Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-24 / 92. szám
„II tőlil azé, aki mepfiveli” Állami földet vásárló tsz-ek Húszéves a TEFU A földtörvény, illetve az azt kiegészítő rendelkezések értelmében 1969. január elsejével termelőszövetkezeti tulajdonba kerültek azok a termelőszövetkezeti használatban levő földek, melyek korábban kívülállók tulajdonában voltak, A földhivatalok legfontosabb tennivalói, feladatai között most elsősorban az ezzel kapcsolatos munka szerepel, ugyanis június végéig el kell juttatni az érdekeltekhez a kívülállók földjeinek megváltásáról hozott határozatokat. Az érdekeltek száma pedig nem is kevés. Tolna megye termelőszövetkezetei eddig 63 206 hold olyan földet műveltek, amely 35 427 kívülálló tulajdonában volt. Előzetesen — a múlt év során — minden községben rendezni kellett a tulajdon- viszonyokat, ténylegesen azt, hogy az érintett földterület ténylegesen kinek a tulajdonában van. E munka során derült ki, hogy milyen nagy számban gyűltek fel az elmúlt évek alatt rendezetlen hagyatéki ügyek. Aránylag rövid idő alatt kellett rendezni 13 705 hagyatéki ügyet. 28 305 hold föld volt még az olyan örökhagyók nevén nyilvántartva, akiknek többsége még 1960 előtt halt meg. Az örökösök érdektelenek voltak abban, hogy a föld kinek a nevén szerepel. Érdekes jelenség: a föld iránti közöny mellett számottevő a föld iránti igény. A törvény rendelkezése szerint a megváltás útján termelőszövetkezeti tulajdonba kerülő földből — jogszabályban megállapított feltételekkel — 800, illetve 1600 ölig terjedő terület meghagyható a tulajdonosnak. A mentesítési kérelmeket 1968. december 31-ig kellett beküldeni elbírálásra. A járási földhivatalokhoz 5542 mentesítési kérelem érkezett. De, miután a rendelkezések szerint földet csak belterületen és zártkertben lehet mentesíteni, — ha a kérelmezőnek termelőszövetkezeti használatba került földje van a belterületen, vagy a zártkertben, és ha a mentesítésre felhasználható terület rendelkezésre áll —, a kérelmezők mintegy tíz százaléka kapta meg a mentesítést. A kívülállók túlnyomó részénél nem volt meg a törvényes feltétel ahhoz, hogy tulajdonukba földterületet adjanak. Miután tulajdonjogot nem kaphattak, földhasználati jogot kért — eredeti igényét visszavonva —, a kérelmezők 10,8 százaléka. Külön, eredetileg is 774-en kértek személyi földhasználatot, ebből 225 kérelmet utasítottak el. A kívülállók földjeinek tu- lajdonbavételét a termelőszövetkezeti tagok nagy többsége helyesléssel fogadta, hiszen sokkal szorosabb kapcsolatuk van azzal a földdel, amelynek a tulajdonosa esetleg az ötödik megyében lakik. A már említett 13 705 hagyatéki ügyben például 1795 esetben ismeretlen volt az örökös. Jó néhány esetben — miután külföldi földtulajdonosról volt szó, minden esetben külön-külön meg kellett keresni a Pénzintézeti Központot, hogy a kérdéses ingatlan államközi megállapodás hatálya alá tartozik-e? De mindamellett az is felvetődött egyik-másik szövetkezetben, hogy a kívülállók földjeinek megváltása nem ró-e nagy terheket a gazdaságra? Nos, a megyében a termelő- szövetkezeteknek öt év alatt ezen c címen mintegy nyolcvanmillió forintot kell kifizetni. A megváltási ár mintegy hatévi földjáradéknak felel meg. Az intézkedésre különféleképpen reagáltak az érintettek. Azokat, akik már régebben elszakadtak a földtől, nem érintette különösebben, hogy földjük tsz-tulajdonba került. Valamivel élénkebb reflexiót váltott ki viszont a helyben lakó földtulajdonos, ipari munkásokból, alkalmazottakból. Mégpedig abban, hogy keveslik a föld megváltási értékét — bár a tapasztalatok szerint spekulációs törekvések húzódnak a kifogások hátterében. Termelőszövetkezeti tulajdonba azonban nemcsak a kívülállók földje került. A törvény értelmében a termelőszövetkezet a használatában lévő állami földek és erdők tulajdonjogát — a minisztertanács által megállapított feltételekkel — megszerezheti. A feltételek szerint az állami tulajdonban lévő földet a gazdaságilag és szervezetileg szilárd termelő- szövetkezetek vehetik — rendkívül kedvező áron — tulajdonba, amelyek biztosítani tudják a föld rendeltetés szerinti, gazdasági céljának megfelelő, tartós hasznosítását. A Tolna megyei termelő- szövetkezetek használatában 85172 hold, állami tulajdonban lévő föld van. A bony- hádvarasdi, a dombóvári, a györkönyi, a bátaszéki, az őcsényi, a mözsi és a szekszárdi Garay Tsz jelentette be ezideig, hogy meg kívánja vásárolni a birtokában lévő állami földet. (A szekszárdi Garay-nál ez mintegy 1500 hold). Az állami tulajdonban lévő földek megvásárlási lehetősége többekben azt az aggályt támasztotta: nem jelent-e ez visszalépést a szocialista viszonyokban? A törvény megalkotása egyúttal kifejezésre juttatta azt is, hogy a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal egyenrangú, szocialista tulajdon- forma, de kifejezésre jutott az az elv is, hogy „a föld azé, aki megműveli”. Miután a föld — még ha állami tartalékföld formájában is — a szövetkezetek birtokában, használatában volt eddig is —, akkor meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ténylegesen is tulajdonukba vegyék. Elég a törvény bevezetőjét idézni:„A földtulajdon és a földhasználat egységének megteremtése és fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon lét- rerehozása a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termelő- szövetkezetek gazdasági önállósága megszilárdításénak fontos előfeltétele”. Bt. Népújság 3 A közeli napokban lesz 20 éve, hogy megalakultak az első teherautó-fuvarozási vállalatok. A TEFU megalakításának célja — az egységes népi tulajdon megteremtésén túl — az volt, hogy a népgazdasági tervek végrehajtásához, a népgazdaság dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen nagyüzemi termelést az autóközlekedésben is biztosítani lehessen. A teherautó-fuvarozási vállalatok megalakulása után az első időkben csak szervezeti keretet adtak. Ugyanis a népgazdaság az akkori helyzetben, közvetlenül a háborús károk helyreállítása után, nem tudta biztosítani azokat az anyagi eszközöket, amelyek lehetővé tették volna a MATEOSZ-tól átvett gépjárművek szervezett és nagyüzemi feltételeket kielégítő üzemeltetését, valamint műszaki ellátását országos szinten. Nem voltak adottak a személyi feltételek sem. Néhány speciális területtől eltekintve, — általában hiányoztak azok a szakkáderek, akik a nagyüzemi fuvarozás szervezésében kellő jártassággal rendelkeztek. Ezeknek a problémáknak a megoldása már a későbbi évekre maradt. Az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének előrehaladtával a gépjármű-közlekedésben is jól láthatóan jelentkezett egy koncentrációs folyamat, amelynek eredményeképpen a hatvanas évek elejére az Autóközlekedési Vezérigazgatóság irányítása alatt kialakult a közhasználatú autóköziekedés mai szervezete, amelybe beleolvadt a BELSPED, az autóbusz-közlekedési vállalatok, valamint a taxiközleikedós. Ez a szervezet már képes volt hatékonyan kielégíteni a népgazdaság más termelő ágazatai, valamint a lakosság által támasztott szállítási és utazási szükségleteket. A közhasználatú autóközlekedés az új mechanizmusban trösztként működik és az elmúlt évben — a megelőző időszakhoz képest — növelni tudta nyereségét, és dolgozói számára fizetett nyereségrészeA Tisza-parti városban Szolnokon április 22-én kedden országos eredményhirdető ankétet tartottak a dohány- termesztéssel foglalkozó mező- gazdasági üzemek és a dohányipar képviselőinek részvételével. Képviseltették magukat a Tolna megyei érdekelt gazdaságok is, továbbá ott volt az ankéten a nagydorogi és a faddi dohánybeváltó üzem illetékes vezetője. A tavalyi termelési verseny értékelése során a dohányipar képviselői elmondták, az úgynevezett világos kihozatal, öszességében a minőség sok kívánnivalót hagy még maga után. A minőség javítása nem csupán az üzemeken múlik. A fajták jobb megválasztásával is sokat lehet segíteni a világos kihozatal arányainak megnövelésén, összességében a dohánytermesztéssel foglalkozó Tolna megyei termelőszövetkezetek az országos verseny eredményhirdető ankétjén jól szerepeltek. Helyezést ért el és pénzjutalmat kapott a pusztahen- csei Kossuth Tsz, a kajdacsi Aranykalász Tsz. a bölcskei sedést Ez bizonyítja, hogy a szervezet életképes és a megváltozott gazdasági környezetben, az önálló gazdálkodás feltételei között is biztosítani tudja fennmaradását, és képes saját erejéből a megfelelő fejlődésre. Az Autóközlekedési Tröszt jelenleg több mint 60 ezer dolgozót foglalkoztat, a szakma fejlődésére és jelenlegi súlyára jellemző, hogy a 20 év előttihez képest az edszállított árumennyiség mintegy húszszorosára, az elszállított utasok száma harminc- szorosára emelkedett. A közhasználatú aBtóközle- kedésnek megyénk társadalmi és népgazdasági életében is jelentős szerepe van. A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat a foglalkoztatott dolgozók létszáma alapján a megye harmadik legnagyobb vállalata. Szervezeti egységei a megye minden jelentősebb helységében megtalálhatók. Vállalatunk tevékenysége igen szerteágazó és a közúti áru- és személyfuvarozással összefüggő feladatok minden jelentősebb fajtájára kiterjed. A 20. évforduló az autó- közlekedés és vállalatunk minden dolgozója számára ünnepi eseményt jelent, hiszen 20 év több mint egy negyed emberöltő és egy dolgozó ember munkában töltött éveinek fele. D üszkeséggel tölt el mindannyiónkat az a tudat, hogy ki hosszabb, ki rö- vidébb ideig, de részt vett a magyar közhasználatú autó- közlekedés megteremtésében, és munkájával hozzájárult mai eredményeink eléréséhez. Tudjuk azonban, hogy megyénk lakosságának együttérzését csak akkor nyerhetjük el, ha munkánkat olyan minőségben és színvonalon végezzük, hogy az a lakosság igényeit maximálisan kielégítse. Ezért első- rendő feladatunknak tekintjük, most és a jövőben is, szolgáltatásaink körének további bővítését, úgy, hogy ezek minőségi színvonala is rendszeresen emelkedjék. PIEGL FERENC igazgató Rákóczi Tsz, a tengelici Petőfi Tsz, a paksi Ezüstkalász Tsz, a nagydorogi Ujharázda Tsz. Tolna megye diafilmen Tolna megye földrajzi és helytörténeti nevezetességeiről, műemlékeiről, várairól, továbbá népművészetéről, népviseletéről ötven színes képből álló diafilmsorozatot készíttetett a Diafilmgyártó Vállalattal a TIT Tolna megyei szervezete. A szép felvételeket dr. Pataki József, szekszárdi gimnáziumi tanár, a TIT megyei földrajzi szakosztályának elnöke fényképezte túraútjain a megye festői tájain, köztük Sárközben és a gemenci erdőben is. A sorozatból hetvenötöt rendeltek az iskolák, valamint a Tolna megyei Könyvtár és Népművelési Tanácsadó. A színes diafilmeket az általános iskolák földrajz és környezetismereti óráin vetítik majd szemléltetésként, valamint az ismeretterjesztő előadásokon is hasznát veszik. (—s—ó) Dohánytermesztési verseny Hat Tolna megyei tsz
