Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

•#

»ont*

úc:rvtar

IÍ#6*

i»3*

VILÁG PRtrtETXRJAl Eli?KTO'ETm

XIX. évfolyam. 94. szám.

AKA: m fillér

Kedd, 1969. április 22.

Leninre emlékezünk

Kádár János vezetésével

Irta: István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője

K

ilencvenkilenc esztendeje született Vlagyimir Iljics Lenin. Ahogyan időben egyre távolodunk is születésétől, Lenin emberi nagysága, művének és tanításának forradalmi szelleme, tudományos értéke. különleges időszerűsége még világossab- ban és jelentőségteljesebben áll előttünk.

Az ő t szméi öltenek testet a kommunizmust építő Szovjetunióban, a szocialista világrendszerben, az egész világot átfogó kommunista mozgalomban, az elnyomott népek nemzeti és szabadságmozgalmában, a békéért. a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért. a szocializmusért folyó imperialistaellenes küzdelemben az egész világon.

A megemlékezés Lenin életéről nemcsak történeti visszatekintés, hanem mindenekelőtt erőmerítés, útmutatás, számvetés a ma forradalmi harcaihoz. A megemlékezés azoknak az eszméknek, elveknek és módszereknek a felidézését jelenti, amelyeket Lenin a gyakorlatban alkalmazott, annak a forradalmi munkának a folytatását, amelyet Lenin elkezdett, annak a gazdag elméleti örökségnek a fel- használását, amelyet Lenin hátrahagyott.

Miben van a leninizmus nagy ereje, mi teszi ezt az eszmét ma is elevenen hatóvá? Röviden azt mondhatnánk: Lenin ismerte és teljes egészében megértette a történelmi fejlődés kutatásának marxista módszerét és ismerte kora valóságos viszonyait.

A leninizmus nem egy áramlat a sok közül a marxizmuson belül, hanem az élő marxizmus, amely nem csupán elvontan és általánosságban hirdeti és igazolja a marxizmus igazát, hanem korunk konkrét realitására alkalmazva azt.

„Az elmélet egy népben mindig csak any- nyira valósul meg, amennyire a nép szükségleteit valósítja meg”, — írta Marx.

Korunk marxizmusa, a leninizmus Oroszországban született, de sohasem volt „külföldi” importáru Magyarországon. Ezt a magyar valóság igazolja. Pártunk félévszázados harca, a munkáshatalom, a szocializmus építése, népünk megváltozott élete mindezt fényesen igazolja.

Pártunk az öt évtized alatt nagyon sok

tapasztalatot szerzett, amelyek alapján a leninizmus magyarországi alkalmazásával kapcsolatban néhány nagyon fontos tanulságot

is összegezett.

Ezen tanulságok közül a legjelentősebb: a leninizmushoz való hűség. Minél következetesebben alkalmaztuk a lenini tanításokat és érvényesítettük munkánkban a lenini szellemet és munkastílust, annál gyorsabban haladtunk előre, annál nagyobbak voltak sikereink. S fordítva: a gondok akkor súlyosbodtak, sőt gyűltek sötét viharfelhőkké, amikor a leninizmus szellemétől, munkastílusától eltérő, attól idegen gyakorlat alakult ki.

Nehézségek a szocializmus építése során mindig akadnak, nem kis számban. Ez elkerülhetetlen az új élet kialakításánál.

„Amikor a társadalom vezetőjeként és irányítójaként új osztály lép a történelem színpadára — tanítja Lenin — ennek mindig elmaradhatatlan velejárója egyrészt az igen erős »bukdácsolás-«, a megrázkódtatások, a harc és vihar időszaka, másrészt az új objektív helyzetnek megfelelő új módszerek kiválasztása terén tett bizonytalan lépések, próbálkozások, tétovázások, ingadozások időszaka.” Lenin mindig óvta a forradalmárokat az illúzióktól.

Fontos tanulság az is, hogy a társadalmi valóságot reálisan kell szemlélni, a munkás- osztály szocialista célkitűzéseinek álláspontjáról kell megközelíteni. Ha ilyen módon közelítjük meg a mindenkori és a mai konkrét problémákat, akkor azokon biztosan úrrá tudunk lenni. „Mi Oroszországban ezernyi hibát követtünk el — mondotta 1920-ban — és ezerszer láttunk csődöt, vallottunk kudarcot stb. a szövetkezetekben, a városi ön- kormányzatokban, a szakszervezetekben stb. dolgozó újoncok és arra nem alkalmas emberek ügyetlensége következtében. Nem ké- telkedimk abban, hogy más, előrehaladottabb népek kevesebb ilyen hibát követnek majd el Mi azonban e hibák ellenére is elértül: azt, ami a :iY,bb. a proletariátus kivívta a hatalma..'.

L

enin munkáiban példát mutat arra, hogy az új társadalom politikai életének aktuális kérdéseit hogyan kell alkotó módon megoldani. Arra tanít bennünket, hogy mindenkor fáradhatatlanul igyekeznünk kell tovább tökéletesíteni a szocialista államot az egyre szélesebb körű demokrácia talaján. Több olyan munkájában, mint pl. „A forradalom egyik alapvető kérdése”, „Tíz tézis a szovjethatalomról”, Lenin rámutatott arra, hogy a szocialista demokrácia alapja, fejlesztésének helyes irányvonala a tömegeknek az igazgatás művészetére való megtanítása, a dolgozók bevonása az állam- életbe.

„Van egy csodaszerünk arra, hogy egyszerre, egy csapással megtízszereztük államapparátusunkat, olyan eszközünk, amilyennel soha egyetlen tőkés állam sem rendelkezett és nem is rendelkezhet. Ez a csodás dolog — a dolgozók bevonása, a szegényparasztság bevonása az államigazgatás mindennapi munkájába.”

A dolgozóknak az államigazgatásban való részvétele a szocialista állam demokratikus lényegéből adódik, hiszen ezt az államot szoros szálak fűzik a néphez, ez az állampolgárok érdekeinek védelmét szolgálja. Csak akkor kormányozhatunk, hangsúlyozta Lenin, ha helyesen fejezzük ki azt. amit a nép felismer.

Fontos tanulság a jobb- és a baloldali re- vizionizmus elleni kétfrontos harc szükséges-' sége is. A leninizmus a revlzionizmus és dog- matizmus elleni következetes harcban jött létre, edződött meg és terjedt el az egész világon. Viszonylag közismert Lenin harca a jobboldali revizionizmus ellen, de a szek- tarianizmus elleni harcban is gazdag és sokoldalú a lenini hagyaték. Lenin páratlan logikával, az aktuális kérdések mesteri elemzésével bizonyította, hogy a kommunisták mind a burzsoázia, mind az opportunizmus ellen osak úsv győzhetnek ha megszabadulnak a „baloldali” szektarianizmustól, dogma- tizmustól. S nem igazolódtak-e azóta is többszörösen ezek a figyelmeztetések?

M

ennyit ártottak mozgalmunknak a kispolgári kalandorok, a jól hangzó álforradalmi jelszavak és gyakorlat. Leninnek a dogmatizmus és szektarianizmus elleni szenvedélyes harca más viszonyok között, más történelmi időszakban ugyan, de ma is tanulságos, irányadó. Ezek ma sem jelentenek kisebb veszélyt mozgalmunk számára, sőt veszélyességüket még növeli az a körülmény, hogy egyes hatalmon lévő pártok és kormányok hivatalos politikájának alapját képezik.

Lenin legfontosabbnak tartotta a kommunistáknak a munkásosztály, a dolgozók élcsapatának legöntudatosabb tagjainak szervezettségét, fegyelmét, egységét, vezető szerepét. A párt vezető szerepét mindenekelőtt abban jelölte meg, hogy az alapvető érdekek közössége alapján egyesítsen és moz. gósítson minden dolgozót a szocialista építő munkára. S mint legfőbb tudatos erő, mindig vegye számba a dolgozók különböző osztályainak. rétegeinek sajátos érdekeit, gondoskodjon azok összehangolásáról, a munkásosztály vezető szerepének biztosítása me'- lett. Lenin úgy tekintette a pártot — és ilyenné is formálta — mint a szocialista tudatosság képviselőjét, amely az egész osztályra, a dolgozó tömegekre is kisugározza a cél és a hozzá vezető út világos ismeretét.

Leninről megemlékezni születésének évfordulóján nemcsak az ünneplés alkalma, velünk van a dolgos hétköznapok munkájában, harcában is, megsokszorozza erőnket és biztosítja győzelmünket. Millió és millió ember hitét teremtette meg Lenin és a kommunizmus eszméje. Ez az eszme tesz bennünket kitartóvá a békés építésben, erőssé abban a viharban, amely ma is dúl a világban. Születésének 99-ik évfordulóját akkor ünnepeljük a legméltóbban, ha még alaposabban tanulmányozzuk a leninizmust, ha hűek maradunk a leninizmushoz, ha megtanuljuk, hogy hogyan '.cell lenini módon megoldani mai feladatainkat.

küldöttség utazott a KGST ülésszakára

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa április 23-án kezdődő ülésszakára, hétfőn Moszkvába utazott a Magyar Népköztársaság küldöttsége.

A delegáció tagjai: Fock Jenő, a minisztertanács elnöke, Apró Antal, a miniszter- tanács elnökhelyettese. Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez.

A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos a minisztertanács elnökhelyettese és Komócsin Zoltán a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, és Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete.

(MTI)

Új pamutszövőgyár épül Tolnán

Tegnap a Pamuttextilművek tolnai szövőgyárába látogatott Sík György, a vállalat vezér- igazgatója. Megbeszélést folytatott a gyár vezetőivel a termelési problémákról, valamint a vállalat most induló nagy beruházásáról, az új tolnai gyár építéséről. Ez alkalommal nyilatkozott lápunk munkatársának.

— Mindenekelőtt arra kérnénk választ, mi teszi szükségessé a beruházást?

— Elöljáróban el kel mondanom, hogy nem termelés- bővítő beruházásról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy most mór sokáig nem tarthatók azok az állapotok, amelyek a tolnai gyárban uralkodnak.

Az épületek elavultak,

mindenképpen megértek a felújításra.

A gyár nagyon zsúfolt, elég csak körülnézni az udvaron, ahol a szabadban kell tárolni a fonallal tele ládákat, mert nincs fedett hely. Elégtelen a dolgozók szociális ellátása is.

A jelenlegi termelés is indokolttá teszi tehát a beruházást. Elég lenne még egy-két tél, és a tetőszerkezet végleg tönkremegy. Mindenképpen tízmilliókat kellene fordítani a felújításra, és akkor még mindig nem lenne korszerű üzemünk Tolnán, nem lehetne megoldani a tökéletes légkondicionálást, biztosítani a szövődében a levegő kellő pára- tartalmát, ami elengedhetetlen feltétele a jó minőségnek. A tető- és födémcsere miatt részlegeden le kellene állni a termeléssel, termeléskiesést pedig itt, Tolnán, nem bírna el a vállalat. Tolna termelésének 75 százaléka exportra kerül, mégpedig csaknem teljes egészében tőkés exportra. E piacokat feladni bűn lenne, ha egyszer elveszítjük, visszaszerzésük később csaknem lehetetlenné válna.

Ezért döntöttünk úgy, hogy a vállalat anyagi eszközeinek tekintélyes részét ide koncentráljuk, egyszer, s mindenkorra rendbe tesz- szük Tolnát.

— A beruházás tehát korszerűsítést is jelent?

— Ami az épületeket illeti, határozottan azt.

Az új gyárépület a legmodernebb lesz, ami ma egyáltalán létezik az országban.

Nem lesznek rajta ablakok, mesterséges világítással biztosítjuk a kellő erősségű és egyenletes fényt, klímaberendezés gondoskodik a levegő állandó cseréléséről és optimális páratartalmáról, az egyenletes hőmérsékletről. Sajnos, erőnkből a gépek kicserélésére már nem futja, a szövőgépek a régiek maradnak, lesz azonban — főként előkészítő vonalon — néhány új, modern gép is. Annak azonban nem lesz semmi akadálya, hogy később a gépi berendezést is modernizáljuk, sőt, maga az építkezés is úgy történik, hogy ha kell, ha az igények úgy alakulnak, hogy termelésünket növelni kell, a most épülő üzemcsarnokhoz „hozzáragasztjuk” annak „tükörképét”.

— Van remény arra, hogy később szükség lesz a bővítésre?

— Egyelőre a pamutszövőipari kapacitás kielégíti a ha- hazi és exportigényeket. Később azonban változás következhet be, ha a pamutszövet ára csökken, ez feltétlenül keresletnövekedést okoz. Másrészt, berendezéseink egy része máris alkalmas műszállal kevert pamut, sőt teljes egészében műszálszövet készítésére is. ezzel jelenleg is kísérletezünk.

(Folytatás a 2. oldalon.)