Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

Nő a borsó népszerűsége Termelése a búza után legjobban gépesített nyújtották a „kívánságlistát”. Gyerekek a színpadon Művészeti csoportok bemutatója Szekszárdim Vasárnap a délelőtti órák­ban tartotta évadzáró be­mutató előadá­sát a szekszár­di Soós Sán­dor művelődé­si központ négy gyermekszak- köee, csoport­ja. Elöször Thész László vezeté­sével a műve­lődési központ kamarazeneka­ra lépett a kö­zönség elé. Haydn: Diver­timento és Su­gár: Kis szvit cknű zenemű­vének előadá­sával a kama­razenekar \ olt a fellépő cso­portok közöl az egyetlen, amely Ritka alkalom, amikor együtt van az új növényfaj­tákat előállító kutatóintézet, a nagy tömeget termelő gazdasá­gok, a terményt felvásárló vállalat, illetve a termelőket gépekkel ellátó gépgyár. Nos, ez volt legutóbb Regszemcsén, ahol a kutatóintézet a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal közösen hívta ösz- sze tanácskozásra a megye legnagyobb borsótermelő gaz­daságait. A borsó a mezőgazdasági termelésben több évtizedes múlttal rendelkezik, de ettől függetlenül is az elmúlt év­tized alatt tett szert különös jelentőségre, mint a hazai fehérjebázis egyik forrása. És szülőhazája éppen megyénk; az iregi kutatóintézet, amely már számos, kiváló borsófaj­tát produkált, és folytat kísér­leteket még jobb fajták elő­állítására. A borsó termőterülete 1951 óta megháromszorozódott. Nem véletlenül, hiszen egy­részt élelmezési cikk, másod­sorban kitűnő takarmány, harmadsorban pedig gazdasá­gosan termelhetik a mezőgaz­dasági üzemek. Amint a tanácskozáson dr. Kurnik Ernő professzor el­mondotta, a borsó azért hódított annyira teret, mert rend­kívül megfelel a magyar éghajlati viszonyoknak, azonkívül a termelése gazdaságos, és biztonságos is. Az intézet már évek óta mintegy huszonötezer holdon kíséri figyelemmel a termés­átlagok alakulását, és ezeknek az adatoknak birtokában von­hatja le a. megfelelő következ­tetéseket, illetve adhatja meg a termelési tanácsokat. Kurnik professzor rendkívül érdekes tényeket közölt. Egyebek között, hogy orszá­gos viszonylatban a gazdasá­gok fele tíz mázsán felüli át­laggal termeli a borsót. Az el­múlt évben a tiszaföldvári Lenin Tsz 24 mázsás, a Forná- di Állami Gazdaság 22. a bá- taszéki Búzakalász 19,80, a pusztaegresi Hunyadi 20, a la- joskomáromi Győzelem 19 má­zsás átlagtermést ért el. (Nyolc borsófajta közül az iregi sárga takarmányborsó adta a legjobb átlagot, több éven keresztül.) A termesztésről elmondotta Kurnik professzor, hogy az elóvetemények különösebben nincsenek hatással a borsóter­mesztésre, azon felül, hogy ahonnan húsz mázsán fe­lüli búzatermést takarítot­tak be. vagy 30 mázsa körüli kukoricát, ott a kö­vetkező évben vetett bor­só megközelítette a húsz mázsás átlagot. Tehát; csak jó talajon ad jó ter­mést. A jó termés feltételeit így határozta meg: a legdöntőbb a vetési idő („Harminc éves ta­pasztalatom, hogy akkor lesz jó termés, ha a vetésből hó­zápor ver ki!”) A következő feltétel a ió talajmunka — őszi szántás —, a növényápo­lás. a vetőmag megválasztása, az istállótrágyázott föld, a be­takarítás mikéntje, az előve- temény. A betakarításról elmondot­ta Kurnik professzor, hogy az eddig bevált legjobb mód a kétmenetes betakarítás: az UBA-kaszával rendre vágott termés kombájnnal való ki- cséplése. Egy SZK-kombájn naponta 20—22 hold termését képes kicsépelni. Egyébként, a gabona mellett a borsóterme­lés a legjobban gépesített, te­hát viszonylag alacsony ön­költséggel termelhető. Réczey Árpád, a kísérleti gazdaság főmérnöke a betaka­rítás újabb gépeit ismertette, elsősorban az eddig ismert UBA-borsókaszánál nagyobb teljesítményű, megbízhatóbb FBA-3-ast, amelynek prototí­pusát most próbálják ki Reg­ben. Ez a gép azontúl alkal­mas zöldborsó, bab, maglucer­na betakarítására is. A makói gépgyár jelenlevő igazgatójá­nak és konstruktőrének el­mondotta a termelő üzemek kívánságát is: megbízhatóbb, és eicsóbb lenne az egymenetes be­takarítás, ha az ipar az SZK-kom bajnokhoz meg­felelő borsóarató adaptert gyártana. A gépgyár igazgatójának a termelő üzemek vezetői is be­főleg, miután Kurnik profesz- szor — diavetítéssel kísérte előadását — bemutatott egy, Svédországban látott, vonta­tott borsócséplő gépet. Kifo­gásolták azt is, hogy hiányoz­nak a megfelelő tisztító gé­pek, amelyekből kis, borsó­tisztító szérűt lehetne kiala­kítani, de amelyek alkalmasak lennének más termények tisz­títására is. „A jelenlegi tisz­tító, szárító gépek még a tíz mázsás búzaterméshez mére­tezettek” — jellemezték. A makói gépgyár igazgatója önkritikus volt. — A magyar mezőgazdasá­gi gépiparban csak szervezni és kereskedni nem tudunk.. . — vezette be megállapításait, majd elmondotta, hogy fog­lalkoznak ugyan a svéd gép­hez hasonló gép kifejlesztésé­vel, bár nagy súlya miatt — tíz tonna — nem fűznek hoz­zá nagy reményeket. Viszont az eddigi stabil zöldborsó- cséplő gépek mellett kifejlesz­tenek egy mozgatható típust is. Ugyanakkor készülőben van egy előtisztító, toklászoló, osz­tályozó gépsor prototípusa is. A gépvitában a termelő üze­mek partnere vo*t a gabona­felvásárló vállalat is, amely­nek átvevő telepein szintén hiányoznak a megfelelő, nagy­teljesítményű gépek. Császár Balázs, a Gabona Tröszt kereskedelmi igazgatója elmondotta: az elkövetkező években még további ösztön­zést akarnak adni a hazai borsótermesztésnek. Miután az iregi kísérlett intézet a borsé szülőhazá­ja, a Tolna megyei gazda­ságoktól a vetőmagter­mesztést várják. A Tiszántúlon akarják kiala­kítani az étkezési borsó ter­mőtáját, a takarmány borsót pedig mindenütt az országban termeltetni akarják, ahol a ta­lajadottságok annak megfelel­nek. Az iregi kísérleti intézetben már újabb borsófajták vannak születőben. Bl. A^BátaszékRJjR^jfe^Cte^ felvételre keres azonnali belépéssel: férfi segédmunkást, forgácséig beállítit, szerszámkészítő lakatost, gyors-gépíró olt, goi betanított munkásokat. Felvétel esetén útiköltsé­get térítünk. Bérezés tel­jesítménybér, illetve meg­egyezés szerint történik. Jelentkezés: Bátaszék, Budai út V sz. Munka­ügy­(257) közönségigényt kielégítő pro- *• dukcióval mutatkozott be. Szé­pen és kulturáltan intonált játékuk a megérdemeltnél ke­vesebb tapsot kapott. A kamarazenekar után a balett-tanfolyam harminc és a színjátszó csoport húsz nö­vendéke mutatkozott be, s fel­lépett a tangóharmonika-tan- íolyam 11 növendéke közül az az öt, akik már a haladó szin­tet elérték. A három csoport oktatója: Bella Márton. Halasi Béla és Falussy Mária. A balettcsoport három év­folyamának bemutatója túl hosszúra nyúlt. Ez volt az az eset, amikor a mennyiség nem jelent minőséget. Nem vár művészi teljesítményt a néző ezektől a három- vagy tíz­éves gyerekektől, — csak sete­sutaságában is kedves bemu­tatkozást. Ezért voltak az első számok a nézőközönség szá­mára is szórakoztatóak, s ezért tűntek kínosan hosszú­nak és feleslegesnek a későb­biek. A balettbemutatókat fe­lesleges ily hosszúra nyújtani, mivel a nézőtéren amúgy is csak szülők és nagyszülők ül­nek. akik csupán saját cseme­téjük kedvéért fizettek be e délei őttön a művelődési köz­pontba. A saját gyerek fel­lépését elnézegetnék reggeltől estig is, — a más csoportok fellépése alatt azonban fegyel­mezetlenül és türelmetlenül várják a szám végét. Azért is felesleges e közös bemutatók alkalmából ilyen hosszúra nyújtani a balett részt, mivel szülői értekezleten már ugyan­ezeket a produkciókat végig­nézhették az érdekelt hozzá­tartozók. A színjátszó csoport a mű­velődési ház új szakkörei kö­zé tartozik. A kezdet elfogó­dottsága meglátszott a gyere­kek teljesítményén, a csoport adottságai így is megmutat­koztak. s érettebb produk­ciókat ígérnek a jövőben. Mű- sorválasztásukat külön dicsé­ret illeti. A legdisztingváltabb a be­mutatkozó csoportok közül a tangóharmonika-tanfolyam volt: csupán az öt legügye­sebb növendék lépett a közön­ség elé. Még csak annyit: beleszá­mítva, hogy a gyerekek között nem könnyű rendet teremteni a színpadra lépés izgalmai idején, mégis pergőbb rr»űsor- menetet vár a közönség. Ne feledjük el. hogy ehhez a szü­lők nagyobb fokú fegyelme­zettségére is szükség volna. Műszergyárak, gépipari vállalatok most szerezzenek be Illesztőszeget Szegecs-szeget Rögzítőszeget Kúposszeget Menetes kúposszeget MSZ 2218 2,5 — 20 mm vastagságig MSZ 2219 2 — 16 mm vastagságig MSZ 2220 1 — 13 mm vastagságig MSZ 2221 0,8 — 20 mm vastagságig MSZ 7977 5 — 10 mm vastagságig a Fővárosi F«s- és Edénybolt Vállalat 85 sz. csavarszaküzletében kv út 63. Telefon: 125—218. Budapest, VI.. Bajcsv-Zsilinsz (269) M. É. Foto: Tóth Iván. Öntöző szakmérnököt felveszünk pályázat útján, öntözéses szaktanácsadói munkakörbe l Fizetés megegyezés szerint, plusz évközi és év végi ered­ményességi prémium. Családosnak lakást is biztosítunk. Tudományos kísérletek is programba vehetők. Laborató­riummal is rendelkezünk. Érdekeltségi területünk a Kapos—Koppány—Sió folyók víz­gyűjtője. A Társulat központ ja járási székhelyen. Tamási­ban van, közel a Balatonhoz. Meleg termálfürdővel is ren­delkezünk. Pályázatot írásban kérjük benyújtani! Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvéd elmi Társulat TAMÁSI Vörös Hadsereg út 62. Telefon: 169. Tolna megye l268)

Next

/
Thumbnails
Contents