Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
ffc>vat vezető: JANTNER JÁNOS II béremelés kulcsa Az MSZMP IX. kongresz- szusa a jövedelempolitika egyik fontos elveként jelölte meg, hogy az ország gazdasági erejének növekedésével összhangban emelkedjen az életszínvonal. Az ország nemzeti jövedelme, amely a legfontosabb mutatója a népgazdaság fejlődésének, az előző tervidőszakhoz és a harmadik ötéves terv előirányzatához viszonyítva is gyorsabban emelkedett. Az 1968. évi nemzeti jövedelem 23—24 százalékkal haladta meg az 1965. évit és így már most elértük a nemzeti jövedelem 1970-re tervezett szintjét. A lakosság pénzjövedelmei a tervidőszak első három évében évente átlagosan 8—9 százalékkal növekedtek. A lakosság fogyasztása pedig mintegy 17 százalékkal nőtt, ami számottevően magasabb, mint amit a terv időarányosan megszabott. A kongresszus határozatainak megfelelően az egy főre jutó reáljövedelemnek 14—16 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbérnek pedig 9—10 százalékkal kellett volna emelkednie öt év alatt. Ezzel szemben a harmadik ötéves terv első három évében az egy főre jutó reáljövedelem kb. 19 százalékkal emelkedett és ezzel meghaladta az ötéves terv végére tervezett szintet. A reálbér három év alatt mintegy 8 százalékkal emelkedett, erősen meg-" közelítve az öt évre tervezett célt. Az eredmények mellett azonban mégis fel kell figyelnünk arra hogy bár Jövedelempolitikánk kezdettől fogva a munka szerinti dosztás elvének következetes érvényesítésére törekedett, a társadalmi igazságosságot érvényesítő szocialista gondoskodás és a társadalmi munka hatékonyságát szolgáló anyagi ösztönzés megvalósítása számos tekintetben ellentmondásokba ütközött. Ez az ellentmondás elsősorban abban jelentkezett, hogy a lakosság összes jövedelméből az évek során csökkent a munkateljesítménnyel kapcsolatos, és nőtt a társadalmi juttatásokból eredő jövedelem aránya. A munkából eredő jövedelmek aránya az 1957. évi 82 százalékról 1968-ra 75 százalékra csökkent a bérből és fizetésből élő családok összjövedelmében. A reálbérek és reáljövedelmek növekedését vizsgálva szembeötlik, hogy a reáljövedelmek a tervezett mértéket jelentősen meghaladva, közel két és félszeresen olyan gyors ütemben emelkedtek, mint a reálbérek színvonala. Ebben ad eltérő növekedésbeli ütem- különbségben jut tulajdonképpen kifejezésre az, hogy az elmúlt években sem tudtuk feloldani életszínvonal- politikánk ellentmondásosságát. Egyrészt, hogy eleget tegyen a társadalompolitikai elvárásoknak, másrészt, hogy megfelelően elősegítse a gazdasági ösztönzés céljait. Ugyanis, ha a keresetek, bérek növekedését helyezzük előtérbe, ezzel biztosítjuk ugyan a munkától függő keresetek erőteljesebb differenciálását, de akkor a szociálpolitikai, foglalkoztatási igéEgy Sárközi nagydíj, hat első-második dij a megyében maradt bőrincz Aiadárné átveszi a Sá rközi nagydíjat Vasárnap délelőtt a Béri Balogh Ádám múzeumban Lovas Henrik, a Tolna megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg a III. országos szőttespályázat legjobb munkáiból rendezett színpom- pás szőtteskiállítást. Jelen volt á megnyitón dr. Ortutay Gyula akadémikus is. A beküldött pályamunkák közül huszonhármat díjaztak. A mi örömünkre szolgálhat; a huszonhárom kiosztott díj közül hét a megyében maradt, egyebek között egy Sárközi nagydíj is, az első kategóriában. A díjakat Méhész Géza, a HISZÖV és a NIT elnökhelyettese adta át. Az első kategória nagydíját Lőrincz Aiadárné majosi szövőasszony nyerte el,, kívüle a híres sárközi szőttesek készítői hatan részesültek díjazásban. Második díjat nyertek: Fehér Lászlóné, Ács Istvánná, Ambrus Teréz, harmadik díjat Széles Józsefné, Fehér Lászlóné és Mihók Katalin — valahányan decsiek, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a népművészetnek igen kiváló alkotóműhelye lett a Decsi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. ftyeít Sjéfégftésének a lehetősége kerül háttérbe. Ha viszont a szociálpolitikai, foglalkoztatási igények kielégítése kerül előtérbe, akkor ez korlátozza az egy főre jutó keresetek (reálbérek) nagyobb mértékű emelkedését és ezzel az eredményesebb anyagi ösztönzés elvének érvényesülését. Az elmúlt időszakban gazdaságpolitikánkban nagy szerepet kaptak a szociálpolitikai intézkedések, a teljes foglalkoztatottság megteremtése. Ennek nyomán, a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabb ütemben emelkedtek a társadalmi juttatások költségei. A pénzbeni és a természetbeni juttatások is jelentős mértékben növekedtek. Az adatok szerint a nyugdíjasok száma 1960-tól 1970-ig 50—55 százalékkal nő, az átlagnyugdíjuk összege pedig 40—45 szá2álékkal lesz magasabb. Emelkedett a családi pótlékra jogosult gyermekek száma és a családi pótlék összege is. A társadalmi juttatásokra fordított összegek 1960-hoz viszonyítva, 1970-re 16 milliárd forintról közel 32 milliárd forintra, tehát mintegy kétszeresükre emelkednek. Az elmondottakból kitűnik, hogy a társadalmi juttatásoknak a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemű növekedése — tekintve, hogy felosztható összes jövedelem aránya nem nő, hiszen a felhalmozási alap nem csökken — szükségképpen korlátozza a reálbérek, a keresetek növekedését. A reáljövedelmek gyorsabb emelkedésének másik lényeges tényezője a foglalkoztatottság jelentős növekedése és a foglalkoztatottsági struktúra változása. A munkás, alkalmazott keresők száma 1960—1967 között 23 százalékkal emelkedett és 1970-ig várhatóan eléri a 30 százalékos növekedést. Szocialista építőmunkánk nagy vívmánya a lényegében teljes fog- lakoztatottság és létbiztonság megteremtése, ami a jövőben is gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése marad. Viszont könnyű belátni, hogy a munkás- és alkalmazotti lakosság gyors növekedése — ha nem jár együtt a gazdasági növekedés gyorsabb ütemével —, korlátozhatja a reálbérek emelkedését. Ugyanis az új munkaerőt is meg kell fizetni és ha a munkabér össztömegének az emelkedése nem haladja meg lényeges«! az újonnan alkalmazottak munkabérének ösz- szegét, akkor aligha lehetséges az általános munkabér- színvonal, tehát reálbér- emelkedés. Ezek utas nyilvánvaló, a reálbérek gyorsabb növekedésének első és legfontosabb feltétele, hogy nagyobb legyen és gyorsabban növekedjen az ország nemzeti jövedelme. Ugyanis a béren felül vállalt társadalmi kötelezettségek a jövőben sem csökkennek, sőt, újabb szociálpolitikai intézkedésekre is sor kerül, mint például a családi pótlék és az alacsony nyugdíjak emelése, bizonyos béremelést kell végrehajtani az egészségügyi dolgozóknál, az (ártatás területén. Ezek az intézkedések tovább növelik az állam, társadalmi kötelezettségét, újabb összegekre lesz szükség a megvalósításukhoz. Mivel a felhalmozás rovására nem célszerű a béreket növelni, nem kétséges, hogy a több bérhez, több tiszta jövedelemre van szükség. A több jövedelem megszerzésének pedig nincs más módja, mint a gazdasági hatékonyság, a jövedelmezőség, a termelékenység fokozása. A hatékonyság növelésének és ezzel a keresetek növelésének a kulcsa viszont a vállalatok kezében van. DANKOVITS LÁSZLÓ Engedményt nem tesznek 1 gabonafelvásárlónál 96 brigád Filmvetítéssel kezdődött a tanácskozás. Bemutattak egy kis dokumentumfilmet arról, hogy egy másik megyében a hasonló vállalatnál milyen felelőtlenség miatt halt meg egy tizenhat éves lány. A hatalmas tárolóban a leörnlő búza eltemette. Feszülten figyeltek a nézők: a Tolna megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat szocialista, illetve ezért a címért dolgozó brigádjainak vezetői, a különböző üzemek, malmok, takarmánykeverők vezetői és a vállalat megyei vezető testületének tagjai. Kivételesen őszinte megbeszélés volt, különösen az igazgató mondta meg alaposan a véleményét néhány hanyagságról. a dolgozók munkakörülményeinek rassz állapotáról. Nem jellemző esetek és tények ezek. de csöppet sem méltóak a szocialista brigádban dolgozó kollektívákhoz. Elmondták egyebek között, hogy az egyik üzemben nem tudnak fürödni az emberek, mert három csap rossz. Más helyen azért voK használhatatlan a mosdó télen, mert ócska kályhát tettek a helyiségbe. Viszont az irodaépület szobáit felszerelték olajkályhákkal. Farkas László megyei igazgató megmondta, sürgősen változtassanak ezen a szemléleten, még csak mutatóba se maradjon hasonló eset. öntevékenységre és politizálásra versenyez biztatta a szocialista brigád vezetőket a jó szakmai munka mellett. Maguk a brigádvezetők is sok értékes tapasztalatot tudtak átadni egymásnak. A tamási karbantartó brigád például nagy teljesítményű gabonaberakó gépet szerkesztett, tulajdonképpen félredobott kombájnalkatrészekből, elfekvő anyagból. Ezeket a példákat akarják terjeszteni, továbbá a vevőkkel való kimondottan udvarias és szolgálatkész bánásmódot Bármilyen sok lesz is a munka a gabonabetakarítás idején* szabad szombaton sem lehet szüneteltetni az átvételt, de a dolgozók ennek fejében megkapják máskor a szabad napot. Megkapják továbbá a nyereségrészesedés 20 százalékát azok a szocialista brigádok, amelyek valóban kifogástalanul dolgoznak. A vállalatnál 96 brigád. 640 dolgozó versenyez a szocialista cím eléréséért Országos negyedik lett a legutóbbi értékeléskor megyénknek ez a hatalmas mezőgazdasági vállalata, és célul tűzte ki a szocialista üzem cím elérését, de abban megállapodtak a tanácskozás résztvevői, hogy a munka értékelésében semmiféle engedményt nem tesznek még ha ettől függ- is a szocialista vállalat cím elérése. e. * Vasgyűitőkampáiiy Június 16-ével lezárult a2 a nagyszabású vas- és aiumí- niumgyűjtő-kampány, amelyet a MÉH-tröszt hirdetett meg országos viszonylatban az acélgyártáshoz szükséges ócskavas begyűjtésének biztosítására, valamint az alumíniumhulla- dék iránti nagy kereslet kielégítésére. A Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat sikerrel fejezte be ezt a nehéz feladatot, a kampány időszaka alatt 199 vagon ócskavasat gyűjtött be, ami 17 vagonnal haladta meg a tavaly hasonló időszakban lebonyolított vasgyűjtőkam- pány eredményeit. Az alumíniumhulladék begyűjtése 190 mázsa volt. A lakosság lelkes támogatásban részesítette ezt az akciót, azért is, mert a leadott áru ellenértékén feíul nyereménysorsjegyet kaptak. A kampány legszorgalmasabb résztvevői az úttörők voltak. A begyűjtött mennyiség 70 százalékát szállították be a begyűjtőhelyekre. A pajtások főleg szervezett formában végezték a gyűjtést A legjobb eredményt a tolnai, a felsőnánai és’ a szedresi pajtások érték el, iskolánként körülbelül 200 mázsás gyűjtéssel. A nyereménysorsjegyek húzása július 20-án nyilvános szórakoztató előadás keretében fog történni, ahol a főnyeremény egy „Skoda” személygépkocsi, ezenkívül „Orion” televíziók, külföldi IBUSZ-utazá- sok, vásárlási utalványok, ösz- szesen közel 1300 nyeremény lesz kisorsolva. Két új tagozat Palánkon A Szekszárd-palánki Mező- ben növénytermesztő gépész és gazdasági Szakközépiskolában hétfőn tartották az első osztályosok beiratását. A megye járásaiból és Szekszárdi-ói összegyűlt szülők és tanulók előtt Kiss Bertalan igazgatóhelyettes olvasta fel a három első osztályba felvett, mintegy 110 diák névsorát s tájékoztatta a jelenlevőket a legszükségesebb tudnivalókról. Kiss Bertalan, az intézet igazgatóhelyettese a sajtó képviselőjének elmondotta, hogy a felsőfokú mezőgazdasági technikum utolsó éves hallgatói a jövő nyáron tesznek államvizsgát, s utána megszűnik a felsőfokú technikum. A középfokú növénytermesztő és állattenyésztő szakon a EV. osztályban 38, a harmadikban 36, a másodikban 38 növendék folytatja tanulmányait a szeptemberben kezdődő új tanévben. Most végez az első növénytermesztő és állat- tenyésztő szakközépiskolai osztály, amely már tavaly ilyen jelleggel indult Az új tanévkertészeti tagozattal bővült a szakközépiskola. A gépészszakra — a fizikai adottságokra és kívánalmakra való tekintettel is — csak fiúkat, főleg jobb tanulmányi átlag- eredményű vidéki tanulókat vettek fel. Ebben a szekszárdi középiskolában *s bőven volt túljelentkező, főleg a kertészeti tagozatra csaknem kétszer annyian jelentkeztek, mint amennyit felvehettek. Az új tanévben kezdődő kertészeti szak első osztályában az általános műveltséghez szükséges tantárgyakon, kívül a szőlészet, a zöldség- és a gyümölcs- termesztés szakmai tudnivalóid vai ismerkednek meg a tanulók, s a gyakorlati foglalkozást elsősorban a Szekszárdi Állami Gazdaság és a környező tsz-ek, így a mözsj és a bogyiszlói tsz fejlett kertészetében kívánják megvalósítani. A két tó szakon kívül, természetesen, növénytermesztő és állattenyésztő első osztály is indul újból, (B. ÍJ
