Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

02 országgyűlés befejezte munkáját (Folytatás az 1. oiüah'ól) — Úgy gondoljuk: íróink, művészeink, zeneszerzőink és tudósaink örömmel fogadják a javaslatnak ezt az intézke­dését. hiszen nincs szebb fel­adat, mint a nép szolgálata. Kaszás Imre a két bizott­ság nevében a törvényjavas­lat indokolásának módosításá­ra is több javaslatot terjesz­tett elő. majd így folytatta: — A törvényjavaslat ha­zánkban ma mintegy 30 000 alkotót, írót, művészt, terve­zőt, tudóst érint közvetlenül. Közvetve azonban egész kulturális életünk tovább fej: lődésére kiterjed jelentősége. Az alkotás — legyen az mű­vészi, vagy tudományos alko­tás — párbeszéd - az alkotó és a társadalom között. Ez így volt, és ha valóban alko­tásiéi van szó, akkor így. 's marad. A magyar kultúra tör­ténete — éppen legnagyobb alkotóinak munkájában — az elkötelezett irodalom és mű­vészet története, a társadalmi haladás, a népünk felemel­kedése melletti kiállás elköte­lezettségének története. Kaszás Imre az országgyű­lés jogi. igazgatási és igazság­ügyi, valamint kulturális bi­zottsága nevében — a módo­Expozéjának bevezető részé­ben a miniszter rámutatott: a Magyar Népköztársaság jog­rendszere a szocializmus fel­építésén dolgozó, a munkásosz­tály vezette egész népünk ér­dekeit és akaratát fejezi ki. A szocialista jog alapvető felada­ta ma a szocializmus teljes felépítésének elősegítése. — Jogrendszerünk a társa­dalmi-gazdasági rend szolgála­tát a maga sajátos eszközeivel látja el: szervezi és szabályoz­za a társadalmi folyamatokat, elősegíti a társadalom tervsze­rű, tudományos fejlesztését, s jelentős részben a jogalkotás és jogalkalmazás útján valósul meg az állami és gazdasági szervek tevékenységének irá­nyítása és ellenőrzése. — Fontos feladata továbbá, hogy a társadalom tagjai vágj' szervei közötti konfliktusokat feloldja, a jogviták megfelelő eldöntését biztosítsa. A szo­cialista jog ennek során arra törekszik, hogy az egyének és csoportok, valamint a társada­lom egésze közötti érdekek mi­nél jobban összhangban állja­nak egymással. — Állandó célja a jognak, hogy az állampolgárokat a jogszabályok önkéntes követé­sére, .törvénytiszteletre, fegye­lemre, általában a szocialista együttélés szabályainak betar­tására nevelje. — Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésére irányuló jogszabályok túlnyomórészt 1968. január 1-én léptek ha­tályba. Az elmúlt év tapaszta­latai azt mutatják, hogy azok a gyakorlatban általában jól beváltak, és megfelelően segí­tik az új Irányítási rendszer biztosította lehetőségek kibon­takozását — állapította meg Korom elvtárs. — Az utóbbi években hozott fontosabb jogszabályok átte­kintése meggyőzhet arról, hogy a jogalkotás terén jelentős eredményeket értünk el. Társa­dalmi-gazdasági viszonyaink gyors fejlődése azonban oda vezetett, hogy a korábbi idő­szakban létrehozott jogszabá­lyok számos területen részben vagy egészben elavultak. Ez szükséges-ő tette, hogy általá­ban napirendre tűzzük jog­rendszerünk átfogó továbbfej­lesztését. — Ez több évre terjedő fel­adat, amelynek megvalósítása tervszerű, összehangolt mun­sításokkal — az országgyűlés­nek elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot; A törvényjavaslat vitájában elsőként Darvas József, az írószövetség elnöke, Békés megye 8. számú választókerü­letének képviselője kért szót. Ezután Inokai János, a bu­dapesti 2. számú választóke­rület képviselője, a KGMTl igazgatója, majd dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János múzeum igaz­gatója szólalt fel. Ezután szünet következett, majd az elnöklő Vas« István­ná nyitotta meg úibót az ülést. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter válaszolt a vitában felmerült észrevételekre. Köszönetét mondott a par­lament tagjai részéről felve­tett javaslatokért, indítványo­kért. Hangsúlyozta, hogy a művelődési -kormányzat — a párt és a kormány kulturális politikájának szellemében —• alapvető feladatának tekinti a magyar nép művelődésének előmozdítását, s ennek érdeké­ben munkájának tartalmát, módszereit igyekszik állandóan fejleszteni. A felszólaló kép­viselőknek a törvényjavaslat­tal ' kapcsolatos elismerő sza­vaira utálva ígéretet lett, hogy kával érhető el. és megfelelő jogalkotási program kidolgo­zását teszi szükségessé. A program kidolgozása még fo­lyamatban van, de nagyjából már körvonalazhatók az elkép­zelések. — Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ez év- március 5—6-i együttes ülé­sén szükségesnek ítélte társa­dalmunk és államszerveze­a végrehajtási utasítást is ha­sonló alapossággal, lelkiisme­retességgel dolgozzák majd ki, s ehhez ugyancsak kérik a törvénytervezet előkészítésé­ben részt vett szervek hozzá­értő közreműködését, * A művelődésügyi miniszter válasza után a határozathoza­tal következett. Az elnöklő Vass Istvánné szavazásra tette fe] a jogi, igazgatási, és igazságügyi va­lamint a kulturális bizottság együttes módosító javaslatát. A módosító indítványokat, to­vábbá az indoklás kiegészíté­sére vonatkozó javaslatokat az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. Több — a képviselők által felvetett — módosító ja­vaslatot is elfogadott a par­lament. majd — az immár megszavazott módosításokkal együtt;— a szerzői jogról szó­ló törvényjavaslat egészét, bo­csátotta az elnök szavazásra. Az országgyűlés a törvény­javaslatot általánosságban' és részleteiben, egyhangúan el­fogadta. Napirend szerint következett a jogalkotás és jogalkalma­zás időszerű kérdéseiről szóló beszámoló. Dr. Korom Mihály, igazság­ügy-miniszter emelkedett szó lásra. tünk néhány alkotmányos kérdésének elemzését. Ezt kö­vetelik tőlünk a szocializmus építésének soron levő felada­tai. — Ebből a célból is napi­rendre került alkotmányunk módosítása, és azzal össze­függésben több magas szintű jogszabály megfelelő átalakí­tása. így pl. ki kell majd dolgoznunk a? új tanácstör­vényt, és azokat a jogszabá­ly Ökat, amelyek magas szin­ten szabályozzák a tanácsok megnövekedett hatáskörét, és felelősségét. — Úgy vélem, — mondotta Korom elvtárs. hogy a jog­alkotás kérdéseiről elmondott gondolatok jól érzékeltetik a helyzetet. Az elmondottakban súlyos önkritika is van. hiszen a magasabb szintű jogszabá­lyok előkészítésében — a kor­mány felhatalmazása folytárt — az Igazságiigy-minisztérium- nak koordináló — sőt. az elő­készítés szakaszában — meg­határozó szerepe van. Ezért az Igazságügy-minisztérium egyik legfőbb feladata, hogy a jövőben sokkal következe­tesebben és magasabb szinten tegyen eleget a jogszabályok etőkészSésévei ftapcsoiatoslE©­teles ségnek. — Az általunk felismert hi­bákat se kövessük el újra, és másokat is tartsunk vissza attói. A jogalkalmazás néhány időszerű kérdéséről szólt ez­után a miniszter. A szocialista jog érvényesü­lésére egyre inkább az a jel­lemző, hogy az állampolgá­rok mind nagyobb része meg­győződésből, önként teljesíti a jogszabályokban megállapí­tott kötelességeit, és nem azért, mert azok megszegése esetén büntetéssel, vagy más szankcióval kell számolnia — mondta az igazságügy-mi­niszter, majd így folytatta. — Ez a folyamat azonban nem automatikusan, spontán mó­don halad előre. Igaz, hogy mindenekelőtt a jogszabá­lyoknak megfelelő, törvényes és igazságos bírósági, tanácsi, stb. döntések, a gyors, kultu­rált ügyintézés a szocialista jog legjobb propagandistája. Ez azonban önmagában- nem elegendő. Ezután a miniszter a hír­közlő szervek, a sajtó, a rádió és a televízió jogpropagandá­ban betöltött szerepéről és felelősségéről beszélt. Dr. Korom Mihály nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Vass Istvánné dr. Harrer Ferencnek adta meg a szót. Ezután ebédszünet követke­zett. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytató­dott az ülés, és dr. Nezvál Ferenc, Zala megye 8. számú választókerületének országgyű­lési képviselője volt a követ­kező felszólaló. Majd Katona Sándor, a Csongrád megyei 3-as számú választókerület képviselője, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára a jogal­kalmazás néhány visszásságá­ról szólt. Utána dr. Zsigmond László megyei föállatórvos, Vas megye 3-as számú vá­lasztókerületének országgyűlé­si képviselője szólalt fel. Dr. Zsigmond László rá­mutatott, hogy ritka az olyan magas szintű jogszabály, amely önmagában, végrehajtási ren­delkezés nélkül is alkalmas funkciójának betöltésére. Ja­vasolta: fontolja meg a kor­mány egy olyan szerv életre- hívasát, amely a 1 örvények és a törvényerejű rendeletek végrehajtást utasításait a társadalmi valósághoz igazít­ja. Dr. Mátray Pál megyei fő­ügyész, Fejér megye 3. számú választókerületének képviselő­je volt a következő felszólaló. A miniszteri beszámolót a felszólalók elfogadták és el­fogadásra ajánlották az or­szággyűlésnek is. Ezután szünet következett. Szünet után-Kállai Gyula el- nöikletével folytatódott a ta­nácskozás. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter válaszolt a vitában elhangzott észrevé­telekre, javaslatokra. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy a hivatásos bírákat a jelenlegi gyakorlat» tói eltérően — kinevezés he­lyett — válasszák. A miniszter bejelentette, hogy a vitában elhangzott ja­vaslatokat az országgyűlés ülésszaka után a jegyzőkönyv alapján újra so művészik. Ezután határozathozatal kö­vetkezett, Az országgyűlés a jogalkotás és jogalkalmazás időszerű kérdéseiről szóló be­számolót és dr. Korom Mihály válaszát jóváhagyólag tudomá­sul vette. fl Népköztársaság legfőbb ügyésze Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság leg­főbb ügyészének megválasztá­sa következett. Az elnöklő Kál­lai Gyula bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csától az országgyűléshez át­irat érkezett, s felkérésére ezt dr. Prieszol Olga >egyző ismer­tette. Az átirat értelmében a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együt­tes ajánlás alapján — az al­kotmány 43. paragrafusa ti) bekezdésének megfelelően —• javasolta, hogy az országgyűlés dr. Szénási Gézát a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­szévé hat évre válassza újra. Az országgyűlés a képvise­lők egyhangú szavazata alap­ján a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé megválasz­totta dr. Szénási Gézát. Ezután interpellációk követ­keztek, majd Kállai Gyula, az országgyűlés tavaszi üléssoro­zatát bezárta. « Dr. Szénási Géza. a hat évre megválasztott legfőbb ügyész pénteken délután Losonczi Pál előtt letette a hivatali esküt. Nemzetiségi kérdések Tolnában T olna nemzetiségi megye, de csak megközelítő pontosság­gal ismerjük a német (sváb) anyanyelvű lakosság szá­mát, mert népszámláláskor óvatosságból még azok is magyar anyanyelvűnek vallották magukat, akik csak törve beszélnek magyarul. Ennek ellenére tudjuk, hogy a bonyhádi, a tamási járás községeinek többsége, a dombóvári járásban Kocsola, Kurd, a paksi járásban Németkér, Dunakömlőd, Paks, Györköny, a szekszárdi járásban Bátaszék, Tolna, Mözs, stb. nemzetiségi település. A lakosság bizonyos hányadát, helyen­ként öt, másutt 50, Györkönyben például 70 százalékát német anyanyelvűek alkotják. Nemzetiségi település még Medina — az volt régebben Grábóc is —. ahol délszláv családok élnek és sajnos erősen logyatkoznak. Hogy Tolna nemzetiségi megye, az egyebek között abból is kiderül, a szekszárdi utcákon, a bátaszéki üzletekben, vágy utazás közben az autóbuszokon, a vonatokon, főleg az idősebb utasok, anyanyelvükön beszélnek. S ezen nem ütközik meg senki, bezzeg a tiszántúli megyékben élénk feltűnést keltene a német, vagy a szerb szó. Bevallhatom azonban azt is, hogy '"«többször már csupán a név utal a származásra, mert a iatalok többsége vagy nem ismeri, vagy ha ismeri, saégyelli használni anyanyelvét. Szégyellj’ Ez az első kérdés, amely megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel abból a szempontból, hogy mit lehetne tenni, és mit kellene tenni. Sötét történelmi háttere van annak, hogy az itt élő svábság a felszabadulás után jobbnak, biztonságo­sabbnak látta magyarnak vallania magát. A hírhedt Volks- bund-szervezetek ügyködésének, a féktelen faji gőgnek az lett a végeredménye, hogy a svábságot évekig bizalmatlanság, sőt gyűlölet vette körül. Nem volt kivétel. Aki sváb volt, eleve gyanús volt. És ez a leplezetlen gyűlölet, amelyre a volks- bundisták okot. adtak, ez váltotta ki a német- anyanyelvűekbol a félelmet, a visszahúzódást, a szinte kollektív lelkjismeret- furdalást. Nyilvánvaló azonban, hogy ezen rég túl vagyunk. De a félelem nyomait még ma is felfedezhetjük a nemzetiségi községekben, például oly módon is. hogy sok család kifelé mindenáron magyarnak akarja magát, mutatni, mert úgy véli, ..mit lehet tudni”, ez a biztosabb. Györkönyben a felszabadulás után névmagyarosítással biz­tosították be magukat a várható kitelepítés ellen. Közben vál­tozatlanul megmaradtak svábnak. így állott most elő az a furcsa helyzet, hogy a Magyarországi Németek Szövetségének közelgő országos kongresszusára a színmagyar nevű Gölöncsér Éva női fodrászt választották meg egyik küldöttnek. Igen-igen. csakhogy a Gölöncsér ugyanúgy magyarosított név Györköny­ben, mint a Kardos, a Huszár, a Gutái, a Váradi. Az egyiknek Gangl, a másiknak Kiág, a harmadiknak Huflesz, a negyedik­nek Köller. az ötödiknek Wenhardt volt a családi neve. Ki gondolná, hogy Huszárék otthon, családi körben szinte ki­zárólag györkönyi sváb dialektusban társalognak? B nemzetiségi kérdésben pártunk és kormányunk állás­pontja világos és egyértelmű. Senkit semmilyen körül­mények között sem szabad megkülönbőz > z tni, másod­rendű állampolgárként kezelni az anyanyelvi hovatartozás miatt. A To-lna megyei nemzetiségiek teljes értékű állampolgá­Az elavultak helyett új jogszabályok

Next

/
Thumbnails
Contents