Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

Hogyan látják a vállalatok? Gazdasági prognózis 1969-re Hazaérkezett a város küldöttsége Bezons-bél Széles körű véleménykuta­tás eredménye a Központi Statisztikai Hivatal Gazda­ságkutató Intézet kiadványa, amely a gazdasági helyzet 1969. évi várható alakulását elemzi. Az ilyen, vállalati vé­leményeken alapuló prognózi­soknak korábban nemigen le­hetett jelentősége, hiszen a vállalatoknak a népgazdasági terv részükre lebontott mu­tatói alapján kellett elkészí­teniük terveiket. Most azon­ban, az új mechanizmus ke­retei között, nagyfokú önálló­sággal rendelkeznek, maguk határozzák meg, miből, meny­nyit termelnek, hogyan gaz­dálkodnak. Természetesen a vállalati döntések nem szü­lethetnek meg valamiféle ab­szolút önállóság alapján, na­gyon is ismerniök kell belső lehetőségeiket, a piaci hely­zetet, a különféle gazdasági szabályzókat. A vállalati vé­lemények összesítésével, elem­zésével választ lehet kapni arra, hogy a népgazdasági tervben kitűzött célok reáli­sak-e, a nagyfokú önállóság — párosulva a közgazdasági sza­bályzó eszközökkel — hozza-e a központilag kialakított gaz­daságpolitikai feladatok meg­valósítását 1968 augusztus végén kér­dezték meg a vállalatokat hogyan ítélik meg az 1969. évi lehetőségeket Nem volt kötelező a véle­ménynyilvánítás, mégis a megkérdezettek túlnyomó többsége kitöltve küldte visz- sza a kérdőíveket. A véle­ménykutatás időpontjában a vállalatok már viszonylag nagy biztonsággal ítélhették meg az 1968. évi várható ten­denciákat, voltak ismereteik a gazdasági helyzet 1969. évi várható alakulásáról is. Természetesen a vállalatok véleménye a kérdésekre nem volt egyöntetű, eltérő a hely­zet iparcsoportonként, ipar­áganként, sőt iparágakon be­lül vállalatonként is. Mégis a feldolgozás során kialakul­hat a várható fejlődést, hely­zetet reálisan jellemző kép. Az iparvállalatok lényegé­ben az 1968. évivel azonos termelésnövekedéssel számol­nak, 5,5 százalékkal lesz na­gyobb az ország iparának ter­Kétszáznál több gyerek száll­ta meg csütörtökön délelőtt a szekszárdi sportpályát; az út­törő honvédelmi verseny vá­rosi-járási döntőjének részve­vői. A járási döntőre az iskolai versenyeken legjobban szerep­lő, háromtagú csapatok jutot­tak, két fiú és két lány kor­csoportban. Karafiáth Ferenc, járási MHSZ-titkár megnyitója és az úttörők fogadalomtétele után kezdődött meg az izgalmakban bővelkedő verseny, amelyen futni kellett, gerendán egyen­súlyozni, légpuskával célba lőni, kislabdával célba dobni, .»sebesültet” vinni, és mind­ezt együtt a lehető legrövidebb időn belül. Különösen a céllö­vés volt izgalmas, mert itt le­hetett értékes másodperceket nyerni, avagy veszíteni. Két perc idő állt rendelkezésre ah­hoz, hogy egy-egy csapat lelő­jön három alakot. A tolnai II. számú iskola fiúcsapatának ehhez mindössze húsz másod­perc kellett, mindhárman cél­melése, mint 1968-ban. (Az 1969. évi népgazdasági terv mintegy 6 százalékot irányoz elő, az eltérés tehát lényeg­telen) . A termelés csökkené­sével a termelési érték 3 szá­zalékát képviselő vállalatok számolnak, az átlagot erősen meghaladó növekedést vár vi­szont 14 százalék. A vegy­ipar 8,3, a papíripar 8, a kéz- mű- és háziipar 7,1, a gép­ipar 7 százalékos felfutásra számít A kohászatnál az alu­míniumkohászatban várják a leggyorsabb fejlődést, a gép­iparban a közlekedési' eszkö­zöket gyártó vállalatok, a vegyiparban a szénfeldolgozó iparágnál, a szerves és szer­vetlen vegyi termékek gyár­tásánál és a műanyagiparban számítanak gyorsabb ütemű növekedésre. Az építőipar 5,2 százalékos termelésnövekedés­re számít Érdekes a kép az 1969. évi értékesítési lehetőségek meg­ítélésében. Az iparvállalatok például a belkereskedelem ré­szére történő értékesítés 3,4 százalékos növekedésével szá­molnak, a kiskereskedelmi vállalatok összesített vélemé­nye szerint 3,9 százalékkal nő a forgalom. A nagykeres­kedelem is ennél kisebb for­galomnövekedésre számít, ez azonban minden bizonnyal abból következik, hogy nö­vekszik az iparnak közvetle­nül a kiskereskedelem részére történő értékesítése. A kis­kereskedelem különben a leg­nagyobb forgalomnövekedést az élelmiszereknél várja, a legkisebbet a ruházati cik­keknél. Az export növekedése kis mértékben meghaladhatja az 5 százalékot, ennél na­gyobb növekedést várnak a gépiparban, a vegyiparban, a bőr-, szőrme- és cipőiparban. Az iparvállalatok véleményét tükrözik ezek a számok, a külkereskedelmi vállalatok az export növekedési ütemének mérséklődésére számítanak. Ez évben — a vállalatok véleménye szerint tovább nőnek a készletek de a termelés emelkedésénél kisebb mértekben. Egyes ipar­csoportok — bányászat, villa- mosenergia-ipar, fafeldolgozó és egyéb ipar — készletnöve­ba találtak az első lövéssel. De volt jó néhány olyan csapat, amelynek egy tagja találta el mindhárom célt, és volt egyet­len olyan csapat is, mely a megadott időn belül egyetlen találatot sem ért el. A kislabdadobásban viszont a csapat mindegyik tagjának bele kellett találni a kijelölt célba. Itt is az első találatosok nyertek időt, amelyet ezután futásban és a két fa között ki­feszített kötélen való függesz­kedéssel lehetett még tovább- csökkenteni. Itt ismét sok mú­lott azon, hogy a csapat három tagja hogyan segítette egy­mást. A korcsoportok első három helyezett csapatának tagjai könyvjutalmat kaptak. Az el­ső helyezett csapatok vesznek részt az úttörő honvédelmi ver­seny megyei döntőjén. A ver­senyről az volt az általános megállapítás, hogy jól szolgál­ta az iskolai honvédelmi neve­lést lés nélkül tervezi megoldani termelési feladatait. 1969-ben a vállalatok lét­számnövekedése kisebb lesz, mint 1968-ban volt, átlagosan 1,3 százalékkal nő az iparban foglalkoztatottak száma. Né­hány iparágban jelentős lét­számcsökkenést várnak. így a szénbányászati vállalatok há­romnegyede számít arra, hogy csökken a létszáma, a bauxit­bányászat vállalatainak 31%- ánál várnak létszámcsökke­nést. A közlekedési eszközöket gyártó iparcsoportban a vál­lalatok 21%-a, a textilipar 29%-a, a kőolajfeldolgozó ipar­ban pedig valamennyi válla­lat létszámcsökkenésre számít Nem érdektelen eme adatokat összehasonlítani a termelésre vonatkozó prognózissal. A szénbányászat a csökkenő lét­szám ellenére változatlan mennyiségű termelésre számít, a bauxitbányászat 9 százalék­kal szándékozik növelni ter­melését. A közlekedési eszkö­zöket gyártó vállalatok átla­gosan 8,2 százalékos termelés- növekedésre számítanak, olyan vállalat, amely nem emelné 1969-ben a termelését, nincsen, mégis a vállalatok egyötöde létszámcsökkentést tervez eb­ben az iparágban. A textil­iparban 3,1 százalékos terme­lésnövekedést várnak — csök­kentést nem tervez egyetlen vállalat sem — ennek elle­nére a vállalatok közel egy- harmada számol a létszám csökkenésével. A vállalatok egy részénél tehát jelentős változás várható a munkaerő- gazdálkodásban, bizonyára in­tézkedéseket tesznek a terme­lékenység növelésére. Ellentétesen reagáltak a vál­lalatok az áralakulással kapcsolatban feltett kérdésekre. Általános tendenciaként állapították meg a kérdőívek feldolgozásánál, hogy a vállalatok inkább az általuk vásárolt alapanyagok beszerzési árának emelkedé­sét várják, mint az általuk előállított termékekét. A nyolcvannégy oldalas fü­zet újdonság a hazai statiszti­kai kiadványok közt, mint ahogy a Gazdaságkutató Inté­zet első ízben végzett ilyen véleménykutatást, kísérleti jelleggel. Sok adatával, gra­fikonjával, táblázatával hasz­nos „olvasmány” azoknak, aki­ket érdekel a gazdasági hely­zet alakulása, fontos informá­ciós forrás a gazdálkodó szer­vek, vállalatok számára. A hét elején sajnálatos ese­ményről kellett beszámolnunk: az utóbbi évek legnagyobb méh-elhullásáról, amelyet minden jel szerint a mező­gazdasági vegyszerezés oko­zott. A legnagyobb kárt Szek- szárd térségében figyelték meg, de más helyekről is jelentet­tek elhullást. Megkérdeztük Zehán Gergely megyei méhé­szeti felügyelőtől, hogy az ügynek milyen újabb fejle­ményei vannak. A többi közt a következő választ kaptuk: — A méh-elhullás csökkent ugyan, de nem szűnt meg. Sőt, Szekszárdon kívül Bölcskéről A franciaországi testvérvá­ros, Bezons képviselői másfél éve Szekszárdon jártak, s vi- szontlátogatásra hívták meg Szekszárd város vezetőit. A szekszárdi vezetők — Császár József, a városi tanács vb-el- nöke, dr. Nedók Pál, a városi tanács megbízott elnöke és Hegyi Ferenc osztályvezető — tíznapos látogatást tettek Be- zons-ban. A küldöttség tagja volt, mint tolmács Cséke Mik­lós gimnáziumi tanár is. A szekszárdi delegáció szerdán este érkezett haza repülőgép­pel. A repülőtéren dr. Wehner János, a városi tanács vb-tit- kára fogadta őket. Elmondot­ták, hogy a testvérváros veze­tői mindent elkövettek, hogy Amint arról már többször is hírt adtunk lapunk hasáb­jain, Tamásiban kutató fúrás kezdődött mintegy másfél éve. A feltevések szerint ugyanis hévízre lehet számítani. A fúrásnak természetesen vá­laszt kellett adni megannyi tudományos kérdésre. A fú­rás helyét a vasút és a vár­hegy közti részen jelölték ki, s a munkálatok hosszú időn keresztül folytak, végül 2272 méter mélységet értek el. A fúrási munkálatok vezetője, és más helyekről is érkezett jelentés számottevő méh-pusz- tulásról. Szekszárdon azonnal bizottság alakult, s az meg­tette a szükséges intézkedése-, két. Vizsgálati anyagot külde­tek az Országos Állategész­ségügyi Intézetnek. A megyén belüli illetékesekkel folytatott tárgyalásokon kívül egy kül­döttség felutazott Budapestre is, hogy ez ügyben eljárjon a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban. A mé­hészek pedig mentik, ami menthető: többen elszállították a méheket más területre, vagy egyéb intézkedést tettek. Köz­ben folyik a kárbecslés. jól érezzék magukat, s tanul­mányozni tudják a város gaz­dasági, társadalmi helyzetét, s betekinthessenek az egész or­szág életébe. A 10 nap alatt sokfelé jártak, sokféle ember­rel nyílt alkalmuk megismer­kedni, s értékes tapasztalatok­kal tértek haza. A vendéglátók rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak Szekszárd, s álta­lában Magyarország iránt. Né­ha alig győztek válaszolni kér­déseikre. Sok Bezons-i jelent­kezett, hogy szeretne közvetlen családi kapcsolatokat teremte­ni szekszárdiakkal. A szekszárdi küldöttség uta­zásának részleteire visszaté­rünk lapunk hasábjain. Tarján Ernő a következőket mondotta az eredményről: — A fúrást befejeztük, en­nél mélyebbre nem hatolha­tunk le. A fő célkitűzésünket, ami kutató jellegű volt, elér­tük, sikerült feltárnunk a kü­lönböző rétegződéseket Meg­lepetés is ért benünket, mert az alsóbb rétegekben nem a várt kőzetet találtuk, s en­nek következtében hévízre sem bukkantunk. A fúrás be­fejezése után úgynevezett be- robbantásokkal próbálkoztunk. Különböző rétegekben robba­nóanyagot helyeztünk el, s a robbanás hosszabb-rövidebb repedéseket eredményezett ol­dalirányban. Ezzel válnak fel­tárhatóvá azok az esetleges vízfolyások, amelyek a fúrás közelében vannak, de ame­lyeket a fúró közvetlennül nem tárhatott fel. A robban­tásokat is befejeztük. Jelen­leg ott tartunk, hogv a fú­rás, illetve a robbantás ered­ményeként 43 fokos víz nyer­hető. Ennek mennyisége elég nagy, percenként 330 liter kompresszió nélkül. Komp­resszióval 800—1000 liter is kiemelhető percenként. A víz zöme körülbelül 600 méter mélységről jön. Végleges ered­ményről ebben a pillanatban még nem beszélhetünk, mert folyamatban van a beiszapo- lódott részek tisztogatása. A jelenlegi állapot szerint a kút vize strandfürdő céljaira szá­mításba jöhet. Úttörő honvédelmi verseny Szekszárdon j. j. Csökkent, de nem szűnt meg a méh-elhullás A Szekszárdon nemrég létesült Hunyadi utcai városi kör­zeti szakrendelő intézetben dr. Baranyai Judit végzi a himlő elleni kötelező védőoltást. Az általános iskolai ta­nulók közül közel hatszázan részesülnek a megelőzés cél­ját szolgáló oltásban. Foto: Tóth Iván. Strandlétesítésre alkalmas víz van, hévíz nincs

Next

/
Thumbnails
Contents