Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

Minták a Hold talajából ? — Számító» gép vezérli a szökökutat — A szov­jet pavilon lesz a legnagyobb — Oszaka gondjai EXPO—70 Japánban Tokióban művészi kivitelű asztali naptárt bocsátottak ki. Ez, akárcsak az űrhajók indí­tóberendezése a másodperce­ket, úgy számlálja a napokat a világkiállítás megnyitásáig: „1969. január 1 — 438 nap... 1969. március 15. — 365 nap... 1970. március 14. — 1 nap”. 1970 március 15-én Oszakában felzúgnak a fanfárok, az EXPO —70 megnyitását hirdetve. A japánok már régen ké­szülnek erre a kiállításra, amelynek emblémája min­denütt — épületeken, kiraka­tokban, sőt még a repülőgépek szárnyain is — látható. Az új­ságok rendszeresen közlik, hány ország jelentette be rész- vételétj egyik vagy másik cég milyen anyagi áldozatot hoz a részvétel érdekében, stb. Minden nap új hírek, új szá­mok érkeznek és új problémá­kat kell megoldani. Ízelítőül néhányat közülük: Oszaka város vezetősége vi­tára készül az építésügyi mi­nisztériummal, a várost körül­vevő, és gombamódra szaporo­dó felhőkarcolókkal kapcsolat­ban, amelyek — a város veze­tői szerint — elcsúfítják a vá­ros képét. Minden cég felül akarja ugyanis múlni a kon­kurenciát. Az egyik bank 60 méter magas székházat épít, a vásárigazgatóság erre 78 mé­ter magasba tör új épületével, s a közelmúltban érkezett a hír: a vasúttársaság 92 méter­nyire tervezi irodaépületét. Máris csaknem hatezer dal érkezett az EXPO—70 induló­jának pályázatára, és négyezer Épül a világkiállítás ötemelet es pagodájának acélváza. (Foto: Japan Press Service — MTI — KS) leány jelentkezett idegenveze­tőnek, tolmácsnak. A Sony-cég felajánlotta, hogy a kiállítás területén megépíti a világ legnagyobb, számítógép által vezérelt szökőkútját. Külön rendszert dolgoztak ki, hogy a szórakozott szülők a lehető leggyorsabban megta­lálhassák elveszett gyermekü­ket. (A kiállításra való belé­péskor például a család tagjai azonos sorszámú jegyet kap­nak). Az EXPO—70 legnagyobb építménye a 8600 négyzetméter alapterületű szovjet pavilon, szerelési munkálatai az alsó szinteken már elkészültek. Az EXPO—70 Társaság elnö­ke — Iszidzaka milliomos — már arról is biztosította a köz­véleményt, hogy a kiállításon megtekinthetik a Hold talajá­ból származó mintákat... Mindez, persze, csak a kül­sőség, amelyet étvágygerjesztő csemegének szánnak az újságok és a reklámügynökségek. A nagy japán pénzintézetek természetesen nem önzetlenül áldoznak milliókat Oszaka agyagos földjén: rendkívüli hasznot remélnek. Igaz az is viszont, hogy az EXPO nem­csak egyszerűen kereskedelmi vállalkozás. Jelszava: „Haladás és harmónia az egész emberi­ség számára”. Reméljük, jól fogja szolgál­ni a világkiállítás ezt a rokon­szenves jelszót. Biológia és i A tudományok a 19. század óta általában gyorsan fejlőd­nek, de talán egyik sem ment át olyan forradalmi változá­son, mint az élet tudomány^: a biológia. Ha a múlt század természettudományos tevé­kenységét vizsgáljuk, arra a — kevesek által ismert — felfe­dezésre jutunk, hogy akkori­ban a tudósok több mint fele a biológia valamelyik területén folytatta kutatásait. Ennek kö­szönhető, hogy a 19. század hatvanas éveire többé-kevésbé egységes biológiai világkép alakult ki, szemben a korábbi századok életszemléletével, mely görcsösen ragaszkodott az élőlények teremtettségének ta­nához. Ekkor rakták le a kí­sérletes biológia alapjait, mely napjainkban is a haladás ge­rincét képezi. A 19. századi kí­sérleti biológia az életfolyama­tok kemizmusát, az élőlények sejtes felépítését, az egyedfej­lődést és az idegműködés mechanizmusát vizsgálta. Ezek a kutatások jelölték ki a nagy eredmények útját, a maguk idejében, azonban még nem éltek eléggé az elvonatkozta­tásban rejlő lehetőségekkel. A biológia fejlődéstörténeté­nek egyik fontos állomása volt az erjedések vizsgálatának megkezdése, ez vezetett el két fontos tudományág, az enzimo- lógia és a bakteriológia meg­születéséhez. Ugyancsak döntő befolyással volt a fejlődésre az a felismerés is, hogy az állatok legfőbb energiaforrása a gliko­gén, az állati keményítő. Idő­közben rájöttek, hogy a nö­vénysejtekben is keményítő ke­letkezik a széndioxid közbejöt­tével, mely viszont a növények közvetlen energiaforrása. E fel­fedezések világítottak rá az élőlények két nagy világa kö­zötti kapcsolatra, s lettek alap­pillérei a századvégen kiala­kult tudományágnak; a bio­kémiának. Louis Pasteur hasonló kulcs­szerepet töltött be a mikrobio­lógia történetében, mint ko­rábban Darwin a származás- tan felépítésében. Kutatásai derítettek fényt az erjedések, rothadások, fertőzések titkaira, a tudomány fényével világítva be e homályos és misztikus területekre. Szívós kísérletezé­sek eredményeként, az időköz­ben tökéletesedett mikroszkó­pok segítségével, rájöttek, hogy az állatok szervei és szövetei ugyanúgy apró, egyforma egy­ségekből — sejtekből — épül­nek fel, mint a növények. így indultak el a később sok meg­lepő felfedezéssel szolgáló sejt­tani, szövet- és fejlődéstani ku­tatások. A biológia, melynek fejlődés- történetéből csak néhány fon­tosabb epizódot villanthattunk fel, tehát mintegy „hadat üzent” a tetszetős és a tudo­mányos alapokat nélkülöző el­méletnek az élővilág teremtett- ségéről. Ma már annyira is­merjük a mikroszkóppal lát­hatatlan sejttartományt, és an­nak sok titkát, a bonyolult élet- folyamatokat, hogy a vallás passzív álláspontját, mely kí­sérleti tények helyett a miszti­fikáció pilléreire támaszkodik, a legtöbb kérdésben cáfolni tudjuk. Persze, az egyházi ta­nok képviselői sem adják fel egykönnyen „állásaikat”. Meg­kísérlik kimutatni, hogy az or­ganizmusok nem magyarázha­tók kizárólag a fizika és a ké­mia fogalmaival, s hogy az anyag nem képes szerves struktúrák kialakítására, ebből következően a sejtosztódást egy nem anyagi hatóokra próbál­ják visszavezetni. Jól tudják azt, hogy a termé­szettudományok közül csak a biológia az, amely az istenbi­zonyítási kísérletekhez pilla­natnyi reményeket nyújthat, persze, csak addig, amíg a tu­domány újabb lépéseket nem tesz előre, s megcáfolhatatla- nul fel nem tárja a sejtosztó­dás és a morfogenezis titkait. S ez csak idő kérdése. Tény, hogy a vallás nem rendelkezik természettudomá­nyos istenérvekkel, s ha olykor mégis tudományosnak tűnő ér­vekkel lép fel, azok a kísérleti kutatások pillanatnyi „fehér foltjaira” támaszkodnak. V. O. FÓKUSZ ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Szemelvények külföldi újságokból 1 A sxakosífoH ^ kolhoztermelés A Voronyezs terület verhne- havszki körzetében található ..Kommunizmus útja” kolhoz — a körzetben kitűzött mező­gazdasági termelési feladatok­nak megfelelően — 1966-tól a sertéstenyésztésre szakosodott. Ezzel kapcsolatban a gazdasá­gi és szervezési problémák egész sora merült fel és várt megoldásra. A minél hatéko­nyabb döntés és intézkedések érdekében kidolgozták a gaz- gaság átszervezésének tervét. A kolhoznak 5,7 ezer hektár mezőgazdaságilag hasznosított területe van. amelyből 5,1 ezer hektár szántó. Ami a gazda­ság alapvető termelési alapok­kal való elátottságát, valamint a mezőgazdasági termelés in- tenzivitását illeti, a mutatók tekintetében a kolhoz jelenté­kenyen felülmúlja a terület átlagát. 1966-ig a kolhoz, mint több üzemággal rendelkező gazda­ság fejlődött, és a több. (jgyen­ként kis termelésű tejtermelő telep birtokában az állat- tenyésztés ráfizetéssel termelt. Például 1966-ban csak a ser­téstenyésztés és a baromfite­nyésztés mutatott fel mindösz- sze hat-hét százalékos nyere­séget, míg a többi állat- tenyésztési ágazat 11 ezer rube­les veszteséggel gazdálkodott. A szakosítás gyökeres vál­tozásokat eredményezett a kolhoz gazdaságossági helyze­tében és a termelési szerke­zetben. Ma a no vény termesz­tés kizárólag a sertéstenyész­téshez szükséges kiváló minő­ségű takarmányokat van hi­vatva megtermelni, illetőleg árunövényként csupán cukor­répát és napraforgót termel. Szvinovodsztvo (Moszkva) | A „Sirmium" kombinát eredményei A legfontosabb, a „Sirmium” mezőgazdasági—ipari kombinát fejlődését leginkább befolyá­soló tényező abban áll, hogy a kombinát keretében több ipari üzem is működik: ezek a következők: A „Mitros” vágóhíd már az eddigi fejlődés során Is ko­moly eredménveket adott és a kapacitás, valamint a termé­kek minősége tekintetében az ország legjobb vágóhídjai kö­zött foglal helyet. 1968-ban a feldolgozott állati termékek körülbelül 70 százalékát a konvertibilis területen értéke­sített. Az export évi átlagos értéke körülbelül 10 millió dol­lárt tett ki. A kombinát jelentős fejlesz­tést szándékszik a vágóhidak- kal kapcsolatban végrehajtani. Ez a fejlesztés elsősorban a feldolgozásra kerülő termékek volumenének növelésében, pon­tosabban a konzervgyárt ás ki- terjesztésében jut kifejezésre. Majdnem mindegyik újvidéki vásáron a ,,Mitros” vágóhíd húskészítményei és konz érvéi számos díjat nyertek. A kombinát egyik igen je­lentős ipari létesítménye a cu­korgyár. 1966-ban 25 795. vagon cukorrépát dolgozott fel a gyár és 36 359 tonna cukrot állított elő, 1967-ben 28 300 vagon volt a feldolgozott cukorrépa és 26 271 tonna a gyártott cukor mennyisége, 1968-ban pedig 25 730 vagon cukorrépából 34 398 tonna cukrot állított elő a gyár. Ezek az eredmények anna* köszönhetők, hogy a cukor­gyár és a termelők között jó kapcsolat alakult ki kezdettől fogva. A gyár szakemberei gondoskodtak megfelelő fajták kiválasztásáról, megállapították a legcélszerűbb technológiát. megfelelő biztonsági berende­zéseket alkalmaztak stb. Azt tervezik, hogy a cukorgyár kapacitását évi 50 000 vagon cukor előállítására növelik. Igen korszerű létesítmény a „Provamin” takarmánygyártó üzem. 1968-ban ez az üzem körülbelül 25 ezer tonna különféle takarmányt készített az állattenyésztés számára. A gyártott takarmányoknak mint­egy 80 százalékát magában a kombinátban használták fel. míg a többit a kombináton kívül értékesítették. Az „Október 20° sörgyár korszerűsítés alatt álL Úgy tervezik, hogy ez a korszerű­sítés, illetve kibővítés 1969 folyamán befejeződik. Ez le­hetővé teszi majd az évi sör- gyártási volumennek a jelen­legi 60 ezer hektoliterről 95 ezer hektoliterre való növelé­sét. A korszerűsítés azonban nemcsak a termelés mennyi­ségi növelését jelenti, hanem azt is, hogy — tekintettel a termelési technológia moder­nizálására — az „Október 20.” sörgyár a jövőben pasztőrö­zött sört is fog előállítani, vagyis az eddiginél jobb mi­nőségű termékekkel látja majd el a piacot. A tejfeldolgozó üzem a szarvasmarha-tenyésztéssel összhangban fejlődik. Ez a fejlődés nemcsak a kombinát szakembereinek és agrárköz­gazdászainak a figyelmét kel­tette fel, hanem a kombinát­tal kooperáló állattenyésztők is nagymértékben érdekeltek benne. Ezért különös súlyt he­lyeznek a tejfeldolgozó üzem most megkezdődött korszerű­sítésére. A fejlesztési terv sze­rint az üzem naponta 50 ezer liter tejet fog feldolgozni. Privredni Pregled (Belgrad) ■ ' Iparszerű mezőgazdaság az USA-ban . Uey látszik, hogy a techno­lógiai fölény egymaga nem elég ahhoz, hogy az óriás- üzemek gazdaságilag is fö­lénybe kerüljenek. Az üzemek közötti gépfelhasználás ugyan­is lehetővé teszi a kisterme­lők számára is, hogy a tech­nikai haladásból profitáljanak. Az USA-ban a családi üze­mek aránya az összgazdasá- gok számából 95 százalék. Ez az utóbbi években alig válto­zott, és nem is látható csök­kenő tendencia. Viszont a sike­res melléküzemágas gazdák száma növekszik. A mezőgaz­dasági területeken kívüli bevé­telek növekedése abból is lát­ható, hogy az USA-ban 1968- ban már csak 55 százalék volt a mezőgazdaságból származó tiszta bevétel. Az USA 47 államában — Kalifornia kivételével — jelen­leg körülbelül 11 ezer mező- gazdasági üzem működik „tár­saság” formájában. A társasági és iparszerű üzemek termelési ágai külö­nösen a hizlalásokra koncent­rálódtak, főként a szarvas- marhára a nagy ranchokon, ahol eddig extenzív formában sovány marhát neveltek és a baromfitermelésre, valamint a nagyüzemi gyümölcs- és zöldségtermelés re. Feld und Wald (Essen) Automatizálás a mezőgazdaságban Szembetűnő, hogy a gépek mind nagyobbak és kompli­káltabbak lesznek és emiatt a vezetőt mentesíteni kell több feladattól, hogy egyedül meg­felelő menetsebességgel teljes 4 értékű munkát tudjon végezni. Amennyiben traktorról van szó, akkor ez azt jelenti, hogy a szervókormány és a szervó- váltó a tisztán manuális mun­kát átveszi, hogy már meg­jelentek az automatikus se­bességváltók és már itt is vannak a hidraulikus trakto­rok, amelyek automatikusan választják ki a helyes sebes­séget a vezető számára. A teljesen vezető nélküli traktor már nem valami utó­pia — mint ahogy az a Trak­tor Journalén c. folyóirat ko­rábbi leírásaiból kiderül. Talán a legfigyelemreméltóbb a rá­dióval irányított traktor, de itt nem is annyira az autó­in atikáról, mint inkább a táv- irányításról van szó — mely elsősorban a magányos erdei traktoros kormányzási techni­kája szempontjából nagy Je­lentőségű. Két másik rendszer több automatikát tartalmaz. Az egyik egy földkábelen küld impulzusokat a traktoron el­helyezett vevőberendezés szá­mára. Ez azokat a szervomo- torhoz továbbítja, amely el­végzi a kormányzást, a se­bességváltást, a kapcsolásokat, gázt ad, stb. A másik rendszer a sugárzástechnikát használja feL A traktorról leadott ve­zérlősugarak visszaverődnek a barázda széléről, vagy a trak­tor előtti vetésről és a trak­tor felfogja azokat. így kü­lönböző irányítószerveket lehet működtetni. Természetesen mind a két rendszer még na­gyon sok fejlesztési munkát Igényel ahhoz, hogy a gyakor­latban is alkalmazhatók le­gyenek és az is lehet, hogy teljesen új rendszer is meg­jelenik. Hasonló módon történik az aratócséplő gép mind magasabb fokú automatizálása. Már van­nak olyan kanadai és szovjet prototípusok, amelyek a me­netsebességet a teljesítmény­hez mérten szabályozzák, auto­matikusan állítják be a tarló­magasságot úgy, hogy az op­timális arányt a szalma és a szem között el lehessen érni stb. A szovjet cséplőgép ezen­kívül automatikus kormányzá- sú, ami a sugárzási elven alapszik és így a vezető va­lójában nem más, mint egy­szerű műszerkezelő. {Jord och Skog (Stockholm)

Next

/
Thumbnails
Contents