Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

KEREKASZTAL Pártmegbizalása: munkásőr A párt fegyveres szerve, a munkásőrség, több mint tíz­éves. Kommunisták fogtak fegyvert a párt hívó szavára, hogy a népi milicia e hazai formáját létrehozzák. A mun­kásőrség jól látja el felada­tát, a párt különböző fóru­main elismeréssel szólnak ar­ról, hogy az emberek párt­megbízatásukat becsülettel, kommunistához méltóan tel­jesítik. A munkásőrség orszá­gos parancsnoksága, illetve a Munkásőr című folyóirat szer­kesztősége kerekasztal-konfe- renciát tartott Pakson. A kon­ferencián azt vitatták, érté­kelték, hogy a pártmegbíza­tást a munkásőrök hogyan teljesítik, az üzemekben ezt értékelik-e, és végül a szo­cialista versenynek milyen új lehetőségei vannak a munkás- őregységekben. A konferencián Palkovics István alezredes, a munkás­őrség megyei parancsnoka mondott vitaindítót. Elmon­dotta, hogy a közeljövőben a megyei parancsnokság meg­rendezi a kiváló címmel ki­tüntetett parancsnokok és munkásőrök értekezletét. Ar­ról tanácskoznak majd, hogy a mozgalom hogyan segíti a kiképzési feladatok maradék­talan végrehajtását, az embe­rek nevelését. Megállapította, hogy a Tolna megyei üze­mekben, gazdaságokban dol­gozó munkásőrök mintegy kétszáz pártalapszervezethez tartoznak. A megyei párt­végrehajtó bizottság, de az alapszervezetek vezetőségei is rendszeresen értékelik, vajon a pártmegbízatást a munkás­őrök hogyan teljesítik. A múlt évben az országos parancs­nokság szemlét tartott Tolna megyében: megállapították, hogy a pártszervek tájékoz­tatása a munkásőrök tevé­kenységéről jó. És az elmúlt év végén a sok évi szokásá­hoz híven, ismét levél útján, illetőleg személyesen keresték fel a munkásőrök gazdasági és pártvezetőit a parancsnok­ság képviselői. Elmondták, ki hogyan végzi munkáját. Ez a figyelem azzal jár, hogy a harci szellem egyre jobb, a kiképzési feladatok megoldá­sa mind tökéletesebb. A kerekasztal-konferencián Cziráki Ferenc, a Tolna me­gyei Tanácsi Építő- és Sze­relőipari Vállalat képviseleté­ben arról beszélt, hogy a munkásőrök munkahelyükön is példásan dolgoznak. A TMK-részlegben például mun­kásőrökből alakult egy munka­brigád, azzal a céllal, hogy tökéletesebbé tegyék a javítá­si, szerelőmunkát. A vállalat pártszervezete, gazdasági ve­zetése elismeri, értékeli a munkásőrök pártmegbízatásá- nak teljesítését. A kollektív szerződés egy pontjában úgy rendelkeztek például, hogy aki valamely társadalmi szerv­től dicséretet, kitüntetést, ju­talmat kap, azt a vállalat is jutalomszabadsággal, illetve pénzjutalomban részesíti. A szakszervezeti, a pártaktivis­ták, és így természetesen a munkásőrök is, ha kitüntetést, dicséretet kapnak, ennek nyo­mán a vállalat is erkölcsi, il­letve anyagi elismerést ad. Kovács István dunaszent- györgyi munkásőr, az ottani kiváló szakasz parancsnoka azt állapította meg, hogy a kollektív szellem erősítését segíti, ha egy munkahelyen a munkásőrök példát mutatnak, ha több munkásőr tevékeny­kedik együtt gazdasági célok érdekében. Más kérdés, hogy az alegységparancsnokoknak is kötelességük, hogy a munkás­őr és munkahelye közötti kapcsolatot fenntartsa. E vo­natkozásban a járási század­nál igen jó tapasztalatok van­nak. Ambrus Ödön, a Paksi Kon­zervgyár munkásőre elmon­dotta, hogy az emberek sze­retnek kitűnni, szeretnek versenyezni feladatok meg­oldásáért nemcsak a munka­helyen, hanem a munkásőr­ségben is. Ennék hatására az­tán javul az egység köteléké­ben a fegyelem, a szolgálat ellátása színvonalasabbá vá­lik. Kemény József járási mun- kásőrparancsnok úgy értékeli a pártmegbízatások teljesíté­sét, hogy ez hozzájárul az es­küben foglaltaknál több munkavégzésre, áldozatválla­lásra. Az emberek felelősség- érzete megnőtt. Nagyra érté­kelte, hogy a párttagok mel­lett párton kívüli dolgozók is becsülettel helytállnak, megbízatásukat melyet ön­ként vállaltak a köz érdeké­ben példásan teljesítik. Az ilyen, párton kívüli munkás­őrökből lesznek a párt tagjai. A pártnak biztos tartalékát képezik a párton kívüli mun­kásőrök. Schmidt János, a já­rási pártbizottság munkatár­sa is ezt a tényt tartja je­lentősnek. És elmondotta, hogy a pártbizottság nagy gonddal foglalkozik fegyve­res testületének morális, er­kölcsi kérdéseivel. A kikép­zési sikereket és a munka­helyi példás munkát hozta kapcsolatba Nagy Ferenc mun­kásőr, a Bonyhádi Zománc­gyár igazgatója is. Elmondot­ta, hogy a gyár huszonöt munkása biztos pillér a ter­melésben. A legjobb munká­sok, egyben a munkásőrség­ben is a kiváló címért folyó versenynek élenjárói. Pintár Antal, a megyei parancsnok­ság versenyfelelőse szükséges­nek tartja, hogy a szocialista munkaverseny formáin, kere­tein változtassanak. Az élet­hez kell igazítani a korábbi parancsokat, szabályokat — mondotta. Töttös József szek­szárdi munkásőr szakasz­parancsnok, a faipari vállalat dolgozója a munkásőrségben ~ végzett pártmegbízatás telje­sítése során megfigyelte, hogy számosán ' munkájúk minősé­Véget ért a Rozsnyay-ünnepségsorozat Szerdán, csütörtökön és pén­teken került sor a Rozsnyay- ünnepségsorozatra, amelyen az ország minden megyéje, gyógyszerészeti intézménye, gyára képviseltette magát. A sorozat legkimagaslóbb esemé­nye az előadói emlékverseny, és a Zombán megtartott tör­ténelmi emlékülés, illetve gyógyszertáravatás volt. A Rozsnyay Mátyás emléké­re rendezett előadói versenyen huszonöt fiatal gyógyszerész vett részt. Csak önálló kutatási témával lehetett pályázni, s az előadásokat neves gyógyszeré­szeti szakemberekből álló zsű­ri értékelte. Az előadások összképe igen kedvező volt. Mindenekelőtt mutatta, hogy országszerte nagy az érdeklő­dés a fiatal gyógyszerészek körében az új iránt: az egyébként nem kutatóintéze­tekben dolgozó gyógyszerészek is rendszeres kutatást végez­nek minden megyében. Ez igen figyelemre méltó, hiszen szerves feltétele a gyógyszeré­szeti, tudományi problémák megoldásának. Érdemes meg­jegyezni, hogy az előadók na­gyok sok külföldi szakirodal­mat is felhasználtak az elő­adásra való felkészüléshez. A zsűri Mándy Izabella Ba­ranya megyei, Pelle Pál Vas megyei, Cseh János Veszprém megyei és Boldizsár Ferenc Győr megyei gyógyszerész elő­adását találta a legjobbnak. A Zombán megtartott törté­nelmi ülés egyik fő érdeme, hogy sokoldalú érveréssel tisztázta Rozsnyay Mátyás he­lyét, szerepét a gyógyszertudo­mány történetében. Boros Ist­ván szekszárdi igazgató-fő­gyógyszerész beható kutatásé-; kát végzett ezzel kapcsolatban; s előadásával élethű képet fes­tett RozsnyayróL Rozsnyay Mátyás Zombán volt gyógyszerész, amikor ku­tatásaival ismertté vált a ne­ve. Egykori gyógyszertárát helyreállították, restaurálták a korabeli berendezését, és most felavatták. Ezt a gyógyszertá­rat Rozsnyay 1861-ben alapí­totta, s most a restaurálás után is gyógyszertárnak hasz­nálják, később pedig — a ter­vek szerint — muzeális célo­kat szolgál majd. Az ünnepségsorozaton részt* vevők egy csoportja részére fogadást adott dr. Vígh Dezső, a Tolna megyei Tanács VB elnökhelyettese. Ezen jelen voltak a megye, a város és a járás párt- és állami szervei­nek képviselői is. A három­napos program a szakmai jel­leg mellett bűven adott lehe­tőséget arra is, hogy a vendé­gek megismerkedjenek Szek- szárd várossal és környezeté­vel. A vendégek elismerésüket, köszönetüket fejezték ki a rendezőknek. gét javították. Különösen ér­dekes ezt a minőségi változást megfigyelni a párton kívüli munkásőrök esetében... Párt­munkásnak, parancsnoknak megelégedésére szolgál, ha be­osztottjai nemcsak a terme­lésben érnek el jó eredmé­nyeket. Ä muhkásőrök kerekasztal- konferenciáján részt vett Oravetz Ferenc, az országos parancsnokság munkatársa. Elismerően állapította hogy Tolna megyében a szo­cialista versenynek jeles ha­gyományai vannak, és innen indult országos térhódításra számos kezdeményezés. S most, amikor napirendre ke­rült a munkásőrségben vég­zett pártmegbízatásök telje; sítésének minőségi értéke­lése, Tolna megye ebben a vonatkozásban kezdeményező volt. — Pj —■• Közéletünk Országszerte ma nyílik meg az ünnepi könyvhét A Paksi Járási Tanács és a végrehajtó bizottság ülése Pénteken délelőtt ülést tar­tott a Paksi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Horváth Béla a járási tűzrendészeti ki- rendeltség vezetője a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tűzrendészeti hely­zetről tájékoztatta a vb-t, s határozat született a nyári me­zőgazdasági munkák tűzrendé­szeti biztonsága érdekében. Ezt követően a járási népművelési tanács vezetője adott számot az elmúlt két esztendőben vég­lett munkáról. Ugyanezen a napon ülésezett a paksi járási tanács is. Tájé­kozódtak a tanácstagok arról, mit végzett a végrehajtó bi­zottság a két tanácsülés óta eltelt időszakban, majd a járás termelőszövetkezeteinek elmúlt évi gazdálkodásával kapcsola­tos tapasztalatokról tárgyalta tanácsülés. Ezután a mezőgaz­dasági állandó bizottság tevé­kenységéről szóló beszámolót hallgatták meg, majd megvá­lasztották a bírósági népi ül­nököket. Munkaprogramjának megfe­lelően ülést tartott május 30- án, pénteken délelőtt a dom­bóvári járási tanács végrehajtó bizottsága, amely ezen az ülé­sen meghallgatta a végrehajtó bizottság elnökhelyettesének Vaszkó Szilveszternek jelenté­sét a vb-határozatok végrehaj­tásáról, majd a végrehajtó bi­zottság elnökének vitaindító előadása alapján kötetlen be­szélgetés zajlott a végrehajtó bizottság tevékenységéről. A dombóvári járási tanács végrehajtó bizottságának ülé­se az előterjesztések jóváha­gyásával, és bejelentésekkel ért véget. Május 29-én tartotta ülését a Bonyhádi Járási Tanács VB. Elsőként Bajor László, a mű­velődésügyi osztály vezetőjér nek beszámolója hangzott el a honvédelmi ismeretek ta­pasztalatairól, tárgyi feltételei­nek biztosításáról az általános iskolákban. A vb. megtárgyal­ta a beszámolót és határozat­ban szögezte le: az iskolák sa­ját költségvetésükből — a köz­ségi tanács segítségével — biz­tosítsák a szükséges felszere­léseket, hozzanak létre kis- puskalőtereket és akadálypá­lyákat, valamint a művelő­dési osztály biztosítsa a ne­velők továbbképzését. A következő napirendi pont­ként Klein Gábor, a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat képviselője az 1969-ik évi gabonatermés felvásárlá­sára való felkészülésről, a rak­tárhelyzetről és az átvételek technikai lebonyolításáról be­szélt. A beszámoló kiemelte, hogy a felvásárlás zökkenő- mentes lebonyolítása érdeké­ben fontos a termelőszövetke­zetek megállapodás szerinti szállítása. A végrehajtó bizottság mind­két élőterjesztést elfogadta. Ebben az évben május 31. és június 8. között rendezik meg országszerte a könyv ün­nepi hetét. A könyvhét meg­nyitóira — eltérően a korábbi évek gyakorlatától egységesen május 31-én kerül sor. Buda­pesten ma, déli 12 órakor a Liszt Ferenc téri Ady-szobor- nál lezajló ünnepség nyitja meg az 1969. évi ünnepi könyvhét gazdag eseményso­rát. A Könyvklubban ugyan­ekkor nyílik meg az 1968-as év legszebb könyveinek kiál­lítása. A kiállításon a szép könyv versenyében díjazott kiadványok gyűjteményét te­kinthetik meg az érdeklődők. Szekszárdon igaz, hogy jó néhány órával később, de szintén ma kerül sor az ünnepi könyvhét kül­sőségeiben és tartalmában is ünnepi megnyitására a régi megyeháza nagytermében. A megnyitó ünnepségen részt vesz Veres Péter kétszeres Kossuth-díjas író, aki az 1969. évi ünnepi könyvhét Tolna megyei íróvendégei élén érke­zik Szekszárdiba. Veres Pétert, akit népszerűsége révén nem­csak a pályatársak, hanem az olvasók is „Péter bácsidként emlegetnek — aligha kell be­mutatnunk a szekszárdi és Tolna megyei irodalombará- tokaak. Ö az, akit egyrészt irodalmi, másrészt közéleti és sokoldalú publicisztikai tevé­kenysége révén irodalmunk nagy öregjeként tisztelünk. Az ünnepi könyvhét ma esti megnyitója fél nyolckor kez­dődi k. Veres Péter Kossuth-díjas író holnap, vasárnap délután három órakor találkozik kis- vejkei olvasóival. A könyvhét május 31-től jú­nius 6-ig tartó eseményei so­rán Csontos Gábor írót, Fo­dor András József Attila-díjas költőt és műfordítót, Kalász Márton József Attila-díjas köl­tőt és műfordítót, Páridi Kar­dos Pál kétszeres József At­tila-díjas kritikus, irodalom­történészt, az irodalom tud ct Antal írót köszönthetjük kö­rünkben. Gazdog választék Mint erről munkatársunkat a Babits Mihály könyvesbolt vezetője tájékoztatta, az ün­nepi könyvhét kiadványai kö­zött ki-ki megtalálja az őt leginkább érdeklő könyvet. A hagyományoknak megfelelően, „kijön” az utcára is a bolt, amelynek sátrát tavaly is so­kan keresték föl. Az üzemi könyvbizományosok szintén fölkészültek az ünnepi könyv­hét forgalmára, amely tavaly országosan meghaladta a 31 milliót. Az idei könyvhét 73 kiad­ványa 914 példányban várja a könyv barátait, s ehhez még hozzászámítjuk azt a több százezres példányszámot kitevő könyvmennyiséget, mely a Tanácsköztársaság 50. év­fordulójára jelent meg, nem panaszolhatjuk valóban a vá­laszték szegénységéti Azt ma még nehéz lenne megjósolni, hogy az idei könyvhét kiadványai közül melyek lesznek a legkereset­tebbek, azt viszont, utalva a korábbi évek tapasztalataira, joggal remélhetjük, hogy a könyvhét ünnepi forgalma meghaladja megyénkben is, országosan is a tavalyi könyv­hét forgalmát Örvendetes je­lenség, hogy ez utóbbi, évről évre növekszik. könyvsorsjegyek Az idei könyvhéti kiadvá­nyok közül négy — a hagyo­mányoknak megfelelően — öt­ven százalékos kedvezménnyel kerül forgalomba. A négy könyv: Szép versek 1968, Kör­kép 1969, Rivalda (magyar drámaválogatás), Szülj nekem három fiút! (szovjet novella­antológia). Minden olyan vá­sárló, aki ötven forintnál na­gyobb értékben vásárol köny­vet, május 31. és június 6. kö­zött, sorsjegyet kap. A fő­nyeremény egy Skoda sze­mélygépkocsi. Mint tudjuk, a szerencse furcsa jószág, de a könyvsorsjegy esetében az is nyertese lesz az 1969. évi ün­nepi könyvhétnek, akinek sorsjegyét nem húzzák ki a könyvhetet, követő sorsoláson. mányok kandidátusát és Végh Hegy könyv feláron,

Next

/
Thumbnails
Contents