Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
* Hírűi Vert csipke és düsessz Az idei tavaszi lipcsei vásár egyik szép modellje a képen látható vert csipkéből és dü- sessz anyagból készült kisestélyi ruha. A modell — hetven más társával együtt— a né- s met Kaiser Lucie modellház kreációja. así tudja-e... hogyan mérjen, ha nincs kéznél mérleg? Az ügyes háziasszony segít magán. Közhasználatú konyhai eszközeiről megtudhatja, hogy mennyi az űrmértékűk. Például: egy kávéskanál 0,1 dl egy leveseskanál 0,3 dl egy bögre 3,0 dl egy csésze 2,5 dl egy pohár (vizes} 2,0 dl Ám, úgy is segíthet magán a találékony háziasszony, hogy az űrmértékből állapítja meg a súlyt. így: 1 dl (10 kávéskanál) liszt 5 dkg 1 dl cukor 7 dkg 1 dl rizs 8 dkg 1 dl dara 7 dkg 1 dl tarhonya 7 dkg .. .hogy a tejszínt könnyebben és szebben felverheti, ha tojásfehérjét is ad hozzá. A tejszín felverésekor a cukrot csak a vége felé adjuk hozzá, különben nem verődik fel. .. .hogy a tojáshabot úgy verhetjük jó keményre, ha fehérjeként 2—3 csep citromlevet adunk hozzá. Ha a fehérjéhez kis sót adunk, ugyanezt a hatást érjük dl. Gyerekeknek Játsszunk a labdával A labdafogóhoz a játékosok körbe állnak, A távolságot úgy mérik ki egymás között, hogy nyújtott kezük ujjai érintsék egymást. Két játékos lesz a fogó. Ök a körön kívül tartózkodnak, de az elejtett labdáért a körbe is beszaladhatnak. A körben állók egymásnak adogatják a labdát, úgy, hogy azt nem fogják meg, hanem továbbütik. A fogók akkor szerezhetik meg a labdát, ha azt egy játékos eíszaiasz- sza, s hiába fut utána, a fogó ügyesebb és megfogja. Ilyenkor helyet cserélnek. Ha a labda az ütéstől irányt téveszt és egyik játékost sem közelíti, akkor az ütőnek kell érte a fogóval versenyt futnia. E^éísséjg Fokozott óvatosságot iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHi Hétfő: Paradicsomleves, tojásos galuska, saláta. Kedd; Lencseleves füstölt hússal, metélt tésztával, kompot. Szerda: Burgonyaleves, pa- ralvfőzelék, bundáskenyér. Csütörtök: Rántott leves, kelkáposzta-főzelék vagdalt hússal. Péntek: Marhahúsleves, leveshúsból pörkölt rizzsel és saláta. Szombat: Rántott hal burgonyasalátával. Vasárnap: Ebéd: Zöldborsó- leves, sült hús burgonyapürével, fejes saláta, fröccs, apró édes sütemény. Vacsora: Keménytojás, füstölt szalonna, sajt, zöldhagyma, citromos tea. * Apró édes sütemény: Fél kilogramm lisztet egy kis kanál sütőporral deszkára szitálunk, fél kg száraz, áttört túróval és 35 deka margarinnal összemorzsoljuk, majd még 15 deka margarinnal az egészet' gyorsan simára gyúrjuk, fél centi vastagságúra kinyújtjuk, többször összehajtogatjuk. és hideg helyre tesszük. Ezt még kétszer megismételjük, harmadszorra a tésztát kisebb négyzetekre vágjuk. Tojássárgájával megkenjük, és kifli, szélmalom vagy más formákat készítve belőle, kristálycukorral meghintjük. Ezután hideg vízzel kfVf+H tepsiben körülbelül tíz percig sütjük. Ha meghűlt, porcukorral meghintjük, és mindegybe formára egy csepp lekvárt leszünk. Nyáron gyakran olvasunk az újságokban ételmérgezésekről, különösen a krémes- és fagylaltmérgezések áldozatairól. Mi' okozza ezeket a mérgezéseket és hogyan védekezhetünk ellenük? Az ételmérgezés olyan heveny tünetekkel járó betegség, amelyet az elfogyasztott ételben vagy italban lévő mérgező anyagok okoznak. A betegséget okozó méreg — eredete szerint — lehet vegyi, vagy gomba és baktérium által termelt méreg. Vegyi méreggel szennyezett élelmiszer nálunk ritkán okoz mérgezést. A legnagyobb veszélyt ilyen szempontból a mérgező növényvédő szerekkel kezelt termények jelentik, ha figyelmen kívül hagyjuk a közismert óvintézkedéseket a fel- használás során. 10 perces forralást kibírnak Évről évre sok a gombamérgezés, a hiányos gomba- ismeret miatt. A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a betegek 80 százaléka kórházi ápolásra szorul és 2,5 százaléka meghal. Az utolsó tíz évben mintegy százan vesztették életüket főleg gyilkos galócától. A legtöbb ételmérgezést világszerte — így hazánkban is — az olyan ételek okozzák, amelyekben a gondatlan kezelés miatt kórokozó baktériumok szaporodtak el. Ilyen szempontból legveszedelmesebb a Staphylococcus baki • rium okozta mérgezés. Többféle gyulladásos betegség, gennyesedés kórokozói ezek, ételmérgezést csak azok a törzseik okoznak, amelyek vérből felszívódó mérget, úgynevezett enterotoxint termelnek. A toxintermelés +20—40 C” között nagyon gyors: 2—3 óra alatt nagy mennyiség képződhet az élelmiszerekben. A veszélyt fokozza, hogy ezek a baktériumok hőállók: 10 percig tartó forralást is kibírnak, a legtöbb ilyen megbetegedést fagylalt, csaknem mindig a tejes alapanyagú fagylalt okozza. Fertőzés a tojáshéjon Sok megbetegedés forrásai a Salmonella baktériumokkal fertőzött élelmiszerek is. Ezek a baktériumok nem termelnek mérget, betegséget csak akkor idéznek elő, ha a táplálékkal együtt ártalmas mennyiségű élő baktérium kerül a bél- csatornába. A legtöbb ilyen megbetegedést a krémes sütemények okozzák. A vizsgálatok szerint a fertőzés legtöbbször a tojások héjáról származik. Ezért célszerű fel- használás előtt fertőtleníteni a tojásokat. A kacsatojás Sal- monella-fertőzöttsége lényegesen gyakoribb mint a tyúktojásé tehát azok használata főleg krémek habok sütemények készítéséhez mellőzendő. A már említett baktériumokon kívül egyéb baktérium- fajok is okozhatnak könnyebb f te'mérgezést amely görcsöklel járó hasmenésen kívül más tüneteket ritkán okoz. Ezek közül különösen gyakori a Clostridium perfingens és a Bacillus cereus; az elmúlt évek legnagyobb ételmérgezéseit ezek okozták. Minél előbb orvoshoz Az ételmérgezések általában émelygéssel hányingerrel gyomor- és bélgörcsökkel, rossz közérzettel kezdődnek. Ezeket követi a görcsös, ismétlődő hasmenés. Súlyosabb esetekben láz is lehet. Az ismétlődő hányással, hasmenéssel, a szervezet sok folyadékot és sót veszít, ez néhány óra alatt, főleg gyermekeknél életveszélyes állapotot idézhet elő. Ezért is fontos, hogy minél előb forduljon orvoshoz a beteg. A mérgezés okának megállapítása érdekében az ételmaradékot és a beteg székletét az orvos intézkedéséig meg kell őrizni. Az ételmérgezések elhárítása érdekében legfontosabb az élelmiszerek tiszta kezelése. Mivel az élelmiszereket nem lehet tökéletesen baktérium- mentessé tenni, a cél elsősorban a minőségromlás lassítása, illetve gátlása. A tartósítási eljárások mellett így nagy szerep jut az alacsony hőfokon történő tárolásnak. Veszélyes a hűvösnek ítélt kamrában, vagy pincében tartott étel is, mert az ember „relatív” hőmérő, a kánikulában hűvösnek érzett helyen is +20—25 C° lehet, ami nagyon is alkalmas a baktériumok elszaporodására, az ételek romlására. Lakúsku I túra * Virágállvány“ Fémrúdon elhelyezett növények.
