Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

f ÉTLAP Hideg meggyleves. 1 liter víz­hez 1 deci vörös bort öntünk» 30—12 dkg cukorral, egy kis da­rabka fahéjjal, citrom héjjal, 1—2 szem szegfűszeggel ízesítve jól fel­forraljuk, majd beleteszünk 60 dkg megmosott, kimagozott meggyet. 3—4 percig főzzük. Ek­kor 2 deci édes tejfelt, vagy másfél deci tejszínt 4 dkg liszt­tel és egy kevés hideg vízzel si­mára keverünk és habverővel gyors és állandó keverés mellett besűrítjük vele a levest. 2—3 percig forrni hagyjuk. bele­csavarjuk egy fél citrom levét, majd a tűzről levéve, ha kell, utánaízesítjük, és lehűtjük. Hi­degen tálaljuk. Ugyanennyi gyü­mölccsel. ugyanígy készíthe­tünk hideg cseresznye- és ribizli- leve.st is. Zöldborsós, sajtos rizs. Hozzá­valók : 60 dkg zöldborsó (lehet konzerv, mirelit is), 24 dkg rizs, 10 dkg reszelt sajt, 10 dkg zsír, só, zöldpetrezselyem. A borsót sós vízben megfőzzük, a rizst a szokott módon megpároljuk. (Használjuk fel hozzá a kon- zervborsó levét, vagy a borsó főző vizét). Serpenyőben zsírt he­vítünk, benne az apróra vágott zöldpetrezselymet kissé meg- fonnyasztjuk. hozzátesszük a főtt borsót. Megsózzuk és kissé pá­rolva, hozzátesszük a főtt rizs­hez; Megszórjuk a fele reszelt sajttal és összekeverve 2—3 perc­re sütőbe tesszük. A többi re­szelt sajttal meghintve tálaljuk. Még jobb ízű, tartalmasabb lesz az étel, ha 5—6 dkg kis kockára vágott császárhúst, vagy szemé­lyenként 1 db kockára vágott kemény tojást keverünk el ben­ne. Adhatunk hozzá felvert to­jásba mártott, forró zsírban ki­sütött párizsit is. Majonézes fe­jes salátát adunk mellé. Finom tavaszi étek Karalábé zöldborsóval, tálon sült tojással. Hozzávalók: 40 dkg megtisztított karalábé, 15 dkg megtisztított zöldborsó, 8 db to­jás, 6 dkg vaj. só, cukor, tö­rött bors, zöldpetrezselyem íz­lés szerint. A karalábét és a zöldborsót vajban megpároljuk. Mag vaj azott, lapos tűzálló tálon szétterítjük és ráütjük egyenként a tojásokat — úgy, mint a tükör­tojásnak szokás. Utánasózzuk, borsozzuk és középmeleg sütőben megsütjük. Azonnal, forrón tá­laljuk. Fejes saláta jöl ülik hozzá. Karalábé gombás tojással töltve. Hozzávalók: 8 db fiatal, tölteni való karalábé, 4 db tojás, 2 dl tejfel, 5 dkg vaj, 20 dkg gomba, 3 dkg reszelt sajt, só, törött bors, zöldpetrezselyem. A megtisztított karalábékat kivágjuk. Apróját és a zsenge levelet összevágjuk és annyi vízben, hogy félig. ellepje, gyengén sózva, borsozva, meg­szórva zöldpetrezselyemmel, fedő alatt, lassú tűzön úgy főzzük, hogy mire megpuhul, a levét tel­jesen elfője. Közben a megtisztí­tott, jól megmosott gombát ki­sebb kockákra vágva, kevés vaj­ban (ízlés szerint egy csipet vá­gott hagymával) megpirítjuk, só­val, törött borssal és finomra vágott zöldpetrezselyemmel íze­sítjük. Ezalatt két tojást fel­ütünk, megsózzuk és a megpirult gombára öntve a tűzön addig keverjük, amíg rántottaszerűen összeáll. Most a karalábékat ki­szedjük és szintén lecsurgatjuk. Az apraját és a levelét megvajazott, tűzálló tálon szétterítjük, — a karalábékat megtöltjük a pirított gombás tojással és ugyancsak a tűzálló tálra rakjuk. A tejfelt egy tálkában két tojással, megsózva, megborsozva, habverővel jól el­keverjük. s ráöntjük a kara­lábékra, úgy. hogy az egész ételt eltakarja. Megszórjuk a re­szelt sajttal, elmorzsoljuk rajta a visszamaradt vajat és közép- meleg sütőben, kb. 10—15 perc alatt a tetejét jól megpirítva megsütjük. Azonnal, forrón tá­laljuk. „Eső lesz!**, mondja a nagy­mama térdét nyomogatva — és mérget vehetünk rá, hogy a jóslat beválik, pontosabban, mint a meteorológiai intézet sok prognózisa. — Mi a ma­gyarázata az ilyen „jóstehet­ség" gyakoriságának? Csak babona a reumások „időérzé­se", vagy a jelenségnek tudo­mányos magyarázata is van? A meteorológia és az orvos- tudomány újabb eredményei tették lehetővé ennek a misz­tikusnak tűnő képességnek a megfejtését. Kiderült, hogy az időjárás megváltozásának elő­re megérzése nem valami ti­tokzatos, jövőbelátó képesség, hanem a helyi légköri hely­zet olyan tulajdonságainak megérzése, mely az időjárás érzésszervekkel észlelhető dur­vább változásait megelőzik. A meteoropathológia, az időjárás kiváltotta betegsé­gekkel foglalkozó tudomány­ágazat tulajdonképpen akkor vált tudománnyá, amikor sta­tisztikailag jól feldolgozható betegségi adatokat sikerült összehasonlítani légkörünk egy-egy szintén jól mérhető fizikai tulajdonságával. Az ilyen adatokat nem a mozgás- szervi betegségek szolgáltat­ták, hanem olyan rohamok­ban jelentkező belgyógyásza­ti betegségek, melyek halálos szövődményt, vagy legalább is /iürgős kórházba szállítást vontak maguk után. Az agyvérzések és szív- thrombózisok számának hal­mozódása már jól összeha­sonlítható volt az időjárási tényezők változásaival. Az időjárás összetett folyamat, mely a levegő nyomásának, Dísztárgyak A lakás belső berendezésé­hez nagymértékben hozzájá­rulnak a különböző iparmű­vészeti alkotások is. Ezek olyan ipari módon előállított tárgyak, amelyeknek művészi értékük van. Két csoportra oszthatók: használati eszközre és dekorarit jellegű tárgyak­ra, vagy másnéven „dísztár­gyakra'’. Anyagát tekintve mindkettő lehet: a.) üveg, b) porcelán, c.) kerámia, d.) fém. a. ) Az üveg az egyik leg­régebben alkalmazott haszná­lati eszköz, mely napjainkban az igen gazdag formájú pohár és kompótos készletekként vesz részt mindennapi éle­tünkben. Ma már nem divat a csiszolt pohár, a sima fe­lületen az anyag szépsége, színe érvényesül, egyszerűsé­ge közelebb áll a bennünket körülvevő tárgyakhoz. A szép füstszínű, vagy mélyzökl üveg­tál, különböző formájú váza igen dekoratív képet nyújt önmagában is. b. ) A porcelán mint hasz­nálati eszköz készletek, teás-, kávéskészletek alakjában szolgálja az embert, figurális megfogalmazásban pedig pol cok, vitrinek dísze lehet. c. ) A kerámia az ember k6r- környezetében, otthonában hőmérsékletének, páratartal­mának, mozgásának és elek­tromosságának változása út­ján fejt ki élettani hatást a szervezetre. A sok közül va­jon melyik a legfontosabb az ember szempontjából ? Régebben a légnyomás je­lentőségét becsülték a leg­többre. Ezért nevezték néhány évtizeddel ezelőtt a reumáso- kat élő barométernek. Kézen­fekvőnek látszott a gondolat, hogy az „időérzés" a légnyo­más változásán alapszik, azon­ban az alaposabb vizsgálatok kiderítették, hogy a dolog mégsem ilyen egyszei-ű. Nyil­vánvalóvá vált, hogy az idő­járás változásaival kapcsolat­ban nyomásingadozások sok­kal kisebb mértékűek, sem­hogy azoknak — élettani tu­dásunk szerint — bármily ha­tásuk lehetne. A lift, a sikló, a hegyipálya vagy a repülő­gép használatakor féllépő lég­nyomásváltozás sokkal na­gyobb és gyorsabb mint az. amelyet időváltozáskor át­élünk, és mégsem okoz „idő­érzéshez" hasonló jelensége­ket. Ha nem a légnyomás, ak­kor vajon a klíma melyik al­kotórésze a valóságos kór­okozó tényező ? A vizsgálatok kiderítették, hogy az emberi szervezetre a különböző fizikai, főleg elek­tromos tulajdonságokkal bíró levegőtestnek határfelületei, az úgynevezett „frontok” gya­korolnak élettani hatást. A ta­pasztalat szerint a sima iz­mok görcsös összehúzódásán alapuló fájdalmak főleg a me­leg, vagy másnéven a felsik­lási frontok hatására kelet­keznek. A reumások is ilyen­a lakásban már hosszú évezredek óta szerepel és nálunk Magyaror­szágon igen népszerű. Ez az iparművészeti ág inkább dí­szítő jelleggel kerül lakásunk­ba, vázák, tálak, edények, kaspók, plasztikák formájá­ban falon, polcokon, vagy asztalokon elhelyezve. A ke­rámia tárgyak otthonunkat hangulatossá, közvetlenebbé teszik, tornájukkal kiegészítve a korszerű környezetet. Nem kor képesek az időváltozást előre jelezni. A hideg vagy másnéven, betörési front ki­váltotta idegfájdalmak rend­szerint utólag, az időváltozást követően jelentkeznek. A frontátvonulások nem okozói a betegségeknek, hanem csak fokozzák és gyorsítják az egyes kóros folyamatokat, a fájdalmakat. Bizonyos egyé­nek front átvonulás idején fá­radtságot, levertséget, inger­lékenységet éreznek. A meleg front általában kedvezőtle­nebb hatású, mint a hideg. Az úgynevezett főhn-napokon (meleg front idején) a szelle­mi frisseség. felfogóképesség is csökken. A rádióbemondó nyelvbotlást követ el és az iskolában a jó tanulók is rosz- szul felelnek. A szülés meg­indulását a szülési fájások erősödését a hideg front tá­mogatja, a meleg front pedig gyengíti a szülési tevékeny­séget, és a szülést megnyújt ja. Az időjárási és évszakos változások valamelyest a ter­hesség időtartamát is befo­lyásolják. Az „időérzésre” vo­natkozó észleléseket sokszor nehéz a helybeli meteoroló­giai állomás adataival meg­magyarázni, mert bizonyos esetekben az időjárás és az emberi szervezet közötti kap­csolatot csak a nagy légtöme­gek mozgásának megfigyelése teszi érthetővé. Mi a gyakorlati jelentősége a fentiekben vázolt tudomá­nyos eredményeknek? Mit használhatunk fel belőlük egészségünk védelmében? A szél és csapadék ellen laká­sunk fűtésével és helyes öl­tözködéssel védekezhetünk, a frontátvonulás és a napfoltok hatásával szemben azonban mindezek nem óvnak meg bennünket. A vizsgálatok sze­rint az atmoszférikus ténye­zők az idegrendszer közvetí­tésével hatnak az emberi szer­vezetre. Kézenfekvő az a gon­dolat, hogy az idegrendszer működését befolyásoló gyógy­szerek előzetes adagolásával megelőzhetnénk a frontátvo­nulás és a napfolttevékeny­ség által kiváltott körösi tüne­teket. előírás, hogy csak vitrinben helyezhető el, hiszen anyagá­nak egyszerűsége szinte meg­követeli, hogy állandóan az ember közelében legyen, rusz- tikusságával, vagy vidám szí­neivel jobb kedvre derítse tulajdonosát. s d.) Törekedjünk arra, hogy megbontsuk a sok egyforma anyagú dísztárgy esetleges egy­hangúságát, ezért tarkítsuk egy-egy ötvös-művész által megformált fémtárggyal, do­hányszelencével, tállal, gyer­tyatartóval, figurával, vagy Horgolt nyári blúz E mintához bármilyen fonalat használhatunk, de igen lényeges, hogy a fonálnak megfelelő hor­golótűvel dolgozzunk. 1. sor: Laza láncszemsor és ezt behorgoljuk egyráhajtásos pálcá­val. 2. sor: Végig egyráhajtásos pál­cák. 3. sor: Munkánk mindkét szélén minden soron 4—4 pálcát egyrá­hajtásos pálcával készítünk és csak azután kezdjük a mintát. 1 pálca kimarad, a következő pál­cára 2 egyráhajtásos pálca — is­mételjük. 4. sor: A 2—2 pálca közé 2—2 pálca. 0 5. sor: A 2—2 pálca közé 2—2 pálca. 6. sor: Végig minden pálcára pálca. 3—6 sorok ismétlésével dolgo­zunk. A hátát kb. fél karöltő magas­ságtól két részben horgoljuk to­vább és erre a részre egy' vagy két gombot varrunk. Ahol kél részre vesszük munkánkat, onnan azon az oldalon, ahová a gombo­kat fogjuk felvarrni. 4 láncszem­mel szaporítunk és efölött mindig egyráhajtásos pálcát horgolunk (minta nélkül), ezt azután tfissza- hajtva szépen eldolgozzuk. A má­sik részhez a körülhorgolásnál készítünk rövndpálcasort és ahhoz dolgozzuk a gomblyukat. Ha készen vagyunk munkánk­kal, lazán áítgőzöljük. összevarr­juk és a nyakrészt, ujjakat. vala­mint a blúz alját egyráhajtásos pálcával és pikóval körülhorgol­juk. stilizált maszkkal, melyeket megfelelő helyen alkalmazunk. Mindezekkel azonban mér­sékelten kell bánni,; ne hal­mozzunk, inkább legyen ke­vesebb, de művészi értékű. Óvakodjunk az olcsó tucat­árutól, a giccstől, hiszen az iparművészeti tárgyaknak nin­csenek megközelíthetetlen árai. Csak úgy nyerünk kellemes, megnyugtató szoba belsőt, ha abban minden egyes darabot harmonikusan összeválogatunk és ízlésesen, — nem zsúfoltan — helyezünk el. Étterem a tenger alatt Elhatározták, hogy Szocsiban felépítik a Szovjetunió első, a „Tenger ajándékai” elnevezésű tenger alatti éttermét. A szocsi strand területén, a tenger alatti étterem mellett olyan üzletet is nyitnak, melyben a tenger különféle adományait árusítják. Az üzlet mellett egy nagy kikötőmólót építenek, sétahajók számára. Az étterem egyszerre 300 vendéget ké­pes befogadni. Víz alatti részében 50 vendég tartózkodhat. A menüben főleg halételek és más tengeri csemegék szere­pelnek. Az akvárium-étterem ablakait, melyet különösen szilárd üvegből készítettek, speciális berendezésekkel látják el. me­lyekkel felületüket tisztítani tudják. Or. Sán'd&r Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents