Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-14 / 108. szám
Mire kötelez a cím? IVem a rangkórságról, hanem a szocialista cím, a kiválóság kötelezettségeiről lesz szó az alábbiakban. Május elsején Szekszárdion, a hangos híradó mikrofonjában melegen köszöntötték a felvonulók között a kiváló cím új birtokosait. Az apropót egy kisebb csoportban adódott vita adta, melyben a szocialista vonások figyelmen kívül hagyását kritizálták. Milyen alapon? — kérdezgették egymástól fél óra múltán is. Az eszmecsere folyamán többen is „kiválóvá lett” munkatársuk totális közömbösségét kifogásolták. Szaktársuk érti ugyan szakmailag a dolgát, azonban emberileg tartották méltatlannak a szocialista cím elnyerésére. Érveltek azzal, hogy nála a közéletiségnek még nyoma sem található, nemcsak nem jár el a termelési tanácskozásokra, de még csúfolódik is a szocialista brigádok összeforrottsága felett. s íme, mégis megkapta a kiváló dolgozó címet. Még nem mindenütt nyert polgárjogot ez a felfogás. Pedig a munkások, az üzemi dolgozók körében kialakulóban, sőt, erősödőben az effajta értékmérő. Néha túlzottan is, de minden esetben megméretnek azok az emberek, akiket a kollektívákban kiszemelnek az elismerő címre. összetetten mérik összes értékeiket, gondosan latolgatják, megfontolják, mi emel ki szakmailag, politikailag, s emberileg. Jó az, ha nem tartják elegendőnek a szakmai hozzáértést, ha kifogásolják a többlet hiányát, s szóvá teszik, hogy még csak nem is töri magát társuk. Nem válhat ennyire ketté a munkások és a vezetők értékítélete. Jobban egybe kéne vágjon, éppen a követelmények, a cél szempontjából. Sokan, egyre többen vannak azok, akik értik a dolgukat, sőt, törik is magukat, hogy többet produkáljanak. Éppen ezért az előbbi még nem tesz senkit kiemelkedővé, hiszen a jók között kiválónak lenni még nehezebb. Érdemes szólni arról, hogy a szocialista társadalom valami többet kíván, többletet kér általában is, de a kiválóktól különösen. Teszi éppen azért, mert a régitől eltérő, újfajta közösséget kovácsol, nemcsak társadalmi, de üzemi, vállalati szinten is, hogy az egyén a közösség szolgálatába állítsa azt a pluszt, ami kifejlődött benne. Nem kívánunk csodalényeket, — ilyenek nincsenek — minden embernek vannak erényei és gyengeségei. Hús-vér emberekből tevődik a kiváló üzemrész munkásgárdája, s a kiváló dolgozó sem bírhat nemlétező angyalok kiagyalt tulajdonságaival. De nem lehet közömbös, hogy a kiváló cím birtokosa tényleg legyen valamivel jobb az átlagembernél, hogy valóban tisztelhessék benne azt, amivel rá is szolgál az erkölcsi kiemelésre. JL^i az a többlet? Nézzük iTX talán a mai kiválóság kritériumának alapján. Nem akármilyen országban, s nem akármilyen címet kapnak. Harminc—negyven évvel ezelőtt is vajmi kevés volt a bizalomhoz csak a szakmai hozzáértés. De mennyivel több a miénk a réginél! Hiszen a nép társadalma az emberek agya, keze mellett a szívére, a lelkére, a köznek javára váló akaratára is épít. Méltó lehet-e a közömbös ember a kiváló cím-, re? Igazán kiválónak tekinthető-e az a vállalat, az az üzem, ahol eltűrik a demokrácia mellőzését, szó nélkül hagyják hirdetni a passzivitás dicsőítését? Aki ennek zászlóvivője, éppen a kiváló cím rangjának védelme végett maradjon ki belőle. Ha hiányzik a többé tevő emberi, politikai, erkölcsi többlet, méltatlanul ne osztogassuk a címet. Közéleti követelményei vannak tehát a cím elnyerésének. Hasonlóan a szocialista brigádmozgalom célkitűzéseihez, állítsanak a munkahely haladó közvéleményével összhangban álló, szocialista vonásokat tartalmazó erkölcsi mércét, hogy mind az esélyesek, a várományosok, mind a címmel bírók, értsék, tudják, mire kötelez a kiváló cím. Tp'rkölcsi, politikai, szakmai összetevői együttesen és egységesen vannak a mi társadalmunkban adományozott kiváló titulusnak. Elválaszthatatlanul fontos mindegyik. Éppen emiatt sehol nem mellőzhetők a szocialista vonások a minősítés alkalmából, a kiváló cím odaítélése során.-i -é Társasházépítés — vállalati támogatással Üjabb, tizennyolc lakásos társasház építésének előkészületei folynak Bonyhádon. Az építkezés előreláthatólag az ősszel indul és ha minden jól megy, egy év múlva már be is költözhetnek a tulajdonosok, önmagában ez nem újság, hiszen nem ez lesz az első társasház a községben. Valamiben azonban mégis az első lesz: Az építtetők zöme — az eddigi jelentkezések alapján tizenhárom család — vállalati támogatást kap az építkezéshez. A Bonyhádi Cipőgyár nyolc, a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz pedig öt dolgozójának ad húsz—húszezer forintot kölcsön a részesedési alapból a lakásépítkezéshez. A nemrég megjelent kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok nyereségükből támogassák dolgozóik lakásépítését. Lehet képezni a fejlesztési alapból is, és a részesedési alapból is lakásépítési alapot, az előbbiből hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt lehet nyújtani, az utóbbiból kölcsönt is, valamint vissza nem térítendő juttatást is. Sem a cipőgyár, sem a ktsz egyelőre nem nyúlhatott a felhalmozási pénzhez, mindkettőnek gondot okoz, honnét teremtse elő a termelés bővítéséhez szükséges összegeket, így a fejlesztési alap minden forintjára szükségük van. Annál elismerésre méltóbb, hogy a részesedési alapból „kihasítottak” megfelelő összeget erre a célra. Mindkét helyen jól zárták az elmúlt évet, jutott bőven a „tizenharmadik havi” borítékba' még így is, hogy száz, illetve százhatvanezer forintot a lakásépítés támogatására fordítanak. Olyan pénz ez, amit az idén, vagy jövőre ki lehetett volna osztani. Ez a pénz azonban nem jut rossz helyre. Mindkét üzem elsősorban a fiatalok lakásépítését támogatja — elősegítve ezzel az égető lakásproblémák enyhítését. Hasznára válik azonban az egész üzemi kollektívának is. Nyilvánvaló, hogy azok kapják, akik évek óta hűek a gyárhoz, becsületesen dolgoznak és az üzemnél akarják megalapozni jövőjüket. És a példa biztató mindazok számára, akik a jövőben számítanak ilyen segítségre. A lakásépítés támogatása elősegíti a törzsgárda kialakítását, ez pedig kedvezően hat a jövőbeni gazdálkodásra, nyereségre. (J) Május 16—22 Tolna megyei növényvédelmi napok (Tudósítónktól.) A fejlődő mezőgazdasági tudomány szükségszerű, népszerű és hasznos bemutatója a május 16- tól 22-ig a városi tanács nagytermében nyitva tartó növény - védelmi vándorkiállítás, melyen bemutatják a szántóföldi és kertészeti kártevőket, betegségeket, az ellenük való védekezés helyes módszereit, az újabb növényvédő szereket, a legújabb növényvédelmi gépeket, eszközöket, munkavédelmi felszereléseket. A kiállítást május 16-án 10 órakor nyitja meg Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A rendező bizottság nagy érdeklődésre számít. Nem lenne haszontalan, ha a középiskolák és az általános iskolák felső osztályai is nagy számban keresnék fel a kiállítást, hogy megismerkedjenek a kártevőkkel és a kémia sokszor igen veszélyes — termelést segítő szerveivel. eszközei- vel. Május 20-án 9 órakor a régi megyeháza nagyterme lesz annak az ankétnek a színhelye, ahol két előadás keretében is szó kerül a takarmánytermesztés növényvédelméről és a hasznos élő szervezetek védelméről. Erre a programra a nagyüzemi szakembereket, vezetőket, míg a másnap, 21-én sorra kerülő ankétra — melyen a házikertek növényvédelme a téma — a kert-, szőlő-, gyümölcsöstulajdonosokat várják. A 20-i téma valószínűleg nagy vitát vált ki, mivel az utóbbi napok tömeges méhelhullása egyes körzetekben sok problémát vetett fel. Népújság 3 1969. május 11. A városfejlesztés legyen mindannyiunk ügye Felmérés május 21-én Hazánkban és szerte a világban mindenütt, szinte a szemünk láttára nőnek várossá a községek, növekszenek és változnak a városok, épülnek a lakóházak ezrei. A városok újabb és újabb ipari üzemekkel bővülnek. A kisebb városok fejlődése, növekedése talán a leggyorsabb; néhány évtized alatt népességük a két- háromszorosára duzzad. A nagyvárosok — az országok ipari, igazgatási központjai — ugyancsak néhány évtized alatt nőttek hatalmas metropolisokká: ma az emberek millióinak otthonává, hatalmas gazdasági gócokká. A folyamat, ami ezt az állandó növekedést okozza, a városiasodás: a népesség szükségszerű foglalkozási átrétegeződése. A mezőgazdaság folyamatos gépesítése következtében országszerte felszabaduló nagy tömegű munkaerő alkotja a városokba tartó szüntelen áradatot. Ez a munkaerő a városokban meglevő iparban vállal munkát, és lassan városlakóvá válik. A városok fejlesztésének üteme és lakosságának növekedése nem arányos minden időpontban, ezért a város fejlődésében, a népesség ellátásában rendellenességek tapasztalhatók. Anyagi lehetőségeink sem korlátlanok és mivel a városokat felkészítetlenül érte szinte napjainkig a városlakók számának ilyen nagyarányú, gyors növekedése, ezért ma nagyobb és kétirányú problémát kell lehetőségeinken belül korszerűen és racionálisan megoldani. A városoknak nemcsak a meglevő lakások, munkahelyek, közműrendszerek korszerűsítésére, hanem a jövőt törvényszerűen befolyásoló városiasodásból adódó megnövekedett népesség korszerű elhelyezésére és ellátására is fel kell készülniük. A jövőre való felkészülés városunkban, Szekszárdon is komoly méretű, sokoldalú és folyamatos munkát igényel. A változó élet megköveteli, hogy eddigi munkáinkat, terveinket vizsgáljuk felül; megköveteli, hogy újabb, a változásokkal is számoló terveket készítsünk. Városunk fejlődésének útját is új terv készítésével egyengetjük, amelyben a fejlesztés kereteit, nagyságrendjeit s a tervezési munka alapját városunk mai valóságai, tulajdonságai alkotják majd. A Pécsi Tervező Vállalat megkezdte már a tervezési munkát, amelybe mérnökök, közgazdászok, matematikusok csoportjain kívül városunk szinte valamennyi dolgozóját és lakosságunk zömét is szeretné bevonni. Dolgozóinktól és lakosságunktól a mindennapos közlekedést jelentő munkábajárással, bevásárlással kapcsolatban tesznek fel kérdéseket kérdőlapok vagy diákjaink segítségével május 21-én. A válaszokból a legkorszerűbb módszerekkel számítógépek formálják meg városunk mai műszaki képét, amelyet a tervezés biztos alapjainak használnak fel. Valamennyiünk érdeke, hogy városunk fejlesztése megalapozott legyen, és a készülő terv jól segítsen megoldani a fejlesztés szerteágazó problémáit. Felkérem ezért városunk dolgozóit, lakosságát, hogy válaszával járuljon hozzá a városfejlesztési terv készítéséhez. DR NEDŰK PÁL mb. vb-elnök ^ Békegyűlés Józsefpusztán Május 12-én, hétfőn este 7 órakor az iskolában össze- sereglett a puszta apraja- nagyja, hogy részt vegyen a Jóreménység Tsz pártszervezete és a Hazafias Népfront városi bizottsága által szervezett békegyűlésen. A szolidaritási hónap keretén belül rendezett gyűlést Domonyai Péter, a tsz párttitkára nyitotta meg. Kiss Pál, a Hazafias Népfront megyei munkatársa beszélt a békehónap jelentőségéről, s a külpolitikai helyzetről. A beszéd elhangzása után a Népek barátsága című filmet tekintette meg a lelkes közönség. K — P Vasárnap reggel 4 órától a tamási Vörös Szikra Tsz 3 traktorosa, Szabó János, Dudás József és Gyenei József 100 holdon vetette el a kukoricát.
