Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
Aparhant öt éve Június 12-én kibővített tanácsülésen ültek össze az aparhantiak és nagyvejkeiek. A tanácskozás célja, hogy megtárgyalják a küszöbönálló községegyesítést. Nagyvejke — még Kisvejkénól is kevesebb a lélekszáma — lakossága fokozatosan fogy. A közmondás szerint „lassú víz partot mos” s a partszakadást elkerülendő; a megyei szervek belátták, hogy nem ésszerű négyszáz- egynéhány lakosnak önálló tanácsot fenntartani. Különösen a korábbi iskolakörzetesítés és termelőszövetkezeti egyesülés után, amikor Aparhant vált a gazdasági és' művelődési' élet központjává. Július elsejétől tehát létrejön a három község — Apar Hant,. Nagyvejke — triumvirátusa. Az első kettő már 1940 óta egységes igazgatás alatt áll, közös tanáccsal, iskolával, és az időközben létesített orvosi rendelővel, gyógyszertárral. A régi különállást má már csupán a két községrészben egyaránt megtalálható templomok jelzik. Honnan indultak ? A múltkori televíziós interpellációt nézve, önkéntelenül az igények és a start kusza összefüggésére gondoltam. Az indulás hatványozott mélységére és az igények mértani haladvány szerinti növekedésére, s a kettő között lavíroz- gató szerény lehetőségek váltakozó szerencsével zajló harcára. Országos szinten, megyei, járási területen egyaránt ez a helyzet. Természetesen Apar- hanton is. A hatvanas évek elején lényegesen más volt a falu képe, mint manapság. Hiányos volt a vülamosítás, nem voltak autóbusz-várótermek, gyógyszertár, nélkülözték Hanton az óvodát, a köz- világítás is korszerűtlen, primitív volt. Azóta azonban sok Az állampolgárok a legkülönbözőbb jogi vonatkozású kérdésekkel . fordulnak az ügyészi szervekhez^ így többek között lakásügyi problémákkal is. Ebben a körben az esetek túlnyomó többségében a dolgozók az igényjogosultság, a jogos lakásigény mértéke, az őket megillető jogosultságok tekintetében kérnek jogi felvilágosítást. Szembetűnő azonban, hogy amikor ezek a dolgozók egy egy állami tulajdont képező bérházban lakáshoz jutnak, a lakásrendelettel kapcsolatban többé problémájuk nincs. Azonban — mint a jogszabályok általában — a lakásrendelet is nem csupán jogosultságokat biztosít, hanem kötelezettségeket is előír. Célszerűnek mutatkozott megvizsgálni, hogy az állami tulajdont képező lakóházakban lakáshoz jutott bérlők mennyiben ismerik és tesznek eleget a lakás- rendeletben előírt kötelezettségeiknek. A vizsgálat tapasztalatai meglepőek. A lakásrendelet szerint a lakbért és törvényes járulékait a bérlő köteles előre megfizetni. A jogosultságait jól ismerő bérlők egy része erről a kötelezettségéről egyszerűen nem akar tudomást venni. A rendelkezésemre bocsátott egyik névsor szerint a Szekszárdim 1969. április hó 30-án állami tulajdont képező lakóházakban 306 lakbérhátralékos bérlő lakott és a hátralék összege meghaladta a 80 ezer forintot. Tény, hogy e 306 hátralékos közül 178-nál egy havi és ennél alacsonyabb volt a hátralék összege, viszont 57 bérlőnek három hónapot meghaladó lakbérhátraléka volt s akadt közöttük 8—9 havi hátralékos is. Az állami tulajdont képez» házak számának arányát is fígyc" lembe véve nem kedvezőbb a helyzet egynémely járási székhelyünkön sem. Tamásiban 1969. április hó 30-án 4S volt a hátralékosok száma s a víz lefolyt a Dunán, s az erőteljes fejlődés jelei közvetlenül, érzékelhetők. 1963-tól úgyszólván minden évben építettek valamit, a legnagyobb- szábású beruházást a gyógyszertár felépítése jelentette. Erre igen büszkék az apar- hantiak. hisz jelentős mértékben kénytelenek voltak önerejükre számítani; a megyei tanácstól kapott 170 ezer forint, no meg egy öreg istálló, aminek az anyagát felhasználhatták, kevésnek bizonyult, s a községi tanácsnak kellett az összeget alaposan „megfejelnie”, és a lakosság társadalmi munkájára számítani. De épült itt még egy és más az elmondottakon kívül is. Az immár nélkülözhetetlen betonjárda. és a falu közepén egy minipark: játszótér a gyerekek számára. Tervek Ä terveik sem szerényebbek az előző évi elgondolásoknál. Átadás előtt ájj. á tanácsadó épülete, sőt még ebben az évben szeretnék befejezni a napközi és óvoda átalakítását is. A napközinek ideiglenesen a tanács biztosít helyiséget, s a jelenlegi igázgatói lakást szemelték ki erre a célra. Az óvoda látványa pedig egyértelműen meggyőzi a szemlélődőt az átalakítás sürgető voltáról. Az orvosi rendelő és a szolgálati lakás korszerűsítése sem tűr halasztást, s a művelődési otthon bővítése is elkerülhetetlen. Uj párthelyiséggel. öltözővel, könyvtárral és klubszobával szeretnék megtoldani az eredeti helyiséget. S mindezt honnan, miből? A kérdésre nem könjíyű a válasz. Legfontosabb anyagi bázis természetesen a községfejlesztési alap (KÖFA). De segít a termelőszövetkezet is, s az eddigi tapasztalatok szehátralék összege meghaladta a 10 ezer forintot. És itt is akad — nem is akármilyen beosztásban lévő — dolgozó, aki 9 hónap óta nem fizetett lakbért. A rendelkezésemre bocsátott szekszárdi névsor feltünteti azokat a lakóházakat, amelyekben az említett hátralékosok laknak: Toldi utca 1—3—5, Tarcsay V. úti lakótelepen a B/6-os, a n/A-s, és a m-as, a Mészáros Lázár utcai B/3, az F/2, stb épületek. Ezek a közelmúltban épült összkomfortos. új bérházak lakásai. Megállapítható volt a vizsgálat eredményeként az is, hogy a tanácsi szervek sok időt és nagy energiát fordítanak a hátralékok behajtására. A Városgazdálkodási Vállalat egyik dolgozójának csaknem teljes munkaidejét a hátralékosok írásbeli felszólítása, a lakbérhátraléknak a munkabérből történő letiltása iránti intézkedések töltik ki. A munkahelyek a lehetőségekhez képest foganatosít-' ják ezeket a letiltásokat. Mindezek ellenére áll fenn a közel 100 ezer forintos lakbérhátralék. A lakásrendelet 28. § (2) bekezdése szerint: „A bérbeadó - felmondással élhet, ha — többek között — a bérlő a bérfizetésre megállapított- időpontig a bért, vagy a bérrel egy tekintet alá eső díjakat nem fizeti meg és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget”. Ha tehát a tanácsi szervek megelégelik majd a sorozatos felszólításokat és élnek felmondási jogukkal és ha ennek eredményeként az összkomfortos állami bérházban lakó hátralékos valamilyen szükséglakásbán találja magát, ez az intézkedés találkozni fog a becsületes dolgozók egyetértésével és a tanácsi intézkedés ellen az ügyészi szervekhez benyújtott panasz mint alaptalan elutasításban részesül. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész rint a község lakossága a társadalmi munkától sem idegenkedik. Ezenkívül rengeteg ügyeskedésre, takarékosságra, pénzügyi átcsoportosításra van szükség, hogy az anyagi fedezet hiánytalan legyen. Feladatok, új beruházások az ismertetett fejlődés ellenére bőven vannak. Ha a közművesítésre gondolunk, vagy a szomorú külsejű iskolára, beláthatjuk: van itt még tennivaló jócskán. Említettük; igen mélyről indult Aparhant is. Rózsadomb Ha az ember végigjárja a falut. a hajdani különállás utolsó jeleit eltüntető, lázas építkezésre bukkan. Rózsadomb a a neve annak a kis emelkedőnek, mely a két falurészt elválasztotta, mintegy kettészelte. Régebben kukoricatáblák bérelt helye volt. ma már a baloldalon épülő, hatalmas házak, az út jobb oldalán pedig .a termelőszövetkezet modern irodaháza, távolabb a major. Harminchárom házhelyet mértek itt ki, s ennek négy kijeiével már gazdája is van. A házhelyek zömét beépítették, vagy jelenleg is építik. Ismert típusok ezek, terjedelmes alapterülettel, tágas ablakokkal, terasszal. A lakótelep mögött új — a termelőszövetkezet által, önerőből készített — sportpálya. Most van napirenden az utcák járdáinak elkészítése és teljes villamosítása. A nagy arányú anyagi és fizikai erőt koncentráló építkezés összetevőit kutatva jut el az érdeklődő a termelőszövetkezethez^ A. lakosságnak körülbelül a fele ugyanis itt dolgozik, s a legjelentősebb gazdasági egység alakító, befolyásoló szerepét különben sem lehet elmellőzni. A munkások, bányászok korábbi számaránya csökkent, s az országos tendenciával egyezően, 1965. óta a tagság 10 százaléka a bányákból és üzemekből tért vissza. A kereseti lehetőségek csábítóak, az elmúlt év napi átlaga 94 forint 10 fillér volt. A helyzetet azonban súlyosbította, hogy női munkaerő-felesleg . mutatkozott. Ennek megakadályozására létesítették a kertészetet, s terveztek a téli időszakra egy savanyító üzemet is. A kertészet mindmáig jól üzemel, a savanyító üzem dolga azonban kudarcba fulladt A megfelelő víz hiánya miatt olyan magasak voltak a beruházási költségek, hogy működése nem lett volna gazdaságos. * Az aparhanti vendéglő kicsi presszó-részlegében szól a zene, modern sztereó-készülék ontja a hangokat. A zenére fiatal lányok táncolnak — partner híján egymással. Bak- fis-nevetésük megbotránkoztatja a belépő idős bácsit, s kosz- lott, kerek kalapját sértődötten szemébe húzva, üveg sörét szorongatva, kivonul a méltatlan „tacskók” közül. Ezek ügyet sem vetnek rá, áhítattal hallgatják az Illésék legújabb számát. CSUPOR TIBOR Üvegezést, képkeretezést, redőnyjavítást, asztalos és kárpitos munkákat vállalunk. Szekszárdi Faipari Vállalat. (210) Mit mond a ^ ? A lakásbérletről Terjesszük együtt a NÉPÚJSÁGOT! Tengerparton üdülhet a mi költségünkön! Kedves Előfizetőink ! Nagyon örülnénk, ha Önök kedves előfizetőink, segítenének abban, hogy minél több emberhez jusson eLa Népújság, természetesen nem egv-egy alkalommal, hanem rendszeresen. A „Terjesszük együtt a Népújságot” azt jelenti, hogy megkérjük olvasóinkat, előfizetőinket: terjesszék rokonaik, barátaik, munkatársaik körében a Népújságot, szerezzenek egy-egy új előfizetőt lapunknak. Lehetőségeinkhez mérten azok között, akik gyarapították előfizetőink táborát, értékes nyereményeiket, sorsolunk ki. Nyeremények: L díj: üdülés Mamaiátoan, román tengerparton, 8 nap augusztusban, repülővel. n. díj: Szász-Svájc NDK augusztusban, 8 nap, ül. díj: Zakopane, Lengyelország, 7 nap. IV. díj: 800 forintos táskarádió. V. díj: 800 forintos táskarádió. VI. díj: 500 forintos vásárlási utalvány. VII. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. VIII. díj: 300 forintos vásárlási ntalvány. Hogy ki nyaral a Népújság költségén, kié lesz a táskarádió és a többi nyeremény, az majd július 5-én, a sorsoláskor dől el. A sorsolás eredményét lapunk július 6-i számában közöljük. A sorsoláson mindenki részt vesz, aki az alábbi Megrendelőlapot kitölti és ezt a helyi postahivatalban június 30-ig leadja, természetesen az előfizetési díjjal együtt. Az elismerv ényrészert az előfizetés-gyűjtést a posta bélyegzővel igazolja. Az elismervényrész a gyűjtőnél marad, aki szerencsés esetben ennek ellenében veheti át majd a nyereményt. Természetesen, aki több előfizetőt szerez, több eséllyel vesz részt a sorsolásban. Hogyan lehet több előfizetőt szerezni? Egyrészt úgy, hogy ezt a megrendelőlapot még több alkalommal közöljük, másrészt úgy, hogy nem egy hónapra, hanem többre, mondjuk negyedévre szervezi az előfizetést libben az esetben három eséllyel vehet' részt a sorsolásban. Megrendelőlapot a helyi postán is lehet kérni. Mindenki esélyes, mindenki nyerhet! Próbálkozzék Ön is a szerencséjével! Előfizetési díj: 20,— Ft. Megrendelőlap Megrendelem 1969. július MSI - - - — -*«» a NÉPÜJSAG e. lapot Ab előfizetési díjat az eiőfizetés-gyűjtőnek fizetem. Nőve ............ V áros, községe — -,■■■- ■— Utea, házszáraa ---------j- - E . a ................................... ,i i «»»¥»« b Syegző. átírás He«. »6.... év ..................— A —nap. a megrendelő aláírása az előfizető-gyűjtő címe és aláírása A postahivatal figyelmébe: A megrendelőlapot díjbeszedés után azonnal küldje be a MEHIV címére. — — — — — itt levágandó — — — — — ELISMERVÉNY ...--------Ft, azaz............................................... forintról, m ely összeget a NÉPÚJSÁG előfizetési díja fejében felvettem. A megrendelő neves ------ ---------------------K elt. 196...... év ,.......................... hó .....— nap. P . H. bélyegző, aláírás Az elismervényt őrizze meg, mert tárgynyeremény-sorsoláson vesz részt. Nyerhet: Külföldi társasutazást, rádiót, vásárlási utalványt, és még számtalan értékes tárgyat. A sorsolás eredményét a Népújság július 6-i száma közli.
