Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-30 / 122. szám
J\ eaány héttel ezelőtt, tíz napon át járta a közsé- gcucv a*: MSliíiiVM» szekszárai Járási Bizottságánál* megbízásából hat — vezetoKből álló — brigád, a*»*c t.y ertekes, figyelemre méltó tapasztalatokat a 62 pártszervezetben dolgozó kommunisták heiyi politikai * evékenységéröl. ázattál másodszor került sor a helyszíni tanácskozásokra, így mindenütt módjukban állott összehasonlítást tenni, összemérni a változásokat a korábbiakkal, s egymással is a községeket. A mind a tizeimét Községben lezajlott eszmecserére fordított fáradozás kettős haszonnal járt. Számvetésre, megfontolásra, saját munkájuk gondos mérlegelésére, és elemzésére késztette a tájékoztatót összeállító alapszervezeti pártveze- löségeket. A titkári tájékoztatók alapján megindult közös helyszíni polémiák felszínre h ózták az életközelségben tevékenykedő kommunisták konkrét közösségi örömeit, gondjait, és nehézségeit, gazdagabbak lettek a járási vezetők tanácsaival. Az irányító szervek vezetői pedig a személyesen szerzett tapasztalatok, az elemzés birtokában, sokkal pontosabban, és valósághűbben állapíhatják meg, melyek a járás politikai, gazdasági és ideológiai szférájának általános, konkrét, és egyedi jelenségei. Az előkészületek egyik érdekessége, (ez talán még nagyobb nyomatékot ad a dolog szükségességének), hogy egyik- másik helyen sürgősen előkeresték az egy évvel korábban, saját teendőikről készült rövid „emlékeztetőket”, mivel nem vették elég komolyan, hogy szavuknak állnak és viszatérnek. önvizsgálatra késztetett, és alaposan megmozgatta az agyakat a szekszárdi járás községeiben végzett számvetés, a tüzetesebb helyszíni tanácskozás. Célul tűzték, hogy áttekintést nyerjenek, s még inkább azt, hogy a megnagyobbodott feladatokhoz elvi, politikai, gyakorlati és módszerben! segítséget adjanak a helyszínen. Tették ezt az MSZMP IX. kongresszusa óla eltelt félidőben, e határozat szellemében* „A párt munkájában minden szinten kapjon erőteljesebb szel repet a politika végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése”. Irányítás és tudatosság Megállapították, hogy mindkét kérdésben nagyon jelentős a pártszervezetekben a fejlődés. A gondos helyi előkészületeket követően, a részleteket is firtató tanácskozásokon vizsgálták a helyi ipari, mező- gazdasági üzemeknek a község egészével együtt nézendő politikai, gazdasági fejlődését, az új gazdasági mechanizmus érvényesülésének hatását, eddigi eredményeit és gátjait, a távlati elképzeléseket, s a párt vezető szerepének gyakorlati érvényesülését. Gazdaságpolitikai téren kibontakozóban az önállóbb gazdálkodásból fakadó erőteljesebb helyi kezdeményezés, kezd már hatni és érvényesülni az önállóbb alkotás szelleme. Máris yállalatszerűbben gazdálkodik a járás termelőszövetkezeteinek többsége. Elismeréssel tapasztalták, hogy A moszkvai tanácskozás elé III. Tanácskozás A kommunista mozgalom nemzetközi feladatai ma mérhetetlenül nagyok. Világméretű mozgalommá vált, amely a szocializmust és a kommunizmust korunk vezető erejévé változtatta, s bebizonyította, hogy a szocializmus és a kommunizmus a társadalmi haladás országútja, az egész emberiség számára. Csak ez a mozgalom rendelkezik olyan tudományos elmélettel —- a marxizmus—leninizmussal —, amely a legteljesebben ki tudja fejezni a néptömegek érdekeit. Ez a mozgalom képes szorosabbra zárni az összes demokratikus, haladó, antiimperialista erők sorait a közös célokért vívott küzdelemben. Mi szükséges ahhoz, hogy a kommunisták teljesíteni tudják az említett sajátoságokból adódó feladataikat? Elsősorban összefogás. Egységre van szükségük, amely a munkásosztály érdekeinek alapvető azonosságából fakad, és a proletárnemzetköziség elvi alapjára épül. Ez nemcsak a jelenkor követelménye. A kommunista mozgalom erejének forrása mindig a kor legfontosabb kérdéseiben elfoglalt közös eszmei-politikai álláspont volt. Ennek kikovácsolása azonban minden korban sajátos formákat igényelt. Nagyon szókimondó volt e tekintetben a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának Elnöksége, amely 1943. májusi határozatában, a Komintern feloszlatásával kapcsolatban megállapította: „A kommunisták, akiket a marxizmus—le- ninizmus megalapozóinak tanítása vezérel, sohasem voltak hívei annak, hogy fenn kell tartani az idejét múlt szervezeti formákat. A munkásmozgalom szervezeti formáit, és szervezetének munkamódszereit mindenkor alárendelték az egész munkásmozgalom alapvető politikai érdekeinek, az adott konkrét történelmi helyzet sajátosságainak, s az ebből a helyzetből közvetlenül adódó feladatoknak.” A nemzetközi kommunistamozgalomnak ma nincs központja, s általános a vélemény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. A pártok teljes önállósággal dolgoznak, szuverének, és kettőn — saját mun? ' 'í 1/uknak és a nemzetközi munkásosztálynak tartozó — felelősségük tudatában határozzák meg politikájukat. Eközben azonban egyikük sem mondhat le a többi testvérpárt tapasztalatairól, s arról az erőforrásról, amelyet a pártok internacionalista közössége jelent. A nemzetközi kommunista mozgalom növekedésének és kiterjedésének körülményei között pedig egyetlen testvérpárt sem vállalja, és nem is vállalhatja magára, hogy a világ- helyzetet egyedül értékelje, egyedül állapítsa meg, mi a feladata valamennyi kommunista és munkáspártnak a világpolitika központi, legfontosabb kérdéseiben. Valamennyi párt elméleti felismerésének és forradalmi tapasztalatainak összessége adja a közös elméleti tudást, fejlesztheti tovább az elméletet. . Nem mellékes tehát, milyen formákat választanak a pártok az egység megszilárdítására, az akciók összehangolására. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a formák sokrétűek és megfelelnek a mai követelményeknek. A kétoldalú találkozókon a pártok küldöttségei rendszeresen véleményt cserélnek az egymást érdeklő kérdésekről, kicserélik a pártmunka tapasztalatait. Elterjedt forma a testvérpártok képviselőinek regionális találkozója, amelyen a világ egy-egy övezetének kommunistáit érdeklő konkrét kérdéseket vitatnak meg. E találkozók közül nagy nemzetközi visszhangot keltettek az európai kapitalista országok kommunista pártjainak brüsszeli (1965. június) és bécsi (1966. május) konferenciái, s különösen az európai kommunista és munkáspártok 1967. áprilisi Karlovy Vary-i értekezlete. De külön-külön tanácskoztak már az észak-európai, az arab és a latin-amerikai államok kommunistái is. Mindezek mellett az elvtársi eszmecsere, a szabad, demokratikus vita leghatékonyabb fórumának a nemzetközi tanácsozásokat tartják a mozgalomban. A közösen kialakított következtetések közleményekA megvalósulás tükrében Helyszíni tanácskozások a szekszárdi járásban az eddig alkalmazott közvetett szabályozók úgy éreztetik hatásukat a termelőszövetkezetekben, hogy nagyobb gondot fordítanak a saját erőből történő fejlesztésre és árutermelésük a népgazdasági elképzeléssel, s akarattal összhangban fejlődik. Helyesen ösztönzik a pártszervezetek a szövetkezetek vezetőit, a reális tervek, irányelvek és célkitűzések kijelölésére és megvalósítására. Tolnán, Bátaszéken, Decsen és Bogyiszlón a koncentrált tehenészeti telepek építése, Mözsön a kooperációs alapon létrehozandó sertéshíz- laló-lelep, s a szántóföldi kertészet kialakítása az örvendetes törekvés eredménye. Az ötezer munkást foglalkoztató állami és szövetkezeti iparban helyi kezdeményezésre olyan termelésszerkezeti változást hoztak létre, amely már nem a raktári termelést, hanem a valódi szükségletek jobb, közvetlenebb kielégítését szolgálja. Az elmúlt évben a tolnai textilben technológiai változásra, a tolnai selyemgyárban pedig profilváltoztatásra került sor. s ezek jelentős nyereséggel jártak. A szekszárdi járás kisipari termelőszövetkezeteiben a korábbinál kedösszefogás ben, nyilatkozatokban, felhívásokban és kiáltványokban láttak napvilágot, nem születtek tehát az egyes pártok tagságára kötelező határozatok. Ezeket minden párt központi bizottsága fogadta el. így volt ez az eddigi értekezleteken, s minden bizonnyal így lesz ezután is. Napjainkban barát és ellenség egyaránt nagy várakozással tekint a június 5-i nemzetközi tanácskozás elé. A világ ma sokkal inkább világos szavakat és hatásos tetteket vár a kommunistáktól, mint valaha, hiszen egyrészt bonyolult és ellentmondásos a helyzet, másrészt pedig rendkívül fe- nyegetőek az imperialista agressziók. S az emberek' mindenütt tudják, hogy a kommunista mozgalomnak meghatározó szerepe van a világesemények alakulásában. Minthogy a küszöbönálló tanácskozás napirendjén az imperialistaellenes akcióegység égető kérdései szerepelnek, érdekli a közvéleményt az is, mi újat hoz a moszkvai értekezlet, előrelépés lesz-e a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése, az oly szükséges akcióegység létrehozása felé. Illúzió, irreális elképzelés lenne azt várni, hogy a mostani tanácskozás egy csapásra megvalósítja az akcióegységet, megszünteti a nézeteltéréseket a kommunista mozgalomban. Minden remény megvan azonban arra, hogy a tanácskozás a világhelyzet elemzésével, a megfelelő következtetések levonásával, a kétségtelenül erősödő egységlörekvések kamatoztatásával, a közös erőfeszítéseket megalapozó, és azokra mozgósító platform elfogadásával és közzétételével közelíti majd a testvérpártokat a célhoz, hogy eleget tegyenek a szocialista országok dolgozói, Vietnam harcoló népe, a kapitalista világ kizsákmányoltjai és elnyomottak a világ minden haladó embere várakozásának. PÁLOS TAMÁS vezőbben hatnak a közgazdasági ösztönzők, míg a létszámot 18 százalékkal növelték, a közvetlen export 22 százalékkal emelkedett. A reális, őszinte, sokoldalú viták, folyamán számot adtak, hogy magasabb szintre jutott a munkakapcsolat, és a kölcsönös informálás. De fény derült arra is, hogy még mindig kísért a szűk prakticizmus, nem egyszer háttérbe szorul a politikai munka, és az elemzés, néhány mezőgazdasági tsz- nél, több ktsz-ben és másutt, a kisebb létszámú pártszervezeteknél. Noha a napi politikai munkával kapcsolatos elvi kérdésekkel már jobban foglalkoznak, élénkebben reagálnak a pártszervezetek az új jelenségekre, és átgondoltabbak az állásfoglalásaik, még mindig az ideológiai elemzés tekinthető a leggyengébb pontnak. Úgy látják, több bátorításra van szükség a közvetlen irányító szervek részéről, hogy a perspektívában való gondolkodás, a hosszabb távra tervezés, az előrelátás erősebben igénye legyen minden párt- szervezetnek. Sok szó esett a tanácskozásokon a fejlesztési koncepciókról, a fékező tényezőkről, s az ellensúlyozásukra kialakított helyi tervekről és elképzelésekről. Kellő önbírálattal és kritikával kifogásolták néhány pártszervezet fogyatékosságait, miszerint a párt politikáját nem az egész község érdekeit nézve, hanem az adott üzem érdekeit előtérbe helyezve képviselik, s ez valósul meg. Akadályok torlódnak, nehézségek adódnak emiatt is, az általános községpolitikai programok és tervek kivitelezése terén. Ajánlották, helyesebb lenne azokat a szálakat megkeresni, amelyek az egész község lakosságát összefűzik, s így küzdhető le az érdekek összekovácsolását zavaró széthúzás. Üzemi, szövetkezeti demokrácia Kerülve az akadémikusság, az öncélú elvontság veszélyét, fontosságának megfelelően, mindenütt kellő időt szenteltek a szocialista demokrácia érvényesülésének, s a többnyire szubjektív akadályok elhárításának. Mivel e fontos kérdést mindig napirenden tartják, sokat javult egy év alatt a munkások, a tsz-tagok, a többi dolgozók munkahelyi közérzete, s ez serkentően hatott a jobb termelésre is. Élénkültek a termelési tanácskozások és a szövetkezeti közgyűlések, s legtöbbjén bátran elmondják . észrevételeiket a vezetéssel szemben, de szóvá teszik azt is, ha egy-egy társuk fegyelmezetlenségével, a kollektíva érdekeit sértő magatartásával rászolgál a nyilvános bírálatra. Megvalósulóban a szekszárdi járás pártszervezeteinek azon törekvése, hogy a kommunisták az események aktív részeseivé váljanak. Ennek megfelelően élénken reagálnak, fellépnek a pártszervezetek, ha úgy vélik, hogy sértik a gazdaságpolitika alapelveit, vagy elmaradást látnak a fejlődés lehetőségei és üteme között. Emellett szükség szerint jelzéseket adnak, közlik észrevételeiket, és javaslataikat a felsőbb állami és pártszervekkel is. Ilyenek voltak korábban a bogyiszlói, alsónánai, bátai és sióagárdi esetek, amikor indokolt volt a segítségkérés. A dolgozó emberért A demokratizmus növeléséhez tartozik, hogy erőteljesebben kell törekedni, az ipari és mezőgazdasági üzemeken belül a szociális, kulturális, kommunális és mur>- kavédelmi feltételek javítására. Nem uralkodhat el sehol a féloldalas, ,,csak termelési” szemlélet, ötvözni kell a termelési szempontokat azzal a gondolattal, hogy végső soron minden a dolgozó ember érdekében történik. Előfordul, — és akiket illet, azon „melegében” szóvá tették — hogy egyes vezetők az egyszemélyi felelősség égisze alatt mellőzik a kollektíva véleményét. Bár számuk csekély, és a felfogás kritikája nyomán csökkenő, e téren erőteljesen bátorították a pártszervezeteket. Találkoztak a másik véglettel is, (néhány tsz- ben és az egyik bátaszéki ktsz-ben), amikor a vezető a felelősség áthárítása végett, vagy egyszerűen tehetetlenségből, mindent a kollektív döntésre bízna. Gyakori még, — szintén a demokráciához tartozik, — a jogok és kötelességek kettéválása, a közügyek iránti közömbösség, amikor egyik-másik dolgozó csupán egyéni érdekeit nézi azt helyezi előtérbe, de közösségi, társadalmi munkára nem vállalkozik. Néhány jellemző példa adódott erre, a járás északi részének egyik termelőszövetkezetében. ahol több középvezető individualista, közösségellenes, elutasító magatartást tanúsított. Minden községben közösen kialakították, hogy merre és ho- gyan tovább. Felsorolhatatlanul sok fontos kérdést tárgyaltak. Itt csupán ízelítőt lehet adni az észlelt jelenségekről, az önállóbb politizálás folyamán felismert, s tárgyilagosan feltárt ellentmondásokról, feloldásukról, a jó és rossz tendenciák érvényesüléséről. A közösségi tevékenységet elemző, önvizsgálatra szoktató helyszíni tanácskozásra fordított időnek a vezetés jobbítását szolgáló hasznosságához nem fér kétség. Igazolja ezt az is, hogy a megbeszélések résztvevői (pártvezetőségi tagok, tanács vb-elnökök, a gazdasági egységek és a tömegszervezetek vezetői) mindenütt azzal fejezték be mondanivalójukat, hogy évente kívánatosnak tartják a visszatérést, a helyi elemzés megismétlését. SOMI BENJÁMINNÁ Közéletünk Járási tanács vb-ülés Tamásiban Tegnap délelőtt szokásos ülését tartotta a Tamási -Járási Tanács VB. Az elnöki beszámolót követően a végrehajtó bizottság a pedagógusok munkájával, helyzetével foglalkozott. Az új pályázati rendszert — az országos tapasztalatokhoz hasonlóan — helyesnek találta a vb, de negatívumként értékelte, hogy az egy-egy állás betöltésére jelentkezett nevelőt nem sze ■ mély esen, hanem csak papírok alapján ismerik meg. Dr. Szaiff István vb-titkár írásos előterjesztése alapján ismerkedett meg a bizottság azokkal a problémákkal, amelyek egyes községi tanácsok egyesítéséből adódnak. Gyönk székhellyel Gyönk, Diósberénv, Szakadat, Szárazd és Varsád tanácsa egyesül majd; Értény székhellyel Értény és Köp* pányszántó tanácsa, Belecska székhellyel pedig Belecskáé és Keszőhidegkúté. Mivel az Elnöki Tanácsnak az egyesítést engedélyező határozata rövid időn belül várható, a járási tanács vb már megtette a legsürgősebb előkészületeket
