Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

Mire kötelez a cím? IVem a rangkórságról, ha­nem a szocialista cím, a kiválóság kötelezettségeiről lesz szó az alábbiakban. Május elsején Szekszárdion, a hangos híradó mikrofonjában melegen köszöntötték a felvo­nulók között a kiváló cím új birtokosait. Az apropót egy ki­sebb csoportban adódott vita adta, melyben a szocialista vo­nások figyelmen kívül hagyá­sát kritizálták. Milyen alapon? — kérdezgették egymástól fél óra múltán is. Az eszmecsere folyamán többen is „kiválóvá lett” munkatársuk totális kö­zömbösségét kifogásolták. Szaktársuk érti ugyan szak­mailag a dolgát, azonban em­berileg tartották méltatlannak a szocialista cím elnyerésére. Érveltek azzal, hogy nála a közéletiségnek még nyoma sem található, nemcsak nem jár el a termelési tanácskozásokra, de még csúfolódik is a szocialista brigádok összeforrottsága fe­lett. s íme, mégis megkapta a kiváló dolgozó címet. Még nem mindenütt nyert polgárjogot ez a felfogás. Pe­dig a munkások, az üzemi dol­gozók körében kialakulóban, sőt, erősödőben az effajta ér­tékmérő. Néha túlzottan is, de minden esetben megméretnek azok az emberek, akiket a kol­lektívákban kiszemelnek az el­ismerő címre. összetetten mérik összes ér­tékeiket, gondosan latolgatják, megfontolják, mi emel ki szak­mailag, politikailag, s emberi­leg. Jó az, ha nem tartják ele­gendőnek a szakmai hozzáér­tést, ha kifogásolják a többlet hiányát, s szóvá teszik, hogy még csak nem is töri magát társuk. Nem válhat ennyire ketté a munkások és a vezetők érték­ítélete. Jobban egybe kéne vágjon, éppen a követelmé­nyek, a cél szempontjából. Sokan, egyre többen vannak azok, akik értik a dolgukat, sőt, törik is magukat, hogy töb­bet produkáljanak. Éppen ezért az előbbi még nem tesz senkit kiemelkedővé, hiszen a jók kö­zött kiválónak lenni még ne­hezebb. Érdemes szólni arról, hogy a szocialista társadalom valami többet kíván, többletet kér ál­talában is, de a kiválóktól kü­lönösen. Teszi éppen azért, mert a régitől eltérő, újfajta közösséget kovácsol, nemcsak társadalmi, de üzemi, vállalati szinten is, hogy az egyén a kö­zösség szolgálatába állítsa azt a pluszt, ami kifejlődött ben­ne. Nem kívánunk csodalénye­ket, — ilyenek nincsenek — minden embernek vannak eré­nyei és gyengeségei. Hús-vér emberekből tevődik a kiváló üzemrész munkásgárdája, s a kiváló dolgozó sem bírhat nemlétező angyalok kiagyalt tulajdonságaival. De nem lehet közömbös, hogy a kiváló cím birtokosa tényleg legyen vala­mivel jobb az átlagembernél, hogy valóban tisztelhessék benne azt, amivel rá is szolgál az erkölcsi kiemelésre. JL^i az a többlet? Nézzük iTX talán a mai kiválóság kritériumának alapján. Nem akármilyen országban, s nem akármilyen címet kapnak. Harminc—negyven évvel ez­előtt is vajmi kevés volt a bi­zalomhoz csak a szakmai hoz­záértés. De mennyivel több a miénk a réginél! Hiszen a nép társadalma az emberek agya, keze mellett a szívére, a lelké­re, a köznek javára váló aka­ratára is épít. Méltó lehet-e a közömbös ember a kiváló cím-, re? Igazán kiválónak tekinthe­tő-e az a vállalat, az az üzem, ahol eltűrik a demokrácia mel­lőzését, szó nélkül hagyják hir­detni a passzivitás dicsőítését? Aki ennek zászlóvivője, éppen a kiváló cím rangjának védel­me végett maradjon ki belőle. Ha hiányzik a többé tevő em­beri, politikai, erkölcsi többlet, méltatlanul ne osztogassuk a címet. Közéleti követelményei van­nak tehát a cím elnyerésének. Hasonlóan a szocialista brigád­mozgalom célkitűzéseihez, ál­lítsanak a munkahely haladó közvéleményével összhangban álló, szocialista vonásokat tar­talmazó erkölcsi mércét, hogy mind az esélyesek, a váromá­nyosok, mind a címmel bírók, értsék, tudják, mire kötelez a kiváló cím. Tp'rkölcsi, politikai, szak­mai összetevői együtte­sen és egységesen vannak a mi társadalmunkban adományo­zott kiváló titulusnak. Elvá­laszthatatlanul fontos mind­egyik. Éppen emiatt sehol nem mellőzhetők a szocialista vo­nások a minősítés alkalmából, a kiváló cím odaítélése során.-i -é Társasházépítés — vállalati támogatással Üjabb, tizennyolc lakásos társasház építésének előkészü­letei folynak Bonyhádon. Az építkezés előreláthatólag az ősszel indul és ha minden jól megy, egy év múlva már be is költözhetnek a tulajdonosok, önmagában ez nem újság, hiszen nem ez lesz az első tár­sasház a községben. Valamiben azonban mégis az első lesz: Az építtetők zöme — az eddigi je­lentkezések alapján tizenhá­rom család — vállalati támo­gatást kap az építkezéshez. A Bonyhádi Cipőgyár nyolc, a Tolna megyei Árutermelő Ci­pész Ktsz pedig öt dolgozójá­nak ad húsz—húszezer forintot kölcsön a részesedési alapból a lakásépítkezéshez. A nemrég megjelent kor­mányrendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok nyereségük­ből támogassák dolgozóik la­kásépítését. Lehet képezni a fejlesztési alapból is, és a ré­szesedési alapból is lakásépíté­si alapot, az előbbiből hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt lehet nyújtani, az utóbbiból kölcsönt is, valamint vissza nem térítendő juttatást is. Sem a cipőgyár, sem a ktsz egyelő­re nem nyúlhatott a felhalmo­zási pénzhez, mindkettőnek gondot okoz, honnét teremtse elő a termelés bővítéséhez szükséges összegeket, így a fej­lesztési alap minden forintjára szükségük van. Annál elisme­résre méltóbb, hogy a részese­dési alapból „kihasítottak” megfelelő összeget erre a cél­ra. Mindkét helyen jól zárták az elmúlt évet, jutott bőven a „ti­zenharmadik havi” borítékba' még így is, hogy száz, illetve százhatvanezer forintot a la­kásépítés támogatására fordí­tanak. Olyan pénz ez, amit az idén, vagy jövőre ki lehetett volna osztani. Ez a pénz azon­ban nem jut rossz helyre. Mindkét üzem elsősorban a fiatalok lakásépítését támogat­ja — elősegítve ezzel az égető lakásproblémák enyhítését. Hasznára válik azonban az egész üzemi kollektívának is. Nyilvánvaló, hogy azok kap­ják, akik évek óta hűek a gyárhoz, becsületesen dolgoz­nak és az üzemnél akarják megalapozni jövőjüket. És a példa biztató mindazok szá­mára, akik a jövőben számíta­nak ilyen segítségre. A lakás­építés támogatása elősegíti a törzsgárda kialakítását, ez pe­dig kedvezően hat a jövőbeni gazdálkodásra, nyereségre. (J) Május 16—22 Tolna megyei növényvédelmi napok (Tudósítónktól.) A fejlődő mezőgazdasági tudomány szükségszerű, népszerű és hasznos bemutatója a május 16- tól 22-ig a városi tanács nagytermében nyitva tartó növény - védelmi vándorkiállítás, melyen bemutatják a szántóföldi és kertészeti kártevőket, betegségeket, az ellenük való védeke­zés helyes módszereit, az újabb növényvédő szereket, a leg­újabb növényvédelmi gépeket, eszközöket, munkavédelmi felszereléseket. A kiállítást május 16-án 10 órakor nyitja meg Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A rendező bizottság nagy érdeklődésre számít. Nem lenne haszontalan, ha a középiskolák és az általános isko­lák felső osztályai is nagy számban keresnék fel a kiállítást, hogy megismerkedjenek a kártevőkkel és a kémia sok­szor igen veszélyes — termelést segítő szerveivel. eszközei- vel. Május 20-án 9 órakor a régi megyeháza nagyterme lesz annak az ankétnek a színhelye, ahol két előadás keretében is szó kerül a takarmánytermesztés növényvédelméről és a hasznos élő szervezetek védelméről. Erre a programra a nagyüzemi szakembereket, vezetőket, míg a másnap, 21-én sorra kerülő ankétra — melyen a házikertek növényvédel­me a téma — a kert-, szőlő-, gyümölcsöstulajdonosokat vár­ják. A 20-i téma valószínűleg nagy vitát vált ki, mivel az utóbbi napok tömeges méhelhullása egyes körzetekben sok problémát vetett fel. Népújság 3 1969. május 11. A városfejlesztés legyen mindannyiunk ügye Felmérés május 21-én Hazánkban és szerte a világban mindenütt, szinte a szemünk láttára nőnek várossá a községek, növek­szenek és változnak a városok, épülnek a lakóházak ezrei. A városok újabb és újabb ipari üzemekkel bő­vülnek. A kisebb városok fejlődése, növekedése talán a leggyorsabb; néhány évtized alatt népességük a két- háromszorosára duzzad. A nagyvárosok — az országok ipari, igazgatási központjai — ugyancsak néhány év­tized alatt nőttek hatalmas metropolisokká: ma az emberek millióinak otthonává, hatalmas gazdasági gócokká. A folyamat, ami ezt az állandó növekedést okozza, a városiasodás: a népesség szükségszerű foglalkozási átrétegeződése. A mezőgazdaság folyamatos gépesítése következté­ben országszerte felszabaduló nagy tömegű munkaerő alkotja a városokba tartó szüntelen áradatot. Ez a munkaerő a városokban meglevő iparban vállal mun­kát, és lassan városlakóvá válik. A városok fejlesztésének üteme és lakosságának nö­vekedése nem arányos minden időpontban, ezért a vá­ros fejlődésében, a népesség ellátásában rendellenes­ségek tapasztalhatók. Anyagi lehetőségeink sem kor­látlanok és mivel a városokat felkészítetlenül érte szinte napjainkig a városlakók számának ilyen nagy­arányú, gyors növekedése, ezért ma nagyobb és két­irányú problémát kell lehetőségeinken belül korsze­rűen és racionálisan megoldani. A városoknak nemcsak a meglevő lakások, munka­helyek, közműrendszerek korszerűsítésére, hanem a jövőt törvényszerűen befolyásoló városiasodásból adó­dó megnövekedett népesség korszerű elhelyezésére és ellátására is fel kell készülniük. A jövőre való felkészülés városunkban, Szekszárdon is komoly méretű, sokoldalú és folyamatos munkát igényel. A változó élet megköveteli, hogy eddigi mun­káinkat, terveinket vizsgáljuk felül; megköveteli, hogy újabb, a változásokkal is számoló terveket készítsünk. Városunk fejlődésének útját is új terv készítésével egyengetjük, amelyben a fejlesztés kereteit, nagyság­rendjeit s a tervezési munka alapját városunk mai valóságai, tulajdonságai alkotják majd. A Pécsi Ter­vező Vállalat megkezdte már a tervezési munkát, amelybe mérnökök, közgazdászok, matematikusok cso­portjain kívül városunk szinte valamennyi dolgozóját és lakosságunk zömét is szeretné bevonni. Dolgozóinktól és lakosságunktól a mindennapos köz­lekedést jelentő munkábajárással, bevásárlással kap­csolatban tesznek fel kérdéseket kérdőlapok vagy di­ákjaink segítségével május 21-én. A válaszokból a legkorszerűbb módszerekkel szá­mítógépek formálják meg városunk mai műszaki ké­pét, amelyet a tervezés biztos alapjainak használnak fel. Valamennyiünk érdeke, hogy városunk fejlesztése megalapozott legyen, és a készülő terv jól segítsen megoldani a fejlesztés szerteágazó problémáit. Fel­kérem ezért városunk dolgozóit, lakosságát, hogy vá­laszával járuljon hozzá a városfejlesztési terv készí­téséhez. DR NEDŰK PÁL mb. vb-elnök ^ Békegyűlés Józsefpusztán Május 12-én, hétfőn este 7 órakor az iskolában össze- sereglett a puszta apraja- nagyja, hogy részt vegyen a Jóreménység Tsz pártszerve­zete és a Hazafias Népfront városi bizottsága által szerve­zett békegyűlésen. A szolida­ritási hónap keretén belül rendezett gyűlést Domonyai Péter, a tsz párttitkára nyi­totta meg. Kiss Pál, a Haza­fias Népfront megyei munka­társa beszélt a békehónap je­lentőségéről, s a külpolitikai helyzetről. A beszéd elhang­zása után a Népek barátsága című filmet tekintette meg a lelkes közönség. K — P Vasárnap reggel 4 órától a tamási Vörös Szikra Tsz 3 trak­torosa, Szabó János, Dudás József és Gyenei József 100 holdon vetette el a kukoricát.

Next

/
Thumbnails
Contents