Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-29 / 96. szám
Nemcsak névváltozás Szekszárd város tanácsa megszervezte a Költségvetési Üzemet, s az február elsejével megkezdte működését. Ennek a jogelődje az Anyagtelep volt, amit neveztek házilagos részlegnek is, házi brigádnak is. A feladatkör lényegében nem változik: ugyanúgy hozzátartozik a kertészet, a tanácsi kezelésben lévő épületek, utak, hidak, járdák, vízlevezetők karbantartása, felújítása, hasonlók építése, mint ahogyan a jogelődjéhez tartozott. Éppen ezért felvetődik, hogy nem egyszerűen névváltozás történt-e? A kérdésre a ldgilletékesebbektől, dr. Nedók Páltól, a városi tanács vb. megbízott elnökétől, Szathmáry Lászlótól, a Költségvetési Üzem vezetőjétől és Vilinovszky Ferenctől, a Költségvetési Üzem műszaki vezetőjétől kértünk választ. íme a válaszok lényege: „Nem egyszerűen névváltozásról van szó, hanem elsősorban tartalmi átalakulásról. A Költség- vetési Üzem a gazdálkodás új rendjének teljesen újszerű képződménye”. Az újszerűség abban van, hogy előtérbe került a vállalati jelleg, önállóságot kapott, de ugyanakkor mégsém vállalat, nem is kívánják azzá fejleszteni. Az alapvető, ami megkülönbözteti a vállalatoktól az, hogy itt nem cél a nyereségre való törekvés. Ebből fakadóan a bérezési , viszonyok sem függhetnek a nyereségtől, mint a vállalatoknál. Az Anyagtelep közvetlenül az építési osztályhoz tartozott, minden részügyben az osztályon -döntöttek. Most az átszervezéssel. a Költségvetési ; Üzem önállóan tevékenykedik: a vezetője dönt? külön* féle bérügyi, felvételi, fegyelmi kérdésekben. A városi tanács vb. csak az üzemvezetőt, a műszaki vezetőt és a főkönyvelőt nevezi ki. Nagyon lényeges, hogy számolnak önköltséget, különféle mutatókat dolgoznak ki. Eddig ugyanis nem mérték, hogy egy-egy feladat elvégzése milyen költségkihatással járt. De ezt nem a nyereség elérése érdekében teszik, mint a vállalatok, hanem azért, hogy a rendelkezésre álló pénzből minél több feladat valósulhasson meg. A Költségvetési. Üzemnek ugyan külön egyszámlája van, de a pénzügyi alapot a városi tanács biztosítja, s kizárólag a városi tanács a megrendelő is. Mivel a Költségvetési Üzem célja ilyen sajátos, nem terheli , nyereség-befizetési kötelezettség sem, mint a vállalatokat, A Költségvetési Üzem az idén — a jóváhagyott feladatterve szerint — közel 12 millió forint értékű munkát végez. Az átszervezés előkészületei közben voltak olyan aggályok, hogy nem szorul-e háttérbe egy csomó feladat, az üzemen belüli érdekek végül is nem kerekednek-e félül? A korábbi rendszernek megvolt ugyanis az az előnye, hogy ami javaslat felvetődött, egy- egy tanácsülésen, vagy • ha hirtelen megrongálódott valami, szinte egyik óráról a másikra oda tudták irányítani a .megfelelő brigádot. Az előre nem látható problémák megoldásához bármikor tudtak anyaigot, munkaerőt biztosítani. Az átszervezés során erre gondoltak, s olyan intézkedéseket tettek, hogy az üzemi önállóság égisze alatt véletlenül se szorulhasson háttérbe a város ; kommunális érdeké. AZ alapítási határozatban áz is bénne szerepel, hogy a rendkívüli feladatok ellátása, tahácstagi be- ' jelentések rendkívüli eliáté- zése érdekében az üzem szük- s4g,«setéA, átótvi'*» .teljes lét’ számmal t^étipöí/kedni. Meg- bstáToEfcák^'« . adatokat is,' de ’adott' esetben a városi vezetők döntik el, hogy melyik munka kerüljön előtérbe: a város vezetőinek közvetlen beleszólási joguk van/ s a kiindulás sosem a gazdasági mutató, hanem a reális igény. BODA FERENC Miért érnék be a negyvenhéttel ? Udvarlás közköltségen — A négy nagy prémiuma A mócsényi Völgység Népe Tsz-ben a társadalmi tulajdon védelmére irányuló vizsgálatot végzett a Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Bizonyosra vehető, hogy a gazdák a jövőben is szívesen látják a népi ellenőröket, mert megállapításaik részint a közös vagyont ért károsodás megtéri ttetésére, részint pedig inkorrektségből eredő hibák megelőzésére ígérkeznek alkalmasnak. A cikói tsz. — mint ismeretes —, január elsejével olvadt a Völgység Népe Tsz-be; tehát ez utóbbi jogutódja az előbbinek. A cikói időkben történt, hogy a kis szövetkezet akkor} elnöke egy másik járásból a gazdaságba invitálta egy tehenészt és feleségét. A házaspár az elnöki ígéret alapján reménykedett abban, hogy a faluban megfelelő lakáshoz jut. Nincs azon csodálkoznivaló. hogy a férfi nem egy alkalommal, — s mind erélyesebben —, emlegette az ígéretről és, a szép szóról okosító közmondást Köznyelven szólva: akkor borult ki teljesen, amikor megtudta, hogy az egyik középvezető mit kívánt a feleségétől. Az asszony bo- gárszémei fenyegetően villogtak a tisztességtelen ajánlat hallatán, gazdájuk pedig kilátásba helyezte a brigadéros- nak, hogy leharapja az orrát. Embere válogatja, ki hogyan reagált a történtekre. Az egyik fejét csóválta, a másik nevetett, — szóval megvolt a heti pletykaalapanyag Cikón Mindezek után a vezetőségi bizottság megállapította (?), hogy Szakács hanyagul végzi munkáját, hogy a felesége ösz- szeféi+ietetlen, ergo útilaput $ kötött a tehenész talpa alá. A járási vezetőügyész tanácsára a férfi a munkaügyi döntő- bizottsághoz fordult panaszával. A bizottság jogerős határozatával 2800 forint kiesett munkabér megfizetésére kötelezte a tsz-t. Szerettük volna megtudni, kik voltak azok, akik a vezetőségi bizottság ülésén a tehenésszel szemben a törvénysértő határozatot ■ hózták. Sajnos, keresgélésünk idején sem a döntőbizottságnál, sem a mő- csényi központban nem találták az iratokat. És a kár? ... Arról majd a prémiumügy után beszélünk. Az elnök, az elnökhelyettes, a főkönyvelő és a főagronó- mus lehetséges premizálásáról hozott határozatot az egykori cikói tsz közgyűlése. Ami a teljességet illeti: a prémium- feltételek némi leleménnyel így is, úgy is magyarázhatók. A „négy nagy” úgy magyarázta, hogy megszolgálták a prémiumot, és — immár az egyesülés utón — felvett 41 230 forintot. A népi ellenőrzés véleménye szerint a jutalom csak akkor járt volna, ha az említett vezetők irányításával a tagság az összes termelési célokat eléri. Ez pedig nem történt meg. Kovács István tsz-elnöknek e sorok írójával együtt; az a véleménye, hogy közköltségen — akárha eredménytelenül — udvarolni nem megengedhető. A vak is látja, milyen' szoros az összefüggés az asszony megkörnyékezése, a lakásígéret nem teljesítése és a felmondás között. Kétezer-nyolc- száz forint nem csapja földhöz a Völgység Népe Tsz-t, — a kár megtóríttetésétől mégsem helyes eltekinteni. Nem a forint miatt elsődlegesen, hanem a tisztességért, a törvényességért. A főkönyvelő egyetért a népi ellenőrzéssel, de ő a tehenész-ügyet nem óhajtja bolygatni. „A látszatát is kerülnünk kell, — úgymond —, hogy kellemetlenkedni akarunk a volt cikói vezetőségnek.” Abban viszont bízik dr. Székely elvtárs, hogy a negyvenezer forintos prémiumösz- szeg visszajut oda, ahová való: a Völgység Népe Tsz pénztárába. Korrekt dolognak tartaná, ha felvevői belátnák tévedésüket, s nem kényszerítenek jogi útra a tsz-t. Az elnök, lám. nem enged a negyvennyolcból, a főkönyvelő — túlzott tapintatból — beérné a negyvenhéttel. Legyen szabad javasolnunk: ne tegye, ügy véljük, nem elég. ha csak a mérleg két oldala egyezik fillérre, az igazságosztásnak is teljesnek kell lennie, — hát ezért ne érjék be a negyvenhéttel Mőcsényben... BORVÁRO ZOLTÁN Tulipánok Fotó: Tóth Iván ♦ ♦ \ ♦ : ♦ I ♦ ♦ x X ♦ ♦ „Fel kell hívnom az Autóbusz-közlekedési Igazgatóságot.” Hat szám. — Tyihonov beszél, a bűnügyi rendőrség operatív tisztje. Nem. nem, a családjával semmi baj sen) történt. .Arra kérném, adjon felvilágosítást, milyen időközökben közlekedik a 24-es járat Vladikino -körzetében 20- és 21 óra között. 11 percenként? Kösznöm. Még egy kérésem van. A 20 óra és 20 óra 45 perc között induló járatok gépkocsivezetőinek névét szeretném tudni. írom. Gavrilenko 20 óra 26 perc. Gyemidov 20. óra .37. Lampszi 20 óra 4 8. Köszönöm. Viszonthallásra... Tyihonov befordult a Petrovkára, s a Puskin tér felé Vette útját. A friss levegő felébresztette. Léptei alatt csikorgott a hó. A „Rosszija” filmszínháznál már gyülekeztek a reggeli előadás nézői, a Puskin-szobomál úttörők várakoztak. Moszkva élte a.' maga meg- ' szokott - életét. Tyihonov trolibuszra, szállt. ^ Tyoplij utcáig utazott. .............— % L assan baktatott fölfelé a lépcsőn, minden fordulónál megállt. A legjobban attól a pillanattól félt, amikor becsönget, s válaszolnia kell 4>4*ÓÓÓ*ÓÓ4 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ va kérdésre: „Ki az?” „Nyissák ki! Bűnügyi rendőrség.” Ezekre a szavakra nem ritkán érkezett golyó a zárt ajtón keresztül. így halt .meg Tolja Pankratov is. Fiatal fiú volt, s elfelejtette, hogy ilyenkor félre kell állni az ajtóból. Az ilyenkor esedékes könnyű hidegrázáshoz • azonban viszonylag könnyen hozzá lehet szokni. Nehezebb megszokni, hogy az ember beállít egy ismeretlenhez és így szól: „A lányát megölték”... A iy. emeleten Tyihonov megállt, előhúzta .zsebéből a cédulát: „V. em. 49.” Nagyot lélegezve továbbindult, A lépcsőfordulóból már látta, hogy .a lakás'ajtaját tárva-nyitva hagyták. Belépett az .előszobába. Sápadt, karikás szemű embereket látóit/ ‘Tehát elkésett. S életében először most megkönnyebbülést okozott neki az, hogy valaki megelőzte. Egy. testes férfi a telefonnál állt, fojtott hangon beszélt valakivel: — Bürokraták ezek, nem emberek, én mondom! Dühösen lecsapta a kagylót, Tyihonovhoz fordult: — Jó napot. Áron Szkörij vagyok a szerkesztőségből. ön, ha nem tévedek, Konsztantyin Mi- hajlovics? — Nem. Sztanyiszlav Pavlovics vagyok. De ennek nincs különösebb jelentősége. .— .Hát bizony, nincs. Mk nincs ... — Bocsásson meg — Tyihonov belépett a szobába. A díványon fehér hajú asszony ült. Nem sírt, csak állandóan ugyanazt ismételte. — Kislányom, drága kislányom, miért tetted ezt «velem? Miért hagytál itt engem? Égy lányka ült mellette a díványon, a szeme vörösre dagadt a sírástól. A lányka átölelte áz asszonyt, próbálta vigasztalni. Tyihonov óvatosan az ablakhoz lépett. Az asszony felemelte a fejét, pillantásuk találkozott. — Tatjána munkahelyéről? Tyihonov zavarba jött, hirtelen megérezte, mennyire fölösleges itt és komoran válaszolta: — A rendőrségtől. Később Tyihonov a szomszéd szobában beszélgetett a kislánnyal, megpróbált megtudni valamit, aminek köze lehetett nővére halálához. Az eredmény egyenlő volt a nullával. Már indulni akart, amikor hirtelen eszébe jutott: — Ki az a Konsztantyin Mihajlovics? — Sztavickij. Tanya barátja. Egy időben össze is akartak házasodni. De Sztavickij eltagadta, hogy nős, Tánya pedig utálja a hazugokat. Igv nem lett a dologból semmi. Néha azért találkoztak, ritkán... Tyihonov jóval öt óra előtt ért Vladikinóba és elhatározta, újra végigsétál az ösvényen. A Bajkál szállodáig számolta a lépéseket, majd visszafordult, Tánya itt esett össze. Hány lépést tehetett meg a halálos sebbel? Az ösvény a 16. sz. háznál kanyarodott ki az útra, az autóbusz- megállóhoz. Jevsztyignyejeva úgy emlékezett, mintha közvetlenül azután, hogy megpillantotta Tánya holttestét, hallotta volna a távolodó autóbusz motorzúgását... Gavrilenko gépkocsivezető tagadban csóválta a fejét: — Nem emlékszem. Annyi magas férfit szállítok naponta, s annyian hordanak sötét télikabátot ... Tyihonov nem is nagyon számított másra. Gavrilenko busza 20 óra 26-kor indult. A szemtanúk 20 óra 20-kor léptek ki a házból, hat perc alatt nem érhettek a megállóhoz. Gyemidov vagy Lampszj talán többet tud. Gyemidov szürke szemű, kövér férfi. Arca kipirosodott a hidegben. A vezetőfülke mellett áll, szőrcsizmájával topog a havon:
