Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

Rovatvezető: JANTNER JANOS A ruházati cikkek árváltozása Az elmúlt hónapokban soka­kat foglalkoztatót a ruházati cikkek várható árváltozása. A forgalmi adókulcsok összevo­násának — és az ezzel kap­csolatos áremelkedés—árcsök­kenésnek — híre már az év elején nyilvánosságra került. Elterjedtek különféle eltúlozó hírek is, így érthető, hogy min­denki izgatottan várta: Milyen új árak jelennek meg május másodikén a kirakatokban. Nos, habár május másodikán lépett életbe a ruházati cikkek új forgalmi adórendszere, a változást alig érzi a fogyasztó, a vásárló. Az árak nem, vagy alig észrevehetően változnak. Miről van szó? — Árrend­szerünkben nagy szerepük van a forgalmi adóknak és ál­lami dotációknak. A fogyasz­tási cikkek egy részét külön­böző százalékú forgalmi adó terheli, míg más csoportok ál­lami ártámogatásban, dotáció­ban részesülnek. Aki például élelmiszert — kenyeret, tejet és tejterméket, húst vásárol, különféle szolgáltatásokat vesz igénybe, ezekért kevesebbet fizet, mint amibe e termékek és szolgáltatások a társada­lomnak kerülnek. Ha viszont iparcikkeket, különféle ruhá­zati cikkeket vásárolunk, érté­kükön felül kell megfizetnünk ezeket az árukat, mert terme­lői árukból forgalmi adóval „tetézve” — és természetesen a kereskedelmi árréssel meg­növelve — lesz fogyasztói ár. A forgalmi adó és a dotáció tehát a fogyasztói árat eltéríti a termelői ártól, felfelé, illet­ve lefelé. Az új gazdasági mechanizmusnak — a fogyasz­tói árak tekintetében — az az alapkoncepciója, hogy a ter­melői árhoz szorosan kapcso­lódjék a fogyasztói ár, tehát a forgalmi adókat és a dotá­ciókat meg kell szüntetni. így alakulhat ki a népgazdaság optimális termelési és fogyasz­tási struktúrája. Természete­sen ez nem oldható meg má­ról holnapra, hiszen nagy ár­változásokat eredményezne* amihez termelésünk sem tud­na rövid idő alatt átállni, a fogyasztásnál pedig igen nagy változásokat okozna egyes ré­tegek életszínvonalában. A fo­gyasztói árarányok közelítése az értékarányokhoz csak 10— 15 év alatt mehet végbe. És akkor sem teljesen, hiszen so­ha sem lesz nálunk értékará­nyos ára például a szeszes italoknak, és a bébi- és gyer­mekruházati cikkeknek. Az előbbiekért többet, az utóbbia­kért — még az árreform e 10 —15 éves folyamatának befe­jeződése után is — kevesebbet fog fizetni a fogyasztó, mint amennyibe azok a társadalom­nak kerülnek. Ezúttal nem az értékará­nyokhoz való közelítésről, ha­nem a forgalmi adórendszer egyszerűsítéséről van szó. 1968 előtt több tízezer forgalmi adó­kulcs volt érvényben a ruhá­zati cikkeknél. A textilruhá­zatnál ezek száma a múlt év január elsejétől kezdődően 530-ra csökkent. Május máso­A Sárköz-Völgy ségi Vízi- társulat, Bonyhád Somogyi u. 1. Tel.: 19 felvesz 3 éjjeliőrt szekszárdi telephelyre. (370) dikától ennek mintegy negye­de a forgalmi adókulcsok szá­ma. Ezt az összevonást már végre lehetett hajtani anélkül, hogy bármilyen fogyasztói ré­teg életszínvonalát lényegesen érintette volna. Például eltérő forgalmi adókulcs volt érvény­ben a paplan-, a párna- és a dunnahuzatra. Nyilvánvaló, hogyha ezeket egységesítik — az átlagot alkalmazzák — eb­ből senkinek kára nincs. A textíliáknak az értékhez ké­pest, magas ára, tehát tovább­ra is fennmarad — csak némi­képp, egy—két cikknél — kö­zelednek az árarányok az ér­tékarányokhoz. A fogalmi adókulcsok össze­vonása következtében egyes cikkek ára emelkedik, másoké csökken, így az ármozgások lényegében kiegyenlítik egy­mást, sőt az előzetes számítá­sok szerint a ruházati cikkek kiskereskedelmi árszínvonala a forgalmi adórendezés követ­keztében mintegy másfél szá­zalékkal csökken, így a lakos­ság körülbelül kétszázötven millió forintot takaríthat meg. Az árváltozás nem kapcsoló­dik szorosan — mint koráb­ban — fordulónaphoz, noha a nagykereskedelem ettől kezd­ve már az új árakon értékesít. Csak egy—két új ár jelent meg a kirakatokban május 2-án. A bébiholmik a kettes — maximált —árcsoportba tartoznak, ezeknél alkalmazni kell az új árat. A hármas ka­tegóriába tartozó cikkek ára azonban tág határok között mozoghat (a ruházati cikkek zöme ebben az árcsoportban van), így módjuk van a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok­nak széles körű önállóságra az árak alakításánál. Mégin- kább vonatkozik ez a négyes csoportba tartozó divatcikkek­re, ahol jóformán semmi kö­töttség nincs. De lássunk egy-két példát. A fésűs gyapjúszövetek ára általában csökken, mivel a ko­rábbi 50 helyett 45 százalék forgalmi adó terheli őket. A nagyker. azonban árusíthat­ja a régi áron, mert míg ko­rábban a centrumártól 5—10, most 10—15 százalékkal térhet el. Adhatja olcsóbban is. Pél­dául a Déldunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalat a Gyárfás gyapjúszövetet korábban 425 forint fogyasztói árnak megfe­lelő nagykereskedelmi áron kínálta. Ehhez képest 5 szá­zalék árcsökkenés lett volna indokolt a forgalmi adóválto­zás következtében. Ténylege­sen a centrumámak — 359 forintnak — megfelelő fo­gyasztói árat állapítottak meg erre a szövetre. Az Adonisz fésűs gyapjú öltöny árát vi­szont csökkenteni kellett vol­na — ha pontosan követik a forgalmi adókulcs változását — ezzel szemben 100 forinttal emelték, mivel ez kapós cikk, így is elmegy. Számos öltöny­fajta áránál azonban nem ve­zették át a pár forintos emel­kedést. Nemcsak a nagykereskede­lemnek áll módjában fel-, vagy lefelé eltéríteni az ere­deti ártól, hanem önálló árpo­litikát folytathat a kiskereske­delem is. Ami a május 2-i változást illeti, a kiskereske­delemnek módja volt a meg­lévő készletét általában a régi áron adni, majd fokozatosan áttérni az új árakra, de lehe­tősége van arra is, hogy a régi készletét új áron értékesítse, vagy — ha nem túl nagy az eltérés — az új beszerzésű cikkeket régi áron kínálja. Ál­talában, ahol nagy az eltérés, gyorsan átvezették a változást. Például a gyapjú buklé-sző- nyegre korábban ,30 százalékos volt a dotáció. Ez megszűnt, így e szőnyegek ára emelke­dett. A kenderszőnyegek dotá­cióját 30-ról 15 százalékra csökkentették. A kisebb elté­réseket azonban fokozatosan vezetik át, így szinte észrevét­lenül realizálódik a forgalmi adókulcsok összevonása a fo­gyasztói árakban. Természetesen, az árakat a különféle kereskedelmi válla­latok nem egyformán alakít­ják. A kiskereskedelem meg­kapja több nagykereskedelmi vállalattól az árjegyzékeket, összehasonlításokat tehet, és onnét vásárolhat, ahol egy-egy cikket a legolcsóbban kap. A fogyasztónak is választási le­hetősége van, mivel nem va­lószínű, hogy a kereskedelmi vállalatok egyformán alkal­mazzák az árak emelésé­nek, vagy csökkentésének le­hetőségét. Németh Lajos, a szekszárdi textilnagyker-lera- kat vezetője például elmond­ta, hogy egy sor férfiöltönynél emelni kellett volna a fogyasz­tói árat. A vállalat meghagyta a régit, mivel úgy vélték, hogy magasabb áron ezeket nem lehet értékesíteni. A kö­vetkező lépés lesz az „alku” a gyárral, vagy adják olcsóbban, vagy pedig nem kell az áru. Számítani lehet az árverseny fokozódására, amelynek ered­ményeként valószínűleg nem következik be áremelkedés, sőt, talán az előzőleg számított­nál némileg nagyobb árcsök­kenés is előfordulhat. Érdekes szerepük van ebben a versenyben a gyári minta­boltoknak. A győri Richards- gyár például a szerződésben kikötötte, hogy szekszárdi mintaboltjában — amelyet a Népbolttal közösen tartanak fenn — a vállalat által megha­tározott fogyasztói áron lehet csak árusítani. A mintaboltok így bizonyos stabilizáló szere­pet tölthetnek be az árver­senyben, a kereskedelmi válla­latoknak, árpolitikájuk kiala­kításában figyelemmel kell lenniük rájuk. Az áttérés jóformán észre­vétlenül ment végbe, helye­sebben, nem is ment végbe egyszerre, hanem az átállás még mindig tart. Hogy tény­legesen emelkedtek, vagy csök­kentek-e az árak, ma még nem lehet lemérni, választ erre csak néhány hónap múlva le­het adni. Valószínű azonban, hogy általános emelkedésre nem kell számítani. J. J. Felhívjuk a vállalati és magánépíttetők figyelmét, hogy Szekszárd terüle­tén folyamkavics­száflítást vállalunk 125,— Ft/m3 áron építés­helyre szállítva. Kérjük szíveskedjenek megrende­léseiket 8—10 nappal a megjelölt szállítási idő­pont előtt szóban, vagy írásban megadni az aláb­bi címre: Tolna megyei Építőanyag­ipari Vállalat Szekszárd. Marx K. u. 11. Tel.: 12— 283—284. Ügyintéző: Mó- nus József. Tolna megyei Építőanyag­ipari Vállalat. (344) Romlex gépi betakarítás A Fornádi Állami Gazdaságban évente 180—200 vagon szénát termelnek. A jelenleg folyó teljesen gépesített be­takarítás munkafolyamatait örökítettük meg. A rendresodrás A gépesített kazlazás

Next

/
Thumbnails
Contents