Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-26 / 145. szám
Halálos családi dráma Pakson Nemrég temették Pakson Hanoi Ferencet, ötvennyolc évet élt. Tizenhárom gyermeke közül a húszéves József nem állott a friss sír mellett. A gyászszertartás órájában Hanoi József már Szekszár- don, a megyei rendőr-főkapitányságon volt. A temetést követő órákban édesanyjával és két testvérével beszélgettünk. — Harmincnégy évi házasság után lettem özvegy, — mondotta az asszony. — Nem panaszként említem, de úgy igaz, hogy nagyon sokat szenvedtem a három és fél évtized alatt. Az, ami vasárnap délben itthon lejátszódott, nem volt újság ezen a portán. Asszony-lányomnak, Terinek sütöttem sós kiflit. Az uram felrótta, hogy „még mindig mi etessük?”... Csúnyán szidott, s amikor kiszaladtam az udvarra, utánam vágta a hokedlit. S valamivel később a kis-széket. Tiszta inget kért, kapott. Azt, hogy délután s este merre járt, ismerősök sorolták el. Volt a meccsen, kocsmában itt-ott; záróra tájt a Birkacsárdában, aztán a Kis-Békében. Mikor hazajött, inkább követelte, mint kérte a vacsorát. Nem mertem elébe kerülni, kértem, hogy gyújtsa meg magának a gázt. A lármára fölébredt Jancsi fiam, s kérlelte apját, ne szidalmazzon engem. Neki is volt mit hallgatnia ... Ekkor ért haza Jóska. Ö is hiába beszélt, sőt megfenyegette az uram, hogy elzavarja a háztól, mert nem adja haza a keresetét. — Megbocsásson, asszonyom, úgy illő, hogy a kereső fiú hozzájáruljon a háztartás költségeihez... — Hozzájáruljon?... Józsi az egész keresetét hazaadta! Ha pénzre volt szüksége, kért, s kapott. A kihallgatásban az újságírónál nagyobb hozzáértéssel rendelkező nyomozó az alábbiakat bizonyára pontosabban tudná rögzíteni, mint e sorok írója. Özvegy Hanoi Ferencné, Hanoi János, Hanoi Ádám szavaiból mégis kiviláglik előtte, hogy néhai Hanoi Ferenc ittasan, indulatosan, agresszíven támadt a családjára. Jancsit úgy megütötte, hogy a fiú elesett; Ádi rémülten kiáltotta, hogy meghalt. Az asszony egyik vejéért szaladt segítségért, de nem jutott el a portáig, ájultan esett össze az utcán. Az udvaron lejátszódott eseményekre így emlékszik vissza Hanoi János. — Apánk karóval csapdo- sott Józsi felé; ekkor már a bátyám kezében is ütleg volt. Józsi hátrált a kapu felé, védekezésként használta a botot, s közben könyörgött apánknak, hogy nyugodjék meg, s ne zavarja ki ismét éjnek éjszakáján a családot az utcára. — Ismét? — Sajnos, ismét, — felel az özvegy. — Nagyon rossz természete volt szegény uramnak. Viselkedése miatt az utóbbi időben Kaszás Sándor rendőr törzsőrmester figyelmeztette, s a törzs úr előtt a többi körzetes is. — Önök kérték a rendőrség beavatkozását ? — Nem mentem én panaszra sehová. Minek tettem volna?... A válásra nem gondolhattam, mivé lett volna ennyi gyerek apa nélkül? A Fecske utcában, — itt laknak Hanoiék —, de mondhatni, az egész községben őszinte a részvét. Ez az őszinte részvét elsősorban az özvegyé és tizenkét gyermekéé. Népünk egészséges igazságérzettel gyilkosnak nevezi azt, aki mást megöl, — ám azok közül, akikkel Pakson beszélgettünk a családi tragédiáról, senki sem bélyegezte apagyilkosnak Hanoi Józsefet. A Fecske utcában Müller Ádám- né (Teri néni) szemében köny- nyekkel szólott róla. Hanoi János, aki egy brigádban — a konzervgyárban — dolgozik Hanoi Józseffel, a maga és a munkatársak sajnálkozásáról beszélt. Ezekben a napokban a rendőrség fáradozik azon, hogy a lehető legpontosabban megállapítsa, mi történt a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán Hanoiék portáján. Ezután az ügyészt, a bírót illeti a szó. özvegy Hanoi Ferencné s gyermekei őszintén bíznak az ítélet igazságosságában. BORVÁRÖ ZOLTÁN Miért nem készül az újabb szekszárdi monográfia? A Népújság június lS-i számában Boda Ferenc a kétkötetes orosházi monográfiával kapcsolatban igen helyes nézőpontból kiindulva felveti a kérdést, hogy a megye székhelyéről miért nem indul az orosházihoz hasonló kezdeményezés. Szekszárd története nagy vonalakban közismert. legalábbis előttünk, és éppen ez az, ami egy modern monográfia elkészítését indokolttá tenné. Nem objelctív okokra hivatkozunk e késedelemért. Tény, hogy Szekszárd 1923 előtti iratanyaga a II. világháború során megsemmisült, a város történetének megírása ezzel azonban nem lehetetlenné, hanem nehézzé vált csupán. Azokat az adatokat, amelyeket az épen lévő vármegyei anyag tartalmaz, valamint a törökdúlás előtti és alatti iratokat az Országos Levéltárból és más megyei és egyházi levéltárakból össze lehet gyűjteni. Igen helyesen látja a cikk, hogy ehhez az orosházihoz hasonló munkaközösségre lenne szükség. Csakhogy Szekszárd nem Orosháza. Dombóváron, Högyészen, Tolnán, Regölyben és a megyében több helyen komoly helytörténeti tevékenység folyik és ezeket a munkákat előbb, vagy utóbb siker fogja koronázni. Szekszárdon két év óta nem lehetett egy helytörténeti kutatócsoportot összehozni. A művelődési házban még honismereti szakkör sem működik. Hallottunk zárt ajtók mögötti monográfiakészítési ■ tervekről. Tudjuk, hogy sok régi szekszárdi család birtokában nagy értékű és a levéltári hiányokot pótló iratanyag van. Ezeket féltékenyen őrzik, még attól is, hogy közkinccsé tegyék. Az orosháziak nem így gondolkodtak. Az egykor legnagyobb falu, ma egyik legifjabb város, nyilván büszke az ezeréves történelemben elfoglalt helyére. Nemcsak büszkék, hanem ezt közölni is akarják mindenkivel, aki a történelem iránt érdeklődik. Sem anyagiak, sem szaksegítség hiánya nem fogja gátolni, ha egy munkaközösség valóban hozzákezd a monográfia adatainak összegyűjtéséhez. Egy ilyen kezdeményezést az arra hivatott szervek ugyanúgy támogatnának, mint a szakcsi, paksi kezdeményezést. Ez a munkaközösség hiányzik. Ezt a munkaközösséget szeretnénk megteremteni és ez az újabb hívó szavaink nem fognak talán a semmibe veszni. Dr. PUSKÁS ATTILA levéltárigazgató KERESZTREJTVENYa MŰSORÁBAN VÍZSZINTES - FÜGGŐLEGES Zenés keresztrejtvény ■*» sen. 5. Dekád része. 6. A-val a végén a francia és az angol irodalomban a kö- niggrätzi csata színhelye. 7. Hangszer. 8. Parádé kezdete. 9. Mássalhangzó fonetikusan. 10. Már gyerekkorában megtanult úszni. 11. .... 12. Névmás. 13. A fának van. 14. Kettőzve női név. 15. Elhunyt, népszerű slágerszerző névjele. 16. Takarmány. 22. Kedvesség, idegen szóval, fonetikusan. 24. Kabaréműsor része. 25 ............ 26. .... 27. Német zenes zerző, a xvm. sz. legkiválóbb operaszerzőinek egyike, Velencében halt meg, 1783-ban. 28. Jogtalanul eltulajdonít. 29. .... 32. Idézet idegennyelvű rövidítése. 33............. 36. Sport-műszó. 37. Visszafelé 6 em rossz. 40 .... 42. Ez s még egy ékezet kell minden munkához. 47. Erdélyi nagyközség, parasztjainak mozgalmát csendőrsortűz fojtotta vérbe 1904- ben. 48. Egzotikus, zsugorított forma. 49. .... 50. A potyaleső fog magának. 51. .... 53.............56. Ürmérték. 57. . .. , 58, Koronák része. 61. A dolgozók pénzzavarán segít. 62. Martinban van. 65. Fordított időhatározó. 67. Kötőszó. VÍZSZINTES: L Ilyen tészta is van. 7. Zenei műfaj. 12. Edény. 15. Régen hittek a létezésében. 17............18. Rag. 19............... 20.... ..........21. Város Jugoszláviában. 23. B-vel a végén a Jumna és a Gangesz között elterülő vidék Indiában. 24. Pusztai viselet. 27. Angol otthon. 30. Mássalhangzó fonetikusan. 31. Atlétikai klub. 33. Névelővel ruha része. 34............ 35. Izr ael hivatalos nyelve. 37. Későbbre halaszt. 38. Fűszer. 39. Zenei műszó második fele. 41. ... I 43............ 44, A szimul áns vár ezzel a gondolattal az SZTK- orvosra. 45. Fordított névelő. 46. Magához rendel. 49. Papedliben van. 52. Visz- szafelé, időhatározó. 73. Azonos mássalhangzók. 54. Dunántúli megye. 55............. 5 7............. 59. Ipari növény mutatószóval. 60 . Vízi járműveknél súlyos balesetet okozhatnak, névelővel. 62. Tágabb családi kapcsolat. 63. Nógatás. 64. Irodalmi műfaj. 66. Kamasz lány. 68. Sajtféle. 69. Étkezés előtti felszólítás. 70. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. ! : I - 2. ^ Ua. mint vízsz. 18. 4. Lóversen ytéF, pestie- A kipontozott sorok megfejtésében, a Vízsz. és függ. 57. — Bodrogi Gyula Függ. 2. — Fekete-fehér amerikai show-együttes Vízsz. 20. — Alfonso Függ. 53. — KálLay Ilona, Medveczky Ilona, Horváth Gyula, Horváth Tivadar,, Sztankay István. Megfejtésül beküldendők a kipontozott sorok. Beküldési határidő: 1969. július 4. (Magyar Televízió, Budapest, V., Szabadság tér 17.) A borítékra írják rá: „Vízszintes-függőleges”. A helyes megfejtések beküldői között a VIDEOTON GVÁR termékei közül az alábbi jutalomdíjak kerülnek kisorsolásra: I. díj: Mobiletta tv-készülék II. díj: Minivizor III. díj: Asztali rádiókészülék, 1800 Ft értékben IV—VIII. díj: 5 db Teenager táskarádió IX—XV. díj: 7 db Miniszuper rádió Danis,. svéd parodista Abody Béla és Poór Péter A Magy. Áll. Operaház balettkara Alfonso Bodrogi Gyula Keres Emil Kovács Dénes hegedűművész Afrikai kis film Zenebohócok Kibédi Ervin és Hlatky László Báb együttes Alfonso Gina Lollobrigi da és mások T 2 3 4 5 T" 7 " 8*" T 10 0 F ÍT FI F 16. X« vT .rr m □ Ts~ 19 — u 20 21~22 m 23 f." 24 25 26 27 f 28 29* 3ÖT ÖT 32 '0$-V.. 33 j j34 i 7T 36 37 □ 33~ 39 J 40 7T • r i- I 42 !43~ zmWm m 45" 4ó" f 1 ' 47 48 49 50 51 $ 52 rm 53 í ~4~ 1 * 55" 56 57 58* 59~ | 60~ • n* 61 r 62 i ) ' ! Ó5~ 64~ 65 □ 66 67] i 68~! mm* H J 70 — (170)
