Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

Napirenden a paksi könyvtár munkája Nemcsak a körnlmeavek... HOSSZÚ IDEIG „nyomor- gott” a paksi járási könyv­tár, szüli helyiségekben, áldat­lan körülmények között, s így azon sem lehet csodálkozni, hogy funkcióját csak részben tudta betölteni, az ott dolgo­zók lelkiismeretes munkája- el­lenére. Az elmúlt év nyarán gyökeresen megváltoztak a kö­rülmények: olyan új könyv­tárat kapott a járás, amelyhez hasonló talán az országban is kevés van. Az ideálisan átépí­tett épület összehasonlíthatat­lanul tágabb lehetőségeket kí­nál a könyvtári, ismeretter­jesztési munkára. A Paksi Já­rási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága legutóbbi ülésén ar­ról számoltatta be Szederké­nyi Ervinnét, a könyvtár ve­zetőjét, hogyan tevékenyked­nek az új körülmények kö­zött. Érdemes a beszámolóból ki­csit hosszabban idézni. Arról kapunk tájékoztatást, hogy a járási könyvtárban nemcsak a körülmények változtak meg; szélesebb körű tevékenységet folytatnak- színvonalas, sok ember érdeklődésére számot, tartó rendezvények színhelye a könyvtár. A statisztika száraz ugyan, de bizonyító erejű, alapot ad bizonyos következtetések le­vonására. A harmadik ötéves terv „könyvtári feladatul” tűzte ki, hogy a lakosság 21 százaléka legyen tagja a taná­csi könyvtáraknak. Az elmúlt esztendő utolsó napján a já­rás lakosságának 20,5 százalé­ka olvasott, ami jóval felül van a megyei átlagon. Az ezer lakosra jutó kötetek számát is „túlteljesítették”, az elmúlt év végéig: a cél ezer lakosra 1850 kötet volt, s a járás könyvtáraiban 1960 kötet jut ezer olvasóra. A járás 31 könyvtárában kö­zel százezer kötet áll a könyv­barátok rendelkezésére, ennek jelentős százaléka szakiroda- lom. A járási könyvtár veze­tője megemlítette, hogy a községi könyvtárosoknak tö­rekedni kell arra, hogy szak- könyvekbőd is több legyen a polcokon. A KÖNYVTÁRNAK nem csak a kölcsönzés, — a „di- rektebb” népművelés is fel­adata, már csali azért is, mert a kettő szinte szervesen összetartozik. Egy-egy, a könyvtárban megtartott, jól sikerült rendezvény nemcsak „egyszerű” ismeretterjesztés, — hatásos olvasás-propagan­da is lehet.' ® Tavaly nyáron a könyvtár avatásakor Darvas József, az írószövetség elnöke itt is meg­hirdette az „Olvasó népért mozgalmat, így a járási könyvtár dolgozói kétszeresen is szívügyüknek érzik patra- nálását. A könyvtár helyisé­gében a nőtanáccsal és a já­rási művelődési központtal kö­zösen „asszonyok klubját” szerveztek, amelynek hatvan ta,gja van, s az asszonyok a kézimunkázás, szabás-varrá­son kívül gyakran hallgatnak ismeretterjesztő t előadásokat is, a legkülönbözőbb témák­ból. Rendszeresen megtartják összejöveteleiket a fiatal könyvbarátok klubjának tag­jai, s a klubnak most már magnós részlege is van. Nem­régiben a Vas megyei képző­művészek tárlatát nézhették meg az érdeklődők. Az író— olvasó találkozók élményéből a legkisebbek sem maradtak Iti: Hárs László íróval beszél­gethettek, tölthettek el néhány órát. Március 15-én 300 úttörő népesítette be a könyvtár he­lyiségeit: „Szülőanyám te szép Magyarország” címmel irodalmi délelőttöt rendeztek a kicsinyek számára. NEHÉZ LENNE mindent felsorolni. Az elmondottakon kívül sikeres pályázatok, sok községet megjárt vándorkiállí­tások fémjelzik a járási könyvtár munkáját (d.k.j.) A 11. sz. AKÖV jubileumi rejtvénypályázatának első kérdéscsoportja: 1. A közúti teherfuvarozás államosítása előtt a magán teherqépkocsi-tulaidonosok milyen szervezetbe tömö­rültek? 2. Mikor államosították hazánkban a közúti teherfuva­rozást, mi volt az első vállalat neve? 3. Tolna megyében mikor jött létre az első autóközlekedési vállalat, és mi volt a vállalat neve? A Az első megyei autóközlekedési vállalat milyen közleke­dési egységek összevonásából jött létre? 5. Melyik évben egyesült az AKÖV a BELSPED-del? Kérjük, hogy a mellékelt rejtvényt töltse ki, és tegye borí­tékba, értékes díjakat nyerhet. A rejtvényszelvény beküldési határideje 1969. május 8. A sorsolás nyilvánosan történik 1969. május 11-én délelőtt 10 órakor a VOLÁN Utazási, Szállítmányozási és Kereske­delmi Irodában. A megfejtéseket az alábbi címré kérjük: 'ÓLÁN Utazási Iroda Szekszárd , Széchenyi u. 1. sz. Zenei hónap 1969. ü bajai zeneKar hangversenye elé A megyei tanács művelő­désügyi osztálya, idén is meg­hirdette a Zenei Hónapot, amely számos zenei élményt ígér szerte a megyében. A Zenei Hónap megrendezésé- sének munkájából .alaposan kiveszi részét a' megye egyet­len zeneoktatási intézménye: a szekszárdi Liszt Ferenc Zene­iskola is, amely négy hang­versenyből álló sorozatot hir­detett meg. E sorozat nyitó hangversenyeként a bajai víz­ügyi igazgatóság szimfonikus zenekara látogat el e héten, pénteken este Szekszárdra. Az együttest Gaszner István ve­zeti, aki annakidején bátaszé- ki tanár korában a bátaszéki zenei élet apostolaként tevé­kenykedett. A hangversenyen Radványi Géza és Gál Zoltán hegedűn, Gál Zoltánné csel­lón és Husek Rezső zongorán működik közre. Az est fél 8 órakor kezdődik és a bajai vendégek négy műsorszámot .szólaltatnak meg. Händel c- moll concerto grossoját, Vi­valdi a-moll concerto grosso­ját, Mozart Esz-dur zongora- versenyét, valamint Mozart D-dur divertimentóját. Péntektől kezdődően min­den pénteknek meglesz st maga zenei eseménye. Május 2-án kerül sor a tavaszi bérlet má­sodik hangversenyére, ame­lyen a zeneiskola tanárai mű­ködnek közre. Ugyancsak a zenei hónap eseményeképpen kerül sor az 1968—69. évi szekszárdi bérlet záróhang­versenyére, amelyen Szendrev Karper László gitárművész és felesége: Ágay Karola opera­énekesnő szerepel. A Tavaszi bérlet harmadik rendezvénye május 9-én lesz. Ekkor a pé­csi „Mecsek” fúvósegyüttes hangversenyére kerül sor. A tavaszi bérletsorozatot a Szek­szárdi Városi Kamarazenekar hangversenye zárja le május 16-an. Ezen Thész László ve­zényel és Lázár Noémi műkő- dik közre. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. felvételi pályázatot hirdet a Pécsi Polláck Mihály Építőipari Szak- középiskola és Technikum 1SC9—70. évi levelező ta­gozatára. szekszárdi kon­zultációs központtal. Utolsó technikumi osz­tály. Részletes felvilágo­sítást a vállalat személy­zeti osztályán adunk. Szekszárd, Tarcsay V. u. Irodaház. (130) Szekszárdi Kórház felvé­telre keres gépírni tudó adminisztrátorokat, vala­mint 8 általános, végzett , segédápolónőket. Jelentkezni lehe; a kór­ház munkaügyi csoport­jánál. (275) Gépírni tudó személyt adminisztratív munka­körbe, TMK \ relőt azonnal illanysze­felveszünk. Textiltisztító és Ruházati | Vállalat Szekszárd. Tar- 1 csay V. u. (289) 1 m Molnár Károly: A látható • ® jr m bt légió — Három foglyot kihoztunk a börtönből. Azért kerültek oda, mert a felszabadító hadseregben har­coltak — emlékezett vissza Dieter Neurolh légiós. — Sátorlapokba burkoltuk őket, hogy senki sem tudja, mire készülünk. Bouk Doub mellett megálltunk. Egy­ségünk parancsnoka, Staiger, aki sohasem tagadta, hogy katonai tapasztalatait korábban az SS-ben sze­rezte, parancsot adott a három fogolynak. „Ássák meg saját sírjukat” — mondta érzéketlen hangon. Elkészültek a gödrök. Staiger ekkor gép­pisztolyával lelőtte az algériaiakat, ügyetlen hosszú sorozattal. Azután belökte őket a gödörbe. — 7 3 — —. Ott voltam, amikor társaim megkínoztak egy algériai asszonyt — vallotta Günter Hansel. — Meg­kötözték. Az orrát vastag kendőbe burkolták. Trágya­levet öntöttek a szájába. Némán tűrte a szörnyű megpróbáltatásokat. Ez felingerelte az egyik altisztet, aki nagy erővel ráugrott az asszony hasára. Csak a halál szabadította meg a további kínzásoktól... Nem sokkal később szökni akartam, azonban elfogtak. Bru­tálisan megvertek. Letépték rólam az inget. Meztelen hátamra fel kellett vennem egy nehéz zsákot. Szikla­darabok voltak benne. Vékony' dróttal kötötték rám a zsákot. Azután elhangzott a parancs. „Futás, körben a kaszárnya udvarán”. Amíg bír­tam, addig loholtam Azután összeestem. Korbáccsal ütöttek, hogy magamhoz térjek... Napokig egy zár­kában tartottak. Majd egy vízcsaphoz .kötöttek. El­viselhetetlen szomjúság gyötört. Egy arasznyira a számtól folyt a víz, de nem ihattam belőle. Ór állt mellettem, akinek az altiszt azt parancsolta; .dia ez az állat inni mer, lődd lel”. Ntem sikerült a légiónak megfélemlíteni Algéria lakosságát, de nem sikerült fenntartani az egykori fe­gyelmet, mert egyre többen szöktek ebben az idő­szakban, A légió nagy visszavonulása 1954-ben Vietnam­ban kezdődött, ott kapták meg a történelmi jelentő­ségű első „Hátra arc!” parancsot. Ez a hatvanas esz­tendőkben gyorsuló ritmusban folytatódott. 1956-ban Marokkó és Tunisz, 1962-ben Algéria vívta ki függet­lenségét. Párizs ügyes diplomáciai sakkhúzással még bizonyos katonai támaszpontokat biztosítani tudott, de már közeledett az idő. amikor a légiónak az egész Észak-Afrikát el kell hagynia. — 74 — AGÓNIA ALGÉRIÁBAN Paul Hoffmann, amerikai újságíró 1962. januárjában Szidi bel Abbesz-ben járt és tapasztalatairól ezt írta a New York Times-ben: „Alapításának éve: 1831 óta a légiót, az afrikai misz­tikum veszi körül, .algériai hivatása’ van. A légió se­gítségevei hódította meg Franciaország Észak-Afrikát és a Szaharát. A hadjáratok közötti időszakokban a lé­gionáriusok. ásókkal és kapákkal felszerelve, többféle építőmunkát végeznek. Főhadiszállásuk mindig Algéria volt. Algéria és a Szahara lett a hontalanok hazája. A rámenős, kegyetlen zsoldosoknak ez az alakulata a több mint hét éve tartó algériai nemzeti felkelés ki­törése óta a legnehezebb katonai feladatokat vállalta, lendülettel, sokszor vadul harcolt. Éppen ezért vált a jövője most kétessé. Amint Algéria szuverén állammá alakul, a légiónak távoznia kell, valószínűleg a többi francia csapat kivonulása előtt, mert ezeket ugyanis a muzulmán nacionalisták kevésbé gyűlölik. A Quartier Vienot (a légió székháza) közelében, a Café du Commerce teraszán egy svájci légionárius megjegyzi: — Mi a rossz abban, ha az ember zsoldos? Mindenki tisztel bennünket. Ha szabadságon vagyunk és végig­sétálunk az oráni Rue General Leclerce-n, a lányok bo­londulnak utánunk, és ha tisztelgünk, a legmagasabb rangú francia tisztek ránkmosolyognak. Tudják, hogy amikor más katonák beássák magukat és megvárják az erősítést, a légionáriusok tüzelnek...” Az algériai háborúban a légionáriusok 2000 embert vesztettek, az indokínai háborúban 1945-től 1954-ig 14 000 embert. De hány vietnami és hány algériai sza­badságharcost gyilkoltak meg, pusztítottak el. sokszor a legbrutálisabb kegyetlenséggel a légionáriusok? jr

Next

/
Thumbnails
Contents