Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 110. szám
V iss zhang Az egészségügyi könyvről A Tolna megyei Népújság 1969. április 3-i száma „Nyü- hetetlen vitatéma” címmel az egészségügyi könyv problémájával foglalkozik. Ezzel kapcsolatban a következőket közölhetem : Valóban régi kívánság és egyben megoldásra váró probléma egy olyan egészségügyi könyv rendszeresítése, amelyben egy állampolgárról — születésétől haláláig — minden, az egészségi állapotával összefüggő, lényeges adatot feljegyeznek A gyakorlati megoldásnak azonban számos akadálya van. Sok éves adatok szerint minden lakos évenként általában több mint 12 alkalommal keresi fel járó- betegként az orvosi rendelőket. Egy-egy beteg adatai sokszor csupán a körzeti orvosnál számos kartont, vagy az üzemi orvosnál több egészség- ügyi törzslapot, számos betétlapot töltenek meg. Pedig az egészségügyi könyv terjedelme nem lehet túlméretezett és csak a legfontosabb adatokat tartalmazhatja, mert például egy balesetnél az elsősegélyt nyújtónak nincs ideje ahhoz, hogy sok adat közül a beteg ellátása szempontjából a legfontosabbakat megkeresse; nagy, vastag könyvnek a kezelése is nehézkes, a tulajdonos nem vinné magával. Gondolni keli továbbá arra is, hogy még a legszükségesebb adatokat tartalmazó egészség- ügyi könyv is nagy mértékben megnöveli az orvosok amúgy sem csekély adminisztrációs munkáját, mert továbbra is vezetniük kell saját nyilvántartásaikat és azon felül kell bevezetniük azokat az egészségügyi könyvbe. Ugyanakkor még a jelenleg előírt munkához sem lehet megfelelő számú adminisztratív segítséget biztosítani részükre és az orvosokat terhelő, túlzott adminisztrációt gyakran kifogásolják, nem egyszer a sajtó hasábjain. Jelenleg egy olyan „egészségügyi lap” (karton-űrlap) rendszeresítését tervezi a minisztérium, amelyet bárki beszerezhetne, és amelyet tulajdonosának kívánságára orvos töltene ki. Ezen a kartonon néhány — az életmentés szempontjából legfontosabb — egészségügyi adatot lehetne feltüntetni: mint például vércsoport, az Rh-faktor, esetleges gyógyszerérzékenység, cukorbaj, epilepszia, magas vérnyomás, a szedett fontosabb gyógyszerek adatai, stb. Egy ilyen karton rendszeresítésével bizonyos mértékig pótolható lenne az egészségügyi könyv. Az egészségügyi könyv rendszeresítését körülbelül 3 évvel ezelőtt Budapesten az orvosok is javasolták. A minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a javaslattevők területén (egyes körzetekben) ilyen könyveket rendszeresítsenek, s kértük, hogy a tapasztalatokról tájékoztassák a minisztériumot. Erre azonban ezideig még nem került sor. Egészségügyi Minisztérium Kardos Istvánná dr. főelőadó Minőségi őrjárat „Április 29-én ,Minőségi őrjárat III. rész* című cikkük többek között az anyaghiányos ,Baby* kávéőrlőkkel is foglalkozott. Tekintettel arra, hogy a MUKÉSZ — feltehetően cikkük hatására — megkezdte az alkatrészek szállítását, így f. hó 10-én a szekszárdi szerviz részére 10 db forgóalkatrészt feladtunk. Egyidejűleg közöljük a szervizzel, hogy — remélve a további folyamatos szállítást —, ily irányú anyagigénylésüket sürgősen küldjék meg köz- ponai raktárunknak. Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat termelési osztálya, dr. Grátz Endre profiliroda-vezető” Újjáalakult a Tessedik brigádmozgalom (Tudósítónktól). Az országos mozgalom 1964-ben indult el a lucerna- és vörösheremag termesztésének fellendítése érdekében. Számos bemutató, tapasztalatcsere, ankét megrendezésével irányították a figyelmet a nem kis jövedelmet — az országnak kemény valutát — hozó magtermesztés égető kérdéseire, azok legjobb megoldására. Az eredmények azonban nem álltak arányban az igen hasznos és tiszteletreméltó erőfeszítésekkel, mivel a termelő üzemekkel nem alakulhatott ki ebben a szervezeti formában közvetlen, élő kapcsolat. Az elgondolás, a kezdeményezés kétségtelen jó és szükséges volt, a módszereken és az adott helyzetből fakadó szükségleteknek megfelelően a célkitűzésen és természetesen a szervezeti felépítésen kellett változtatni. Ezt felismerve, alakították át a mozgalmat, megtartva régi nevét, és részben célkitűzését is. Az újjászervezett Tessedik brigádmozgalom célja a lucerna és vöröshere termesztésének előmozdítása, egyenlő gondot fordítva a takarmánytermesztésre és a magfogásra. A feladatok megoldására regionális, tájjellegű brigádok alakultak. Egy ilyen brigádot alkot megyénk is Baranya és Somogy megyékkel együtt. A brigád elnöke Baracs József, a Baranya megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője, titkára Gadó János, a Dombóvári Vetőmagtermeltető Vállalat osztályvezetője, a Tolna megyei tagozat vezetője Farkas István, a mégyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály termelésfelügyeleti csoportvezetője. A brigád tagjai: a tsz. területi szövetségek, a bátaszéki Búzakalász Tsz., a várongi Petőfi Tsz. és a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szakemberei. Az újjáalakult brigád és tagozatok mégis serény munkába kezdtek: elhatározták, hogy kidolgozzák a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján a tájegységnek legjobban megfelelő termeléstechnológiai módszert, nem feledkezve meg a dombvidéki gazdaságok problémáiról sem — és azt széles körben gyors ütemben igyekeznek elterjeszteni. Ennek érdekében a brigádtagok egy-egy termelőszövetkezetet patronálva elősegítik, hogy a pillangós takarmánytermesztés kimozduljon a jelenlegi stagnálásból, és gyors fejlődésnek induljon. Bizonyítják, hogy a hazai fajtákban még rengeteg kiaknázatlan jó tulajdonság és termelőképesség rejlik. A korszerű eljárások bevezetése csak akkor igazán hatásos, ha az kiterjed a teljes folyamatra, a telepítésre, műtrágyázásra, ápolásra, növényvédelemre, betakarításra, tartósításra, tárolásra. A brigád felszólítja a három megye termelőszövetkezeteit, hogy csatlakozzanak a Magyar Mezőgazdaság ez évi 15. számában megjelent felhíváshoz. A Tolna megyéi tagozat június végére tervez egy bemutatót Bátaszéken, ahol már sok jó tapasztalatról is szó eshet, de még időben előkerülhetnek a hiányosságok is. A brigád tevékenységét év végén az elért eredmények tükrében értékelik. Idegenforgalmi tapasztalatcsere A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal nagyszabású tapasztalatcserét szervez május 20-ra. A tapasztalatcserére az ország minden részéből érkeznek idegenforgalmi szakemberek. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal erre a napra kibérelt egy dunai sétahajót. A program szerint Baján fogadják a tapasztalat- csere résztvevőit, s onnan fel- hajóznak a Dunán Gemenc- be, megtekintik a híres rezervátum egyes részeit, majd pedig a Sión hajóznak fel egészen a szekszárdi Sió-csárda vonaláig, s megtekintik a város egyik legújabb nevezetességét, a mözsi termelőszövetkezet által létesített idegenforgalmi pincét. Kiállítás Tamásiban Nagy sikerű kiállítási sorozat után Tamásiban a járási amatőr képzőművészek kiállítására is sor került. A kiállítás már előzőleg Gyünkön, Ireg- szemcsén, Simontornyán és Szakályban is közönségsikert aratott. Tamásiban már az első nap számtalan érdeklődő kereste fel a művelődési központban kiállított anyagot. „Jövőre ismét szeretnénk eljönnr Farkas Dénes, a tengelici vadásztársaság vadászmestere egész kiállításra való őztrófeát rak elénk: — Ez tegnap esett, ez tegnapelőtt. Tizenöt van eddig, de még szeretnének lőni. Talán még estefelé is esik xmlami. A vadászok, akik elejtették a 15 őzbakot, most éppen ebéd utáni álmukat alusszák. Kora hajnalban kelnek, leeső este fekszenek, így éjszaka csak néhány órai alvásra telik, ilyenkor napközben annál többre. A vadász azonban mindig ébren alszik, ők is észreveszik beszédünket, s ketten előjönnek a hálószobából: — Fritz Siegel, a Mercedes cég üzletkötő ügynöke vagyok. — Hans Reinbold állatnagykereskedő vagyok. A bemutatkozás szokványos pillanatai után mindjárt a témára térünk: — Elégedettek-e az eredménnyel? — Az eddigivel igen, de még többet is szeretnénk lőni. — Hogy érzik magukat, mint a tengelici vadásztársaság vendégei ? • — Jól. Kár, hogy rövedesen véget ér az időnk. Még két napig itt maradunk, utána egy nap Budapesten, egy nap a Balatonon, és sietünk haza, mert dolgozni kell. Kiderül, hogy már nem első ízben járnak itt. Először Fritz Siegel járt Tengelicen — egyedül. Megtetszett neki, s a következő évben másodmagával jött, Hans Reinbolddal. A harmadik évben harmadmagával, most pedig már negyedmagával. — Én már úgy érzem magam Tengelicen, mintha itteni lakos lennék. Jövőre is szeretnénk eljönni, és ha lehet, elhozzuk a családunkat is. És hosszabb időre jövünk. Tarlós István, a megyei tanács vadászati felügyelője: — Minden évben több külföldi, főként nyugatnémet, érkezik őzbakvadászatra a megyébe. Ez több társaságban jelentős bevételi forrásnak számit, mert hiszen a trófeát végül is grammban mérik, mint a nemesfémeket. _ B. F. Polgári védelmi napok Mucsiban Mucsiban a polgári védelmi napokat május 16-án, pénteken délután 15 órai kezdettel az általános iskolák vetélkedőjével, valamint az úttörő honvédelmi összetett versenynyel és légpuska céllövőversennyel nyitják meg. Május 17-én este 20 órai kezdettel Frucht József, az általános iskola igazgatója tart előadást a polgári védelem jelentőségéről, melyet filmvetítés követ. Vasárnap délelőtt összetett honvédelmi háziverseny és céllövészet lesz a felnőttek részére. Délután tűzoltóverseny és tűzoltási bemutatók szerepelnek a műsorban. Ezt motoros és kerékpáros ügyességi verseny követi majd. A műsorban szerepel délután a megyei II. osztályú labdarúgó-mérkőzés is. Vasárnap este 19 órai kezdettel záróünnepély lesz a kultúr- otthonban. Itt kerül sorra a polgári védelmi vetélkedő, utána az óvodás gyermekek kultúrműsora. GAÁL ISTVÁN levelező Eszperantista úttörők Megyénk néhány iskolájában eszperantó oktatás folyik, tanfolyam keretében. A Baranya megyei eszperantó bizottság támogatásával Szekszárdon a közalkalmazottak klubjában az első Tolna megyei úttörő eszperantisták is összemérhették tudásukat. A versenyt Fátrai Klára városi tanulmányi felügyelő nyitotta meg, > és köszöntötte az ifjú eszperan- tistákat. A verseny első három helyezettje a szekszárdi II. számú Petőfi Sándor Általános Iskola három tanulója: Horváth János, Székely Csaba és Szűcs Mária hetedik osztályos pajtások. Az ifjú eszperantisták számára a nyáron Balatonfenyve- sen nemzetközi eszperantista úttörőtábort szervez a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Ezen megyénk eszperantista úttörői is részt vehetnek, és fejleszthetik tudásukat. A cél, hogy minél több tanuló ismerkedjék meg a szép nemzetközi nyelvvel. Tanácskozott a kisiparosok megyei választmánya A Tolna megyei kisiparosok megyei választmányának ülésén aktuális sok szakmát Jubileumi filmelőadások A KMP megalakulásának 50. évfordulójára rendezett akció keretében a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat 32 filmszínházában tartottunk jubileumi filmelőadásokat. Ez az akció a múlt év novemberében kezdődött, és ez év áprilisáig tartott. A párt megalakulásának évfordulóját az országos rendezvényektől eltérően, nem november 24-én tartottuk, hanem a jubileumi napokon, azokon a napokon, amelyeken 1918-ban megalakultak. a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei. Az érintett községekben az alapszervezeti párttitkárok ünnepi beszédben emlékeztek meg az évforduló jelentőségéről, majd munkásmozgalmi filmet vetítettünk. A jubileumi filmelőadásokra külön meghívókat küldtünk ki. A veteránokról soha sem felejtkeztünk meg. Az akciót érdeklődéssel fogadta a lakosság. KUN ISTVÁN a Tolna megyei Moziüzemi V. propagandistája és főleg a megye lakosságát érintő kérdésekről tanácskoztak. Simon József, a KIOSZ megyei titkára értékelte a kisiparosok múlt évi munkáját, és az idei év kezdetének tapasztalatait. Elmondotta a megyei titkár, hogy az elmúlt időszakban is növekedett az iparjogosítványt kérők száma, fél év alatt 259 személy kért engedélyt. A kisiparosok megyei választmányi ülésén élénk vita alakult ki. Részt vett a vitában dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács osztályvezetője és Pollók Andor, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa is. A megyei választmány előtt adták át a köny- . nyűipari miniszter kitüntetését Cs. Németh Mihály tamási kőműves kisiparosnak. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregységében a Csepeli Kerékpárgyár részére megkezdték részben a kruppon, továbbá a puha (filc alapanyagú műbőr bevonatú) kerékpárnyergek gyártását, összesen mintegy nyolcvanezer darabot készítenek. Foto: Tóth Iván /
