Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
Behív.Jaekszórd. Sgyetemi Könyvtár peoa Leonardo da Vinci Paz.ügyV VILÁG PROLETÁR IAI£GY ESU Li LT L «; NEPDJSAG »A MAGYAR SZOPAUSTA’MUW-Z'ASPARTíTOLWA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XIX. évfolyam, 98. szám ARA: 1,20 FORINT Csütörtök, 1969. május 1. Május elseje írta: Egyed Mihály, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkára M ájus elsejét, a természet tavaszi megújhodása és az emberi munka ünnepeként a dolgozók helyenként már évszázadokkal korábban is majálisokkal ünnepelték. Ez a nap azonban csak 1889-ben a Szocialista Intemacionalé I. Kongresszusának határozata alapján vált a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napjává. Azóta minden évben a kizöldült, virágba borult, újjáéledt természettel együtt éled újjá a népek legnagyobb reménysége, az egész emberiséget átfogó szabadság, a kizsákmányolásmentes, békés, alkotó munkától gyümölcsöző, emberibb élet iránt. Az eltelt nyolc évtized alatt általánossá vált a világon május elseje megünneplése. Az államok többségében a munkásosztály kivívta, hogy e napon munkaszünet legyen. A sok nehéz küzdelem, mérhetetlen áldozat és munkásvér a munkás' nemzetköziség szimbólumává tette rpájus elseje megünneplését, amikor felvonulásokkal, demonstrációkkal, gyűlésekkel és egyéb harci módszerekkel tesznek hitet a munkásegység és a nemzetközi munkásszolidaritás mellett. Mint ahogyan a természet újjáéledését nem lehet megakadályozni, ugyanúgy nem lehet elfojtani a történelmi jövőt, a legnemesebb emberi eszméket hordozó nemzetközi munkás- osztály harcát, amelynek végső célja az osztálynélküli társadalom megteremtése, a szocializmus, a kommunizmus világméretű győzelme. A dolgozóknak a világon az az érdeke, hogy e célokért a munkásmozgalom minél egységesebben lépjen fel, mert azok csak nehéz osztályharcok árán valósíthatók meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, az első proletárhatalom megteremtése Oroszországban történelmi jelentőségű fordulatot hozott az egész világ dolgozói számára. A proletár nemzetköziség elve, egy állam elismert, hivatalos politikájává vált és ez alapvető minőségi változást jelent: megnöveli a proletár nemzetköziség erejét, perspektíváját. A munkásmozgalomnak, a proletár nemzetköziségnek eddig soha nem látott erejű támogatója született a Szovjetunió létrejöttével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme eredményeként létrejött Magyar Tanácsköztársaság idején, 1919-ben köszönthette az ország proletariátusa első ízben szabad hazában május első napját, amelyet a proletárdiktatúra törvényes ünneppé nyilvánított. Az első szabad május elsején sok százezres tömeg vonult fel Budapesten hitet téve a Tanácsköztársaság mellett és milliók mozdultak meg az egész országban, hogy méltón ünnepeljék meg az első szabad, vörös május elsejét. Az 1919 felejthetetlen májusát akkor még nem követhette a többi. Az ellenforradalmi Horthy-rendszer huszonötéves könyörtelen elnyomása a május elsejék megünneplését is betiltotta. A magyar történelem e szégyenletes korszakában, ha több sebből vérezve is, de élt az illegális kommunista párt. A párt lankadatlanul újra és újra csatársorba szólította a munkásokat: kommunistákat, baloldali szocialistákat, akik a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszó eszméjének jegyében mindig megünnepelték ezt a napot. A munkásság elszánt akaratát, jövőbe vetett hitét nem tudta megingatni a legembertelenebb terror, a rendőrkardlapok, a csendőrszuronyok erdeje, a bebörtönzés, a kínzás, az akasztófa sem, mert mindig erőt merített a legbátrabbak harckészségéből. Megújuló és mindinkább erősödő sztrájkokkal, tüntetésekkel hozta a tőkések tudomására, hogy él a munkásokban az az erő, mely a végső leszámoláshoz szükséges. A nehéz harcokban eltelt negyed század után 1945-ben végre sor kerülhetett a második szabad május elseje megünneplésére, amely most már végérvényesen az egész magyar nép nemzeti ünnepévé válhatott.. Ez a reménytkeltő szabad május elsejei' országos demonstráció szinte feledtetni tudta a második világháború legsúlyosabb megpróbáltatásait, a pusztulást és romokat. Megmutatta a magyar nép élni akarását, független jövőjébe vetett hitét. A magyar kommunistáknak azt a helyes törekvését juttatta kifejezésre, hogy a munkásosztály, a magyar nép élén utat mutat az újjáépítésben, a haladásban, a szocializmus megvalósításában. A párt vezetésével, a nemrég még kardlapokkal, szuronyokkal dacoló tüntetők milliói az új társadalmi rend építői, szabad ország gazdái lettek. A magyar munkásosztály bebizonyította, hogy egy ország gyors felemelkedése csak akkor lehetséges, ha olyan vezetői vannak, akik együttéreznek a dolgozók millióival, akiknek legfőbb céljuk az ország gazdagságának növelésén a dolgozó milliók életszínvonala állandó emelésén való munkálkodás. Ha ezek az érdekek találkoznak a dolgozók csodákra képesek, mint amit mutat az országunk fejlődésében a felszabadulástól napjainkig megtett út is. Ha csak szűkebb hazánk, Tolna megye fejlődésében elért eredményeinket vesszük is figyelembe, örömmel tölthet el bennünket az a tudat, hogy munkánk gyümölcse saját jobblétünk céljait szolgálja. Fejlődik megyénk ipara. Egyre több azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol biztonságos, kulturált körülmények között folyik a termelés. Dolgozóink jólétének növekedését mutatja a lakások tömegeinek építése az igényes üzlethálózat fejlődése, egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatásunk meny- nyiségi és minőségi fejlesztése. Dolgozó parasztságunk jövőbe vetett hitét bizonyítja a termelőszövetkezeteinkbem folyó munka, a termelőszövetkezetek előző évekhez viszonyított termelési eredményei. Megyénk dolgozóinak tudatbeli változását, politikai fejlettségét bizonyítja, hogy saját jólétének növelése mellett egy pillanatra sem feledkezik el internacionalista kötelességéről a felszabadulásukért küzdő népek segítéséről. Üzemeink, termelőszövetkezeteink, intézményeink dolgozói vietnami műszakok szervezésével, jövedelmük egy részének felajánlásával, tiltakozásokkal, szolidaritásvállalással segítik a felszabadulásukért küzdő vietnami népet és ítélik, el az amerikai imperializmus barbarizmusát. M egyénk dolgozói a mai május elsején, az összefogás, az együttműködés, az imperializmus elleni tüntetés napján a világ haladó erőinek részeként követelünk békét Vietnamnak, békét a világnak, összefogást az imperializmus ellen, a szocializmusért, a demokráciáért a szabad emberi életért, hogy mindenütt a világon minél előbb szabadon és békében ünnepelhessék a munkások ünnepét, május elsejét. A mi munkánk is része annak a harcnak, amely május elseje céljaiért a kizsákmányolásmentes életért, a szocializmus győzelméért folyik. A mi országunk népe is sokat köszönhet a nemzetközi proletár szolidaritásnak. Tapasztaltuk ezt 1919-ben a Tanácsköztársaság idején, tapasztaltuk 1945-ben, amikor a szovjet hadsereg felszabadította országunkat a fasiszta elnyomás alól és biztosította számunkra a szocializmushoz vezető utat. A nemzetközi proletár szolidaritás segítette megvédeni szocialista társadalmi rendszerünket 1956-ban az ellenforradalomtól. Ma is naponta érezzük azt a felmérhetetlen segítséget, mely a nemzetköziség nagy érzéséből, gondolatából fakad. Mi már szocialista hazában ünnepelünk. A magunk urává, a magunk gazdáivá lettünk. Részünkről szocialista hazánk munkáshatalmunk gazdasági és politikai erősítése a legnagyobb és leghatékonyabb hozzájárulás a nemzetközi munkásosztály magasztos ügyéhez. Ennek szellemében köszöntjük a mai napon megyénk munkásait, a szervezett dolgozókat, akik a társadalmi haladás élén járva, munkájukkal segítik pártunk helyes politikájának valóraváltásét. Köszöntjük termelőszövetkezeti parasztságunkat, akik a hatalom részeseiként fáradoznak országunk gyarapításán, népünk, hazánk felvirágoztatásán. Köszöntjük megyénk értelmiségi dolgozóit, akik alkotó munkájukkal gazdagítják, erősítik a nép hatalmát, segítik a munkáshatalom céljainak megvalósítását. K öszöntjük megyénk ifjúságát, a fiatalokat, akik szorgalmas tanulással a munkában megedződve válnak alkalmassá arra, hogy az idősebb korosztálytól — az országépítő munka gondjával együtt — átvegyék a proletár nemzetköziség vörös zászlóját is, hogy folytassák azt, amit a szocializmus, a kommunizmus eszméinek megteremtői megálmodtak is amiért a munkásosztály, a nép legjobb fiai életüket adtál'. Vigyék győzelemre a nemzetközi munkásosztály, a béke és a szocializmus magasztos ügyét. F Mai szántunkból i Az ingázók “ és a művelődés 4. o. Képtelen képeslap BIKÁCSRÓL 6. o. A mi falunk í NAGYDOROG 1.0. TŰZHELY 11. o. ülést tartott a megyei pártbizottság Szerdán délelőtt, a megyei pártbizottság nagytermében, K. Papp József megyei első titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság, amelyen megjelent és felszólalt Lajtai Vera, a Pártélet szerkesztő bizottságának vezetője. A pártbizottsági ülés első napirendi pontjaként Somi Benjamin megyei titkár előterjesztése alapján a megyei pártbizottság megvitatta Tolna megye osztály- és rétegviszonyait. elemezte a megye lakosságának politikai arculatát. A beszámolót vita követte, majd a megyei pártbizottság elfogadta az előterjesztett dokumentumot azzal, hogy a vitában elhangzottak alapján annak főleg feladati részeit pontosítani kell. Második napirendi pontként K. Papp József első titkár a Központi Bizottság és a forradalmi munkás-paraszt kormány 1969. március 5—6-i együttes üléséről tájékoztatta a pártbizottság tagjait. Átadták a SZOT 1969. évi irodalmi és művészeti dijait Szerdán a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában — a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmából — átadták a SZOT Elnöksége által adományozott 1969. évi irodalmi és művészeti díjakat. Virizlay Gyula, a SZOT titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Blaha Béla, a SZOT elnöke átadta a díjakat. A kitüntetett írók és művészek: tüntetett írók és művészek: Várnai Zseni költő, Kamj én István író, Gáli István író, Ákos Károly szakíró, Bokor Péter filmrendező, György István filmrendező, Szepesi György riporter. Major Tamás színművész, Szirtes Ádárn színművész. Zala Tibor grafikus- művész, Tar István szobrász- művész, Maróthy János zenetudós, Balázs Árpád zeneszerző, Szigeti Károly koreográfus.
