magatartása, jelleme, amelyet a pedagógus oly nagy türelemmel, szeretettel és odaadással formál, csak jóval később értékelhető: akkor, amikor az egykori tanulók belépnek a felnőttek társadalmába és önálló, felelősségteljes feladatot végeznek. A pedagógia-tudománynak időről időre alaposan mérlegelnie kell, hogy milyen új feladatokat ró rá a tudomány és a technika szédületesen gyors fejlődése. Az új, felnövekvő generáció iránti felelősség is azt sugallja, hogy kellő időben és reálisan megállapítsák a szakemberek, mire van szüksége az új évezred küszöbén tevékenykedő 20—60 éveseknek ahhoz hogy kultúrált, szakmailag jól képzett emberekként helytállhassanak. Röviden szólva: tudományos megalapozottsággal, kellő előretekintéssel meg kell határozni a korszerű alapműveltség kereteit és tartalmát. Szerte a világon, különösen a szocialista országokban a legkiválóbb szakemberek foglalkoznak ezzel a rendkívül fontos témával. Hazánkban a jövő év őszén rendezik meg az V. nevelésügyi kongresszust. A kongresszus anyagának kidolgozása a szervező bizottság irányításával már hosszabb idő óta folyik a legjobb szakembereink bevonásával, a hazai . és külföldi tapasztalatok felhasználásával. Gondos mérlegelés alapján a szervező bizottság az V. nevelésügyi kongresszus napirendjére négy témát tűz ki. Ezek a következők: társadalmi-gazdasági és tudományos-technikai fejlődésünk várható követelményei a nevelésügy iránt; az iskolai és az iskolán kívüli nevelő tényezők, szervezetek szerepe, együttműködésük szorosabbá tétele; a pedagógushivatás és a pedagógus-továbbképzés ; a neveléstudomány helyzete, feladatai, intézményei, kapcsolatai más tudományokkal. A gondos előkészítő mun- " kát dicséri, hogy a megállapított témakörökből Szerdán délelőtt ülést tartott Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, melyen legfontosabb napirendi pontként azt tárgyalták meg, hogy funkcionálnak a kiskereskedők Szekszárdon, s mennyiben igényelt, szükség- szerű működésük. A végrehajtó bizottság Borcsa Károly, a KISOSZ megyei titkárának beszámolója alapján megállapította, hogy az elmúlt években csökkent a megyeszékhelyen dolgozó kiskereskedők száma, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az állami és szövetkezeti ellátás javult. Jelenleg összesen 23 kiskereskedő dolgozik a megyeszékhelyen, ebből legnagyobb az iparcikkárusok száma. Általános megállapítás: a magánkiskereskedők az általános higiéniai szabályoknak megfelelően látják el tevékenységüket és alkalmasint udvariasabbak, mint az állami, vagy szövetkezeti kereskedők. Erre enged utalni az a tény, hogy a Csörge-tó közelében lévő már elkészültek a vita alapját képező tanulmányok és azokat nyomtatásban már közre is adták. így lehetőség nyílik arra, hogy a nyári szünidőt felhasználva a pedagógusok tanulmányozhassák ezeket a tudományos dolgozatokat, kellő mérlegelés után megtegyék észrevételeiket és ezzel is hozzájáruljanak a magyar pedagógiai tudomány gazdagodásához, fejlődéséhez. Várható azonban, hogy a viták az új tanév első hónapjaiban csúcsosodnak majd ki, amikor a tantestületek nyilván alkalmat találnak arra, hogy kollektív eszmecserét folytassanak és megtegyék észrevételeiket mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. így lehetőség nyílik arra, hogy az egész pedagógus-társadalom, mindazok, akik felelősséggel munkálkodnak az új generációk magsabb kulturális színvonaláért, részt vegyenek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus napirendjének témáit egyenként szemügyre véve annyi már eleve megállapítható, hogy valóban a jelen és az eljövendő évtizedek leglényegesebb, pedagógiailag a legfontosabb problémákat veszi tudományos vizsgálat alá. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk üteme azon múlik, hogyan tudjuk gyorsítani a szocializmus építését politikai, gazdasági, kulturális és közéleti vonatkozásban. A kérdés helyes, reális megválaszolásánál természetesen figyelembe kell venni egyrészt a tudományos-technikai fejlődés lehetőségeit általában, de különösen arról az oldalról, milyen mértékben tudjuk alkalmazni a tudományos felfedezéseket, új technikai vívmányokat, hazai körülményeink között. A’ korszerű nevelésügy megalapozott, az élet követelményeit alapvetően figyelembe vevő oktatási programot valóban csak úgy tud kialakítani, ha számba veszi azokat a növekvő követelményeket, amelyeket korszakunk támaszt társadalmunk minden egyes tagja iránt. Az is természetes és szükséges, hogy kellő pontossággal számba vegyük az iskolai és az iskolán kívüli nevelő tényezőket és azok hatását a tanuló ifjúságra. Ebben a témakörben különösen sok tapasztalatot szereztek a különböző társadalmi szervezetek, elsősorban a KISZ és a Nőszövetség. Az magán kiskereskedést gyakran a városközpontból is felkeresik. A végrehajtó bizottság így foglalt állást: hasznos a kiskereskedők tevékenysége Szekszárdon, s szükség van a működésükre ott, ahol nem „működik” állami, vagy szövetkezeti szektor. A végrehajtó bizottság ezután értékelte a szekszárdi kiskereskedők munkáját, s ennek alapján úgy látta, hogy a kiskereskedők munkája, a lakosság fokozottabb igényeinek kielégítése érdekében szükséges. A végrehajtó bizottság — éppen az igények fokozottabb kielégítése érdekében — fontosnak tartja, hogy ott, ahol nem működik állami, vagy szövetkezeti szektor, magán kiskereskedők töltsék be ezt a szerepet. A végrehajtó bizottság ezután megbeszélte a városi tanács és a vb. második félévi munkatervét, majd a következő tanácsülés előkészítéséről tárgyalt. ő közreműködésük teszi teljessé az elmélet és a gyakorlat egységét. __ A tanító, a tanár csak úgy taníthat, ha ő maga is állandóan tanul, ha lépést tart saját szaktárgya fejlődésével, figyelemmel követi saját tudományágának életét. Fejlesztenie kell teljes szellemi „izom- zatát”, vagyis általános műveltségének politikai, társadalmi ismeretének korunk színvonalán kell állnia. IVÍár ebből a vázlatos képiT'1' bői is kiderül, hogy a magyar nevelésügy nem csupán a pedagógusok, hanem egész társadalmunk ügye. Érthető tehát, hogy az V. nevelésügyi kongresszus előkészítésében különböző állami és társadalmi szervezetek is részt vállalnak. A Magyar Nők Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottságának intéző- bizottsága, az Úttörőszövetség Országos Elnöksége csakúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia. A Művelődésügyi Minisztérium a szakszervezetekkel közösen az iskolák tantestületeiben és a pedagógusképző intézményekben rendezi meg a vitákat. Bekapcsolódik a munkába a Honvédelmi és Munkaügyi Minisztérium is. Természetszerűleg részt vállal a kongresszus előkészítéséből a Magyar Pedagógia; Társaság és az Országos Pedagógiai Intézet is. Érthető és indokolt a gondos előkészület, hiszen ifjúságunkról és ezzel együtt országunk jövőjét érintő alapvető kérdéseket vitat majd meg az V. nevelésügyi kongresszus. B. I. Az első kérdés, ami elhangzott tegnap Szekszárdon egy erdészeti tanácskozáson: érdemes-e egyáltalán erdőgazdálkodással nagyban foglalkozni? A tűzifa szerepe lényegében lejárt, kinek kell már a fa? A választ Csanádi Béla, a három megyére kiterjedő Pécsi Állami Erdőrendezőség igazgatója adta meg. A fának egyre nagyobb a jövője. Különösen a műanyagiparban tudják felhasználni, például faforgácsként a bútorgyártás- • hoz. Annyira kell a fa, hogy a „legrosszabb” fát is kitűnően tudják hasznosítani a modern feldolgozásban. A területi tsz-szövetség rendezésében tartották meg ezt az ankétot a Garay Tsz tanácskozó termében. Jellemző a téma fontosságára, hogy mind az erdészeti hatóságok, mind a szövetkezeti vezetők közügynek tekintették a megbeszélést. Megjelent a bajai és a tamási erdőgazdaságból, továbbá ugyanennek a két helynek az erdőfelügyelőségétől a legilletékesebb szakember. Nagyon sok még a tennivaló a közös gazdaságok erdészeti munkájában. Igen kevés a szakember, a legtöbb helyen egyáltalán nincs erdész. Jellemző, hogy a szekszárdi járásban több az erdész, mint a megye egész területén, a tsz- ekben. Panaszkodtak a tanácskozás résztvevői közül többen, hogy nem kaptak facsemetét, nem tudták az erdőtelepítést, illetve -felújítást a kívánatosnak, megfelelően végezni. De a fagazdálkodással kapcsolatos pénzügyi adminisztráció és egyéb ügyviteli kérdések is megoldatlanok a közös gazdaságokban. Vida László, a báta- széki Búzakalász Tsz erdészeti vezetője, aki bevezetőként vitaindító előadást tartott a helyzetükről, a gondjaikról, az erdőgazdasági ügyviteli rendszert ajánlotta. Ok Bátaszéken lényegében aszerint dolgoznak. A Pécsi Állami Erdőrendezőség igazgatója ugyancsak ezt ajánlotta a tsz-vezetőknek, hiszen a fagazdálkodás adminisztrációs, pénzügyi rendszerét 25 év alatt dolgozták ki, illetve finomították az erdő- gazdaságok. Hamarosan meg kell szűnnie a csemeteellátás gondjának is, mert az erdőgazdaságok erkölcsi kötelessége, hogy a szövetkezetek részére is előállítsanak szaporítóanyagot. A jelenlévő vezetők határozott ígéretet tettek arra, hogy ha megrendelik a tsz-ek a csemetét, feltétlenül számíthatnak rá. Mindenképpen sürgős az erdőtelepítés, illetve -felújítás, mert á jövő esztendőben még állami költséggel történhet, tehát teljes dotációval, 1971- től viszont már maguknak a szövetkezeteknek kell viselniük a terhet. Ugyancsak az erdőgazdaságoktól várhatnak továbbra is segítséget a szakmai irányításhoz azok a tsz-ek, amelyekben még nincs erdészeti szakember. A tsz-ekbe való szakember^ áramlás sokkal kisebb, mint amekkorára az erdészetek is számítottak. Alapelv, hogy felügyelet nélkül nem maradhat erdő, tehát szükséges az erdőgazdasági szakirányítás igénylése. Sokat beszéltek a tegnapi tanácskozás résztvevői arról, milyen fafajtákat telepítsenek Tolna megyében. A nyárfásítást eltúlozták, szinte divattá vált. Szükség van más fafajtákra is, és a kevésbé vizenyős, de szántóként nem használható területeken egyébként sem nyárat kell telepíteni. A feketefenyő különösen szereti a megye egyes vidékeit. A tsz-ek inkább az erdei fenyőt választanák, de most visszariasztották őket ettől, mert a növényvédő anyagok elterjedése miatt megbomlott a biológiai egyensúly, és a fenyők kártevői elszaporodtak. A tanácskozás egyik résztvevője azért késett, mert repülőgépes erdőpermetezést szervezett, illetve készített elő. Már az erdők is minden tekintetben nagyüzemi, sok gondot igénylő munkát adnak. Népújság 3 1969. június 12. Közéletünk A kiskereskedők helyzete Szekszárdon
