Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

SÖR V .intOX VILÁG PROLETÁRJAI ____ JlJEíEK* ____ N ÉPÚJSÁG | a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TAWACS LAPJA 1 XIX. évfolyam, 117. szám ÄRA: 90 FILLÉR Szombat, 1969. május Í4. Nyolc drámai perc Sikerrel próbáltak ki a holdkompot Az űrutazás első négy nap­ja gyakorlatilag hibátlanul, az eredeti űrprogramnak megfe­lelően ment végbe. Amikor azonban a fő feladatra készült a három űrhajós, egyszerre néhány perc leforgása alatt négy hiba is jelentkezett és nemcsak a földi irányító köz­pont munkatársai, hanem Staf­ford és társai is érezhették pár pillanatra a tragédia sze­lét. Magyar idő szerint röviddel éjfél előtt, amikor az űrhajó­sok a holdkompot megpróbál­ták leválasztani az anya-űr­hajóról, egyszerre kiderült, hogy a mrhtegy 80 centimé­ter átmérőjű összekötő alag­utat nem tudják kifogástala­nul mentesíteni az oxigéntől. Minthogy a „kiszellőztetés” nem történt meg az előírás­nak megfelelően, a két űrhajó­rész nem csatlakozott elég szorosan egymáshoz. Ebből a későbbiekben további problé­mák adódtak. Amikor ugyanis a hajtóműveket begyújtották, a két űrobjektum 3,5 fokra meg­dőlt és ha a dőlés fokozódott volna, esetleg lehetetlenné vált volna a két űrhajórész különválasztása. Ennek ellené­re az űrhajósok végrehajtot­ták a holdkomp leválasztását az anya-űrhajóról és Stafford, Cernannal együtt, a holdkom­pon megkezdte külön repü­lését a Hold körül. Egy enyhe káromkodás fi­gyelmeztette a földi irányító központot arra, hogy újabb hiba jelentkezett. Ceman a holdkomp tájoló radarberen­dezését akarta működésbe hozni, hogy a különvált egy­ség felvegye a kapcsolatot az anya-űrhajóval, kiderült azon­ban, hogy a radar-beréndezés bekapcsolását az Apollo—10 űrhajón maradt Young nem észlelte. Néhány percnyi iz­galom után Young örömmel jelentette társainak, hogy a holdkomp radarja működik. „John, a legszívesebben meg­csókolnálak” — kiáltotta örö­mében Youngnak a holdkomp­ról Cérnán, A negyedik és egyben a legsúlyosabb probléma akkor következett be, amikor Staf­ford és Ceman már a vissza­térésre készülődött, s emiatt nyolc drámai percet éltek át a holdkomp utasai, a houstoni irányító központ munkatár­sai és velük együtt a tv-nézők milliói az Apollo—10 hold­kompjának, becenevén a snoo- py-nak (kotnyelesnek) útja so­rán: a legkritikusabb pilla­natban, másodpercekkel a fel­szálló rakéta beindítása előtt a holdkomp váratlanul tenge­lye körüli forgásba kezdett. A holdkomp ekkor alig húsz ki­lométerre volt a Hold felszí­nétől. Az ürmlóták lélekjelen­léte azonban úrrá lett a ba­jon: Stafford kézi irányítással megállította a forgást és si- kérült a megfelelő helyzetben stabilizálnia a holdkompot, amely magyar idő szerinti Az Apollo—10 űrkabinját és holdkompját elválasztó és össze­kötő brendezés vázlata. Mim ismeretes, ezzel a művelettel já­ró drámai nyolc perc az űrutazás legveszélyesebb epizódja volt hajnali negyed öt Után talál­kozott az űrkabinnal. A könnyen végzetessé vál­ható helyzet magyarázata egy rossz helyzetben hagyott auto­mata kapcsoló volt, amely a holdkompot autorffatikusan forgatni kezdte, hogy a távo­labb és magasabban keringő űrkabinra irányozza radarját. A kapcsoló ellenőrzése nem szerepelt a begyakorlott fel­adatok között A forgás azért (Telefoto — AP—MTI—KS.) okozhatott volna súlyos ve­szélyt, mert kedvezőtlen hely­zet esetén a „felszálló" raké­ta nem juttatta volna a talál­kozópontra a holdkompot A holdkomp útja egyébként eddig a pontig csaknem hiba­mentes volt: elliptikus pályá­ján két ízben is alig 15 kilo­méteres magasságban szágul­dott el a júliusi űrutazásra ki­jelölt leszállóhely felett. Bár a két űrhajós fényképezőgépe, illetve filmfelvevője éppen a kritikus pillanatban, a pálya legalacsonyabb pontján mond­ta fel a szolgálatot, addig szá­mos felvételt készítettek a ki­jelölt leszállóhelyről. Az idegtépő nyolc perc után a felszálló rakéta már rend­ben működött és a holdkomp fokozatosan közéd jutott az űrkabinhoz, ahol korábban már Young felkészült két tár­sa mentésének megkísérlésére. Kisebb korrekciók után siker­rel hajtották végre az űrkabin és a holdkomp összekapcsolá­sát, Stafford és Ceman „nagy- ! akarítást” végzett a hold­kompon, amelyet magyar idő szerint hat óra után ismét leválasztottak az űrkabinról, majd távvezérléssel Nap körüli pályára irányítottak. A há­rom űrhajós nyolcórás elválás után ismét együtt volt az űr­kabinban. Magyar Idő sze­rint 7 óra tájban az űrhajó­sok 9 órás nyugovóra tértek. Az Apollo—10 űrkabinja még folytatja keringését a Hold körül. Az űrkabint szom­baton indítják vissza a Föld felé és az Apollo—10 utasai hétfőn szállnak le a Csendes- óceánra. Az Apollo—10 amerikai űr­hajó pénteken magyar idő sze­rint délben 112 órával felbo­csátása után „óránkint 3660 mérföld (kb. 5500 kilométer) sebességgel keringett a Hold körül olyan pályán, amelynek a legalacsonyabb pontja kö­rülbelül száz kilométerre, leg­magasabb pontja pedig körül­belül 120 kilométerre van a felszíntől. fl vásár—mezőgazdasági szemmel A Budapesti Nemzetközi Vá­sár rangos helyet foglal el a vásárok sorában. A vásárterü­let nagyobb részét már a kül­földi kiállítók foglalják el — az idei vásár mégis most a magyar ipar nagy vizsgája a hazai és külföldi szakemberek előtt, az 1968-as esztendő ered­ményeiről. Komoly verseny folyt vállalatok, üzemek kö­zött, melyek lesznek azok a termékek, amelyek bemutatás­ra kerülnek a pavilonokban és a kiállítási területeken. A vá­logatás eredményes volt, mert termékeink sikerrel állják meg helyüket a külföldi kiállítók mellett. A BNV elsősorban az ipar seregszemléje, a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének fóru­ma, bel- és külföldi kooperá­ciók megteremtésének lehető­sége. Most mégis, azt boncol­gatjuk, milyen is a vásár a mezőgazdaság szemével? Kétségtelen, a legnagyobb te­rületet — az előző évekhez ha­sonlóan — a kohó- és gépipar foglalja el, majd sorrendben a könnyűipar, a nehézipar és a vegyipar, az építőipar és az élelmiszeripar követi. Mégis, jelentős teret kapott a me­zőgazdasági gépgyártás, számtalan új, vagy korsze­rűbb termékkel, hazai és külföldi kiállítók közremű­ködésével. A szovjet kiállítás előterében például ezúttal a mezőgazdasá­gi gépek állnak. Nem véletle­nül, hiszen a szovjet mezőgaz­dasági gépeket ismerik szerte a világon. Hatvan országban mintegy 150 000 szovjet trak­tor dolgozik. A kiállított gépek között is fel kell figyelni a K— 700-as, a T—54 B, a DT 75 M, típusú traktorokra, a „Vihar” silókombájnra, és a szőlőműve­lő gépekre. Hasonlóan sok a mezőgazdasági gépújdonság a román, a lengyel, a bolgár, a jugoszláv ipar termékei között. A magyar szakkiállításon ér­dekes házasítás vonja magára az érdeklődők figyelmét. A D— 4—KB traktor külseje némileg eltér a korábbitól. A traktor a Vörös Csillag gyár és az oszt­rák Steyr-cég közös terméke, motorja a nagy teljesítményű hathengeres Steyr-motor. A traktorhoz kapcsolt eke — az elmúlt évtized alatt oly sok vi­hart kiváltó görgős eke **- vi­szont egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, a csataszögi Szebb Élet gyártmánya. Mond­hatnánk azt is, hogy a? új me­chanizmus terméke, hiszen né­hány évvel ezelőtt még elkép­zelhetetlennek tűnt, hogy egy termelőszövetkezet ipari ter­melést folytasson, és mint ipa­ri üzem, jelenjen meg a nem­zetközi vásáron. A Mezőgép Egyesülés is szá­mos új termékkel jelentkezik, amelyek méltán váltják ki a mezőgazdasági szakemberek érdeklődését. Egyik a vásár­díjjal jutalmazott rotációs fű­kasza, a másik az istállógépe­sítésben újabb előrelépést je­lentő etető- és a trágyakiszállító (Folytatás a 2. oldalon.) Mai szántunkból: Séta a dombóvári kórház körül 4. o. Á képességekről 5. o. Rádiómelléklet 6. o. Ez történt Teljesen érthető, hogy a vi­lágsajtóban ezen a napon hát­térbe szorította a nemzetközi politika különböző eseményeit minden híradás, amely az Apollo—10 útjáról szólt. Há­rom amerikai űrhajós jutott olyan közelségbe a Holdhoz, mint előttük ember még soha, de ez az ügy nemcsak az ame­rikaiak ügye. Kicsit az egész emberiségé, hiszen az ember évezredek óta felhalmozott tapasztalatai, tudása sűrűsödik ebben az eredményben. Senki nem tagadhatja meg az elismerést a három bátor asztronautától, akik egyébként — a leggondosabb előkészítés ellenére is — néhány lélegzet­elállítóan drámai percet éltek át, mert egy automata kapcsoló véletlenül rossz helyzetben ma­radt. Nagyrészt az űrpilóták lé­lekjelenlétén múlt, hogy elhá­rították a bajt. Jóllehet kompjuterek tömege — és kísérletsorozatok légió­ja — számítja ki előre az űr­hajózási lehetőségeket, mégis bátorság kell ahhoz, hogy az emberek be is szánjanak az űrhajóba, mert mindig fennáll a veszélye annak, hogy minden előzetes számítás ellenére is, valami a gyakorlatban nem úgy sikerül, ahogy elképzelték. Kompjuterek tömegét vetet­te be az Egyesült Államok a vietnami háborúba is. Itt azonban bebizonyosodott, hogy amikor háborúról pontosab­ban szólva: háborút viselő em­berekről van szó, akkor ezek a gondolkodó gépek már jó­val kevésbé megbízhatóak, mint amikor az űrhajózás, a világűr és a naprendszer tit­kait próbálják felderíteni. A kompjuterek már évek óta gyors és biztos győzelmet jó­solnak az USA-nak — és lám, a gyakorlat, a hadszíntéri helyzet mást mutat. A kompjuterekbe nem si­került bcletáplálni a viet­nami nép mindent felül­múló elszántságát és haza- szeretet. Vietnam ügyében a kompju­terek csődöt mondtak. A pénteki nap érdekesebb hírei közül megemlítjük még azt a bonni nyilatkozatot, amelyben a kormány szóvivője közölte: kormánya napokon belül dönt arról, megszakítja-e diplomáciai kapcsolatát Kam­bodzsával, amely elismerte az NDK-t Valójában a Hallstein- doktrina léte forog itt kockán. Amennyiben Bonn mégsem a szakítás mellet határoz, ezzel végleg eltemeti a már keletke­zése idején retrográd, de az­óta végképp elavult és csak a revansizmust és a feszültséget szító Hallstein-doktrinát.

Next

/
Thumbnails
Contents