Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
A jubilánsok KILENCVEN ESZTENDŐS a dombóvári önkéntes tűzo,ió- testület. Ha arra gondolunk, hogy kiállta két világháború vérzivatarát, két ellenforradalom megpróbáltatását, akár attól a tíz évtől is eltekinthetünk, amely a százéves jubileumhoz hiányzik. Sőt még akkor is szólhatunk évszázadról, ha figyelembe vesszük, hogy 1950-ben feloszlatták a testületet, amely csak 195»-ban született újjá. Bizony, nagy tévedés volt tizenkilenc évvel ezelőtt azt hinni, hogy a városnak beillő község valamennyi tűzrendészeti feladatával megbirkózhatnak az állami tűzoltók. S még nagyobb hiba megfosztani a falut akkora erejű, közösségi szemléletre nevelő mozgalomtól, mint az önkéntes tűzoltóság. A dombóvári önkéntesek parancsnoka — Körösi Lajos százados — így emlékezik erre..: — Nem annyira két kismotor- és két kézámű-fecsken- dűnlket, teher- és személygépkocsinkat sajnáltuk mint azt, hogy vége a közös munkának. Fel-felem legettük az együtt eloltott tüzeket. Sóhajtozva, de reménykedve is, idéztünk a testület múltjából. «. Az önkéntes tűzoltók krónikája hasznos forrásmű lesz egyszer annak, aki megírja Dombóvár történetét. Az egyesület első elnöke Legza Zénó hercegi felügyelő volt, őt 1900- ban Nagy István főszolgabíró követte. Az elnökök feladata a szervezés és a reprezentál ás volt. Tévedés volna valamiféle Arisztid-Tasziló-féle elnökökre gyanakodni; úgy igaz, hogy méltón töltötték be tisztüket. A reprezentál ás sem jelentett sárgaföldig itatást, inkább egy-két hordó sört az ünnepélyeken. Akkoriban még havi tíz krajcár tagdíjat fizetett az önkéntes tűzoltó. A tagdíj az előbb mondott alkalmakkor szokott árpalévé lenni. Fényes tarajú bőrsisak minden tűzoltót megilletett, de tőr csak parancsnokot. — A parancsnoki tőröcske a rőzsevágó késből formálódott egyenruházathoz illő dísszé, — magyarázza Körösi Lajos. — Azidőberi még használták; kevés volt a osaréptetős ház. A mai Dombóváron pala, cserép járja. Kovács Mihály: bádogosé volt az utolsó nádfödeles ház. Két éve bontották le az Erzsébet utcában. Hej, ha ezt Tóth Antal cipészmester megérhette volna! — ? i — Ű volt az első parancsnok, 1912-ig. A testület .legnagyobb fegyvertényére, ha PLAKÁT ELŐTT..; Foto; Tóth Iván. élén szabad így mondanom, az első világháború kezdetén került sor. Ahol most a fémtömegcikk kftsz egyik részlege dolgozik, ott állt a Varga-féle malom. Csúf, szeles időben gyulladt ki. Közelében egymásra zsúfolt házak, s mindehhez két asztalosüzem. A malom sem égett porig, nemhogy tovaterjedt volna a veszedelem. ARRA, SAJNOS, NINCS ADAT, hányszor vonultak ki a dombóvári önkéntesek: az első egységkönyv elkallódott a második világháborúban. Odalett a régi zászló is: az újat 1947-ben hímezték. Flórián, a bátor római százados, a szervezett tűzoltóság megteremtője látható rajta. KÖRÖSI ELVTÁRS a lobogónál többre tartja, ami kevésbé ragadja meg a szemet, de fontosságban messze felülmúlja a selyemzászlót. Ez a fontosabb, a napi munka. Jogszabály írja elő, hogy minden kéményt minden évben ki kell égetni. Ki áll a kéményseprő mellett tettre készen? Az önkéntes tűzoltó. Évente körülbelül két és fél ezer lakóházat ellenőriznek megelőző tűzrendészeti szempontból. Kik? Az önkéntes tűzoltók. Jó lenne a testület parancsnokáról, Körösi Lajosról is annyit írni, amennyit a cím sejtet. Nos, ez az, ami nem megy. — 1921-ben lettem önkéntes tűzoltó, — fogja rövidre a szót Körösi Lajos. — 1945 óta vagyok parancsnok. Én már 1964. április 12-én szerepeltem a Népújságban, máig őrzöm a cikket, s most is köszönöm a megtiszteltetést. Hetvenhárom éves vagyok, elelfúlok. Ha rám hallgat, inkább Kerti István önkéntes tűzoltóról ír... — Miért éppen róla? — Mert legszorgalmasabb önkéntesek egyike, s mert nyugodtan vonulnék vissza, ha ő lenne az utódom. Az ajánlott név — minden eshetőségre készen — a fontos feljegyzések közé kerül. Viselőjéről pedig, remélhetőleg a százéves jubileum idején is megemlékezhetünk. Hadd lássa a csupaszív Lajos bácsi, hogy nemcsak az önkéntesek hallgatnak szívesen rá, de az újságíró is. — borváró — Kocsis sem lehet mindenki A pincehelyi általános iskolában jelenleg 54 nyolcadikost tartanak nyilván. A továbbtanulási gondok közvetlenül őket érintik. Az igazgatótól, Schwab Györgytől és helyettesétől, Gyene Istvántól arról érdeklődtünk, hogy mi lesz az 54 gyermek sorsa az általános iskola befejezése után. — A pályaválasztó gyermekek sorsában sok váratlan fordulat is bekövetkezhet, ezért nem lehet mindent előre látni még a hivatalos felmérések, statisztikák alapján sem. Ezért inkább csak hozzávetőleges adatokról beszélhetünk — mondották. Bizonyságul mindjárt hozzátették, hogy az 54 gyermek közül 45 jelentkezett továbbtanulási szándékkal, de azt nem tudni pontosan, hogy hánynak sikerül végül is bejutnia. A részadatokból azonban máris kiderül, hogy a pincehelyi végzősök helyzete viszonylag jó. Tizenkilencen jelentkeztek gimnáziumba és szakközépiskolába elsődlegesen, s tizenhetet közülük fel is vettek. A többiek szakmát kívánnak tanulni, s a többséget máris felvették, viszonylag kevés elutasítás érkezett. — Tavaly tudták könnyebben elhelyezni a gyermekeket vagy az idén? — A múlt évben sem volt különösebb problémánk, az idén sem. A szülőkkel sikerült megértetni, hogy lehetőleg azt kell választani, amire van lehetőség is, így már eleve a realitások felé orientálódtak. Egy gyermekünk van, akinek a szülei nagyon akaratoskod- tak, gyermeküket minden áron középiskolába szeretnék járatni, s mindkét jelentkezési helyen középiskolát jelöltek meg, ám egyik sem sikerült. Kart doskodnak, hogy vagy középiskolába vagy sehova sem járatják a gyermeket. Egyelőre maradt a sehova Sem ... — A helyi adottságokat ki tudták-e használni? — Tulajdonképpen ennek köszönhetjük, hogy a szakmát tanulni szándékozóknak is viszonylag nagy hányada talált valamilyen megoldást. Felvettük a kapcsolatot a tsz-szel, jellemző, hogy a szülői értekezleten jelen volt a tsz-el- nök és a párttitkár is. Elég szép számban igényelt a tsz fiatalt. Elsősorban gépekre. Viszont leányt a tsz-be sem igen igényeltek, ezért nem véletlen, hogy a problémás eseteink jórésze éppen leány. ' — Azokkal mi lesz, akik nem is akarnak továbbtanulni? — A mi végzőseink körében megfigyelhető, egy úgynevezett kocsis-hullám. Az előző években néhány gyermek közvetlenül a tsz-be ment az általános iskola befejezése után. és kocsis lett. Nem egy máris olyan jövedelemmel dicsekedhet, hogy a kezdő tanárának sincs több, s ez nagyon vonzza a gyermekeket. Most is jópá- ran mondták: „Kocsis akarok lenni a tsz-ben”. Csakhát kocsis sem lehet mindenki. B. a Terjesszük együtt NÉPÚJSÁGOT! Tengerparton üdülhet a mi költségünkön! Kedves Előfizetőnk ! Nagyon örülnénk, ha Önök kedves előfizetőink, segítenének abban, hogy minél több emberhez jusson el a Népújság, természetesen nem egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen. A „Terjesszük együtt a Népújságot” azt jelenti, hogy megkérjük olvasóinkat, előfizetőinket; terjesszék rokonaik, barátaik, munkatársaik körében a Népújságot, szerezzenek egy-egy új előfizetőt lapunknak. Lehetőségeinkhez mérten azok. között, akik gyarapították előfizetőink táborát, értékes nyereményeket sorsolunk ki. Nyeremények: I. díj: Üdülés Mamaiában, román tengerparton. 8 nap augusztusban, repülővel. U. díj: Szász-Svájc NDK augusztusban, 8 nap. IIL díj: Zakopane, Lengyelország, 7 nap. IV. díj: 800 forintos táskarádió. V. díj: 800 forintos táskarádió. VL díj: 500 forintos vásárlási utalvány, VII. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. VIII. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. Hogy ki nyaral a Népújság költségén, kié lesz a táskarádió és a többi nyeremény, az majd július 5-én, a sorsoláskor dől eL A sorsolás eredményét lapunk július 6-i számában közöljük. A sorsoláson mindenki részt vesz. aki az alábbi Megrendelőlapot kitölti és ezt a helyi postahivatalban június 30-ig leadja, természetesen az előfizetési díjjal együtt. Az elismerv ényrészen az előfizetés-gyűjtést a posta bélyegzővel igazolja. Az elismervényrész a gyűjtőnél marad, aki szerencsés esetben ennek ellenében veheti át majd a nyereményt. Természetesen, aki több előfizetőt szerez, több eséllyel vesz részt a sorsolásban. Hogyan lehet több előfizetőt szerezni? Egyrészt úgy, hogy ezt a megrendelőlapot még több alkalommal közöljük, másrészt úgy, hogy nem egy hónapra, hanem többre, mondjuk negyedévre szervezi az előfizetést Ebben az esetben három eséllyel vehet részt a sorsolásban. Megrendelő- lapot a helyi postán is lehet kéíni. Mindenki esélyes, mindenki nyerhet! Próbálkozzék ön is a szerencséjével! Előfizetési díj: 20,— Ft. Megrendelőlap Megrendelem 1969. július 1-től ...............................-ig a NÉPÚJSÁG c. lapot Az előfizetési díjat az előfizetés-gyűjtőnek fizetem Név. ........................ V áros, község: ......................................... U tca, házszám: .......................................... P . H. bélyegző, aláírás Kelt, 196.... év ........—.................. hó ...........nap. a megrendelő aláírása az előfizető-gyűjtő címe és aláírása A postahivatal figyelmébe: A megrendelőlapot díjbeszedés után azonnal küldje be a MEHIV címére. — — — — — Itt levágandó — — — — — ELISMERVÉNY ............... Ft, azaz................................................ forintról, m ely összeget a NÉPÚJSÁG előfizetési díja fejében felvettem. A megrendelő neve: Kelt, 196....... év ....... ...... hó P. H. nap. bélyegző, aláírás Az elismervényt őrizze meg, mert tárgynyeremény-sorsoláson vesz részt. Nyerhet: Külföldi társasutazást, rádiót, vásárlási utalványt, és még számtalan értékes tárgyat. A sorsolás eredményét a Népújság július 6-i száma közli.
