Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
A tsz-eknek is előnyös Együttműködési szerződést kötött a gabona/rtvásárló és az állatforgalmi vállalat Élelmesség, vagy kapzsiság? v Szekszárdon tegnap érdekes okmányt írt alá Farkas László, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója és Tárnok Lajos, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: szocialista együttműködési szerződést. Nem egyedülálló eset a két vállalat [Szakmájának területén sem, de más üzemekben, illetve gazdálkodó és tudományos szerveknél, intézeteknél sem, sőt az utóbbi időben egyre gyakoribb a hasonló kapcsolatok ke-, resése. Az együttműködések, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megteremtésének időszakát éljük. Ez valóban új vonása a gazdaság mechanizmusának. A két megyei vállalat együttműködési szerződése a sertéshizlalás javítását, korszerűsítését, illetve olcsóbbá tételét szolgálja. A vállalatok minden ilyen jellegű tevékenysége kölcsönös lesz a jövőben, beleértve a szaktanácsadást, a takarmányok beszerzését, új technológia kidolgozását és a korszerű forgalmazást is. Legalább 10 termelőszövetkezettel akarnak hasonló szerződést kötni a sertés tenyésztésben, illetve hizlalásban, most már közösen, a iáét vállalat Az elmúlt esztendőben egyedül tartott ilyen kapcsolatot a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat három közös gazdasággal. Az eredmények a várakozásnak megfeleltek, sőt még jobbak, különösen Bátaszéken. Aránylag egészen kis összeg, jutalék ellenében nagyon szép többlet- bevétele származott a bátaszé- ki Búzakalász Tsz-nek a vállalattal kötött szerződés eredményeként. A speciális takarmányozás és más kedvező hatású módszerek a tapasztalat Pszichológusokat esetenként megbíznánk helybeli vizsgálatokkal. Levélcím: Magyar Hirdető, Reklámpszicholó- giai Csoport. Budapest, V,. Felszabadulás tér 1. (243) Április 20-án, vasárnap a Garay filmszínházban „MMKIREMIIfl” című film 14, 17, és 20 órakor kerül bemutatásra. (272) szerint több szövetkezetben is hasznosíthatók. Farkas László, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója úgy vélekedik, a szövetkezetek számára nagyobb haszonnal jár ez a kapcsolat, mint a két vállalat számára, de nekik is feltétlenül előnyös. Mindenképpen a jó partneri viszony kialakítására törekednek a termelő gazdaságokkal. A jövőben minden valószínűség szerint hasonló megállapodást köt a vállalat a Baranya—Tolna megyei FŰSZERT Vállalattal és a megye sütőipari vállalataival. Már előkészítették a megállapodás tervét. A Gabonafelvásárlónál külön részleget, vevőszolgálati csoportot alakítottak felsőfokú végzettségű szakemberekből, ennek a csoportnak az a feladata, hogy a szövetkezetekkel való együttműködést szervezze és ellássa a szaktanácsadás munkáját. G. J. Foto: Bognár Ha sikerülnek a tervele és lesz Bonyhádon elegendő víz a csőhálózatban, kihúzzák a talajt e szokatlan, párját ritkító akció lehetősége alól. De a bgnne tükröződő szemlélet nem szűnik meg önmagától, automatikusan. Huzamos ideje visszatérő, végérvényesen még nem megoldott probléma Bonyhádon a vízhiány. Időnként — de rendszeresen — víz nélkül marad hosszabb-rövidebb időre a járási központ lakosságának egy része, nyaranta gyakorta nincs vizük a magasabban fekvő utcák családi házaiban lakóknak. Ilyenkor aztán, amikor a csapokat hiába forgatják, fogják a vödröket, útra kelnek és a lejjebb lakó, régi kerekes kutakkal bíró tulajdonosok segítik ki őket „Vízhasználat 10 forint" Itt, az úgynevezett újtelepen, 120 családban mintegy 400—500 ember él. Nagy port vert fel mostanában egy házilag készült felirat és visszhangja. Tárgyalták az üzletekben, eljutott a községbe, sőt, Szekszárdra is hírül hozták. Gondolt egyet Tresch Ádámné bonyhádi fuvaros (lakik Budai Nagy Antal utca 46.) és elhatározta, hogy ezentúl pénzt kér azoktól, akik az udvarában levő kerekes kútról akarnak vizet vinni. Idézünk a többnyire ítélkező, zúgolódó emberek szavaiból: — Abnormálisnak tartom így kihasználni mások szorultságát. — Élelmes, most ez a divatos. Hát nem ez az ú.i mechanizmus? TEKINTSE A MEG Budapesti Nemzetközi Vásáron a Petőfi csarnokban a Beloiannisz Híradástechnikai KIÁLLÍTÁSÁT! Gyár (250) — Ugyan már! Szépen állunk, ha ezt annak tulajdonítják. — Elemi kötelessége lenne adni. Ezek már a vízből is pénzt akarnak csinálni. — Aki ilyent megtesz, számoljon a következményekkel és ne csodálkozzon, ha megítélik érte. Érthető, hogy az újtelepiek háborognak a legjobban. Mit tudnak erről a községi tanácsnál, nekik mi a véleményük? Incze József, a község vb-titkóra meglepődik. Az elnök távol van, ő nem ismerte. — Van-e tiltó rendelkezés a víz effajta árusítására? — Tilalomról nem tudok. Ennek ellenére határozottan és egyértelműen elítélem. Mi, a községi tanács — amíg véglegesen megoldódik a zavartalan vízellátás — nyaranta, a locsolókocsikkal szoktunk ivóvizet kiszállítani a kritikus területekre a lakosságnak. De nem győzzük. Természetesen ingyen visszük a vizet, pedig pénzbe kerül a locsolásból kivont gépkocsik üzemeltetése — vázolja a községi tanács vb-titkára. (Meg kéne í'ontolniok, hogy addig is, nem lehetne-e ideiglenesen a köz ellátására kijelölni ilyen kutakat. Van-e erre törvényes lehetőség?) A „jóság" és háttere Tárva-nyitva a kapu az újtelep alsó sorában lakó Treschéknél, másodszori keresésre találom csak otthon a háziasszonyt. A kerekes kút ajtajáról lefújta a szél a „közleményt”, a rajzszögön parányi papírfoszlány jelzi, ide volt kifüggesztve. Termetes, 'középkorú, jjó- kibeszédű” asszony Tresch Ádámné fuvaros. (A táblán ugyanis az ő neve olvasható.) Lehetséges, hogy soha semmit nem hallott a konjunktúralovagokról, de gyakorolja. Ha hallott róluk, ha nem, ő ugyan nem talál semmi kivetnivalót a „Vízhasználat 10 forint” felirat kreálásában és kifüggesztésében. — Erkölcsösnek tartja-e, hogy a vizet pénzért árusítsa? — kérdezem. Erre már magyarázkodni kezd. Szapora beszéddel sorolja, hogy — ha nem tudnám — ez a díj egy egész esztendőre szól. Ezt ő csupán amiatt nem írta fel a papírra, mert személyesen mondta meg mindenkinek. ö a tarifát nem a víz ellenértékeként szabta meg, hanem ebből akarja pótolni a vödröt, meg a láncot, ha tönkremegy. Hogy hányán fizettek, és vödrönként, vagy hosszabb távra érvényes, nem az a legfontosabb, bár nem mellékes. Az egésznek szülőanyja az egoizmus, az a felfogás, amelyet — magyarázat ide, magyarázat oda —<■ az ügy takar. Kiderül minden. — Tudja-e hogy megszólják emiatt az emberek és sarcolásnak tartják? — Lehetséges. Volt olyan, aki sokallotta a tíz forintot, hát elment le, a falu végére. Menjen. Akiben volt emberi érzés, az kifizette a tíz forintot. Elképedek. Lehet ezt így nézni? Kiben volt meg és kiből hiányzott az „emberi érzés”? Lehet, hogy valóban jó üzletasszony, de rendkívül torz fogalmai vannak az emberségről. Rá van erre utalva? Dehogy- Mikor elmondom érveimet az egymás segítéséről, s említem, hogy ilyent mostanában sehol nem hallottam, mély lélegzetet vesz, s méltatlankodik: — Méghogy a jóságáért az újságba kerül az ember!! Jóság? Teljesen visszájára fordult itt az értékítélet. Akinek eszébe sem jutott... Igazát bizonyítandó, Tresch- né tanúnak szólítja a tőlük második házban lakó szomszédasszonyt. Hozzájuk, Szabóékhoz is járnak a kútra a dombon lakók. Határozottan érdekel a szomszéd véleménye, bár tudom, a jó viszonyra ügyelni szokás. Szabó néni — Treschné egyenes, határozott felszólítására — azt bizonygatja, volt már úgy náluk, hogy mások nem vigyáztak az ő kútjuk épségére. — Önök ingyen, vagy pénzért adták a vizet? — kérdeztem tőle. Elnéző, finom mosoly kíséri a választ: — Természetesen ingyen. — Miért nem pénzért? — Nekünk eszünkbe se jutott pénzt kérni — feleli nyílt tekintettel. Tényleg, ugyan kinek jut ilyesmi eszébe? így fordul visszájára a tanúskodás. Treschné kissé tanácstalan, most nem a jóságáról beszél. * Jogi felelősség nem terheli, ■törvénybe nem ütközik Tresch Ádámné egyéni „vízdíjakció- ja”. Mégsem véletlen, hogy követésére sem egyik, sem másik szomszédja sem vállalkozott. Amit a bonyhádi fuvarosasszony tett, sérti az együttélés íratlan szabályait, a szokásokat, sérti a társadalmunkban már polgárjogot nyert normákat. Lehet hogy jó üzletember, de joggal marasztalható el á kisszerű kapzsiság vádjával, SOMI BENJAMINNÉ Közéletünk Pénteken délelőtt ülést tartott a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, melynek ülésén két napirend is szerepeik Lóki Miklós, a vb elnökhelyettese beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, Kovács István, a tervcsoport vezetője ismertette a IV. ötéves terv tervfeladatait. Ezt követően Gondi Lajos, a pénzügyi osztály és Micheller József, a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetői ismertették a járás termelőszövetkezeteinek 1968. évi gazdasági eredményeit a zárszámadások alapján. Majd meghallgatta a végrehajtó bizottság a pénzügyi és mezőgazdasági állandó bizottság jelentését az utóbbi napirendi ponttal kapcsolatos vizsgálatok tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel zárult. A Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregysége azonnali belépésre felvételt hirdet VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOK. részére. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (225)
