Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
Az utolsó főpróba Vasárnap délután, a Kennedy-fokról, a Merrit Island— 38 a jelzésű kilövőállványról a magasba emelkedett egy újabb Satum—5 típusú óriás hordozórakéta, amelynek csú^ csába illesztették a 45 tonn.fj- Apollo—10 űrhajót. Az űrhajózás t évkönyvei szerint ez a 43. holdrakéta s egyben a második, amely embereket visz mellék bolygónk felé. Mivel az űrhajózás feladatai egyre bonyolultabbak, az Apollo— 10-et egy másik kategóriába is be kell sorolnunk: az ember vezette űrhajók sorában ez a harmincadik. (Ebből 28 a Föld. körül keringett.) Hit tud a Saturn ? A most Indított Saturn—5 hordozórakéta — . az Apollo űrhajóval együtt — több, mint 110 méter magas, startsúlya meghaladja a 2820 tonnát. E A hajtóművek fogyasztása oly nagy, hogy ez a roppant üzemanyag-mennyiség alig 150 másodperc alatt elfogy; a fogyasztás időnként eléri a másodpercenkénti 15 tonnát! Csupán az első fokozat maximális teljesítménye 172 000 000 lóerő; több, mint hárommillió átlagos gépkocsi, összteljesítménye ez! Az ugyancsak öt J—2 hajtómű kötegeléséből álló második fokozat 25 méter magas és 470 tonna súlyú. Ebből 430 tonna a hajtóanyag (70 tonna hidrogén, 360 tonna oxigén, mindkettői cseppfolyós állapotban). Míg az első fokozat 2,72 kilométeres másodpercenkénti sebességre gyorsítja és 67 kilométer magasba emeli a rakétát, addig a második fokozat már 150 kilométer fölötti magasságban ég ki s a rakéta seroppant tömeg felemelését a rakéta e^ső fokozatának 5 darab F—1 típusú, Douglas gyártmányú motorja — kötegelt hajtóműve — végzi körülbelül 345.0 tonna tolóerő- vel. Ennek a fokozatnak 42 méter á magassága és mintegy 200Ó tonna petróleum oxigén üzemanyagot tartalmaz. bessége itt már 6800 méter másodpercenként. Újhold után Az Apollo.—10. indítási körülményei látszólag azonosak a múlt év decemberi Apollo— 8-éval. Van azonban egy jelentős különbség. Bár mindkét indítás újhold után két nappal történt, most azonban a Hold. apogeumban (Földtávolban) van, decemberben viszont perigeumban (Földközelben) járt. Ez annyit jelent, hogy a Ho>ld most mesz- szebb van, mint az Apollo—8 indulásakor, ezért az Apollo— 10-nek nagyobb sebességre kell gyorsulnia és természetesen hosszabb utat kell befutnia, mint öt hónappal ezelőtti elődjének. Ez sok égimechani- kai problémát okoz, hosszabb lesz az odautazási idő, több hajtóanyag kell, mint decemberben. Mivel a júliusra tervezett tényleges leszálláshoz még egy-két kijelölt landolási terep pontos megfigyelése szükséges, a tervek szerint az Apollo—10 legalább két, esetleg 3 napig is kering majd a Hold körül. Ismeretes, hogy az idő múltával a Holdnak nemcsak a Föld körüli helyzete, hanem a megvilágított- sági foka is változik. Jelenleg úgy áll a Hold és a Nap, hogy inkább a Hold tőlünk nem látható oldalát világítják meg a Nap sugarai. Visszain- duláskor már majdnem első negyed lesz, a Hold innenső oldalának csaknem a felét megvilágítják a napsugarak. Az Apollo—10 várható manőverei Az előzetes tájékoztató szerint két Föld körüli keringés után az Apollóról leválik a harmadik fokozat, majd a parancsnoki fülke 180 fokos fordulatot tesz, amikor is orra menetirány szerint hátra kerül, ehhez kapcsolják az addig a szolgálati rakéta mögött elhelyezett kétfokozatú holdkompot, az egész holdexpedíció legfontosabb darabját. Az űrhajó-vonat (elöl a szolgálati rakéta, mögötte az Apollo-kabin, majd a holdkomp, ezt ábrázolja rajzunk) ezután elindul a Hold felé, majd három nap múlva a hajtómű megfelelő működtetésével Hold körüli pályára „kanyarodik”. Szükség szerint, de maximálisan 32—34 keringést végeznek a Hold körül, ez 66—68 órát vehet igénybe. A legutolsó bejelentések szerint — a földi irányító központ utasítására — Hold körüli keringés közben Thomas P. Stafford ezredes, az űrhajó parancsnoka és Eugene A. Ceman korvettka- pitány, a holdkomp navigátora egy légzsilipen átkúsznak a kompba (annak felső részébe). Ezután a holdkompot elválasztják az anyahajótól, amelyet John W. Young irányít ezután. Az első fokozat hajtóműve olyan pályára állítja a kompot, hogy időnként 15—16 kilométerre megközelítik a Hold felszínét. Az anyahajó kétórámként, 110 kilométer magasságú körpályán kerülgeti a Holdat, a holdkomp legalább 4 keringésre elliptikus pályára kerül, de 2 óránként összetalálkoznak. Ezután bekapcsolják a holdkomp második (felső) hajtóművét, azaz olyan pályakorrekciót hajtanak végre, hogy pályájuk pontosan azonos legyen a parancsnoki hajóéval. A találkozás után a két testet ismét összekapcsolják, a két űrhajós visszabújik a ■ csonkakúp alakú parancsnoki fülkébe s a holdkomp maradványait ismét lekapcsolják, sorsára bízzák. Néhány újabb keringés után bekapcsolják a szolgálati rakétát, kiszabadulnak a Hold vonzóköréből s a Föld felé veszik útjukat. Az elmúlt év decemberében három ember már közelről látta a Holdat (Apollo—8), de nem volt velük a Holdra- szállás legfontosabb eszköze, a holdkomp. Ez év márciusában világűrbeli körülmények között, a Földet kerülgetve kipróbálták a holdkompot (Apollo—9). Az asztronautikában mindig a fokozatosság elve érvényesül, lépésről lépésre haladnak a cél felé. A mostani kísérletben a hold. komp már 15—16 kilométernyire megközelíti a Ho’dat. Sikeres küldetésük esetén az igazi ás régen vá|rt Holdutazás főpróbája lösz ez. Július közepén az Apollo—11 lényegében ugyanezeket a manővereket fogja végezni egy „csekély” különbséggel: az Apollo—11 .holdkompja megkísérli legyűrni az utolsó 15 kilométert s az emberiség évezredes álma beteljesül: ember lép a Holdra. GAUSER KAROLY „Panama-csatorna" építése mint biológiai kísérlet Évek óta tervezik egy újabb csatorna építését Közép-Ame- rikában a Panama-csatorna tehermentesítésére. Az Atlanti- és a Csendes-óceánt ösz- szekötö új csatornának óriási jelentősége lenne az állat- és növényvilág fejlődésének valamint a környezet hatásának tanulmányozására. A Panama-csatorna ugyanis erre nem volt alkalmas; az ott alkalmazott zsiliprendszer miatt beleömük a Gatun-tó édes- vize és ehhez az édesvízhez semmiféle sós vízhez szokott szervezet sem tudott alkal- mazkodni. Az új csatorna viszont zsiliprendszer nélkül, közvetlenül kötné össze a két óceánt. Pontosan nem tudjuk, hogy Közép-Amerika földje mióta választja ketté e térségben az óceánt, de a feltételezések szerint e szétválasztás csak a jégkorszakban következett be s a Csendes-óceán keleti részének és a Csendes-óceán ■nyugati részének állat- és növényvilága kb. 3—4 millió évvel ezelőtt különült el egymástól. E geológiai mérce szerint rövid idő alatt ma is még sok olyan élőlényt találunk a két tengerben, amely alig különböztethető meg egymástól, sok állat- és növényfajban azonban teljesen új variánsok keletkeztek. Ez főképpen az élő szervezet alkalmazkodóképességének következménye: a két tenger környezeti körülményei ugyan is nagyon eltérnek egymástól. Ezért rendkívül érdekes lenne annak megfigyelése, milyen hatással lesz a két tenger közötti csatorna építésével létrejött környezeti változás következeiében az állat- és növényvilág reagálása és fejlődése. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•fr« ▼ I — Úristen, micsoda keresztkérdés! Láttam, ha mondom. De inni nem ittam. Szolgalatban voltam. Jól van, Száska — mondta — kóstoljuk meg a balzsamodat. Cserébe megkínállak egyszer valamivel, aminek az a neve, hogy „Chassy”. — Hazudsz, víziló, mint mindig! Vagy egyáltalán nincs is ilyen ital, vagy ha van, nem kínálsz meg. — Száska! Van ilyen ital, komolyan mondom. Becsületszavamra. Iszunk mi még belőle! Lebegyinszkij a díványon feküdt, Sztasz az öblös karosszékben helyezkedett el, kettőjük közt, a kisasztalon sakkbábuk sorakoztak. Az üveg a poharakkal egy széken állt. A konyak hatására a bútorok, tárgyak elvesztették pontos körvonalaikat. „Mint a gőzfürdőben” — gondolta Sztasz: melege volt, a feje azonban tiszta maradt. — Elfáradtam, Száska, nagyon elfáradtam. Időnként kötelező, de teljesen felesleges dolognak érzem magam a munkahelyen, afféle vonónak a nagybőgőn. — Szép ez a hasonlat. A bőbeszédűség példája egy retorikatankönyvből. Ha nem a kocsmába járnál szórakozni, hanem szimfónikus hangversenyekre, akkor tudnád, milyen fontos része a nagybőgőnek a vonó. — Köszönet, atyám, az információért. Hallgasd tovább. Minden beigazolódott: Kazancev hétfőn átment a telken, a táskájában hosszú csavarhúzó lapult. De harcol, mint egy oroszlán, s bizonygatja: nem ő ölte meg Akszjonovát, hogy nem ismerte sem őt, sem pedig Bukovát, s hogy erre az egészre semmi szüksége nem volt. És habár ez lehetetlen, mégis elhiszem neki. Bukova meg azt magyarázza, hogy semmiféle Nyika nevű barátja nincs, az 5 barátját Kokjnak becézik. Nyi- koláj Liszik a rendes neve, és harmadik hete Szverdlovszkban tartózkodik. Ez igaz, éllenőríz- tük. És szétesett az egész konstrukció, holott tegnaptól biztosan hittem: kezünkben van a gyilkos.' öt napig jártam hamis nyomon. Hol lehet azóta az igazi tettes, a magasságos ég tudja! — Hát igen, úgy látom itt még az én diagnosztikai laboratóriumom sem segít — Tudod, Szása, ezekben a dolgokban én mindig nagyon szigorú vagyok önmagamhoz. De ennél az esetnél még hibáztatni sem tudom magamat: a tények ólyan nyilvánvaló logikai lánccá álltak össze. Fogalmam sincs, mivel kezdjem hétfőn ... — öregfiú, ezekhez a dolgokhoz nem nagyon értek — mondta elgondolkozva Lebegyinszkij. — De figyelmesen végighallgattalak, és szeretném elmondani a véleményemet. Neked, Sztasz, túlságosan is sok tény állt rendelkezésedre ehhez a zavaros ügyhöz. Sztasz csodálkozva pillantott rá. — Igen, igen! — Lebegyinszkij felkelt a díványról, bekapcsolta a televíziót. —- Megpróbálom megmagyarázni hozzám közelálló fogalmakkal. A szimpóziumon nagyon érdekes' előadást tartott egy francia tudós, Chavoisier- Prudhomme, Egy olyan elektronikus gép elvi sémáját ismertette, amely tökéletesen lemodellezi az emberi agyat. Csak egyetlen, apró hibája volt: gyakorlatilag megvalósíthatatlan, az alkatrészek fantasztikus mennyisége miatt. Érted? A gép egész munkája attól függ: megbízhatóan működik-e valamennyi eleme egyidejűleg. De a rengeteg alkotóelem közül minden pillanatban elromlik legalább egy. Az eredmény: a gép leáll, vagy helytelen eredményt ad. Érted? Annyi alkotórésze volt az ügyednek, hogy egyidejűleg nem tudtad ellenőrizni valamennyi megbízhatóságát- Pedig te még computer sem vagy, csak egy közönséges ember, és annak sem a legszerencsésebb példánya. Lebegyinszkij elnevette magát, átölelte, barátját: — Ej. Sztasz, Sztasz! Látom, nagyon hadilábon állsz ezzel az üggyel. Sztasz komoran bólintott: — Ne is “mondd, Száska. . —; Egy kicsit pihenned kell, ki kell kapcsolódnod. Ezt mint orvos mondom neked. Elfáradtál. Valahol hibát követsz el, dé nem tudod, hol: körben járkálsz. Beszélgessünk inkább elvont témákról, nehogy úgy járjunk, mint a kanadai favágók: az erdőben asszonyokról dis- kuráltak, az asszonyokkal meg a fákról. Lebegyinszkij öntött a konyakból, becukrozott egy szelet citromot: — Iszunk, Sztasz? A rendőrségre! Sztasz elnevette magát. Ittak. Lebegyinszkij fintörgott. Láthatóan szívesebben ivott volna teát a konyak helyett. Míg felállította a sakk- figurálcat, Sztasz a tévét nézte. A „Romeo és Júliát" adták. f 4» : Í ♦ ♦ ♦ t (Folytatjuk)
