Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

Nixon a vietnami háborúról Washington (MTI). Nixon elnök „kölcsönös, ellenőrzött visszavonulást” . javasol a vietnami háborúban. Az el­nök szerda esti rádió- és tv- beszédében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok a párizsi tárgyalásokon javasol­ni fogja „a nem dél-vietnami csapatok kölcsönös kivonását Dél-Vietnamból” és annak biztosítását, hogy „Dél-Viet- nam népe szabadon dönthes­sen”. „Azt hiszem, a béke hosszú távú érdekei meg­kívánják, hogy legalább eh­hez ragaszkodjunk, viszont a reális helyzet azt követeli, hogy ne kívánjunk ennél többet” — mondotta az el­nök. Nixon megismételte, nem lehet szó az amerikai csa­patok egyoldalú kivonásáról, vagy olyan feltételek elfoga­dásáról Párizsban, amelyek „álcázott vereséget jelente­nének az Egyesült Államok szempontjából”. Ugyanakkor az USA nem számít arra, hogy „tisztán katonai megoldást érjen el a harcmezőn”. Az elnök által előterjesztett javaslatok a következők: 1. Minden nem dél-vietnami erőnek meg kell kezdenie a kivonulást Dél-Vietnamból. amint az erről szóló megálla­podás létrejön* 2. Tizenkét hónapos idő­szakban. előre meghatározott fokozatok szerint Dél-Viet­namból ki kell vonni az ame­rikai és szövetséges, valamint más, nem dél-vietnami fegy­veres erők' nagyobbik részét. A 12 hónapos időszak eltelté­vel a visszamaradó amerikai és más, nem dél-vietnami erők kijelölt támaszpontokra vo­nulnak vissza és nem bocsát­koznak hadműveletekbe. 3. A visszamaradó amerikai és velük szövetséges erők ak­kor fejezik be a kivonulást az országból, amikor a vissza­maradó észak-vietnami erőket is kivonják és azok vissza­térnek Észak-Vietnamba; 4. Mindkét fél számára el­fogadható nemzetközi ellen­őrző testületet kell létrehoz­ni, amely ellenőrzi a kivonást és minden más olyan kér­cést. amiben a kát fél előze­tesen megáliapodott; 5. Ez a nemzetközi testület a két fél megállapodása alap­ján, meghatározott időben kezdi meg működését és közreműködik ellenőrzött tűz­szünetek létrehozásában; 6. A nemzetközi testület működésének megkezdése után a legrövidebb időn belül köl­csönös megállapodás alapján választásokat kell tartani, ezeket szintén ellenőrzi a nem­zetközi testület; 7. Meg kell állapodni a hadifoglyok mielőbbi szaba- donbocsátásától, mindkét ol­dalon; 8. Mindkét érdekelt félnek meg kell egyeznie arról, hogy tiszteletben tartja a Vietnam­ra és Kambodzsára vonatkozó 1954. évi és a Laoszra vonat­kozó 1962. évi genfi magálla­podásokat. EZ TÖRTÉNT S fl TBSZSZ Nixon nyilatkozatáról Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke szerdai tele­víziós nyilatkozatában beis­merte, hogy a vietnami háború az amerikai kormány legsú­lyosabb problémája és az ame­rikai nép sürgeti ennek a há­borúnak a befejezését. Közöl­te, hogy Vietnamban jelenleg több mint félmillió amerikai katona állomásozik és eddig összesen 35 000 amerikai esett ott el. Az elnök a továbbiakban lé­nyegében az agresszió igazo­lására szorítkozott. Megpró­bált egyenlőségjelet tenni az agresszor és áldozata közé és megkísérelte, hogy elutasítsa az amerikai csapatok feltétel nélküli kivonását. Nixon, miközben nyilatkoza­tát valamiféle „új kezdemé­nyezésnek” próbálta feltüntet­ni. kijelentette, hogy az Egye­sült Államok kész a VDK vagy a DNFF bármilyen prog­ramjának megvitatására, de csak abban az esetben, ha azt összhangba hozzák az Egye­sült Államok álláspontjával. Ez az álláspont pedig való­jában azt célozza, hogy meg­erősítsék a saigoni rendszert, újjászervezzék és felkészítsék a dél-vietnami hadsereget ar­ra, hogy idővel elfoglalhassa azokat a frontállásokat, ahol jelenleg az amerikaiak tar­tózkodnak. Rogers Saigon! tárgyalásai Rogers amerikái külügymi­niszter csütörtökön délután Saigonban megkezdte tárgya­lásait a dél-vietnami vezetők­kel. A külügyminiszter először Tran Chanh Thanh dél-viet­nami külügyminisztert kereste fel, majd Tran Van Huong A vásárnyiíás előtt egy nap­pal nyilvánosságra hozták a Budapesti Nemzetközi Vásár díjazott termékeinek névsorát. A díjakat csütörtök reggel a Gundel étteremben Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács VB- elnökhelyettese ünnepélyesen adta át. Az idei Budapesti Nemzetkö­zi Vásárra 180 vállalat 482 ter­mékkel pályázott. A szakzsüri javaslata alapján „Budapest főváros nagy díját" tizenkét termék kapta meg. Ezenkívül nyolcvan üzemnek, vállalatnak, szövetkezetnek ítélték oda a „Budapest Nemzetközi Vásár 1969.” díjat, kiemelkedő, szín­vonalas termékeik elismerése­ként. * Az angliai Jodrell Bank megfigyelő állomásán rádióje­leket vettek. A megfigyelő ál­lomáson feltételezik, hogy az elég nagy erősségű jelek a Vé­nusz—5 és Vénusz—6 szovjet űrszondák valamelyikétől szár­maznak, amelyeknek a közeli napokban kell elérniök a Vé­nusz bolygót. * A távirati irodák csütörtök reggeli maiaysiai helyzetjelen­tése arra utat, hogy az ország faji zavargások dúlta főváro­NB I Ü. DÖZftA -FERENCVÁROS­SÁ (1:0) Góüövők Dunai II. és pene. sában és két szövetségi álla­mában a helyzet viszonylag nyugodt. Az eredetileg 24 órá­ra meghirdetett kijárási tilal­mat meghosszabbították, és csak arra az időre oldották fel, amíg az emberek élelmiszer­szükségletüket beszerezték. A rendőrség hivatalos közlése ez­úttal „javulónak” nevezi a helyzetet. • Tíz kémet végeztek ki csü­törtökön reggel Irakban — jelentette be a bagdadi rádió. A kémek a ródiójelentés sze­rint iráni és amerikai zsold- ban álltak. * Szófiában csütörtökön meg­nyílt a turisztikai kormány­közi világkonferencia. Eddig 60 ország hivatalos delegáció­ja érkezett meg az értekezlet­re. A magyar küldöttség ve­zetője Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter. A magasszintű tanácskozá­son megvitatják, milyen lehe­tőségei vannak egy kormány­közi státussal rendelkező nem­zetközi turisztikai szövetség megteremtésének. *­A crna—gorai körúton lévő 1'ito jugoszláv államfő, a JKSZ . inüke a köztársaság vezetői­vel folytatott megbeszélései so­rán síkraszállt a demokratikus < entraiizmus következetesebb es fegyelmezett alkalmazása mellett minden szinten. miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Jóllehet e két megbeszélést hivatalosan „pro­tokolláris látogatásnak” minő­sítették, az amerikai nagy- követségtől a UPI tudósítója úgy értesült, hogy bizonyos részletességgel megvitatásra kerültek Nixon elnök javas­latai a vietnami konfliktus rendezésére. Saigoni ameri­kai körök egyébként úgy tud­ják, hogy Van Thieu dél-viet­nami elnök a Nixon-beszéd tartalmáról még annak el­hangzása előtt értesült és azt „százszázalékosan” helyeselte. A UPI saigoni tudósítója szerint Rogers külügyminisz­tert és más amerikai szemé­lyiségeket „igen nagy megelé­gedéssel” töltötte el a Nixon- javaslat dél-vietnami kedvező fogadtatása. Az elmúlt órákban kétségte­lenül Nixon amerikai elnök beszéde és az azzal kapcso­latos, két rendkívül gyors rea­gálás állott a nemzetközi köz­vélemény figyelmének közép­pontjában. A téma napjaink egyik legfájóbb, legfontosabb kérdése, a vietnami háború, A Nixon-beszéd nem váratlanul hangzott el. valami már betek óta „volt a levegőben”. Ame­rika- és világszerte mind na­gyobb tömegek követeitek s Fehér Ház új lakójától, hogy végre tegyen is valamit azok­nak az ígéreteknek a teljesíté­séért, amelyeket választási kampánya során hangoztatott. Amikor nemrég elhangzott a DNFF tízpontos javaslata, nyilvánvalóvá vált, hogy Richard Nixon nem halo­gathatja tovább a konk­rét lépést —> vagy annak látszatát. Ilyen előzmények után hang­zott el a terjedelmes rádió- éa televíziós beszéd, amely „köl­csönös, ellenőrzött visszavonu­lást” javasol és amely nem szűkölködik az olyan szépen hangzó kitételekben, mint hogy „Dél-Vietnam népe maga dönt­sön sorsáról”. Nixon nyolc pontban foglalta össze javas­latait. Órákkal a beszéd elhangzá­sa után máris két rendkívül nagy figyelemmel fogadott rea­gálás hangzott el az Egyesült Államok elnökének javasla­taira. A. DNFF-nek a párizsi tárgyalásokon részt vevő de­legációja hivatalos nyilaik»* zatban jelentette kit „Nixon elnök május 14-i beszédében — miután szembe kellett néz­nie a DNFF tízpontos javas* laténak igazságos és ésszerű jellegével és a világ közvéle­ményének é javaslatra adotfc kedvező válaszával — igyeke­zett a jóakarat látszatát kel­teni. Valójában azonban az Egyesüli Államok még mindig ragaszkodik a csa­patok kölcsönös visszavo­násának régi igazságta­lan és ésszerűtlen forrná- • jához, amit most új formában ter­jesztett elő és amely egy ka­lap alá veszi az agresszor t és az agressziónak ellenálló ál- .dozatot. Ezt a javaslatot mj ismételten visszautasítottuk'*. A másik fontos reagálás a TASZSZ kommentálja volt. amely hasonló következtetésre jut és — egyebek között — megállapítja: Nixon ugyan be­ismerte, hogy a vietnami há­ború az amerikai kormány legsúlyosabb problémája és az amerikai nép sürgeti ennek a háborúnak a befejezését, azonban lényegében az agresszió igazolására szorítkozott. Nem véletlen. hogy a TASZSZ is tarthatatlannak tartja az agresszor és áldozata közötti egyenlőségjelet —- ogy ilyen alapállás sem morálisan, sem politikailag nem vezethet eredményre. Újabb arab csúcsértekezlet lehetősége merült fel Kairó, Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: Az Ál Gumhurija értesülé­sei szerint előtérbe került egy újabb arab csúcsértekezlet le­hetősége. A lap csütörtöki számában azt írja, hogy több arab államfő üzenetet váltott a csúcstalálkozó összehívása ügyében, mert számos olyan kérdés merült fel az utóbbi időben, amely a legmagasabb szintű döntést igényli. A csúcsértekezlet esetleges összehívásáról egyes arab kor­mányok diplomáciai úton is konzultációt folytatnak. A kairói lapok már több ízben rámutattak a közel- keleti négyhatalmi tárgyalá­sok eddigi eredménytelensé­gére és sürgették a megbeszé­lések résztvevőit, tegyenek hathatós intézkedéseket a Biz­Magyar—szovjet kulturális együttműködési jegyzőkönyv A magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság május 12. és május 15-e között Buda­pesten tartotta 5. ülésszakát. Megvitatta a képzőművésze­tek, illetve a felső- és közép- oktatás területén az együtt­működés bővítésére irányuló lehetőségeket és teendőket. Az ülésszakon kölcsönösen tájé­koztatták egymást az 1970— 71. évi nagyobb rendezvények­ről, majd a bizottság soron következő 6. ülésének előké­szítését vitatták meg. A most aláírt jegyzőkönyv rögzíti, hogy nagyszabású kul­turális ás tudományos rendez­vényekkel emlékezik meg v,úndkét fél 1970-ben Magyar- ország felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. év­fordulójáról. A dokumentum az együttműködés jelentős fej­lesztését irányozza elő a kép­zőművészetek területén. Az alkotóművészek a tervek sze­rint cserelátogátásokat tesz­nek, növelik az egymás or­szágában megrendezendő ki­állítások számát, folytatják, el­mélyítik és kiszélesítik a mú­zeumok és képtárak közötti együttműködést, továbbfejlesz­tik a műtárgyak devizamen­tes cseréjét. Az irányító szer­vek és művészeti szövetségek kölcsönösen fokozzák az in­formációk cseréjét. A kormányközi bizottság el­határozta. hogy soron követ­kező 6. ülésszakát ez év no­vemberében Moszkvában tart­ja. Napirendjén a nemzetközi kulturális szervezetekben való együttműködés kérdései szere­pelnek. (MTI) tonsági Tanács határozatának érvényesítésére. Most az AI Gumhurija hivatalos egyipto­mi álláspontot ismertet erről a kérdésről. A lap szerint Mahmud Riad külügyminisz­ter, az EAK nemzetgyűlésé­nek külügyi bizottsága elé je« lentést terjesztett a négy nagyhatalom közel-keleti tár­gyalásainak állásáról. A je­lentés szerint az Egyesült Ál­lamok magatartásában nem tapasztalható semmilyen fej­lődés. Amerika még nem vál­toztatta meg Izrael egyoldalú támogatásán alapuló közel- keleti politikáját. Emiatt a négyhatalmi tárgyalásokon nem értek el semmilyen lé­nyeges eredményt. Az Ahram vezércikke sze­rint az arabok első számú problémája Palesztina: bizto­sítani akarják Palesztina arab népének önrendelkezési jogát. Huszonegy év telt el Izrael állam megalakítása óta, de az arabok most jobban érdek­lődnek a Palesztinái kérdés iránt, mint eddig bármikor. Az Akhbar vezércikke rá­mutat arra, hogy a cionista állam, amelyet Amerika tá­mogat, sok keserűséget oko­zott az arab nemzetnek. Az arabok Palesztina felosztásá­nak évfordulóján megszilár­dítják elszántságukat: bármi is történjen, felszabadítják a megszállt arab területeket a cionisták igája alól. Az Arab Liga kairói szék­házában Szajed Nofal, a li­ga főtitkárhelyettese ismer­tette a liga üzenetét, amely többek között hangoztatja: az arab nemzet tántoríthatatlan akarata a palesztínai nép ön­rendelkezési jogának biztosí­tása, törvényes jogainak vé­delme. Az üzenet elismerés­sel adózik a palesztínai ellen­állási mozgalomnak. A liga felhívja az ENSZ-t, tegyen hatékony lépésekét az agresz- szor ellen, amely fenyegeti nemcsak a Közel-Kelet, ha­nem az egész világ békéjét is.

Next

/
Thumbnails
Contents