Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

Rov átvezető: PÁLKOVÁCS JENŐ A gumiabroncsok tartósságának növelése •A gumiabroncsok különle­ges figyelmet érdemelnek. Több dolog teszi ezt indokolt­tá: 1. Életbiztonság, 2. A jái- mű magas értéke, 3. A gu­miabroncsok magas értéke, 4. Az országutak utasainak ér­deke. A .gumiabroncsok állapota nagy mértékben befolyásolja az utazás biztonságát és a gépkocsi rugózását A gumi­abroncsok élettartama sok mindentől függ. A vezetés módszere igen erősen befolyá­solja a kopást, azonkívül a nagy sebesség, erős fékezés, gyors fékpróba, nagy sebesség­lentős tényező, hisz a rosszul állított kerekek nemcsak a ve­zetést teszik nehezebbé, bi­zonytalanabbá, hanem a rosz- szul állított első kerék szinte „eszi a gumit”, éppen ezért nagyon fontos a nyomtáv és a kerékdőlés pontos beállítása. Az összekötőrúd és a függő­csapszeg, valamint a kerekek kiegyensúlyozása — főleg új gumi vásárlásakor — a leg- gvakrabban ellenőrzött része legyen járművünknek. A gumiabroncsok élettarta­mának növelése érdekében a A segélykocsi programja A Magyar Autóklub helyi csoportja megkezdte a sárga színű segélykocsi üzemeltetését. A kocsival felváltva két szerelő — Molnár Ignác és Horváth Béla — utazik. Elkészí­tették a segélykocsi útvonal beosztását és időprogramját. A kocsi minden pénteken az alábbi útvonalon közleke­dik 17 órától 22 óráig: Szekszárd—Paks—Dunakömlőd— Szekszárd. (Végig a 6-os úton.) Szombaton: 15 órától 21 óráig: Szekszárd—Hidas— Bonyhád—Tolna—Paks—Duna földvár—Szekszárd. Vasárnap 7 órától 12 óráig: Szekszárd—Paks—Duna­földvár—Szekszárd. Vasárnap 15 órától 22 óráig: Szekszárd—Tamási—Szek­szárd útvonalon közlekedik a klub segélyszolgálat! gépko­csija. A genfi szenzáció gél kanyarvétei, a járdasze­gély „radírozása” mind be­folyásolja a gumik élettarta­mát. Természetesen a gépko­csi műszaki állapota is je­JVXOTORKEBÉKPÁR-U TDONS ÁGOK A BMW konkurrense Hazánkban több mint fél­millió motoros rója az ország­utakat, és ismerjük a Csepel Motorkerékpárgyár kapacitá­sát, meg a külkereskedelmi szervek programját is: évente mintegy húszezerrel bővül a motorosok száma. A motorok egyharmada Danuvia típusú. A gyár két évvel ezelőtt be­szüntette a 125-ösök gyártását, ezért ilyen kiskategóriájú gé­peket az NDK-ból impoltálja a kereskedelem. A Danuviához szükséges alkatrészeket még mintegy nyolc évig gyártják — informálták a fővárosi sajtót a gyár vezetői, — ennek el­lenére vidéken, így Szekszár- don is igen sok Danuvia-al- katrészt nem lehet beszerezni. A Csepel Motorkerékpárgyár évente mintegy 36 ezer Pan­nóniát gyárt, s ennek a meny- nyiségnek csak negyven szá­zaléka jut hazai piacra, ezért is, meg a választék miatt is szükséges import útján bizto­sítani a motorkerékpárokat. A Pannónia Külkereskedelmi Vál­lalat bejelentette idei külföldi vásárlási programját. E szerint hatezer 125-ös MZ motorke­rékpárt, hétezer öt ven köb­centis Schwalbe és Star mo­torra kötött szerződést a Simpson gyárral. Az idén öt­ezer 250-es és 1500 350-es Ja- wa motorkerékpárt importá­lunk a jó hírű cseh motorke­rékpárgyárból. A hazai közön­ség megkedvelte a Riga moto­rokat is, ezekből az ötven köb­centisekből tízezret hozat a kereskedelem. Minden valószí­nűség szerint az idei motor­kerékpár-piac slágere a 650 köbcentiméteres, kéthengeres négyütemű szovjet Urán mo­torkerékpár lesz. Ez a felül- szelepelt motor méltó vetély- társa a BMW gyár termékei­nek. Ezekből az oldalkocsis nagy motorkerékpárokból bá- romszázötvenet hoznak be. A könnyű oldalkocsis motor- kerékpárokkal is megismer­kedhet a hazai közönség. Idén 1500 250 köbcentis MZ motort importálnak és ebből három­száz oldalkocsis lesz. Abban bízunk, hogy ezekből a külön­leges motorkerékpárokból a Tolna megyei üzletekbe is ke­rül majd. sebességet mindig az útviszo­nyoknak megfelelően válasz- szűk meg. Kerüljük az éles kanyarok nagy sebességgel való leküzdését, és mondani sem kell, mindig úgy vezes­sük járművünket, hogy a leg­ritkább esetben kelljen blok­kolva fékezni. A nyomtáv, a kerékdőlés, az összekötőrúd és a függőcsapszeget ajánlatos rendszeresen szerelőnek is megmutatni. Ajánlatos a gu­mik légnyomását mindennap ellenőrizni, mielőtt a garázs­ból elindulnának. Hosszabb úton tartsunk pihenőt, míg mi felüdülünk, a fáradtságot egy kicsit kifújjuk, ne mulasz- szuk el a gumikat is megnéz­ni. Vizsgáljuk meg, melyik melegszik jobban, s a rendel­lenességet azonnal vizsgáljuk, súlyos bajt, katasztrófát előz­hetünk meg. Ajánlatos ilyen­kor a gumiabroncsok felületét is megvizsgálni, kiváltképp akkor, ha hosszabb időn át utazunk makadám úton. Kő­vágás, kisebb szegek, a min­tázat közé szorult idegen anyag eltávolítása saját érde­künk. . Előfordul, hogy a gumiab­roncson kisebb dudorok kelet­keznek. Az ilyen kereket azon­nal cseréljük le s vagy így felfúvott állapotban vigyük a gumijavítóhoz, vagy pedig magunk jelöli ük meg, s mu­tassuk meg szakembernek: meg lehet-e még csinálni, vagy biztonságunk érdekében legjobb a rossz gumit motor­csónak-tulajdonos ismerősür.k­A legkisebb német autógyár ismét nagybetűs fejsorok­ról gondoskodott a nemzetközi motorsportsajtóban. A Ferry Porsche 917 típusú gépkocsi keltette a legnagyobb szenzá­ciót a genfi autókiállításon. A Stuttgart-Zuffenhaussen-i gyár legújabb versenyautója április 25-én állt rajthoz a monzai 1000 kilométeres versenyen, hogy bebizonyítsa, mi rejtőzik benne. Gerhard Mitter, aki a svájci Jo Siferrttel ült a monzai versenyen a volán mellett, „kifejlett ele­fántnak” nevezi az új 917 típusú Porschét. Néhány szem­léltető adat: Teljes hosszúság 4,30 m, magasság 92 cm. Mo­tor: 12 hengeres, léghűtéses 550 lóerős Boxermotor. Össz- lökettérfogat 4,5 1. Maximális sebesség — mint például ar erre alkalmas Le Mans-i pályán — 350 km ó. Eddig 35 darabot gyártottak le belőle. nek ajándékozni >■ kikötői - kánt keresztirányban lecserél­ütközőnek. Szinte klasszikus dolognak mondhatjuk az autótulajdono­sok körében a gumik cseréjét, ma már mindenki ismeri en­nek módját, mégis, emlékezte­tőül az új járműtulajdonosok­nak: a gumiabroncsok egyen­letes kopása érdekében aján­latos 4—5 ezer kilométeren­ni a gumikat, kerékkel együtt. A cserét a mellékelt ábra sze­rint hajtsuk végre. És végül: óvjuk a gumiab­roncsot erős napsütéstől, ben­zintől és olajtól. A legfonto^bb szabály: az első kerekeken levő abroncs mindig kifogástalan minőségű legyen. (Ki) e o •* ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 7. — Függesszük fel ezt a kriminalisztikai vitát, ha lehet. Szeretném megnézni Tánya Akszjo- nova hagyatékát... Három óra körül Sztasz betolta az utolsó íróasztalfiókat is. Hátradőlt székében. Nem ta­lált semmit. Semmit az égvilágon. Beljakov is elfáradt, segített a nyomozónak a kéziratok ki- bogarászásában. — Nézze csak, ez volt az utolsó jegyzetfüzete. Hétfőn az asztalomon felejtette. „Az utolsó előtti — gondolta Tyihonov. — Az utolsó a retiküljében volt.” Átlapozta a piros bőrkötéses noteszt. Rövid feljegyzések, utalások emberekre, hajókra, a csukotkai atomerőműre, mese Horéről, a vad- szarvasról, aforizmaszerű tőmondatok, mintha rendezői utasítások lennének egy készülő film­hez: „Expressz-szivekben!” „A hazugság pokróca, igazság-darabokból varrva!” „Tempóveszteség”, ..Olyan érdekesen hazudik, szívesen hinne neki az ember”. A notesz utolsó lapjai tartalmazták rovnóí riportjának vázlatát. A legvégén egy név: „A. F. Hizsnyak”. Es néhány mondat: „Azt mondják, a leprabacillusok tizenöt évig is elélhetnek a szervezetben anélkül, hogy hírt adnának ma­gukról”. Ágak, madarak vonalakból rótt ábrái, semmi egyéb. — Itt sincs semmi — nyújtotta át Sztasz Bel- jakovnak a noteszt. — Mondja, nem foglalkoztatta Akszjonovát valamiféle bűnügy? Nem mondott valami ilyes­mit? — Az ilyen ügyek nem tartoznak a mi rova­tunk tematikájához. Mondta, hogy érdekes cik­ket fog adni, de hétfőn nagyon el voltam fog­lalva ... — Mikor látta Tányát utoljára? — Várjon, pontosan megmondom. A harma­dik oldalt fél hatkor hozzák. Igen, fél hat volt, amikor benéztem a rovatba. Tánya telefonon beszélt valakivel. Még intett is. hogy várjak egy pillanatig. De közben a titkárságra hivattak. Gondoltam, majd később visszajövök. Vissza is jöttem negyven perc múlva, de Tánya már nem volt itt. — Nem emlékszik, miről beszélt Tánya a telefonban? — Nem szoktam odafigyelni mások telefon- beszélgetéseire. — Kár — mondta Tyihonov. — Kár, hogy ez alkalommal nem lett hűtlen a szokásához. A személyzeti osztályon Sztasz gyorsan át­lapozta Akszjonova „anyagát”. A szakszervezeti bizottság jutalomszabadságra javasolta Várnába, a nemzetközi újságíróüdülőbe, s ez alkalomból „jellemzést” adott róla: „Tevékeny, áldozatkész újságírónő., széles körű társadalmi munkát végez ... politikailag és erkölcsileg állhatatos”... Sztasz elgondolkozott. — Valami nem világos? -*-* kérdezte a sze­mélyzetis. — Nem egészen. Mit* jelent például az, hogy „erkölcsileg állhatatos?” — Hogy-hogy mit jelent? Azt jelenti, hogy . . . Hogy tevékeny, aktív volt a munkában? Az utolsó irat Akszjonova kiküldetési papírja volt. „Különtudósítónk 1966. február 3-tól feb­ruár 10-ig tartózkodik Rovnóban, a vegvioari üzem építkezésén”. Sztasz zsebnaptárt vett elő. Tizediké csütör­tökre esett. Pénteken tehát már be kellett volna jönnie, de Beljakov szerint csak szombaton je­lentkezett a szerkesztőségben. Meg kell tudni, nem fűzött-e valamilyen magyarázatot a késés­hez. Lenyomta a kilincset. Az ajtó kinyílt, de a 414. szoba üres volt. Beljakov asztalán cédula hevert: „Szerk. értekezleten vagyok, ötkor itt leszek.” Sztasz órájára nézett. Ideje, hogy visz- szatérjen a Petrovkára... Sarapov benézett az ajtón:. Tyihonov asztalá­nál ült, és valamilyen, géppel írt papírlapokat tanulmányozott. — Régen itt vagy? — Egy órája. Kerülj beljebb. Vlagyimir Iva- nics. — Hoztál valamit? — Hát, hogy mondjam? Ezek az írások az újságírónő személyiségét „jellemzik”. Sarapov Tyihomovhoz lépett, leült a szék sar­kára. — A szerkesztőségben voltál? — Igen. Itt a jellemzése, olvasd el. Sarapov hunyorgott: — A nyomozás szempontjából édeskevés. — Mindenféle szempontból hiányos. Talán csak egy másik személyzetis számára lenne ele­gendő. Természetesen beszélgettem a munka­társaival. Úgy beszélnek róla, mintha élne. A jelenlegi kiindulópontunk minimális esélyt ad a tettes leleplezésére. Meg kell találnunk azt a motívumot, amely oka lehetett a merényletnek. — Megölhették nyerészkedési vágyból... ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ (Folytatjuk) ▼ I : ♦. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ : t x l ♦ ♦ ♦ t

Next

/
Thumbnails
Contents