Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

Vasúti tolvajokat ítélt el a bíróság Irány az Ipolyság! Ezzel a jelszóval és meg­rakott bőröndökkel szállt fel 18-án reggel 15 úttörőripor­ter, • két felnőtt kíséretében a dombóvári vasútállomáson a gyorsvonatra. Budapesten át- szállva, délután már ottho­nukban üdvözölhetjük az ipolysági ifjú tudósítók köre tagjait. Barátaink meghívá­sának teszünk eleget, amikor hat napra Csehszlovákiába utazunk. Bárdi Ágnes Dombóvár Kazán — családi házakba Ilyen még nem volt. A Mecseki Szénbányák Vállalat, hogy az általa bányászott szenet keressék a jövőben is. olyan kazán kikísérletezésébe kezdett, amely a családi há­zakban felváltja majd az el­avult cserépkályhás, vaskály­hás fűtést. Az új kazánok érdekessége az, hogy emeletes házakban is használhatók, mert a ka­zánt a konyhában lehet el­helyezni, és onnan kapja a központi fűtést a lakás többi része. Ezek a kazánok alkal­masak arra is, hogy a fürdő­szobát és a konyhát állandó meleg vízzel lássák el. A kazánok négy változat­ban készülnek és az előzetes tájékoztatás szerint a leg­drágább is, természetesen be­szerelve egy háromszobás csa­ládi házba, — a beszerelést is vállalják! —, mintegy 21 ezer forintba kerül. Az új kazánok iránt máris nagy az érdeklődés. Minden valószínűség szerint a Mecse­ki Szénbányák Vállalat ka­zánjait még az idén ősszel árusítani kezdik a TÜZÉP- telepeken. A hírek szerint a kazánvásárlásra OTP-hitelt is adnak majd. A tavalyinál jobb termés várható Tegnap délelőtt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán a gabona-betakarítás, a fel­vásárlás és a tárolás előkészí­téséről adtak tájékoztatót a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat, az AGROKER, a gépjavító vállalat, a vető­magtermeltető vállalat, vala­mint az Állami Vetőmag Fel­ügyelőség vezetői. A meg­beszélésen részt vettek a termelőszövetkezeti szövetsé­gek vezetői, képviselői is. Az elhangzottakra részletesen visszatérünk. Mint jelentettük, a MÁV bá- taszéki állomásán Kiss Károly tolatásvezető, társaival — Koz­ma Lászlóval, Lajtos István­nal, Fügedi Jánossal, Tamási Istvánnal, Keresztes Istvánnal és Domonkos Alberttel — éve­ken át fosztogatta a teherszál­lítmányokat. A szarka-listán szerepelt sör, törülköző, ballon­üveg, műszálas takaró, vasáru, cigaretta, stb. A tolvajok a zsákmányt egymás között bé­kés egyetértésben osztották fel; ha valamelyikük véletlenül ki­maradt egy-egy dézsmálásból, cinkosai néhány napon belül kiadták a részét. Martin János feketén üzemeltetett gyapjú­feldolgozó üzemet. A feldolgozott anyag jelen­tékeny hányadát Kisséktől, valamint Kőberling Istvántól, a bajai Finomposztó Vállalat raktárosától szerezte be. Kő­berling, — mint könnyű meg­sejteni —, a gyapjút munkál­tatója raktárában „találta”. Martinná és Kissné közremű­ködött férje manipulációjában. A szemérmetlenségét tekintve ritkán látott arányú tolvajko­dás orgazdáiként Hegedűs Mi­hály vas-műszaki boltvezető és Aladics Irén is a vádlottak padjára került. Martin egyes Szerdán délelőtt, munka- programjának megfelelően ült össze a megyei tanács vb. egészségügyi és szociálpoliti­kai állandó bizottsága, dr. Lukovits István áb-elnök vezetésével. Az ülésen az állandó bi­zottság tagjain kívül részt vettek az érdekeltek is. A munkamegbeszélés első napi­rendjének megfelelően dr. Horváth Jenő, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezető főorvosa tartott időszakos tájékoztatót, majd dr. Szentgáli Gyula, a kórház igazgatója számolt be a me­gyei kórház működéséről, gyógyító munkájának ered­ményeiről és gondjairól. Ezt követően dr. Gujás János, a KÖJÁL igazgató főorvosa, a vezetése alatt álló intézmény tevékenységét ismertette* majd dr. Lukovits István, az egész­tanácsi dolgozók aluszékony- sága miatt használhatta hosz- szú időn át azokat a gépeket, amelyeken feldolgozta a lopott gyapjút. A vádirat szerint Falukö- zy József anyagi juttatás fejében segítette Martint ahhoz, hogy a féltett gé­pek birtokában maradhas­sanak. Tegnap délben hirdette ki ítéletét a nagy érdeklődéssel kísért ügyben a szekszárdi já­rásbíróság. A bíróság minden lényeges pontban megállapí­totta a pontos nyomozás alap­ján készült vádiratban felrótt bűnösséget. -Csak néhány — mondhatni, krajcáros — tételt illetően nem mondta ki bűnös­nek a vádlottakat a bíróság. Az egyetlen kivétel Faluközy József volt: őt bebizonyított- ság hiányában mentette fel a járásbíróság. A bíróság Kiss Károlyt háromévi és tizhónapl bör­tönre, s a közügyektől há­romévi eltiltásra. Kozma Lászlót két és fél évi szabadságvesztésre és a köz­ügyektől kétévi eltiltásra, Laj­ségügvi és szociálpolitikai ál­landó bizottság elnöke arról a. szerteágazó feladatról be­szélt, amely az áb. előtt áll. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyanis rövid időn belül napirendjére tűzi a szociális ellátás helyzetének értékelését. Az ehhez szük­séges anyagot, az ezt köve­tően kezdődő vizsgálatok ta­pasztalatait összegyűjtve, az egészségügyi és szociálpoliti­kai állandó bizottság brigád­jai bocsátják a vb. rendelke­zésére. Tévéién a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, a Szakszerveze­tek Szakmaközi Bizottsága, a já­rási és a községi tanács vb jú­nius 14-én ünnepélyes búcsúzta­tót rendezett Tóth Istvánná szü­lésznő, körzeti betegápolónő nyu­galomba vonulása alkalmából. A Horthy-Magyarországból, Tóth Istvánná szüleivel együtt Bulgá­riába vándorolt. Édesapja kosár­fonó kisiparos vort. 1927-ben Pé­csett végezte el a -szülésznöképzö iskolát, majd visszatért szüleihez Bulgáriába és mint aki nem ren­delkezett bolgár állampolgárság­gal, csak magán klinikán nyerhe­tett beosztást. Ezután Törökor­szágba vástd.orolí, ahol szintén ápolónő volt, majd Görögország­ban dolgozott és később vissza­tért Bulgáriába. Ott a kommu­nista párt Visszhang című lapjá­nak terjesztőiéként dolgozott A menekült magyarok Petőfi köré­nek vezetőségi tagja is volt. igtft-bcn tért vissza családjá­val együtt Magyarországra, az al­földi Zsáka községbe, ahol mint községi szülésznő tevékenykedett. 1944 október 15-étől a község fel- szabadulásának napjától, hosszú hónapokig a szovjet katonai pa­rancsnokság tolmácsa. A magyar nyelv mellett jól beszél oroszul, franciául, bolgárul, görögül, tőrö­kül és németül. Tagja volt a földosztó bizottságnak, szervezője az MN'DSZ-nek és a Magyar Szovjet Baráti Társaságnak. Eb­ben a községben a 2500 lakos na­gyobbrészt a gróf 6000 holdas birtokán volt cseléd. A felszaba­dulás első napjaiban a földbir­tokos kastélyában kialakította a szülőotthont, a lakosság által fos Istvánt egyévi és négyhóna­pi szabadságvesztésre és a köz­ügyektől egyévi eltiltásra, Ta­mási Istvánt egyévi és három­hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől egyévi eltiltás­ra, Keresztes Istvánt hathó­napi szabadságvesztésre, Do­monkos Albertet tízhónapi szabadságvesztésre, Kiss Ká- rolynét egyévi felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 fo­rint pénz-mellékbüntetésre, Aladics Irént háromhónapi fel­függesztett szabadságvesztésre és 400 forint pénz-mellékbün­tetésre, Hegedűs Mihályt ti­zenöt százalékos bércsökkentés mellett hathónapi javító-neve­lő munkára. Martin Jánost kétévi börtönre és a közügyek­től kétévi eltiltásra, Martin Jánosnét egyévi felfüggesztett szabadságvesztésre, Kőberling Istvánt egyévi szabadságvesz­tésre és a közügyektől egyévi eltiltásra, Kőberling Istvánnét tízhónapi felfüggesztett sza­badságvesztésre és 800 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. A vádhatóság képviselője fellebbezési óvást jelentett be Faluközy József terhé­re, a bűnösség megállapí­tása iránt, Kőberling 1st-, ván terhére súlyosbításért. Ugyanakkor fellebbezett Ke­resztes István javára, a bün­tetés próbaidőre történő fel­tételes felfüggesztéséért, to­vábbá Kiss Károlyné és Kő­berling Istvánná javára a pénz­mellékbüntetés kiszabása miatt. A többi perorvoslati nyi­latkozat elhangzása után a ta­nácsvezető bíró megállapítot­ta, hogy az ítélet Aladk» Irén és Hegedűs Mihály vonatkozá­sában jogerős, — másokat il­letően a megyei bíróságé a döntő szó. A járásbíróság tényként ál­lapította meg, hogy az elítél­tek — kereken szólva — het­venezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. E kár megtérítésére vonatkozóan a bíróság a MÁV-ot a törvény egyéb útjára utasította. — borváró — összeszedett berendezési tárgyak- kai. Megalakította a magyar Vö­röskereszt helyi szervezetét. Nagy létszámú véradócsoportot szervezett, 1955-ben került Tevel község­be szülésznőnek, férje, a tsz-ben dolgozott. Szülésznői tevékenysé­gét az átszervezésig folytatta, majd a orvos mellett dolgozott! mint körzeti házi betegápolónő. Tevel községben akkor nem mű­ködött még Vöröskereszt alapszer^ vezet, azt megszervezte, és né­hány év alatt a társadalmi ak­tívák segítségével 335 véradót szervezett, akik azóta több mint 10 hektoliter vért adtak az élet­mentés, ' gyógyítás céljára. 1954 óta a községi tanácsnak tagja. Az egészségügyi és szociálpolitikai áb elnöke. E feladatkörben ma is hihetetlenül fiatalos lendülettel, ki­válóan tevékenykedik. Sokolda­lú tevékenységének elismerése­ként a Magyar Vöröskereszt ki­váló dolgozója lett, majd 1960 áp­rilis 4-én kormánykitüntetést ka­pott a parlamentben. Kiváló vér­adó. több mint 9 liter vért adott saját maga is, mint hivatásos egészségügyi dolgozó. A tisztasá­gi mozgalom megszervezésében is nagy része van a Vöröskereszt vezetői és a községi tanácstagok mellett. 1964-ben ezért elnyerte a község .,a megye legtisztább községe” címet, amelyért a köz­ség 2500 forint pénzjutalmat ka­pott és javaslatára 50 közvilágí­tási lámpa lett készítve belőle. A teveli Vöröskereszt-szervezet akív tevékenységéről a megyében a legjobbak között ismert. 200 Polgári védelmi napok Tamásiban Tamásiban a polgári védel­mi nap keretében bemutató gyakorlatokat tartottak a szakszolgálatok egységei. A sportpályán gyülekeztek az egységek, majd nem sokkal később különböző színű füst­gyertyák jelezték a feltétele­zett atom támadás színhelyét. Szakszerű felderítés után a kárhelyeken elhelyezett jelző­táblák után kezdte meg tevé­kenységét a vöröskeresztes egészségügyi egység. Ugyan­csak jól oldották meg a sérül­tek kimentését, elsősegélyben való részesítését, és a szállí­tást is. Sor került tűzvédelmi egység bemutatójára is. A községi filmszínházban polgári védelmi filmek vetíté­sével folytatódott a műsor, majd a járási művelődési ház­ban a szellemi vetélkedő kez­dődött el. Dr. Puskás Kálmán zsűri- elnök a polgári védelem já­rási törzsparancsnoka értékes könyvjutalmakat adott át a vetélkedő résztvevőinek. Ez­után Sárdi István vb-elnök községi polgári védelmi pa­rancsnok értékelte a vetélke­dőt, s elismeréssel szólt a résztvevők felkészültségéről. Délczeg József levelező Kocsolán A polgári védelmi napokat Kocsolán a helyi KlSZ-szer- vezet irodalmi színpadának műsoros fellépésével nyitották. Az utána, 12 versenyző rész­vételével lezajlott színvonalas vetélkedőn I. helyezést ért el özvegy Simatics Györgyné. 2. lett Karsai József né, a 3. Vö­rös Istvánné, s a 4. Fábián Aranka. Valamennyi helyezett a szakmaközi bizottság által felajánlott könyv jutalomban részesült. A befejező napon az egész­ségügyi, állategészségügyi, va­lamint a tűzoltó szakszolgála­tosok mutatták be gyakorla­tukat. Rakéta- és repülőmo­dellező-bemutatóra is sor ke­rült, majd megyei II. osztályú labdarúgó-mérkőzés zárta a polgári védelmi napokat. Gaál István levelező tagjával a szűrővizsgálatok, az egészségügyi felvilágosítás sokol­dalú munkájával évekkel ezelőtt már kivívta magának a legjobban dolgozó tömegszervezet címet. So­kat fáradozott Tóthné az akkor még idénybölcsőde állandósításá­ért, az öregek napközi otthonának létrehozásáért, amely a bonyhádi járásban elsőnek kezdte meg a működését. Búcsúztatása előtt elmondta, életében a legnagyobb öröm í\z volt, hogy dolgozhatott, és még az hogy megérte: a falusi asszonyok újszülöttjüknek ma olyan körül­mények között adhatnak életet, ami azelőtt csak az előkelő urak­nak járt meg. Ezért került sor arra, hogy a község társadalmi szervei féltő gondossággal készítették elő az ünnepélyes búcsúztatót. A virág­díszbe öltöztetett klubhelyiségben a meghívott 80 vendég bensőséges ünnepség keretében köszönte meg fáradságos munkáját, sok ked­ves ajándékkal és virággal hal­mozták el. a nyugalomba vonuló bába nénit. Ambrus Lukács Tevel Népújság (| 19G9. június 19. Szekszárdon a déli-kertvárosban húzódó övároknál kezdte meg szerdán a Gramoxon-os permetezéssel történő vegysze­res gyomirtást a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szek­szárdi szakaszmérnökségének dolgozói Tóth István és Sza­bó József. Követi a parásztai és a csatári árok valamint a sárközi öntözőcsatorna mindkét oldala. Célja még a mag­érlelés előtt megsemmisíteni a gyomnövényeket, mert így nemcsak a meglévőt hanem a szaporulatot is teljes mér­tékben megsemmisíti. Foto: Tóth Iván. Munkaértekezlet a kórház könyvtárában A bába néni nyugdíjba ment...

Next

/
Thumbnails
Contents