Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

Napirenden a paksi könyvtár munkája

Nemcsak a körnlmeavek...

HOSSZÚ IDEIG „nyomor- gott” a paksi járási könyvtár, szüli helyiségekben, áldatlan körülmények között, s így azon sem lehet csodálkozni, hogy funkcióját csak részben tudta betölteni, az ott dolgozók lelkiismeretes munkája- ellenére. Az elmúlt év nyarán gyökeresen megváltoztak a körülmények: olyan új könyvtárat kapott a járás, amelyhez hasonló talán az országban is kevés van. Az ideálisan átépített épület összehasonlíthatatlanul tágabb lehetőségeket kínál a könyvtári, ismeretterjesztési munkára. A Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén arról számoltatta be Szederkényi Ervinnét, a könyvtár vezetőjét, hogyan tevékenykednek az új körülmények között.

Érdemes a beszámolóból kicsit hosszabban idézni. Arról kapunk tájékoztatást, hogy a járási könyvtárban nemcsak a körülmények változtak meg; szélesebb körű tevékenységet folytatnak- színvonalas, sok ember érdeklődésére számot, tartó rendezvények színhelye a könyvtár.

A statisztika száraz ugyan, de bizonyító erejű, alapot ad bizonyos következtetések levonására. A harmadik ötéves terv „könyvtári feladatul” tűzte ki, hogy a lakosság 21 százaléka legyen tagja a tanácsi könyvtáraknak. Az elmúlt esztendő utolsó napján a járás lakosságának 20,5 százaléka olvasott, ami jóval felül van a megyei átlagon. Az ezer lakosra jutó kötetek számát is „túlteljesítették”, az elmúlt év végéig: a cél ezer lakosra 1850 kötet volt, s a járás könyvtáraiban 1960 kötet jut ezer olvasóra.

A járás 31 könyvtárában közel százezer kötet áll a könyvbarátok rendelkezésére, ennek jelentős százaléka szakiroda- lom. A járási könyvtár vezetője megemlítette, hogy a

községi könyvtárosoknak törekedni kell arra, hogy szak- könyvekbőd is több legyen a polcokon.

A KÖNYVTÁRNAK nem

csak a kölcsönzés, — a „di- rektebb” népművelés is feladata, már csali azért is, mert a kettő szinte szervesen összetartozik. Egy-egy, a könyvtárban megtartott, jól sikerült rendezvény nemcsak „egyszerű” ismeretterjesztés, — hatásos olvasás-propaganda is lehet.' ®

Tavaly nyáron a könyvtár avatásakor Darvas József, az írószövetség elnöke itt is meghirdette az „Olvasó népért mozgalmat, így a járási könyvtár dolgozói kétszeresen is szívügyüknek érzik patra- nálását. A könyvtár helyiségében a nőtanáccsal és a járási művelődési központtal közösen „asszonyok klubját” szerveztek, amelynek hatvan ta,gja van, s az asszonyok a kézimunkázás, szabás-varráson kívül gyakran hallgatnak ismeretterjesztő t előadásokat is, a legkülönbözőbb témákból. Rendszeresen megtartják összejöveteleiket a fiatal könyvbarátok klubjának tagjai, s a klubnak most már magnós részlege is van. Nemrégiben a Vas megyei képzőművészek tárlatát nézhették meg az érdeklődők. Az író— olvasó találkozók élményéből a legkisebbek sem maradtak Iti: Hárs László íróval beszélgethettek, tölthettek el néhány órát. Március 15-én 300 úttörő népesítette be a könyvtár helyiségeit: „Szülőanyám te

szép Magyarország” címmel irodalmi délelőttöt rendeztek a kicsinyek számára.

NEHÉZ LENNE mindent felsorolni. Az elmondottakon kívül sikeres pályázatok, sok községet megjárt vándorkiállítások fémjelzik a járási könyvtár munkáját

(d.k.j.)

A 11. sz. AKÖV jubileumi rejtvénypályázatának első kérdéscsoportja:

1. A közúti teherfuvarozás államosítása előtt a magán teherqépkocsi-tulaidonosok milyen szervezetbe tömörültek?

2. Mikor államosították hazánkban a közúti teherfuvarozást, mi volt az első vállalat neve?

3. Tolna megyében mikor jött létre az első autóközlekedési vállalat, és mi volt a vállalat neve?

A Az első megyei autóközlekedési vállalat milyen közlekedési egységek összevonásából jött létre?

5. Melyik évben egyesült az AKÖV a BELSPED-del?

Kérjük, hogy a mellékelt rejtvényt töltse ki, és tegye borítékba, értékes díjakat nyerhet.

A rejtvényszelvény beküldési határideje 1969. május 8.

A sorsolás nyilvánosan történik 1969. május 11-én délelőtt

10 órakor a VOLÁN Utazási, Szállítmányozási és Kereskedelmi Irodában.

A megfejtéseket az alábbi címré kérjük:

'ÓLÁN Utazási Iroda Szekszárd , Széchenyi u. 1. sz.

Zenei hónap 1969.

ü bajai zeneKar hangversenye elé

A megyei tanács művelődésügyi osztálya, idén is meghirdette a Zenei Hónapot, amely számos zenei élményt ígér szerte a megyében. A Zenei Hónap megrendezésé- sének munkájából .alaposan kiveszi részét a' megye egyetlen zeneoktatási intézménye: a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola is, amely négy hangversenyből álló sorozatot hirdetett meg. E sorozat nyitó hangversenyeként a bajai vízügyi igazgatóság szimfonikus zenekara látogat el e héten, pénteken este Szekszárdra. Az együttest Gaszner István vezeti, aki annakidején bátaszé- ki tanár korában a bátaszéki zenei élet apostolaként tevékenykedett. A hangversenyen Radványi Géza és Gál Zoltán hegedűn, Gál Zoltánné csellón és Husek Rezső zongorán működik közre. Az est fél 8 órakor kezdődik és a bajai vendégek négy műsorszámot .szólaltatnak meg. Händel c- moll concerto grossoját, Vivaldi a-moll concerto grossoját, Mozart Esz-dur zongora- versenyét, valamint Mozart D-dur divertimentóját.

Péntektől kezdődően minden pénteknek meglesz st maga zenei eseménye. Május 2-án kerül sor a tavaszi bérlet második hangversenyére, amelyen a zeneiskola tanárai működnek közre. Ugyancsak a zenei hónap eseményeképpen kerül sor az 1968—69. évi szekszárdi bérlet záróhangversenyére, amelyen Szendrev Karper László gitárművész és felesége: Ágay Karola operaénekesnő szerepel. A Tavaszi bérlet harmadik rendezvénye május 9-én lesz. Ekkor a pécsi „Mecsek” fúvósegyüttes hangversenyére kerül sor. A tavaszi bérletsorozatot a Szekszárdi Városi Kamarazenekar hangversenye zárja le május 16-an. Ezen Thész László vezényel és Lázár Noémi műkő- dik közre.

A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat.

felvételi

pályázatot

hirdet a Pécsi Polláck Mihály Építőipari Szak- középiskola és Technikum 1SC9—70. évi levelező tagozatára. szekszárdi konzultációs központtal. Utolsó technikumi osztály. Részletes felvilágosítást a vállalat személyzeti osztályán adunk. Szekszárd, Tarcsay V. u. Irodaház.

(130)

Szekszárdi Kórház felvételre keres

gépírni tudó

adminisztrátorokat, valamint 8 általános, végzett , segédápolónőket.

Jelentkezni lehe; a kórház munkaügyi csoportjánál. (275)

Gépírni tudó

személyt

adminisztratív

munkakörbe, TMK \ relőt azonnal

illanyszefelveszünk.

Textiltisztító és

Ruházati |

Vállalat Szekszárd. Tar- 1

csay V. u.

(289) 1

m

Molnár Károly:

A látható

• ® jr m bt

légió

— Három foglyot kihoztunk a börtönből. Azért kerültek oda, mert a felszabadító hadseregben harcoltak — emlékezett vissza Dieter Neurolh légiós. — Sátorlapokba burkoltuk őket, hogy senki sem tudja, mire készülünk. Bouk Doub mellett megálltunk. Egységünk parancsnoka, Staiger, aki sohasem tagadta, hogy katonai tapasztalatait korábban az SS-ben szerezte, parancsot adott a három fogolynak.

„Ássák meg saját sírjukat” — mondta érzéketlen hangon. Elkészültek a gödrök. Staiger ekkor géppisztolyával lelőtte az algériaiakat, ügyetlen hosszú sorozattal. Azután belökte őket a gödörbe.

— 7 3 —

—. Ott voltam, amikor társaim megkínoztak egy algériai asszonyt — vallotta Günter Hansel. — Megkötözték. Az orrát vastag kendőbe burkolták. Trágyalevet öntöttek a szájába. Némán tűrte a szörnyű megpróbáltatásokat. Ez felingerelte az egyik altisztet, aki nagy erővel ráugrott az asszony hasára. Csak a halál szabadította meg a további kínzásoktól... Nem sokkal később szökni akartam, azonban elfogtak. Brutálisan megvertek. Letépték rólam az inget. Meztelen hátamra fel kellett vennem egy nehéz zsákot. Szikladarabok voltak benne. Vékony' dróttal kötötték rám a zsákot. Azután elhangzott a parancs.

„Futás, körben a kaszárnya udvarán”. Amíg bírtam, addig loholtam Azután összeestem. Korbáccsal ütöttek, hogy magamhoz térjek... Napokig egy zárkában tartottak. Majd egy vízcsaphoz .kötöttek. Elviselhetetlen szomjúság gyötört. Egy arasznyira a számtól folyt a víz, de nem ihattam belőle. Ór állt mellettem, akinek az altiszt azt parancsolta;

.dia ez az állat inni mer, lődd lel”.

Ntem sikerült a légiónak megfélemlíteni Algéria lakosságát, de nem sikerült fenntartani az egykori fegyelmet, mert egyre többen szöktek ebben az időszakban,

A légió nagy visszavonulása 1954-ben Vietnamban kezdődött, ott kapták meg a történelmi jelentőségű első „Hátra arc!” parancsot. Ez a hatvanas esztendőkben gyorsuló ritmusban folytatódott. 1956-ban Marokkó és Tunisz, 1962-ben Algéria vívta ki függetlenségét. Párizs ügyes diplomáciai sakkhúzással még bizonyos katonai támaszpontokat biztosítani tudott, de már közeledett az idő. amikor a légiónak az egész Észak-Afrikát el kell hagynia.

— 74 —

AGÓNIA ALGÉRIÁBAN

Paul Hoffmann, amerikai újságíró 1962. januárjában Szidi bel Abbesz-ben járt és tapasztalatairól ezt írta a New York Times-ben:

„Alapításának éve: 1831 óta a légiót, az afrikai misztikum veszi körül, .algériai hivatása’ van. A légió segítségevei hódította meg Franciaország Észak-Afrikát és a Szaharát. A hadjáratok közötti időszakokban a légionáriusok. ásókkal és kapákkal felszerelve, többféle építőmunkát végeznek. Főhadiszállásuk mindig Algéria volt. Algéria és a Szahara lett a hontalanok hazája.

A rámenős, kegyetlen zsoldosoknak ez az alakulata a több mint hét éve tartó algériai nemzeti felkelés kitörése óta a legnehezebb katonai feladatokat vállalta, lendülettel, sokszor vadul harcolt. Éppen ezért vált a jövője most kétessé. Amint Algéria szuverén állammá alakul, a légiónak távoznia kell, valószínűleg a többi francia csapat kivonulása előtt, mert ezeket ugyanis a muzulmán nacionalisták kevésbé gyűlölik.

A Quartier Vienot (a légió székháza) közelében, a Café du Commerce teraszán egy svájci légionárius megjegyzi:

— Mi a rossz abban, ha az ember zsoldos? Mindenki tisztel bennünket. Ha szabadságon vagyunk és végigsétálunk az oráni Rue General Leclerce-n, a lányok bolondulnak utánunk, és ha tisztelgünk, a legmagasabb rangú francia tisztek ránkmosolyognak. Tudják, hogy amikor más katonák beássák magukat és megvárják az erősítést, a légionáriusok tüzelnek...”

Az algériai háborúban a légionáriusok 2000 embert vesztettek, az indokínai háborúban 1945-től 1954-ig 14 000 embert. De hány vietnami és hány algériai szabadságharcost gyilkoltak meg, pusztítottak el. sokszor a legbrutálisabb kegyetlenséggel a légionáriusok?

jr