Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
A képességekről A pszichológusok gyakran hangoztatják a személyiségvizsgálat egyéni és / társadalmi jelentőségét. Van foganatja, mert ma már elő-előfordul, hogy egy-egy munkakör betöltése előtt a vállalatok képességvizsgálatra is megkérik a jelöltet A kiskereskedelemben sem ártana kipróbálni. Ha megtennék, cáfolha- tatlanul beigazolódna, hogy a bolti eladók egy része megközelítően sem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyekre ebben a szakmában szükség van. Kiderülne: az eladók, a kiszolgálók némelyike a vevőkkel szemben határozott ellenszenvet érez, s nem azért, mert rossz ember, csupán azért, mert személyiségét fárasztja, ingerli a tömeg, dühíti a vásárló, összességében, mindaz idegesíti, ami a szolgáltatás nélkülözhetetlen kelléke. Nyilvánvaló természetesen, hogy akiről a képességvizsgálat bebizonyítja, hogy kereskedőnek éppen alkalmatlan, ugyanaz a személyiségvizsgálat azt is kimutatja, hogy mely pályára lenne kiválóan alkalmas. Alapvetően más adottságokkal kell rendelkeznie például a kirakatrendezőnek, mint az üzletkötőnek, vagy a pilótának, még akkor is, ha képzéssel, kellő önfegyelemmel gyakorlatilag minden szakma elsajátítható, megtanulható. De az már nem mindegy, hogy közepes, vagy „éppen elmegy” formatervező lesz valakiből, holott „még az isten is műszerésznek teremtette”. Egy ember sok-sok szakma betöltésére alkalmas, az életben mégis látunk embereket olyan munkakörökben dolgozni, amely nem vág az oldalukhoz. Ma még legtöbbször a véletlen, a szerencse, az összeköttetés, a divat határozza meg, hogy kiből lesz fodrász, pincér, mezőgazdász, formatervező, stb., de meghatározzák és befolyásolják a pályaválasztást a népgazdaság igényei, továbbá a pénz. A nnak ellenére, hogy később rengeteg kínlódás, keserűség származik ebből, mert hiába minden karrier, ha a személyiségnek mindennap éreznie kell, hogy amit a társa félkézzel, fáradtság nélkül, jó hangulatban és kiváló minőségben végez el, ugyanazt ő csak verejtékezve, vért izzadva képes megcsinálni, sokkal gyengébb minőségben. A siker, a kielégülés élményétől csak azért van megfosztva sok-sok ember, mert nem azoknak a szakmáknak valamelyikében dolgozik, amelyekben kiváló lehetne. A gyűlölködés, az intrika, a fúrás, az irigység mozgató rugóit is legtöbbször a „félreslkerültség” mögött kell keresni. Alkalmam van figyelemmel kísérni néhány fiatal autószerelő pályafutását, az ipariskolába való beiratkozás első percétől napjainkig. Néhány fiú nagy nehézségek árán, némi tanári. mesteri jóindulattal szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Különben jóravaló gyerekek, de most az életben rassz, szakmailag megbízhatatlan, és mindennel elégedetlen autószerelők. Velük szemben a környezet, a munkahely rideg és kíméletlen. „Nem ér a munkájuk semmit”, hiába iparkodnak, hiába teszik ki a lelkűket, nem kapják meg azt a megbecsülést, amit jelesül dolgozó társaik. Semmirekellők? Dehogy, dehogy. Velük kapcsolatban az a nagy és alig jóvátehető hiba, hogy pályakezdésüket nem előzte meg személyiségvizsgálat. nem tanácsolhatta nekik senki azt a szakmát, amely kielégülést, napról napra megújuló élményt nyújtana. Kézügyesség, tájékozódóképesség, arc-, szám-, színmemória-készség és még sok más tulajdonság az, amire a képességvizsgálat választ ad. De ebben az esetben egyik sem jelent értékítéletet, mert ha valakinek nincs például forma- érzéke, attól még roppant tehetséges ember lehet, pilótaként, de a világért se menjen építésznek, mert ott örökké az lesz az érzése, hogy ötödik kerék. Vagy, ha nem rendelkezik valaki problémaérzékenységgel, akkor, ha még annyira akarják, akkor se fogadja el tanácstagi jelölését, mert egyszerűen képtelen azonosulni, „ráérezni” a választópolgárok örömeire, gondjaira. { lönként merő érdeklődésből elnézem a pincéreket oly módon, hogy ugyan melyikről mondaná ki a pszichológus: ez az ember szakmára termett. A fiatalok közül nem sokról. Az idősebbek közül viszont legtöbbről. Ez egyébként nagyon érdekes dolog, Arról van szó, hogy az idősebb pincéreket még a maszek-világban a tulaj már eleve úgy vette fel tanulónak, hogy előbb, ha amatőr módon. ..ránézésre” is de személyiségvizsgálatot végzett. S rendszerint célba talált. Most vikzont úgy látom, a fiatal pincérek egy részéből hiányzik az állandó figyelmesség, szóval mindaz, ami a pincért pincérré teszi. Nem a szolgai hajbókolásra gondolok, csupán annak a speciális plusznak a hiányára, ami nélkül egy adott szakma elképzelhetetlen. Feltehetjük a kérdést: csak a vendéglátóipar járna jól a személyiségvizsgálat bevezetésével? Nem. Az a pincér is jól járna, aki töprengő, merengő, messzire néző arcából ítélve eredetileg gondolkodónak született, s most mégis arra van kárhoztatva, hogy a vendégekkel bajlódjon. Egyik ismerősöm a jó kereset reményében jelentkezett az Állami Biztosítóhoz körzetfelügyelőnek. Hallotta, hogy jutalékkal együtt havonta négy-ötezer forint is összehozható. Tiszta munka, kényelmes foglalkozás, elhatározta, megpróbálja. Később panaszkodott, hogy még a hideg vízre valót sem keresi meg, mert rájött, fél az emberektől, nem tud velük tárgyalni. Nos, éppen az ilyen végletes példák bizonyítják, hogy a személyiségvizsgálat valószínűleg — nem sok idő múlva —, hazánkban is polgárjogot nyer. A pilóták felvételekor és néhány nagyüzemben már alkalmazzák. Szóval polgárjogot nyer és a kádermunka szerves részeként vonul be a népgazdaság ágazataiba. A pszichológusokat nem véletlenül kezdik alkalmazni a nagyüzemek. A szóban forgó körzetfelügyelőt csábította ugyan a kereset, de azzal nem számolt, hogy négy-ötezer forintot ebben a szakmában csak az az ember képes összehozni, aki rendelkezik utolérhetetlen meggyőzőkészséggel. Az emberek többsége az igazi képességeit nem ismeri. Érzi, tudja, hogy mihez volna kedve, látja, mi után érdemes kapaszkodnia, akár pénz, akár rang, akár társadalmi megbecsülés miatt, de, hogy melyik szakmában lenne „nagymenő”, azt aligha sejti. Mondja egyik barátom, tud egy üzemről, ahol fél tucat leváltott igazgató dolgozik különböző, nem éppen vezetői beosztásokban. Eltűnődöm. Miért éppen ott? Valószínűleg azért, mert pont ott tudtak nekik helyet szorítani, a gondoskodás, a törődés címén. Nos, ami itt gondoskodásnak, összességében emberségnek látszik, az a legnagyobb embertelenség. Annyit ugyanis a volt igazgatók mindegyike megérdemelt volna, hogy ne csak kenyérkeresethez, jó közérzethez is jusson. De ki tudja, milyen munkára lennének a legalkalmasabbak? A képességek tudományos módszerekkel való felmérése nélkül, senki. Következtetéseinkkel tehát odáig is eljuthatunk: kevesebb lenne a funkciójából leváltott, megkeseredett ember, ha tudományos alapossággal, legalább utólag hozzásegítenők ahhoz a szakmához, amely újból visszaadja erejét, önbizalmát, életkedvét. S tessék megfigyelni a derűs életkedvű, elégedett embereket, azokat, akik fáradhatatlanok, munkájukat örömmel, nagy közmegelégedéssel végzik. Nem csupán lelkesedésről, vagy valami rendkívüli szorgalomról van szó. Elsősorban arról, hogy célbataláltak: azt a munkát végzik, amihez a legjobb adottságokkal rendelkeznek. A személyiségvizsgálat azt mondja: valamiben minden ember kiváló. Nem az alkalmatlanságot kell tehát kárhoztatni, hanem a képességgel való, rossz és hovatovább tarthatatlan gazdálkodást Valóság ez. Bemegyek a minap a tejipari mintaboltba. Délután fél négy, tehéntúrót kérek. Nincs, mondja nyugodtan az eladó és elfordul. Nem tehet róla, hogy ennyire flegmatikus. Ha ő ebben a boltban kereskedőként dolgozna, akkor lenne tehéntúró, de mivel csak „eladó”, így nincs tehéntúró. Képtelen kereskedőként élni, viszont más területen esetleg jól megállná a helyét. De mivel a véletlen éppen egy tejipari mintaboltba sodorta, lett belőle kedvetlen eladó, akiben fel sem vetődik, hogy délután fél négykor sürgős utánpótlást kérjen abból, ami elfogyott SZÉKULITY PÉTER PVC lefolyóidom, -ág. méret szerint megrendelhető azonnali szállítással a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz-nél Bátaszék, Budai út: 46. Telefon: 24 Ugyanitt egyedi bútorok gyártása, kárpitozott székek, fotelek, sezlonok, rekámlék készítése egyéni ízlésnek megfelelően! (383)
