Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
Vissza az éietbe A szekszárdi Munkácsy utcai út felújításának munkálataival kapcsolatbani földmunkák nagy ütemben folynak. Az útszakasz az Ybl Miklós utcától délre, a kórház mögött fog húzódni az új kórházi kazán házig. Egyidőben végzik a szennyvíz és a felszíni csapadék elvezetésére szolgáló csatornázási munkálatokat is. A nehéz, fizikai munkát egy 100-as dózer, valamint egy árokásó gép végzi. Tervbe vették a Csurgó-forrás áthelyezését is, mintegy 7—10 méterrel a hegy felé. Vizét az állami gazdaság vezeti el, és használja fel a permetezéshez és egyéb vízigényes munkákhoz. Foto: Tóth Iván Honvédelmi nevelés a TOTÉV-nél j Viszolyoqyq írom *e ezt lnw ■ a közhelyszerű címet, de mit tehetek, ha egyszer csakugyan arról van szó, hogy a Bonyhádi Zománcgyár egyik fiatal szakmunkástanulóját az a nagy erő vezeti vissza az életbe, amelynek szocialista emberség a neve. 1969. februárjában Bonyhá- don a zománcgyárban Wágner József, ifjúmunkást csonkulásos baleset érte. A fiú mindkét kezét elvesztette, és a szívszorító szerencsétlenség után az orvosi segítségnyújtást visszautasította. Ennek ellenére gondos kezelésben részesült és részesül mind a mai napig. Ezekben a hetekben Mucsfán jártam, s ott hallottam a szerencsétlenség hírét. A szövetkezeti gazdák mély együttérzéssel arról beszélgettek: segíteni szeretnék a fiatalembert abban, hogy felgyógyulása után újból beleilleszkedjen a dolgos, munkás hétköznapokba. A szocialista humánum létezését soha nem vitattam, most mégis meglepett, hogy még az idegen tsz-közösség is törődni szeretne Wágner Józseffel, aki a tizenhetedik életévét sem töltötte be. Elhatároztam, figyelemmel kísérem és nyomon követem sorsát, s kizárólag egyetlen kérdésre keresek választ. Arra, miként alakult élete. Á tragédia nagy és jóvátehetetlen, ellenszenves erőlködés lenne kisebbíteni, avagy könnyzacskókra apelláló szirupossággal giccses sztorit kerekíteni belőle. Mindez távol áll tőlem, A szerencsétlenség után megkezdődött a hivatalos vizsgálat, megállapították: a fiú mesterét terheli a felelősség. A szülők nerp .kívánják a mester Jpiegbüntetését, de *•- vádirat ennek ellenére: elkészült; és majd a bíróság mond ítéletet. Sajnqs, két családot ért súlyos csapás. A fiú szülei a műkezekről Szóló valamennyi fellelhető szakkönyvét megvásárolták. Idejük nagy részét azok tanulmányozásával töltik. Attól félnek, hogy takarékossági okokból gyermekük nem a legjobban bevált művégtagokat kapja meg. Az édesapa és az édesanya szorongása érthető ugyan, de félelmük alaptalan, mert az üzem igazgatója, Nagy Ferenc elvtárs kijelentette: „A lehetséges legjobb műkezekkel kell ellátni a fiút, kerüljön akár százezer forintba, vagy annál is többe.’’ A szülők azonban változatlanul bizalmatlanok. Eddig már a fél országot bejárták, felkeresik a bio-árammal, vagy a pneumatikával működő műkezek tulajdonosait, hogy saját szemükkel győződjenek meg róla, erre az „esetre,, melyik a jobb. Elsősorban ez a határtalan szeretet, az a semmivel nem pótolható orvosság, amely visszaadta Wágner József életkedvét, de gyógyír sérült lelkére a gyár gondoskodása is. I Találkoztam és beszéiget*■" . tem Kappel Károllyal, a lelkiismeretes ügyintézővel, aki hónapok óta szinte kizárólag Wágner Józseffel foglalkozik. Mindent ő intéz, s mindenről ő gondoskodik. Wágner József Bonyhád- ról gyógykezelés céljából Budapestre került. Most az ORFI rehabilitációs intézetében dr. Károlyi Márta főorvos irányításával ápolják. Pontosabban, már gyógyultnak könyvelték el, és a számára legalkalmasabb művégtagok „keresésével” foglalkoznak. Kappel Károly gondoskodik arról, hogy a szülők rendszeresen meglátogassák , gyermeküket. Az üzem személygépkocsija mindenkor rendelkezésre áll. Kappel Károly képviseli minden vonatkozásban a Zománcgyár segítségét, gondoskodását Tárgyal az orvosokkal, a művégtagot készítő mérnökkel, és szinte minden héten meglátogatja Wágner Józsefet az ifjúmunkást. A fiatálembér életkedve visszatért — A fiú optimista. Most kaptak tőle a szülei levelet. Jót tett neki, hogy átkerült egy olyan intézetbe, ahol gyakorlatilag gyógyulták vannak. Jól érzi magát — mondja Kappel Károly. De mi lesz vele, ha majd hazakerül? A gyár vezetői „foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Elsősorban -azt szeretnék, ha tanulna. Ehhez minden segítséget megkapna. Néhány más javaslat is szóba került. Olyan műkezekkel látják el. hogy önmagát kevés dolgozói segítséggel, el tudja látni. A gyárvezetőség fog találni olyan munkát, beosztást, amely Wágner Józsefnek megfelel. „Minden olyan ambícióját elősegítjük, ami a tanulásra vonatkozik” — mondja a szakszervezeti titkár. | Február 22-én történt ~ _ . . ii. a szerencsétlenség, s emberileg teljesen érthető, hogy Wágner József utána úgy érezte, el van veszve minden, nem érdemes élnie. Erről talán nem is kellene beszélni, de mégis kötelező róla szólni, hisz e nélkül képtelenség volna látni, a szeretet, a törődés életkedvet visszaadó erejét. — A munkások azzal jöttek, gyűjteni szeretnénk. Mi még a látszatát is el akartuk kerülni, hogy a gyűjtés fentről sugallt kezdeményezés. Nem „folytunk bele”; 44 614 forint jött össze és ezt az összeget a szülők már kézhez is kapták. Sajnos, valamilyen félreértés folytán a Népújságban hetvenezer forint körüli ösz- szegről jelent meg egy hír. Emiatt néhányan úgy vélik, a különbözetet valaki eltette — mondja az szb-titkár. Rosszindulat és segítőszón- dék. Különös egyúttal lehangoló elletmondások ezek, hisz enyhén szólva igazán dús képzelőerő kell ahhoz, hogy feltételezzék a lopást. Nem lenne haszontalan tanulmányoznia a pártszervezetnek, e nagyfokú bizalmatlanság hátterét, okát, eredetét. Egyáltalán azt, hogy mivel magarázható a dolgozók körében a gyanakvás, ménnyire nyílt a Zománcgyárban a légkör^ vagy kik a méregkeverők. Rosszízű és pillanatnyilag megmagyarázhatatlan eredetű dolgok ezek hisz mindenki láthatja, a gyárvezető különös gonddal foglalkozik Wágner Józseffel. Annak ellenére, hogy egyébként a szerencsétlenségről az emberek már keveset beszélnek, az szb-titkár megfogalmazásával: „napirendre tértek a dolog felett.” | Iqen, az élet m,e8y tog ' vább. Mi azonban időről-időre beszámolunk majd arról, hogyan lesz Wágner Józsefből újból teljes értékű ember, miként találja meg helyét az életben, a társadalomban. SZ.P, Milyen honvédelmi nevelés folyhat egy vállalatnál? Erre a Tolna megyei Tanácsi Építőipari és Szerelő Vállalat adhatja meg a választ, és a módszert, az ott folyó tartalékos kiképzéssel. A vállalat tartalékosklubja a közelmúltban járőrversenyt rendezett Fadd- Domboriban, amelyen a tartalékosklub tagjain kívül részt vett a vállalat vezetősége is. Ezen tájoló szerinti menetet hajtottak végre, különböző akadályokat küzdöttek le — kötélmászás, gyakorló kézigránát-dobás, lövészet stb. — A résztvevők nagy gyakorlattal és igyekezettel dolgoztak a tájolóval, távcsővel, az előírt feladatokat még az idősebb klubtagok is végrehajtották, és pontosan végezték el távcsővel távoli célok magassági és szélességi mérését is. A gyakorlat módszere any- nyira lekötötte a résztvevőket, hogy a befejezést követő értékelésen az az általános vélemény alakult ki: tartsanak több ilyen foglalkozást, térkép segítségével is, mert ez katonai elméleti és gyakorlati ismereteiket is bővíti. A foglalkozást kitűnően vezette le Cziráki János, aki tagja az üzemi MHSZ-szervezet tanácsadó testületének, és a munkásőrségben is vezető beosztást tölt be. Vöröskeresztes aktívák jutalmazása Tamásiban A járási vezetőségi ülés legutóbbi napirendjén az idén beindított faluszépítési és tisztasági verseny, az általános és középiskolákban folyó vörös- keresztes munka értékelése és a május—június havi munka tervezetek szerepeltek. Dél- czeg József járási titkár előterjesztésében a vezetőség megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette a járási akcióbizottság eddig tett intézkedését a faluszépítési és tisztasági mozgalom beindítása és megszervezése terén. Határozatot hozott a vezetőség, hogy az általános iskolákban a tanév vége előtt befejezésre kerülő ifjú egészségőr I—II. tanfolyamokat versenyszerűen iskolánként tarják meg, s a legjobb eredményt elérő 5 pajtás részt vesz a járási vetélkedőn. A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat keres — meghatározott időre ■— gépelni tudó, adminisztrációban jártas — esetleg nyugdíjas — munkaerőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Szekszárd, Garay-tér 4 személyzeti előadónál. (355) A rendezvények közül kiemelkedő lesz a május 23-án megtartásra kerülő, alapszervezeti titkári és reszortfelelősi értekezlet, ahol a Vörös- kereszt III, kongresszusának tiszteletére tett felajánlások értékelésére is sor kerül, továbbá az egészségügyi felvilágosítás és a térítésmentes véradómozgalom feladata szerepel napirenden. A járási vezetőség úgy határozott, hogy a május 23-án sorra kerülő titkári és reszortfelelősi értekezleten 31' aktívát tárgyjutalomban, míg 9-et a Vöröskereszt Munkáért jelvénnyel tüntet ki. Dr. Marton György Tamási Felveszünk közgazdasági technikumot végzett nőt, vezető adminisztrátori munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Minden második szombat szabad. Gabonafelvásárló V. Karbantartó Üzeme Szekszárd. (292) Egy tamási énekkarról• .« A múlt évi bonyhádi minősítő kórustalálkozón láttam őket először. Kevesen voltak, kamaraegyüttes benyomását keltették. Vezetőjük energikus fiatal- asszony, elfogódottan lépett a közönség elé, de a hangok hamar feloldották félszegségét, s az itt debütáló pedagóguskórus sikere nem maradt el. 1967. április 17-én alakult meg, 25 fővel. Ha nagy hagyományokkal rendelkező énekkarokhoz hasonlítjuk őket; fiatalok. A tagok életkora nem ilyen egyértelmű, a fiatalos hevület jól megfér az idős, tapasztalt, higgadt temperamentummal. A szólamok aránya jó, a tenor nehézségei tipikusak: a legtöbb kezdő énekkarnál élő probléma. Méltán nevéhez, a kórustagok kizárólag pedagógusok. Tamásiból, Nagyszokolybót, Iregszem- cséröl, Nagykónyiból és Szakályból járnak be he- * tente kétszer is, akik szeretik a közös éneklési, a dal élményét, s a közös fellépések forró hangulatát. Király Lászióné, a Kossuth téri általános iskola matematika—ének szakos nevelője vezeti megalakulása óta a kórust. Létrejöttét a művelődésügyi osztály vezetői szorgalmazták, sőt Moharos Henrik népművelési felügyelő „természetben’’ is besegít: a basszusszólamot erősíti. Királyné, — a budapesti Bartók szakiskola, majd a pécsi tanárképző volt növendéke — elmondotta, hogy nagy segítségére vannak az ugyancsak énekszakos kollégái is, kik, mint énekkari tagok, a szólampróbák alkalmával megkönnyítik a feladatát. A közösségi szellem kitűnő, vidám hangulatú próbákat tartanak, aminek önszabályozója az ének, a muzsika iránti hűség. Leginkább a népdalfeldolgozásokat kedvelik, Kodály, Bárdos, Balázs Árpád műveit. Repertoárjuk szép számmal tartalmaz mozgalmi dalokat is~ hiszen az énekkar egyik fontos feladata, hogy a községi, társadalmi ünnepeli színvonalát, rangját fellépésével növelje. Ézeken kívül kamarahangzású ' darabokat tanulnak, a kórus. adottságaiból fakadóan. A hagyományos bonyhádi Liszt Ferenc dalostalálkozó műsorát is így állították ösz- sze. Friderici: Baráti kör, Bárdos: Szöged felöl, Szvesnyikov: Künn a réten és Vass Lajos: Emlékoszlop című művét éneklik május 18-án. A tamási pedagóguskórus létezése, eredményeinek szaporodása elképzelhetetlen lenne a művelődési intézmények összefogása nélkül. A járási művelődési központ dotációs, otthont nyújtó szerepe, a művelődésügyi osztály anyagi és erkölcsi ösztönzése kovácsolhatja ki azt az alapot, mely az énekkar további fejlődését, élményben és hírnévben való gazdagodását biztosíthatja. — cs —
