Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

I. Mehiv Szekszárd ' Qtemi Kön;> tár 'onard< ^ Vine. ^TLftQ wotmiw EgyEstm’prg^ _____ niEPUJSAG I * magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottsága fis a megyei tanAcs lapjaI XIX. évfolyam, 141. szám ARA: »0 FILLÉR Szombat. 1969. június 21. Péntek reggel Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettes Szekszárdra érkezett, ahol a megye művelődésügyé­nek főbb tartalmi és gazda­sági kérdéseit tárgyalta {neg a megye vezetőivel. A tanács­kozáson a megye részéről Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, István József, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Lovas Henrik, a megyei tanács osztályvezetője, valamint az egyes részterüle­tek vezetői vettek részt. A miniszterhelyettessel együtt érkezett Szekszárdra dr. Biró Vera és Kálmán György fő­osztályvezető, valamint dr. Bajtay István és Karcagi Gyu­la osztályvezető. A tárgyaláson Lovas Hen­rik, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője tájékoztatta a miniszterhe­lyettest a megye oktatási és népművelési kérdéseiről, majd beható eszmecserére került sor a Művelődésügyi Minisz­térium és a megye vezetői kö­zött. Ezek tanulságait Molnár János miniszterhelyettes fog­lalta össze, aki megállapítot­ta, hogy a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya jói irá­nyítja az oktató-nevelő mun­kát és a közművelődési fel­adatok megoldását is. Érde­kes kezdeményezések vannak a megyében, a főiskolákkal jó kapcsolatot építettek ki, ki­emelten foglalkoznak a fizi­kai dolgozók gyerekeivel, Né­hány hasznos tanácsot adott a megye legégetőbb gondjai­nak megoldására. A tárgyalás végén Bajtay István ismertet­te a negyedik ötéves tervre vonatkozólag a Művelődésügyi Minisztérium ajánlásait. Mol­nár János miniszterhelyettes a tárgyalás után a megye ve­zetőivel Faddra látogatott, ahol a községi művelődési ház közös üzemeltetésének problé­máját tárgyalta meg a tanács és a termelőszövetkezet veze­tőivel. Az MSZMP küldöttsége, amely Kádár János vezetésével részt vett a kommunista és munkáspártok tanácskozásán, visz- szaérkezett Budapestre. Képűnkön: a Nyugati pályaudvaron Kádár János, F. J. Tyitov és Aczél György. Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége Az első érettségizők a szekszárdi ipari és mezőgazdasági szakközépiskolában Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes Tolna megyében Huszonhat szekszárdi fiatal Bezons-ban üdül Nemrég számoltunk be a Szekszárdi Városi Tanács ve­zetőinek Bezons-i útjáról. Vi­szonozták a francia testvér- város vezetőinek látogatását, és a többi között megbeszél­ték a baráti kapcsolatok to- vábbfűzésének lehetőségeit. Megegyeztek a fiatalok egy- egy csoportjának csereüdülte­tésében. Először szekszárdi fi­atalok utaznak Bezons-ba, s két hetet töltenek a Párizs melletti városban. Szekatúrá­ról 26 fiatal, többségében kö­zépiskolás utazik négy kísérő pedagógussal Bezons-ba. Már összeállították a csoportot, s folyamatosan intézik az uta­zási ügyeket. Amint Lencsés Lászlótól, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályvezető­jétől, a csoport vezetőjétől megtudtuk, júliusban kerül sor az utazásra. Az épület hatalmas beton- tömbje uralja a szekszárdi újvárosi templom feletti hegy­oldalt. Magát az épületet vi­szont tegnap a kora délelőtti óráktól kezdve, olykor bár leplezni igyekezett, de szem- • mel is érzékelhető izgatottság hangulata uralta. A folyosó­kon komoly fekete ruhába öltözött, a hófehér ingeket dí­szítő nyakkendőket időnként ösztönösen igazgató fiatalem­berek jártak-keltek. Némelyik­nek a kezében könyv és ezek egy-egy ablakszegletben még az utolsó pillanatokat is ki­használva olvastak olyan fe­jezeteket, melyek tartalmában vagy nem lehettek egészen biztosak, vagy amelyekről azt a hírt hozta a kiismerhetet­len csatornákon áramló diák- hiradó, hogy tartalmát bizto­san kérdezni fogják. Kérdezni, méghozzá oda­benn, ahol a szakközépiskola ipari tagozatának első osztó - lya, harmincegy fiú és négy leány jutott el arra a pontra, hogy immár végérvényesen bi­zonyságot tegyen tudósáról. — Ezt a tudóst négy esz­tendeje gyűjtögetik, — mon­dotta kérdésünkre König igaz- goto. — Talán nem szégyen bevallani, hogy az érettségi nemcsak nekik, hanem ne­künk, pedagógusoknak is pró­batétel. így mindazoknak, akik 1965 óta, változatos külső kö­rülmények között, de mindig legjobb tudásunk szerint ta­nítottuk őket. Elsősorban az osztályfőnök­re, Koleszár Jánosra vonatko­zik ez. Hiszen az érettségi biz­tosok személye is garancia ar­ra, hogy itt nem valamiféle „ajándékot” kapnak a tanulóig hanem a jól megszolgált mun­ka elismerést. Az érettségi el­nöke — Czuczor Miklós — Paksról jött, a társelnök pe­dig — akihez a szakmai rész tartozik — Magyar Sándor, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium országos szakfelügyelője, a jónevű fővárosi Kossuth La­jos Gépipari Technikum ta­nára. Az érettségizők az „érettsé­güket” tanúsító bizonyítvány mellett megkapják a szak­munkás képesítést is. A 612. szakmai szám alá sorolt elekt­roműszerész szakma birtoko­sai lesznek. — Hol helyezkedhetnek el? — kérdeztük. — Elsősorban a szekszárdi Mérőműszer Gyárban. Innen azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a gyár 1975-ig minden mennyiségben igényt tart vég­zett szakmunkásokra. A távo­labb lakók sem lesznek azon­ban munkahely híján. Az ed­digi szakmai gyakorlatokat úgy szerveztük, hogy tanuló­ink a legkülönbözőbb üzemek­ben szerezhessenek tapaszta­latokat. A keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola, a bajai Vas- és Fémipari Ksz, a pécsi Patyo­lat és még nagyon sok válla­lattól származó véleményezé­sek kötege ott van az igaz­gató fiókjában. Szinte egytől- egyig azt tolmácsolják, hogy a szekszárdról jött fiatalok jól megállták helyüket és már a gyakorlatokon is a felnőtt szakmunkások teljesítményéi­nek hetven százalékát nyújtot­ták. Különösen kiemelkedtek közülük: Süket Gyula, Quell Ferenc és Mitrovics Miklós, akiktől a tanárok most is szép eredményt várnak. Az érettségi azonban termé­szetesen nem találgatásokra épül. A vizsgák vasárnapig folynak és majd csak akkor válik el a végeredmény, hogy ki mennyire állt helyt az új iskola első végzős iparszakos osztályának tanulói között? f* & * A moszkvai tanácskozás után MOSZKVA A szovjet lapok továbbra is vezető helyen foglalkoznak a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozó iával. A Krasznaja Zvezda és a Trud pénteki száma vezér­cikkben értékeli a moszkvai értekezlet eredményeinek tör­ténelmi jelentőségét A szov­jet honvédelmi minisztérium lapja idézi Leonyid Brezsnyev arra vonatkozó szavait, hogy „a tanácskozás Jók c.rr«f> tornai új fegyvereket adoak ktaös harcunkhoz”. A moszkvai tanácskozás több résztvevőit fejti ki vé­leményét a Trud hasábjain, Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Pórt főtitkára rá­mutat: a Venezuelai Kommu­nista Párt az országon belül síkra száll valamennyi haladó erő egységéért, nemzetközi téren pedig a párt kiáll a világ kom­munistái közötti maximális egyetértés kialakításáért. Gup­ta, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa központi vég­rehajtó bizottságának tagja arra hívja fel a figyelmet, hogy az indiai munkásosztály számára jelenleg elsőrangú fontosságú a tanácskozás fő­dokumentumának két követ­keztetése: 1. A jelenkorban is a munkásosztályt illeti a ve­zető szerep; 2. Létre kell hoz­ni a monopolistáéi lenes egy­ségfrontot. NEW YORK A Szovjetunió állandó ENSZ képviselete csütörtökön a vi­lágszervezet központjában köz­zétette a kommunista és mun­káspártok moszkvai tanácsko­zásán Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából elfo­gadott felhívás szövegét, HELSINKI Helsinkiben csütörtökön ülést tartott a Finn Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottsága. Aa ülésen Saarinen, a párt elnö­ke számolt be a kommunista ^ és munkáspártok nemzetközi tanácskozásáról. A politikai bi­zottság elhatározta, hogy kü­lön füzetben finn nyelven megjelenteti a moszkvai ta­nácskozás fődokumentumat. ROMA Zürichből jövet csütörtökön a késő esti órákban érkezett vissza Rómába a kommunis­ta és munkáspártok moszkvai értekezletén részt vett olasz pártküldöttség. A repülőtérre történt megérkezésekor' Ber- linguer, az OKP főtitkárhe­lyettese, a küldöttség vezetője a sajtó képviselői előtt a kö­vetkező nyilatkozatot tette; — Pozitívan ítéljük meg a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletét. Már önmagában az a tény. hogv 75 párt képviselői ültek össze, mozgalmunk sikerét mutatja. Legfontosabb, hogy a tanács­kozás mindenki számára be­bizonyította, a kommunisták képesek építő szellemben meg­vitatni a mai világ legeleve­nebb és leginkább megnyilvá­nuló problémáit, kezdve a bé­ke kérdéseitől az embereknek és népeknek az elnyomás és elmaradottság minden formá­jától való felszabadulása prob­lémájáig. — A moszkvai tanácskozás ezen kívül megmutatta, hogy a problémák nyílt megvitatá­sa, a vélemények egybevetése — azoké is. amelyek tekinteté­ben véleménykülönbségek vannak — és a viták széles­körű nyilvánossága mozgal­munk erejének és tekintélyé­nek, nem pedig gyengeségének a jele.

Next

/
Thumbnails
Contents