Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
02 országgyűlés befejezte munkáját (Folytatás az 1. oiüah'ól) — Úgy gondoljuk: íróink, művészeink, zeneszerzőink és tudósaink örömmel fogadják a javaslatnak ezt az intézkedését. hiszen nincs szebb feladat, mint a nép szolgálata. Kaszás Imre a két bizottság nevében a törvényjavaslat indokolásának módosítására is több javaslatot terjesztett elő. majd így folytatta: — A törvényjavaslat hazánkban ma mintegy 30 000 alkotót, írót, művészt, tervezőt, tudóst érint közvetlenül. Közvetve azonban egész kulturális életünk tovább fej: lődésére kiterjed jelentősége. Az alkotás — legyen az művészi, vagy tudományos alkotás — párbeszéd - az alkotó és a társadalom között. Ez így volt, és ha valóban alkotásiéi van szó, akkor így. 's marad. A magyar kultúra története — éppen legnagyobb alkotóinak munkájában — az elkötelezett irodalom és művészet története, a társadalmi haladás, a népünk felemelkedése melletti kiállás elkötelezettségének története. Kaszás Imre az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi, valamint kulturális bizottsága nevében — a módoExpozéjának bevezető részében a miniszter rámutatott: a Magyar Népköztársaság jogrendszere a szocializmus felépítésén dolgozó, a munkásosztály vezette egész népünk érdekeit és akaratát fejezi ki. A szocialista jog alapvető feladata ma a szocializmus teljes felépítésének elősegítése. — Jogrendszerünk a társadalmi-gazdasági rend szolgálatát a maga sajátos eszközeivel látja el: szervezi és szabályozza a társadalmi folyamatokat, elősegíti a társadalom tervszerű, tudományos fejlesztését, s jelentős részben a jogalkotás és jogalkalmazás útján valósul meg az állami és gazdasági szervek tevékenységének irányítása és ellenőrzése. — Fontos feladata továbbá, hogy a társadalom tagjai vágj' szervei közötti konfliktusokat feloldja, a jogviták megfelelő eldöntését biztosítsa. A szocialista jog ennek során arra törekszik, hogy az egyének és csoportok, valamint a társadalom egésze közötti érdekek minél jobban összhangban álljanak egymással. — Állandó célja a jognak, hogy az állampolgárokat a jogszabályok önkéntes követésére, .törvénytiszteletre, fegyelemre, általában a szocialista együttélés szabályainak betartására nevelje. — Az új gazdasági mechanizmus bevezetésére irányuló jogszabályok túlnyomórészt 1968. január 1-én léptek hatályba. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a gyakorlatban általában jól beváltak, és megfelelően segítik az új Irányítási rendszer biztosította lehetőségek kibontakozását — állapította meg Korom elvtárs. — Az utóbbi években hozott fontosabb jogszabályok áttekintése meggyőzhet arról, hogy a jogalkotás terén jelentős eredményeket értünk el. Társadalmi-gazdasági viszonyaink gyors fejlődése azonban oda vezetett, hogy a korábbi időszakban létrehozott jogszabályok számos területen részben vagy egészben elavultak. Ez szükséges-ő tette, hogy általában napirendre tűzzük jogrendszerünk átfogó továbbfejlesztését. — Ez több évre terjedő feladat, amelynek megvalósítása tervszerű, összehangolt munsításokkal — az országgyűlésnek elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot; A törvényjavaslat vitájában elsőként Darvas József, az írószövetség elnöke, Békés megye 8. számú választókerületének képviselője kért szót. Ezután Inokai János, a budapesti 2. számú választókerület képviselője, a KGMTl igazgatója, majd dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János múzeum igazgatója szólalt fel. Ezután szünet következett, majd az elnöklő Vas« Istvánná nyitotta meg úibót az ülést. Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt a vitában felmerült észrevételekre. Köszönetét mondott a parlament tagjai részéről felvetett javaslatokért, indítványokért. Hangsúlyozta, hogy a művelődési -kormányzat — a párt és a kormány kulturális politikájának szellemében —• alapvető feladatának tekinti a magyar nép művelődésének előmozdítását, s ennek érdekében munkájának tartalmát, módszereit igyekszik állandóan fejleszteni. A felszólaló képviselőknek a törvényjavaslattal ' kapcsolatos elismerő szavaira utálva ígéretet lett, hogy kával érhető el. és megfelelő jogalkotási program kidolgozását teszi szükségessé. A program kidolgozása még folyamatban van, de nagyjából már körvonalazhatók az elképzelések. — Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ez év- március 5—6-i együttes ülésén szükségesnek ítélte társadalmunk és államszervezea végrehajtási utasítást is hasonló alapossággal, lelkiismeretességgel dolgozzák majd ki, s ehhez ugyancsak kérik a törvénytervezet előkészítésében részt vett szervek hozzáértő közreműködését, * A művelődésügyi miniszter válasza után a határozathozatal következett. Az elnöklő Vass Istvánné szavazásra tette fe] a jogi, igazgatási, és igazságügyi valamint a kulturális bizottság együttes módosító javaslatát. A módosító indítványokat, továbbá az indoklás kiegészítésére vonatkozó javaslatokat az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Több — a képviselők által felvetett — módosító javaslatot is elfogadott a parlament. majd — az immár megszavazott módosításokkal együtt;— a szerzői jogról szóló törvényjavaslat egészét, bocsátotta az elnök szavazásra. Az országgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban' és részleteiben, egyhangúan elfogadta. Napirend szerint következett a jogalkotás és jogalkalmazás időszerű kérdéseiről szóló beszámoló. Dr. Korom Mihály, igazságügy-miniszter emelkedett szó lásra. tünk néhány alkotmányos kérdésének elemzését. Ezt követelik tőlünk a szocializmus építésének soron levő feladatai. — Ebből a célból is napirendre került alkotmányunk módosítása, és azzal összefüggésben több magas szintű jogszabály megfelelő átalakítása. így pl. ki kell majd dolgoznunk a? új tanácstörvényt, és azokat a jogszabály Ökat, amelyek magas szinten szabályozzák a tanácsok megnövekedett hatáskörét, és felelősségét. — Úgy vélem, — mondotta Korom elvtárs. hogy a jogalkotás kérdéseiről elmondott gondolatok jól érzékeltetik a helyzetet. Az elmondottakban súlyos önkritika is van. hiszen a magasabb szintű jogszabályok előkészítésében — a kormány felhatalmazása folytárt — az Igazságiigy-minisztérium- nak koordináló — sőt. az előkészítés szakaszában — meghatározó szerepe van. Ezért az Igazságügy-minisztérium egyik legfőbb feladata, hogy a jövőben sokkal következetesebben és magasabb szinten tegyen eleget a jogszabályok etőkészSésévei ftapcsoiatoslE©teles ségnek. — Az általunk felismert hibákat se kövessük el újra, és másokat is tartsunk vissza attói. A jogalkalmazás néhány időszerű kérdéséről szólt ezután a miniszter. A szocialista jog érvényesülésére egyre inkább az a jellemző, hogy az állampolgárok mind nagyobb része meggyőződésből, önként teljesíti a jogszabályokban megállapított kötelességeit, és nem azért, mert azok megszegése esetén büntetéssel, vagy más szankcióval kell számolnia — mondta az igazságügy-miniszter, majd így folytatta. — Ez a folyamat azonban nem automatikusan, spontán módon halad előre. Igaz, hogy mindenekelőtt a jogszabályoknak megfelelő, törvényes és igazságos bírósági, tanácsi, stb. döntések, a gyors, kulturált ügyintézés a szocialista jog legjobb propagandistája. Ez azonban önmagában- nem elegendő. Ezután a miniszter a hírközlő szervek, a sajtó, a rádió és a televízió jogpropagandában betöltött szerepéről és felelősségéről beszélt. Dr. Korom Mihály nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Vass Istvánné dr. Harrer Ferencnek adta meg a szót. Ezután ebédszünet következett. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés, és dr. Nezvál Ferenc, Zala megye 8. számú választókerületének országgyűlési képviselője volt a következő felszólaló. Majd Katona Sándor, a Csongrád megyei 3-as számú választókerület képviselője, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a jogalkalmazás néhány visszásságáról szólt. Utána dr. Zsigmond László megyei föállatórvos, Vas megye 3-as számú választókerületének országgyűlési képviselője szólalt fel. Dr. Zsigmond László rámutatott, hogy ritka az olyan magas szintű jogszabály, amely önmagában, végrehajtási rendelkezés nélkül is alkalmas funkciójának betöltésére. Javasolta: fontolja meg a kormány egy olyan szerv életre- hívasát, amely a 1 örvények és a törvényerejű rendeletek végrehajtást utasításait a társadalmi valósághoz igazítja. Dr. Mátray Pál megyei főügyész, Fejér megye 3. számú választókerületének képviselője volt a következő felszólaló. A miniszteri beszámolót a felszólalók elfogadták és elfogadásra ajánlották az országgyűlésnek is. Ezután szünet következett. Szünet után-Kállai Gyula el- nöikletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre, javaslatokra. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy a hivatásos bírákat a jelenlegi gyakorlat» tói eltérően — kinevezés helyett — válasszák. A miniszter bejelentette, hogy a vitában elhangzott javaslatokat az országgyűlés ülésszaka után a jegyzőkönyv alapján újra so művészik. Ezután határozathozatal következett, Az országgyűlés a jogalkotás és jogalkalmazás időszerű kérdéseiről szóló beszámolót és dr. Korom Mihály válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. fl Népköztársaság legfőbb ügyésze Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása következett. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsától az országgyűléshez átirat érkezett, s felkérésére ezt dr. Prieszol Olga >egyző ismertette. Az átirat értelmében a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttes ajánlás alapján — az alkotmány 43. paragrafusa ti) bekezdésének megfelelően —• javasolta, hogy az országgyűlés dr. Szénási Gézát a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé hat évre válassza újra. Az országgyűlés a képviselők egyhangú szavazata alapján a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé megválasztotta dr. Szénási Gézát. Ezután interpellációk következtek, majd Kállai Gyula, az országgyűlés tavaszi üléssorozatát bezárta. « Dr. Szénási Géza. a hat évre megválasztott legfőbb ügyész pénteken délután Losonczi Pál előtt letette a hivatali esküt. Nemzetiségi kérdések Tolnában T olna nemzetiségi megye, de csak megközelítő pontossággal ismerjük a német (sváb) anyanyelvű lakosság számát, mert népszámláláskor óvatosságból még azok is magyar anyanyelvűnek vallották magukat, akik csak törve beszélnek magyarul. Ennek ellenére tudjuk, hogy a bonyhádi, a tamási járás községeinek többsége, a dombóvári járásban Kocsola, Kurd, a paksi járásban Németkér, Dunakömlőd, Paks, Györköny, a szekszárdi járásban Bátaszék, Tolna, Mözs, stb. nemzetiségi település. A lakosság bizonyos hányadát, helyenként öt, másutt 50, Györkönyben például 70 százalékát német anyanyelvűek alkotják. Nemzetiségi település még Medina — az volt régebben Grábóc is —. ahol délszláv családok élnek és sajnos erősen logyatkoznak. Hogy Tolna nemzetiségi megye, az egyebek között abból is kiderül, a szekszárdi utcákon, a bátaszéki üzletekben, vágy utazás közben az autóbuszokon, a vonatokon, főleg az idősebb utasok, anyanyelvükön beszélnek. S ezen nem ütközik meg senki, bezzeg a tiszántúli megyékben élénk feltűnést keltene a német, vagy a szerb szó. Bevallhatom azonban azt is, hogy '"«többször már csupán a név utal a származásra, mert a iatalok többsége vagy nem ismeri, vagy ha ismeri, saégyelli használni anyanyelvét. Szégyellj’ Ez az első kérdés, amely megkülönböztetett figyelmet érdemel abból a szempontból, hogy mit lehetne tenni, és mit kellene tenni. Sötét történelmi háttere van annak, hogy az itt élő svábság a felszabadulás után jobbnak, biztonságosabbnak látta magyarnak vallania magát. A hírhedt Volks- bund-szervezetek ügyködésének, a féktelen faji gőgnek az lett a végeredménye, hogy a svábságot évekig bizalmatlanság, sőt gyűlölet vette körül. Nem volt kivétel. Aki sváb volt, eleve gyanús volt. És ez a leplezetlen gyűlölet, amelyre a volks- bundisták okot. adtak, ez váltotta ki a német- anyanyelvűekbol a félelmet, a visszahúzódást, a szinte kollektív lelkjismeret- furdalást. Nyilvánvaló azonban, hogy ezen rég túl vagyunk. De a félelem nyomait még ma is felfedezhetjük a nemzetiségi községekben, például oly módon is. hogy sok család kifelé mindenáron magyarnak akarja magát, mutatni, mert úgy véli, ..mit lehet tudni”, ez a biztosabb. Györkönyben a felszabadulás után névmagyarosítással biztosították be magukat a várható kitelepítés ellen. Közben változatlanul megmaradtak svábnak. így állott most elő az a furcsa helyzet, hogy a Magyarországi Németek Szövetségének közelgő országos kongresszusára a színmagyar nevű Gölöncsér Éva női fodrászt választották meg egyik küldöttnek. Igen-igen. csakhogy a Gölöncsér ugyanúgy magyarosított név Györkönyben, mint a Kardos, a Huszár, a Gutái, a Váradi. Az egyiknek Gangl, a másiknak Kiág, a harmadiknak Huflesz, a negyediknek Köller. az ötödiknek Wenhardt volt a családi neve. Ki gondolná, hogy Huszárék otthon, családi körben szinte kizárólag györkönyi sváb dialektusban társalognak? B nemzetiségi kérdésben pártunk és kormányunk álláspontja világos és egyértelmű. Senkit semmilyen körülmények között sem szabad megkülönbőz > z tni, másodrendű állampolgárként kezelni az anyanyelvi hovatartozás miatt. A To-lna megyei nemzetiségiek teljes értékű állampolgáAz elavultak helyett új jogszabályok
