Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

MtiiiiiiiiiiiiiiiitiiHíiiiiimfíiiiifiiiitiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiniiiimi Az alig három hete funk­cionáló Forradalmi Kor­mányzótanács az egész or­szág területén elrendelte a választást. Április 7-én és az azt követő napokban négy és fél millió választó, a lakosság több mint 50 szá­zaléka vett részt a tanács­választásokban. Először sza­vaztak a választói jogból addig kirekesztett munkások és szegényparasztok, nők és IS éven felüli fiatalok, A Tanácsköztársaság megkezd­te a kapitalista termelési vi­szonyok felszámolását, a szocializmus alapjainak le­rakását. A gyors ütemben megkezdett alkotó munkát a külső és belső ellenség hamar megzavarta. Az an­tant kezdeményezésére a békekonferencia vezető szer­ve, a Négyek Tanácsa el­határozta az ellenforradalmi román és lengyel hadsereg megerősítését, hogy ezekre támaszkodva az orosz prole­tárállamot „egészségügyi övezettel” válasszák el Eu­rópa többi részétől, s ugyan­akkor minden oldalról kö­rülzárva, minél előbb verjék le a Magyar Tanácsköztár­saságot. = A május 1-i rendezőbizott- ság első alkalommal április S végén ült össze. A kormány — Szamuely Tibort bízta meg az E előkészítés irányításával. Pes- E ten az Andrássy úton, a Va- E rosligetben, Budán a Verme­il-: zőre vonulnak. A vörös zász- E lókat kiosztották. Megjelent ~ Bíró Mihály plakátja. 1 Románok a Vörös Hadseregben 5 Vasárnap délelőtt 10 óra- E kor a Hadügyi Népbiztosság E előtt, a Várban, a román E kommunisták pártja toborzó E gyűlést tartott a román Vö- E rös Hadsereg részére, ame- ~ lyen 5—600 főnyi lelkes tö- ■jf meg vett részt. A gyűlésen a — Budapesten tartózkodó romárt = vörösgárdisták egy része is S megjelent. Cagan Henrik elv­— társ tartott nagyhatású be- = szédet. A mindvégig lelkes ~ hangulatban megtartott gyű- = lés az Internacionálé éneklé- S sével ért véget és utána a 5 hallgatók nagy számban je- = lentkeztek a román Vörös — Hadseregbe. = (Vörös Újság, 1019. április 0). I Előkészületek iliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiifiiiitiiiiiimiiiiiimimiiiiiiiiiiimi Európa a Tanácsköztársaság idején SVÉDO. Ibrémai tanacskOztársaságJ LITVÁN NAGY-BRITANNIA' HOLLANDIA/-t qRSZÁG LENGYELO lengyel megszállás: BAJOR TANÁCSKOZTÁRSASÁgI t Román nieoszé'.iá ISZLOVÁK TANÁCSKÖZTARSASÁsi AUSZTRIA.­/ A Z*SVÁJC . ★ * 5' * * * FRANCIA ORSZÁG MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG* ROMANIA ISZERBEK, I-, |H ORVÁTOK V- ' -ÉS^SZLOVÉNEK i "^KIRÁLYSÁGA BULGÁRIA TAKYOLC*. * Sztrájkok a Tanácsköztársaság támogatására,vagy az intervenció GÖRÖGŐ. « -tvAek az intervenciók ellen Z*SVÁJC . ★ * jv'V/v < + * ★ FRANCIA ORSZÁG ■MAGYAR ISZERBEK, I-, |H ORVÁTOK V- ’ -ÉS^SZLOVÉNEK i "^KIRÁLYSÁGA TAKYOLC*. * Sztrájkok a Tanácsköztársaság támogatására,vagy az intervenció GÖRÖGŐ. « T".:t!}í®'sek az intervenciók ellen vörös-tízparancsolat 1. Védd meg a proletárok hatalmát! 2. Légy az előharcosa a világ összes elnyomottjai felszaba­dításának! S. Tiszteld a tanácshatalmat és mindenben teljesítsd pa­rancsait ! 4. Ne csüggedj! 5. Ne bonts rendet! 6. Tarts kegyelmet! 7. Ne feledd el, hogy körül vagy véve ellenséggel! 8. Ne tűrd a bujtogatót soraidban! 9. Ne vedd el magad a gazdagnak házát, ökrét, földjét, ékszerét; elveszi azt a.dolgozók tanácshátalma és a tiéd lesz minden! 10. Állj be a Vörös Hadseregbe! — Még ma! Eseménynaptár Áprilisban történt VILÁGTÖRTÉNELEM 6-án: Az antant kiüríti Ogyesszát. 13- án; A Bajor Tanácsköztársaság kikiáltása. MAGYAR TÖRTÉNELEM 2- án: Elkészült a Tanácsköztársaság ideiglenes alkot­mánya. 3- án: A közép- és nagybirtokok állami tulajdonba véte­le. 4- 5-én: Smuts tábornok tárgyalásai. 6—8-án: Tanácsválasztások. 14- én: Kun Béla népgy ülésen találkozik a tatabá­nyai dolgozókkal. 16-án: A román királyi hadsereg támadása. 19-én: Az ipari munkások munkaidejét heti 48 órában állapítják meg, s ideiglenesen rendezik a munkabéreket. 23-án: Debrecen elesíe. Ezen a napon emelik fel visz- szamenőleg április 1-től az özvegyek és árvák nyugdíját. 25- én: Köztulajdonba veszik a kórházakat és szanatóriu­mokat. 26- án: A román csapatok elfoglalják Békéscsabát. Nyíregyházánál a Vörös Hadsereg visszaveri a román tá­madást, a miskolci vasúti mű hely munka sok megalakítják első zászlóaljukat. ^ 27- én: A csehszlovák intervenciós csapatok csatlakoznak a román támadáshoz, elfoglal ják Miskolcot. Ezen a napon jelenik meg a tanoncok védelméről szóló rendelet. Proletár INNER — OÜNfiN Budapesten 235 szaktanfo­lyam indult, 6640 hallgatóval. A vidéken megtartott ismeret- terjesztő előadásokat közel 250 ezren hallgatták végig és a vidéki szabadiskolák és szaktanfolyamok hallgatóinak száma is meghaladta a hat­ezret. * Debrecen város direktórium* kiírta a város legfőbb utcájá­ra, hogy az az út Lenin út. * A proletárdiktatúra kikiál­tása után gyors tempóban alakultak a szövetkezetek. So­mogybán április közepén már közel 600 ezer holdnyi terüle­ten volt termelőszövetkezet, az ország területén pedig több mint két és fél millió közi vörös zászlóaljak is. A bécsi munkásokból alakult zászlóalj élén ment a tűzbe t Rothziegel Leo, akinek Deb­recen védelmében golyó ol­totta ki életét. A magyar ta nácskormány elhatározza, hogy családjáról gondoskodni fog. * A Vörös Újság április 12- i számában felhívja a gyárakat, üzemeket, hogy mindenütt alakítsanak munkáskönyvtára­kat. * Április első napjaiban meg­kezdték a műkincsek szocializá-* lását is. Budapesten negyvenöt mügyűjteményt szocializáltak. Her­1919. március végén a Ta­nácsköztársaság kikiáltását kö­vető időszakban mindenki a magyar határhoz közeledő orosz-ukrán vörös csapatok se­gítségére és a nyugat-európai forradalom közeli győzelmére számított. A külső segítséghez, a nemzetközi helyzet kedvező alakulásához fűzött remények azonban nem váltak valóra. Szovjet-Oroszország ebben az időszakban maga is élethalál­harcot vívott a rátörő ellen- forradalmi erők ellen. Kol- csak Szibériából Moszkva irá­nyába tört előre, délen a gaz­dasági szempontból létfontos­ságú Donyec-medence felsza­badítása volt a feladat. Ennek ellenére Lenin parancsot adott a Magyar Tanácsköztársaság­gal való közvetlen katonai összeköttetés megteremtésére, május elején pedig Szovjet- Oroszország és Ukrajna ulti­mátumot küldött Romániának, amelyben Besszarábia és Bukovina azonnali kiürítését követelte. Ez a lépés jelentős szerepet játszott abban, hoy ' a románok május elsejét kö­vetően a Tiszánál mer- ■’ -v faz egyesülésre azonban nem kerülhetett sor. Galíciában Petljura ukrán nacionalista csapatai, a Franciaországban felszerelt fehér lengyel hadse­reg és az erősítésükre küldött román csapatok éket vertek az ukrán és magyar Vörös Hadsereg útjába. A forradalmi harcok Nyu- gat-Európában is kedvezőtle­nül alakultak. Németországban a bajor munkások 1919. ápri­lis közepén kezükbe ragadták a hatalmat, de a Bajor Ta­nácsköztársaság alig három hétig állt fenn. Az 1919. ja­nuár 10-én Brémában kikiál­tott Tanácsköztársaságot is pár héten belül leverték. A győztes országokban (Olaszor­szág, Franciaország és Anglia) egymást érték ugyan a sztráj­kok és tüntetések, de nem nőt­tek át fegyveres felkelésbe és nem vezettek a várt szocialista forradalomhoz. A munkások Romániában és Csehszlovákiá­ján is számos tanújelét adták szolidaritásuknak, (román vas­utassztrájk, szlovák katonák magatartása az ésfcuki hadjárat során), de nem tudtak ered­ményesen szembeszállni a bur- zsoá kormányok magyar for­radalom megfojtását célzó po­litikájával. Proletárasszonyok! Dolgozó nők! A proletariátus kiragadta a hatalmat a tőkés kizsákmá­nyolok kezéből és megvetette alapjait a jövendő társada­lomnak, amely nem ismer ki­zsákmányol ókat. A proletárasszonyok kétsze­res terhét és szenvedését vi­selték a ledöntött osztályura­lomnak. Kétszeres érdekük, hogy soha többé ne legyen vissza­állítható a kizsákmányolás ré­gi rendje. Ezért minden pro­letárasszony, minden dolgozó nő érezze kötelességének, hogy részt vegyen a jövendő nagy­szerű munkájában, a szocialis­ta társadalom felépítésében. holdat mondhattak maguknak a földműves termelőszövetke­zetek. * A Tanácsköztársaság védel­mében részt vettek nemzet­Ennek az építő munkának alapjait rakja le a magyar- országi proletariátus a mun­kás- és katonatanácsok vá­lasztásával. A dolgozó nőknek is szava­zati joguk van. A proletár- asszonyok is választhatnak! Éljenek tehát ezzel a jogukkal és valamennyien vegyenek részt a választásokban. Ne akadjon egyetlen dolgozó nő sem, aki ne menne az urnák elé! Éljen a Magyar Tanács- köztársaság! Éljen a szocia­lizmus ! A választást intéző bizottság Budapest, 1919. április 5. zog Mór Lipót francia impresz- szionista és Greco-képei, Hal­vány Ferenc Ingres- és Dégas- képei, Kohner Adolf bronz- és kőszobrai, Andrássy Gyula Rembrandt-képei és a sok-sok gyönyörű műtárgy a. Szépművé­szeti Múzeum birtokában van. S ide kerülnek a Nemes Marcel- gyűjtemény és Wolfner Gyula gyönyörű festményei. A miénk már a drága porcelán, amit Hat­vány József né és Bischitz Adolf vásárolt halomra, proletárok ne­héz munkájával szerzett pénzen. Sok vidéki gyűjtemény is sor­ra került már. Az esztergomi kincstárt. ' benne .Korvin Mátyás Kálváriáját (világhírű rénms- sance-kori ötvösmunka). Buda­pestre szállították. A vidéki mun­kástanácsok a'szocializáló bizott­sággal együttműködve lefoglalták a fóti Károlyi-kastélyt, ahol Mun-- kájcsy egyik legszebb • képét, a ..Tépéscsinálók”-at találták: Le­foglalták a kismartoni Eszterházy- kastély képgyűjteményét és még számos vidéki gyűjteményt. Csütörtökön megkezdődik a ké­pek és szpbrok átszállítása a vá­rosligeti Műcsarnokba, a követ­kező héten a szocializáló bizott­ság megnyitja első kiállítását. . . Szavazati jogot nyerteka nők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents