Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
Nagyobb önállóság, bővülő feladatok a tanácsok munkájában Interjú dr. Papp Lajos miniszterhelyettessel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével A napokban fontos kormányhatározat lát napvilágot. A Minisztertanács döntése alapján megszületett a nagyközség kategória, és lehetőség teremtődött bizonyos községi tanácsoknak a városi tanácsok által történő irányítására. Szerves része mindkét határozat annak a folyamatnak, amely az utóbbi években kezdődött,-s a tanácsok önállóságának, jogkörének és hatáskörének bővítését célozza. Dr. Papp Lajos miniszterhelyettessel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével a tanácsok tennivalóiról beszélgettünk. — Az államirányítás önállósodásával, a társadalom, a népgazdaság szerkezetében végbement változásokkal, az új gazdasági mechanizmus reformjával összhangban változott — változik a tanácsok szervezeti felépítése, feladatköre. Jellemző, hogy a gazdasági mechanizmus követelte gyors reagálást, új termékek termelésére való átállást éppen a tanácsi vállalatok valósították meg elsőként. Ami a tanácsi munka megváltozását jelenti, az közvetlenül, közvetve az egész lakosságot érinti. Uj rendeletek születtek, amelyben a tanácsok nagyob önállóságot kaptak a költségvetési, fejlesztési gazdálkodásban. A végrehajtó bizottságok irányításán keresztül valósul meg a helyi ágazati politika — azáltal, hogy megszűnt a vb. szak- igazgatási szerveinek kettős alárendeltsége. — Az önállóságot segítette az egységes községi szakigazgatási szervezet kialakítása, amelyben a tanácstitkár személye biztosítja az egységes irányítást. Decentralizálódott — részben — a szabálysértési tennivaló is. Ütemében a megyéknél érvényesült legjobban a rendelkezések kedvező hatása, az alsóbb szinteken még kevésbé. Éppen ezért szükséges, hogy a_városökhan_é&_a. községekben segítsék a járási és megyei tanácsok az állami tevékenység színvonalasabb kialakításának feltételeit. — Milyenek az első év tapasztalatai a költségvetési gazdálkodásban: — Á nagyobb önállóság, nagyobb feladatokat jelentett. A tanácsok helyesen éltek megnövekedett lehetőségeikkel. Erősödött a demokratizmus, a lakosságot jobban bevonják a közügyek intézésébe. A kórházépítést kivéve — több lakást, iskolát, kultúrházat, orvosi rendelőt, középületet emeltek — az elmúlt évben, mint a korábbiban. A gazdasági önállóság eredményeként szélesebb bevételi forrásokat tártak fel, javult a gazdálkodás is. összességében a tahá- csok 1,5 milliárd forint plusz költségvetési többlettel zárták az évet. A kezdeti nehézségek leküzdése után — többnyire — megteremtődött a fejlesztés és a költségvetés összhangja. A fejlesztések elhatározásában, a gazdálkodás megalapozottabbá tételében még további lehetőségeket kell keresni a helyi szervek hatáskörének bővítésére. A helyi tanácsok ismerik a legjobban az igényeket, ők tudják, hogy „hol szorít a cipő”, mi a legfontosabb — az iskolaépítés, vagy az ivóvízhálózat, a közművesítés, vagy az orvosi rendelő. Az évekre elhúzódó beruházások száma ugyan csökken, de tennivaló itt is van' náég csakúgy, mint a fejlesztési alap növelésében, a község- —fejlesztésr'hDZZáJáruias,”a 'társadalmi munka fokozásával, összességében a múlt évi tapasztalatok kedvezőek a tanácsi gazdálkodás fejlesztésében. ÉMI szakvélemény: — Hogyan valósult meg az igazgatási, hatósági jogkör átruházása a községekre? — Főleg az 5 ezer lakos feletti nagyközségek kaptak ilyen önállóságot. Felmérést készítettünk, s eszerint az 5 ezer lélekszám feletti községek 78 százaléka kapott eddig iparhatósági jogkört, 60 százaléka építő- és 82 százaléka kereskedelmi hatósági jogkört. Összközösségi szinten már más az arány. A községek 17 százaléka rendelkezik ipari, 7 százaléka építési és 19' százalék a kereskedelmi jogkörben-önállósággal. Ezek az intézkedések a lakosságot is kedvezően érintik. Hiszen egyszerűsödik az ügyintézés, kevesebb az adminisztráció, ritkábban kell a járási, vagy a megyeszékhelyre utazni, helyben intézhetik el kérelmüket a község lakói. (Magyarországon a lakosság 55 százaléka lakik községekben!). Vannak megyék viszont, ahol még nem éltek a lehetőséggel. — Mi a jelentősége a nagyközségekről szőlő legújabb határozatnak? — A nagyközség kategóriában az ötezer, vagy ennél több lakost számláló települések, a járási székhelyek, az iparosodottabb, vagy gyógy- és üdülőhellyé nyilvánított községek — indokolt esetben a közös tanácsú községek — kerülnek majd. Önállóságban, hatáskörben a járási jogú városi tanácsok jogköréhez kerülnek közelebb a nagyközségek tanácsai. Elsőfokú hatósági jogkört kapnak a lakosságot érintő, fontosabb ügyek _ ^döntésében. Ezt a határozat is lényegében a döntési, hatásköri decentralizálást segí- - ti elő. Módot és lehetőséget ad arra, hogy olyan ügyekben, amélynek "megvalósítása csak az érintett terület, illetőleg a település lakosságát érinti, helyben döntsenek. Új szálloda épül Tamásiban A tamási fmsz modern szállodát építtet. A méretezésnél tér» mészetesen nemcsak a helyi és pillanatnyi igényekre gondoltak, hanem a rohamosan növekvő átmenő forgalomra is. Tamásin ve" zet keresztül a Balatonhoz vezető nagy forgalmú utak egyike. A jugoszláv és bolgár turisták jelentős hányada Tamásin keresztül jut el a Balatonra. Az Alföld déli részéről és Baranya megye keleti feléből is többnyire Tamásin keresztül utaznak a Balatonra- A község helyzete, jellege olyan, hogy megyénk egyik legnagyobb idegenforgalmi centrumává fejlődhet néhány éven belül Mindennek azonban megvan a maga vendéglátási feltétele is. A szálloda a központban épül a falurendezési tervnek megfelelően. Régi házakat szanáltak, hogy jő helyet tudjanak biztosítani részére. Az emeleti részen 16 vendégszoba lesz 32 ággyal, a földszinten pedig egy 250 személyes étterem, 40 személyes különterem, 100 személyes presszó és korszerű konyha. Az építkezési költségek., körülbelül 10 millió forintot tesznek ki. Az építkezés meglehetősen előrehaladott stádiumban van, jelenleg az emeleti reszt falazzák A tervek szerint 1970. őszén adják át rendeltetésé- nek. b. F. — Mi a véleménye a tanácsi ügyintézésről? — A tanácsi apparátusok dolgozói, a vezetők, a hivatali szervek dolgozói többségében hivatásuk magaslatán állnak, felelősségteljesen végzik feladataikat, azzal együtt, hogy előfordul még kifogásolható ügyfélfogadás, ügyintézés is. A tanácsok munkája még sok helyen tökéletesítésre vár. Szükség van szakemberekre — főleg építészmérnökökre, közgazdászokra — éppen az önállóság gyakorlatához. Éppen ezért tovább akarjuk fejleszteni a tanácsakadémiákat, — hogy az innen kikerülők felkészültebbek, államigazgatás? szakemberek legyenek. — A hatáskör leadásával, az ügyintézés egyszerűsítésével, a felesleges adminisztráció megszüntetésével, jobb szakemberek beállításával alakul, színvonalasabbá válik a tanácsi munka. A tanácsi önállóság kiteljesedésével pedig a tanácsok egyre többet foglalkozhatnak — az általános igények kielégítése mellett —, a helyi körülmények javításával is. Kádár Márta I rendkívüli hóteher okozta a szekszárdi kertmozi összedölését Február 15-ére virradó éjszaka — mint .arról annak idején hírt adtunk — leszakadt a szekszárdi kertmozi tavaly épített tetőszerkezete. Az ÉVM Építőipari Minőségvizsgáló Intézete befejezte a vizsgálatot és szakértői véleményében elemzi az összedőlés okait. Megvizsgálták többek közt a statikai számításokat, a felhasznált acélanyag minőségét, a kivitelezést és a helyszínen vett minták alapján kiszámították, milyen terhelés érte a szerkezetet. A szakvélemény szerint a szerkezeti acél minősége megfelelt a szabványban előírt követelményeknek, anyaghiba tehát nem okozhatta a tönkremenetelt. Helyesek voltak a számítások is. Az ilyen tetőszerkezetet maximálisan négyzetméterenként 80 kilogramm hóteherre méretezik, a biztonsági „rátartás” 40 százalék, tehát összesen 112 kg. Ténylegesen négyzetméterenként 136 kiló volt a mintavétel, és mérések alapján becsült hóteher (a hó a hosszan tartó esőzés következtében átnedvesedett), ez 21 százalékkal nagyobb a tervezéskor számítottnál. A szerkezet sajáit súlya négyzetméterenként 37 kilogramm. Ehhez tíz százalékot kell a tervezéskor hozzáadni. Együttesen tehát 153 kilogrammos nyomást kell a tetőszerkezetnek elbírnia. ■ Ténylegesen 173 kilogramm volt a terhelés négyzetméterenként, 13 százalékkal több az előírtnál. Nem tapasztaltak a szakemberek olyan kivitelezési hibát sem. ami lényeges szerepet játszott volna a leszakadásban. A fő ok tehát a rendkívüli hóteher, de — mint a szakértők megállapítják — közrejátszottak úgynevezett másodlagos okok is. A 13 százalékos túlterhelés ugyanis önmagában még nem indokolja a tönkremenetelt. A másodlagos okok közt szerepei az a megállapítás, hogy a gerinclemezt, valamint a gerenda és az oszlop nyomott övét helyes lett volna bordákkal kimerevíteni. „Az ilyen merevítést szerkesztési szabály ugyan nem írja elő, de nagyobb kereteknél általában így járnak el.” (Mint arról értesültünk, a most épülő, vagy tervezett hasonló kertmozi-tetőszerkezeteknél elvégzik a kimerevítést.j Jegyzet Mikor gazdaságos az állattenyésztés? A mezőgazdaság egyik legizgalmasabb, legtöbbet vitatott témája az állattenyésztés helyzete. Nem is véletlenül. Mert amíg az elmúlt néhány év alatt — a mezőgazdasag szocialista átszervezése óta — ugrásszerűen növekedtek a termésátlagok, a legfontosabb növényeket még kedvezőtlen időjárás esetén is biztonságosan termelik meg az üzemek, addig az állattenyésztésben változatlanul pangás tapasztalható. A legnagyobb gondot a szarvasmarha-állomány csökkenése okozza. A kérdés taglalása mindig és mindenütt különféle viták, különböző nézetek forrása. — Csak az a tehenészet gazdaságos, ahol a tejtermelés átlaga meghaladja a háromezer litert... ____ ' , . — A gazdaságosság elsősorban az elszámolási árak kérdése, vagyis, hogy az állattenyésztés költségeiben hogyan szerepelnek a felhasznált takarmányok árai... Ez utóbbi megállapítással az állattenyésztők érvelnek, és nem is ok nélkül. Csupán egy kicsit játszadozni kell a számokkal. Egy adott üzemben a számítások szerint 134 forint egy mázsa kukorica előállítási költsége. Ugyanez a kukorica ugyanazon üzem állattenyésztését már 2S0 forinttal terheli. És amire még gyakran hivatkoznak az állattenyésztők: a takarmányok minőségére. Egyáltalán nem mindegy, mennyi a tényleges tápértéke, egy- egy mázsa takarmánynak, nem mindegy, mennyit hasz nálnak fel egy kiló hús előállításához. Csak Tolna megyében 50— 60 millió forintos nyereséget jelentene évente, ha az üzemek átlagosan csak fél kilóval csökkenthetnék az egy kiló hús előállításához felhasznált takarmány mennyiségét. Az állattenyésztők hasonlóképpen kifogásolják az alapos közgazdasági elemzés hiányát, mert nem tudják „nyomon követni’ az önköltség alakulását. Egyik termelőszövetkezetben 28 forintba (!) került egy kiló hízómarha. Ebből — mint utólag kiderült — nyolc forint egyáltalán nem az állattenyésztést terhelő költség volt. Hasonlóképpen a közös gazdaságok nagy r részében nem lehet felmérni a takarmány- értékesülést, reális számok hiányában. Volt gazdaság, ahol — az adatok szerint — az állatállománynak szükséges fehérjének a dupláját etették meg. Ténylegesen viszont évek óta általánosan visszatérő gond a fehérje? hiány. Volt olyan tsz,, ahol olyan takarmányt is „megetettek”, amely meg sem termett. Folyik o vita, gazdaságos, vagy gazdaságtalan-e valójában az állattenyésztés? Részben attól függ, ki hogyan számol. Természeteseq vannak más befolyásoló körülmények is: a fajta, a takarmányozás, az elhelyezés. A fajtakérdés — akár a szarvasmarha-, akár a sertéstenyésztésben lényegében megoldott, A takarmányozás, az elhelyezés már kevésbé. Megyénkben az elmúlt évben komoly előrelépés történt korszerű állattenyésztő telepek építésében. A takarmányozási gondok enyhítésére, megszüntetésére is vannak kidolgozott, jól bevált módszerek. Ettől függetlenül a helyzet nem változik meg egyik napról a másikra, főleg, ha továbbra is tartja magát, az a szemlélet, hogy a növénytermelés hozza, az állattenyésztés viszi a pénzt. BI.
