Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

Az utolsó főpróba Vasárnap délután, a Ken­nedy-fokról, a Merrit Island— 38 a jelzésű kilövőállványról a magasba emelkedett egy újabb Satum—5 típusú óriás hordozórakéta, amelynek csú^ csába illesztették a 45 tonn.fj- Apollo—10 űrhajót. Az űrha­józás t évkönyvei szerint ez a 43. holdrakéta s egyben a második, amely embereket visz mellék bolygónk felé. Mi­vel az űrhajózás feladatai egy­re bonyolultabbak, az Apollo— 10-et egy másik kategóriába is be kell sorolnunk: az em­ber vezette űrhajók sorában ez a harmincadik. (Ebből 28 a Föld. körül keringett.) Hit tud a Saturn ? A most Indított Saturn—5 hordozórakéta — . az Apollo űrhajóval együtt — több, mint 110 méter magas, startsúlya meghaladja a 2820 tonnát. E A hajtóművek fogyasztása oly nagy, hogy ez a roppant üzemanyag-mennyiség alig 150 másodperc alatt elfogy; a fo­gyasztás időnként eléri a má­sodpercenkénti 15 tonnát! Csupán az első fokozat maxi­mális teljesítménye 172 000 000 lóerő; több, mint hárommil­lió átlagos gépkocsi, össztel­jesítménye ez! Az ugyancsak öt J—2 haj­tómű kötegeléséből álló máso­dik fokozat 25 méter magas és 470 tonna súlyú. Ebből 430 tonna a hajtóanyag (70 tonna hidrogén, 360 tonna oxi­gén, mindkettői cseppfolyós állapotban). Míg az első fokozat 2,72 ki­lométeres másodpercenkénti sebességre gyorsítja és 67 ki­lométer magasba emeli a ra­kétát, addig a második fokozat már 150 kilométer fölötti ma­gasságban ég ki s a rakéta se­roppant tömeg felemelését a rakéta e^ső fokozatának 5 da­rab F—1 típusú, Douglas gyártmányú motorja — köte­gelt hajtóműve — végzi kö­rülbelül 345.0 tonna tolóerő- vel. Ennek a fokozatnak 42 méter á magassága és mint­egy 200Ó tonna petróleum oxi­gén üzemanyagot tartalmaz. bessége itt már 6800 méter másodpercenként. Újhold után Az Apollo.—10. indítási kö­rülményei látszólag azonosak a múlt év decemberi Apollo— 8-éval. Van azonban egy je­lentős különbség. Bár mind­két indítás újhold után két nappal történt, most azonban a Hold. apogeumban (Föld­távolban) van, decemberben viszont perigeumban (Föld­közelben) járt. Ez annyit je­lent, hogy a Ho>ld most mesz- szebb van, mint az Apollo—8 indulásakor, ezért az Apollo— 10-nek nagyobb sebességre kell gyorsulnia és természete­sen hosszabb utat kell befut­nia, mint öt hónappal ezelőtti elődjének. Ez sok égimechani- kai problémát okoz, hosszabb lesz az odautazási idő, több hajtóanyag kell, mint decem­berben. Mivel a júliusra tervezett tényleges leszálláshoz még egy-két kijelölt landolási te­rep pontos megfigyelése szük­séges, a tervek szerint az Apollo—10 legalább két, eset­leg 3 napig is kering majd a Hold körül. Ismeretes, hogy az idő múltával a Holdnak nemcsak a Föld körüli hely­zete, hanem a megvilágított- sági foka is változik. Jelenleg úgy áll a Hold és a Nap, hogy inkább a Hold tőlünk nem látható oldalát világítják meg a Nap sugarai. Visszain- duláskor már majdnem első negyed lesz, a Hold innenső oldalának csaknem a felét megvilágítják a napsugarak. Az Apollo—10 várható manőverei Az előzetes tájékoztató sze­rint két Föld körüli keringés után az Apollóról leválik a harmadik fokozat, majd a pa­rancsnoki fülke 180 fokos for­dulatot tesz, amikor is orra menetirány szerint hátra ke­rül, ehhez kapcsolják az addig a szolgálati rakéta mögött el­helyezett kétfokozatú hold­kompot, az egész holdexpe­díció legfontosabb darabját. Az űrhajó-vonat (elöl a szolgálati rakéta, mögötte az Apollo-kabin, majd a hold­komp, ezt ábrázolja rajzunk) ezután elindul a Hold felé, majd három nap múlva a hajtómű megfelelő működte­tésével Hold körüli pályára „kanyarodik”. Szükség szerint, de maximálisan 32—34 ke­ringést végeznek a Hold kö­rül, ez 66—68 órát vehet igénybe. A legutolsó bejelen­tések szerint — a földi irá­nyító központ utasítására — Hold körüli keringés közben Thomas P. Stafford ezredes, az űrhajó parancsnoka és Eugene A. Ceman korvettka- pitány, a holdkomp navigá­tora egy légzsilipen átkúsznak a kompba (annak felső részé­be). Ezután a holdkompot el­választják az anyahajótól, amelyet John W. Young irá­nyít ezután. Az első fokozat hajtóműve olyan pályára ál­lítja a kompot, hogy időnként 15—16 kilométerre megköze­lítik a Hold felszínét. Az anyahajó kétórámként, 110 kilométer magasságú körpá­lyán kerülgeti a Holdat, a holdkomp legalább 4 kerin­gésre elliptikus pályára ke­rül, de 2 óránként összetalál­koznak. Ezután bekapcsolják a holdkomp második (felső) haj­tóművét, azaz olyan pályakor­rekciót hajtanak végre, hogy pályájuk pontosan azonos le­gyen a parancsnoki hajóéval. A találkozás után a két tes­tet ismét összekapcsolják, a két űrhajós visszabújik a ■ csonkakúp alakú parancsnoki fülkébe s a holdkomp marad­ványait ismét lekapcsolják, sorsára bízzák. Néhány újabb keringés után bekapcsolják a szolgálati rakétát, kiszabadul­nak a Hold vonzóköréből s a Föld felé veszik útjukat. Az elmúlt év decemberében három ember már közelről látta a Holdat (Apollo—8), de nem volt velük a Holdra- szállás legfontosabb eszköze, a holdkomp. Ez év márciu­sában világűrbeli körülmé­nyek között, a Földet kerül­getve kipróbálták a holdkom­pot (Apollo—9). Az asztronau­tikában mindig a fokozatos­ság elve érvényesül, lépésről lépésre haladnak a cél felé. A mostani kísérletben a hold. komp már 15—16 kilométer­nyire megközelíti a Ho’dat. Sikeres küldetésük esetén az igazi ás régen vá|rt Hold­utazás főpróbája lösz ez. Jú­lius közepén az Apollo—11 lényegében ugyanezeket a manővereket fogja végezni egy „csekély” különbséggel: az Apollo—11 .holdkompja meg­kísérli legyűrni az utolsó 15 kilométert s az emberiség év­ezredes álma beteljesül: em­ber lép a Holdra. GAUSER KAROLY „Panama-csatorna" építése mint biológiai kísérlet Évek óta tervezik egy újabb csatorna építését Közép-Ame- rikában a Panama-csatorna tehermentesítésére. Az Atlan­ti- és a Csendes-óceánt ösz- szekötö új csatornának óri­ási jelentősége lenne az állat- és növényvilág fejlődésének valamint a környezet hatásá­nak tanulmányozására. A Pa­nama-csatorna ugyanis erre nem volt alkalmas; az ott alkal­mazott zsiliprendszer miatt beleömük a Gatun-tó édes- vize és ehhez az édesvízhez semmiféle sós vízhez szokott szervezet sem tudott alkal- mazkodni. Az új csatorna viszont zsi­liprendszer nélkül, közvetle­nül kötné össze a két óceánt. Pontosan nem tudjuk, hogy Közép-Amerika földje mióta választja ketté e térségben az óceánt, de a feltételezések szerint e szétválasztás csak a jégkorszakban következett be s a Csendes-óceán keleti ré­szének és a Csendes-óceán ■nyugati részének állat- és nö­vényvilága kb. 3—4 millió év­vel ezelőtt különült el egy­mástól. E geológiai mérce sze­rint rövid idő alatt ma is még sok olyan élőlényt talá­lunk a két tengerben, amely alig különböztethető meg egy­mástól, sok állat- és nö­vényfajban azonban teljesen új variánsok keletkeztek. Ez főképpen az élő szervezet al­kalmazkodóképességének kö­vetkezménye: a két tenger környezeti körülményei ugyan is nagyon eltérnek egymás­tól. Ezért rendkívül érdekes lenne annak megfigyelése, milyen hatással lesz a két tenger közötti csatorna épí­tésével létrejött környezeti változás következeiében az állat- és növényvilág reagálá­sa és fejlődése. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•fr« ▼ I — Úristen, micsoda keresztkérdés! Láttam, ha mondom. De inni nem ittam. Szolgalatban vol­tam. Jól van, Száska — mondta — kóstoljuk meg a balzsamodat. Cserébe megkínállak egyszer va­lamivel, aminek az a neve, hogy „Chassy”. — Hazudsz, víziló, mint mindig! Vagy egyál­talán nincs is ilyen ital, vagy ha van, nem kínálsz meg. — Száska! Van ilyen ital, komolyan mondom. Becsületszavamra. Iszunk mi még belőle! Lebegyinszkij a díványon feküdt, Sztasz az öb­lös karosszékben helyezkedett el, kettőjük közt, a kisasztalon sakkbábuk sorakoztak. Az üveg a poharakkal egy széken állt. A konyak hatására a bútorok, tárgyak elvesztették pontos körvona­laikat. „Mint a gőzfürdőben” — gondolta Sztasz: melege volt, a feje azonban tiszta ma­radt. — Elfáradtam, Száska, nagyon elfáradtam. Időnként kötelező, de teljesen felesleges dolog­nak érzem magam a munkahelyen, afféle vonó­nak a nagybőgőn. — Szép ez a hasonlat. A bőbeszédűség példája egy retorikatankönyvből. Ha nem a kocsmába járnál szórakozni, hanem szimfónikus hangver­senyekre, akkor tudnád, milyen fontos része a nagybőgőnek a vonó. — Köszönet, atyám, az információért. Hallgasd tovább. Minden beigazolódott: Kazancev hétfőn átment a telken, a táskájában hosszú csavarhúzó lapult. De harcol, mint egy oroszlán, s bizonygat­ja: nem ő ölte meg Akszjonovát, hogy nem is­merte sem őt, sem pedig Bukovát, s hogy erre az egészre semmi szüksége nem volt. És habár ez lehetetlen, mégis elhiszem neki. Bukova meg azt magyarázza, hogy semmiféle Nyika nevű ba­rátja nincs, az 5 barátját Kokjnak becézik. Nyi- koláj Liszik a rendes neve, és harmadik hete Szverdlovszkban tartózkodik. Ez igaz, éllenőríz- tük. És szétesett az egész konstrukció, holott teg­naptól biztosan hittem: kezünkben van a gyilkos.' öt napig jártam hamis nyomon. Hol lehet azóta az igazi tettes, a magasságos ég tudja! — Hát igen, úgy látom itt még az én diagnosz­tikai laboratóriumom sem segít — Tudod, Szása, ezekben a dolgokban én min­dig nagyon szigorú vagyok önmagamhoz. De en­nél az esetnél még hibáztatni sem tudom maga­mat: a tények ólyan nyilvánvaló logikai lánccá álltak össze. Fogalmam sincs, mivel kezdjem hét­főn ... — öregfiú, ezekhez a dolgokhoz nem nagyon értek — mondta elgondolkozva Lebegyinszkij. — De figyelmesen végighallgattalak, és szeretném elmondani a véleményemet. Neked, Sztasz, túl­ságosan is sok tény állt rendelkezésedre ehhez a zavaros ügyhöz. Sztasz csodálkozva pillantott rá. — Igen, igen! — Lebegyinszkij felkelt a dí­ványról, bekapcsolta a televíziót. —- Megpróbá­lom megmagyarázni hozzám közelálló fogal­makkal. A szimpóziumon nagyon érdekes' elő­adást tartott egy francia tudós, Chavoisier- Prudhomme, Egy olyan elektronikus gép elvi sémáját ismertette, amely tökéletesen lemodel­lezi az emberi agyat. Csak egyetlen, apró hibája volt: gyakorlatilag megvalósíthatatlan, az alkat­részek fantasztikus mennyisége miatt. Érted? A gép egész munkája attól függ: megbízhatóan működik-e valamennyi eleme egyidejűleg. De a rengeteg alkotóelem közül minden pillanatban elromlik legalább egy. Az eredmény: a gép le­áll, vagy helytelen eredményt ad. Érted? Annyi alkotórésze volt az ügyednek, hogy egyidejűleg nem tudtad ellenőrizni valamennyi megbízható­ságát- Pedig te még computer sem vagy, csak egy közönséges ember, és annak sem a leg­szerencsésebb példánya. Lebegyinszkij elnevette magát, átölelte, ba­rátját: ­— Ej. Sztasz, Sztasz! Látom, nagyon hadi­lábon állsz ezzel az üggyel. Sztasz komoran bólintott: — Ne is “mondd, Száska. . —; Egy kicsit pihenned kell, ki kell kapcso­lódnod. Ezt mint orvos mondom neked. Elfárad­tál. Valahol hibát követsz el, dé nem tudod, hol: körben járkálsz. Beszélgessünk inkább el­vont témákról, nehogy úgy járjunk, mint a kanadai favágók: az erdőben asszonyokról dis- kuráltak, az asszonyokkal meg a fákról. Lebegyinszkij öntött a konyakból, becukrozott egy szelet citromot: — Iszunk, Sztasz? A rendőrségre! Sztasz elnevette magát. Ittak. Lebegyinszkij fintörgott. Láthatóan szívesebben ivott volna teát a konyak helyett. Míg felállította a sakk- figurálcat, Sztasz a tévét nézte. A „Romeo és Júliát" adták. f 4» : Í ♦ ♦ ♦ t (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents