Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

/I (pvc TAMÁSI Hit és hitetlenség Az egyik ember valósággal rémképeket lát a jövő fél- " homályában, a másik csupa szépet. A kettő közt vannak, • akik az élet tényeit reálisan elemzik, s annak alapján próbálják kiszámítani a jövőt. A törekvésük a szép, a jó, '..'S' képzeletükben mindent úgy próbálnak elrendezni, hogy a végeredmény emberileg elfogadható legyen, majd min- 'den tettükkel ezt igyekszenek elősegíteni. Az emberiség • legjobbjai, a kiváló egyéniségek mindig szépnek képzelték a jövőt, s azért fáradoztak, hogy az elképzelt szép holnap ügyének megnyerjék a tömeget is. Néha sikerült, néha . nem.' Tamásiban szemtanúja voltam annak idején a szö- vetkezeti gazdálkodás kibontakozásának, őszintén meg kell vallani, azok voltak - többségben, akik nem hittek a meg­rajzolt jövőben. Mindez vegyült néha az áloptimizmussal. Mi is elkövettünk egy ilyen címet: „Tamásiban megmoz­dulta föld”. Pedig csak az történt, hogy beállított a falu­ban egy-két tucat autó, szinte megszámlálhatatlanul sok agitátorral, s ha jól emlékszem, talán hárman aláírták a belépési nyilatkozatot. .. Akadt ház, ahonnan egyszerűen elzavarták az agitátorokat, a másik helyen pedig rájuk uszították a harapós kutyát. Majdnem egy évtized kellett ahhoz, hogy Tamási végül is termelőszövetkezeti községgé váljék. A tsz-ek közül az egyik — a Vörös Szikra — most jubilál. Ezekben a na­pokban a két évtizedre emlékszik az egész falu: a sok hit­re és hitetlenségre. És most is szövi mindenki a jövö kép­zelt szálait. A többség optimista hittel, de akadnak, akik sok mindent balsejtelmesen látnak. • ’ 4 K . Mikor lesz 20000 lakos? Pélez Mihály vb-titkár: — A falurendezési terv há­rom ütemet jelöl meg. A la­kosság száma az első ütem végén 12 000, a második vé­gén 16 000. a harmadik végén pedig 20 000 lesz. Jelenleg kö­rülbelül 7800 lakosa van Ta­másinak, az iménti adatok te­hát meglehetősen merésznek tűnnek, de nem szabad el­felejteni, hogy Tamási, mint járási székhely, gyors ütem­ben-fejlődik,- minden tekin­tetben. A húszezres lélekszá- mot, -természetesen csak úgy kétezer körül'érjük el, de‘ar­ra már- most kell készülni.- Jelenleg még az egyik fő gon­dunk a lakosság koncentrálá­sa. Adott ugyan a község, mint mag, de. rendkívül nagy Gyógyhatású-e a melegvíz? Sárái István . vb-elnök: — Melegvizünk már van, ha nem is forró, mint amire számítottunk. Most azon fá­radozunk, hogy ami van, hasznosítsuk a falu részére. Már sorra jártuk az alföldi melegvízű fürdőket, hogy ta­pasztalatot gyűjtsünk. Sőt, holnap is ilyen ügyben uta­zunk. Egyelőre annyit te­szünk,, hogy a kifolyó meleg­vizet elvezetjük a jelenlegi strandfürdőhöz. Megszereztük hozzá Felsőnyékről a csöve­ket, s mire a cikk megjelenik, talán már fürödhetünk is ben­ne. A közvetlen elképzelé­sünk egy új strandfürdő létesí­tése. A víz összetételét most Talán Tamási Lovasnapok ■ ■< • C. H. I. V. Nemzetközi Lovasverseny (C és szétszórt a kültelek;: van olyan kültelki településünk, amelyik a másikhoz éppen 20 kilométerre esik. A legutóbbi népszámláláskor a lakosság több mint 42 százaléka kül­telken élt, s még most is ott lakik a 38—40 százalék. Ci­gányok és nem cigányok egy­aránt. Sájnos, ennek az élet­formának még ma is sokkal nagyobb a vonzalma, mint ezt az első pillanatban hinni lehetne, ezért a kültelki la­kók csak nagyon lassan fogy­nak. Ez természetes kiörege­dés, kihalás kérdése. A fia­talok szívesebben válnak meg a kültelektől, mint azok az idősebbek, akik ott szü­lettek, mondjuk hatvan éve, . és azóta ott is laknak. Nő­Somorjai Józsefné, a tanács községi titkára: — Csak 22 éve élek ebben a faluban, de ez az idő nagyon érdekes izgalmas .volt. Azóta sok minden megváltozott, a fa­lu eißttem nőtt naggyá. Húsz éve, arhlkor agitálni jártunk, sokszor magam sem hittem az érvekben. Csak agitáltunk. És most meg kell nézni a falut. Hihetetlenül sokat fejlődött, és a tsz-tagok, nem tsz-tagok egyaránt jól élnek. Ezt úgy is merem állítani, mint tanács­tag. Ha így haladunk, egy év­tized múlva Tamási is városi jellegű lesz. lehet, hogy azzá is nyilvánítják. Persze, az igé­nyeink olyan gyorsan nőnek, hogy a falu szinte képtelen vele lépést tartani. vizsgálják, s a végeredmény majd sok mindent befolyá­sol. Egyelőre nem tudjuk bi­zonyosan, hogy a víz, amely a kísérlett fúrás eredménye­ként a felszínre tör, gyógy­hatású-e. A lakosság körében mindenesetre már különféle legendák terjengenek. Akad, aki a fájós lábával eddig gyógyfürdőkbe járt, most megfürdette ebben a vízben, s azt állítja, hogy ennél job­bat el sem lehet képzelni, többet nem fog máshová utazni gyógykúrára, mert itt van ez. Az emberek vödrök­kel járnak a kúthoz, s ab­ban mosdanak, abból öntözik egymást. Mindenki nagyon szeretné, ha lenne megfelelő melegvízű strandunk. Ha si­kerül, minden valószínűség szerint növekszik a falu ide­genforgalma is. Immár hagyományos Tamásiban a nemzetközi lovasnapok rendezvénysorozata. Minden évben megrendezik. Kívánkozik ide egy kis üdülőtelep út. Ezt azért mondom, mert mindig több és több a szállí- tanivaló, s -felvetődött, hogy a MÁV felszámolja ezt a vo­nalat. Remélem, hogy foko­zatosan eltűnik a szőlőhegyi település, s mondjuk egy év­tized múlva már nem lesznek Tamásiban szőlőhegyi lakosok. Jelenleg már más az embe­rek igénye, aki teheti, szíve­sen jön inkább a faluba lak­ni. Tavaly megépült a falunk­ban a megye legszebb műve­lődési háza. Egyelőre még nem mondhatjuk, hogy min­denki birtokba vette, mert a parasztság még nem igen jár oda, de meggyőződésem, hogy néhány év múlva ilyen prob­lémánk sem lesz. Idő kérdése minden. Vidóczy Lászlóné hivatal­nok: — Most, hogy van meleg­vizünk, megnőttek a remé­nyeink is. Gyönyörű erdőség övezi a falut, s a melegvíz tulajdonképpen az erdő szé­lén van, fölötte szép fenyves húzódik. Nagyon kívánkozik ide egy kis üdülőtelep, s bí­zom benne, hogy előbb-utóbb meg is lesz. A bizalmamat az adja, hogy 14 éve ismerem a falu lüktető fejlődését. Jó lenne, ha megmaradna a vas­Szeretni és dolgozni érte Klein István, az fmsz. igaz­gatósági elnöke: — Régi igazság, hogy aki szeret valamit, abban rendü­letlenül bízik. Én így vagyok Tamásival. Ebben a faluban születtem, itt élek, dolgozom, ha valahova letesznek egy kö­vet, az valósággal a szívemhez nő. Nemcsak mint fmsz-i el­nök dolgozom, hanem mindig is igyekeztem bekapcsolódni a falu közéletébe, s hogy úgy mondjam, az életem összeforrt a faluval. Ebből következik, hogy én Tamási holnapját is rózsásnak látom, hozzátéve persze, hogy minden egyes kőletételért valamennyiőnknek meg kell dolgozni. Másképpen nem megy. Egy községet sze­retni annyit jelent, mint dol­gozni érte. Van jövője Csepregi Ferenc főkönyvei« — Én bevándorló vagyok Tamásiban. A járás egyik kis­községéből, Kisszékelyből szár­mazom. Ha az ember Tamá­sit vizsgálja, mindenekelőtt az tűnik fel, hogy ez a község napsütésben nagyon szép, eső­ben pedig nagyon kietlen, ba­rátságtalan, mert sárosak az utcái. Az útviszonyai rosszak, a mellékutcák nincsenek le­kövezve. Ennek ellenére köny- nyű megszeretni, mert fejlődő község. Van jövője Tamásinak. Elkezdődött az iparosodása; fejlődik a kereskedelme. A fa­lu felfelé ívelését szinte már meg sem lehetne állítani. Én magam is megszerettem ezt a falut, meg is telepedtem benne: házat építettem, s nem szeretnék megválni Tamásitól. A tegnap és ma gondjai Zsiga Ferenc, a Vörös Szik­ra Tsz brigádvezetője: — Dolgozunk, küszködünk. Egy ilyen nagy gazdaságban rengeteg a munka, gond, per­sze, nem is panaszkodhatunk az eredményeinket illetően. Elég régóta vagyok növényter­mesztési brigádvezető, s vala­mikor az volt a gondom, hogy honnan szerzek néhány em­bert.. Ma már tolonganak a munkáért, inkább az a gon­dunk, hogy hogyan adunk mindenkinek munkát. Minden­esetre, igyekszünk annak !s megtalálni a módját ezért fog­lalkozunk szinte minden lehe­tő dologgal: szőlő, baromfi, lá­daüzem, hogy tovább ne is so­roljam. Viszont egy dolgot nem tudok megérteni. Nálunk; ha valaki tisztességesen dolga, zik, háromszor annyit tud ke­resni, mint a gyárban, sok fia­tal mégis inkább odamegy; Itt látom a holnapomat is Ludvig György építész: — Tamásiban születtem, ide­köt a munkahelyéül, megélhe­tésem, és itt látom a holnapo­mat is — a faluéval együtt. Jelen pillanatban időszakos munkaerő-felesleg mutatkozik, ezért nagyon jó, hogy .üzeme­ket telepítenek ide. Ebből kö­vetkezik, hogy a falu prespek- tívájához, jelenéhez,, de még­inkább a holnapjához szerve­sen hozzátartozik az ipar is. Viszont nagyon aggaszt ben­nünket, hogy esetleg megszün­tetik a_ vasutat, mint ahogyan arról szó van. Az szerintem visszavetne mindent, mert egyelőre nem olyanok az egyéb szállítási, közlekedési feltételek, hogy azt pótolni le­hetne. Rendezzük a várhegyet Gujás - Tibor vb-elnökhelyettes; — Most rendezzük, parkosítjuk a várhegyet. Jelenleg kézi- és gépi erővel egyaránt folynak a munkálatok. Kilá­tót építünk a hegy tetejére, s lekövezzük az odavezető utat. Az idén körülbelül 100 000 forintot fordítunk a vár­hegy rendezésére. Tudatosan készülünk a falu idegenforgal­mának növelésére, mert ez adottságok ehhez kiválóak. Sze­repel a terveinkben egy kemping létesítése is, adott a szá­mottevő borkultúra, elkészült a korszerű borkombinát is s a Balaton közelsége már eleve sokat ígérő. Most készül a fa­lu általános rendezési terve. A falun áthaladó nagy forgal­mú utak égésién más nyomvonalat kapnak. Az új faluköz­pont már kialakulóban van, sokan építkeznek az új tele­pen, de az ipari és szolgáltató jellegű létesítmények is sorra nőnek ki a földből. A legjelentősebb ipari létesítményünk az Orion'-üzem. de fejlődik a többi is. !\em akarjuk utánozni a nagyvárosokat Busa József, a TÖVÄL igazgatója: — Katonaként kerültem a faluba, s ittragadtam, itt ala­pítottam családot. A szakmám is, a munkaköröm is az építészet, így megkülönböztetett érdeklődéssel figyelem a falu fejlődését, sőt, én magam is teszek érte egyet s mást munkakörömnél fogva. Nem kétséges, Tamási ma már nem egyszerűen fejlődik, hanem városiasodig Viszont én abban bízom, hogy az összkép azért alapjában nem változik meg: Tamási így szép. ahogyan van, és szerintem erre kell alapoz­ni a jövőjét is: kertes házak, a központban nagyobb középü­letek stb. Ha Tamási valaha város lesz, akkor is meg kell maradnia ilyen kertes, virágos városnak, mert a vidéki em­ber mentalitásának, életfelfogásának ez felel meg a leg­jobban. Mi nem akarjuk utánozni a nagyvárosokat, viszont a saját körülményeinknek megfelelően a lehető legjobbra törekszünk. BODA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents