Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

Jó, ha tudod... Vasárnap Szekszárdon a városi művelődési központban rendezik meg a Babits Mi­hály versmondóverseny har­madik, egyben az utolsó for­dulóját. Itt dől majd el, hogy a három „meneten” keresz­tül versenyző fiatalok közül ki kerül majd a pódiumra. * Rovatvezető: D. KÓNYA JÓZSEF Két levél — két klubról Ha tizenhat éves elmúltál, megnézheted az „Azt csiná­lok amit akarok” című doku­mentumfilmet a szekszárdi moziban. Igen, csak ha el­múltál tizenhat éves, mert a hippik és hasonszőrű társaik —■ akiket bemutat a film — úgy látszik olyan dolgokat is csinálnak, amit nem tanácsos látni egészen fiataloknak. * Szurkolj nekik! Két szek­szárdi kislány — Zádor Judit és Mayer Zsuzsa — nyerte az „idegenvezető kerestetik' vetélkedő megyei döntőjét. Ők képviselnek majd bennün­ket az országos középdöntő­ben, s ha minden jól sikerül, talán a döntőben, a TV-kép- emyőjén is. Sok sikert, jó munkát kívánunk nekik! * A következő héten pénte­ken ismét jelentkezik „Fó­rum” rovatunk, amelyben be­küldött kérdéseitekre kaptok választ az illetékesektől. Hate is kíváncsi Vagy valamire, írd meg, küldd be az Ifjú­ság rovat címére. Beat stílusban Az Ómega-együttes „Trom­bitás Frédi”-jét úgy látszik nem lehet megunni. Lis­tánkon szinte a kezdet óta szerepel, s azóta tartja elő­kelő helyét. Ezen a héten új sztárt is „avatunk”: Kon ez Zsuzsát. 1. Trombitás Frédi (Omega) 2. Tölcsért csinálok a kezemből (Zalatnay Sarolta) 3. Holdfény 69 (Illés) 4. Hull a hó (Kovács Kati) 5. Újra itt vagy nálam (Koncz Zsuzsa) „Honfoglalók44 A kétszeresen kiváló Dombóvári Ifjúsági Klubnak hősz- szú évekig a helyiséghiány volt a legnagyobb problémája. Nemrégiben kiköltöztek a „lakók” a járási művelődési köz­pontból és a fiatalok birtokukba vették a megüresedett he­lyiséget. Bizony eléggé siralmas állapotot láthattunk és pénz, társadalmi munka kellett, hogy a helyiséget ízléses­sé, kultúrálttá tegyük. Az előbbivel nem bővelkedtünk, csak a szükséges javításokra, festésre volt elegendő, de bíz­tunk a fiatalok segítségében. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy nem csalódtunk bennük. Fáradságot és időt nem kímélve — sokszor éjfél után is — becsülettel dolgoztak, szépítették új „otthonukat”. A falak festését, már úgy terveztük, hogy arra esztéti­kus dekorációk, hangulatos függönyök, világítótestek ke­rülnék. Az újjáalakítás alatt dolgozott a teremben villany- szerelő, kőműves, szobafestő, gimnazista, és jónéhány fiatal családapa. Mindig újabb ötletek kerültek elő, és a megva­lósítás sem váratott magára. Sokan a munkahelyükről ide jöttek és elmúlt már éjfél is, mire hazakerültek. Még nem kész a klubhelyiség, sok ötletet kell még meg­valósítani, de azt már észrevettük, hogy a fiatalok maga­tartása megváltozott. Uj helyiség, maguknak csinálták és úgy is vigyáznak rá. Nem kell már őket figyelmeztetni, hogy a cigarettavégeket ne dobálják el, ne üljenek az asztalra, — tudják, hogy mit várunk tőlük és úgy is cselekednek. Majd mindennap összejönnek, ping-pong-, asztalifoci-bajnok- ságot rendeznek, tv-t néznek, táncolnak, filmeket vetítenek, vitatkoznak. Közben új ötletek születnek, gondolatban már berendezték a helyiséget azokkal a fotelokkal és asztalok­kal, amit a megyei KISZ-bizottság ígért. A május 17—18-i dombóvári napokra teljesen kész lesz a klub. Remélhetőleg az új helyiség a tartalmi munkát is fel­lendíti és meg tudjuk valósítani régi tervünket: az ifjúsági khtbon belül rétegklubok létrehozását. Bükösdi János Animáló Aktív klubélet folyik Bonyhádon az új művelődési ház­ban. A táncklubban jó szórakozási lehetőséget találnak a fiatalok vasárnap délutánonként. A sikerhez nagymértékben hozzájárul a nemrég alakult kitűnő Animato együttes. Tag­jai: Brauer János, Schmidt József, Lőrinczi András és Bé­kési László, aki kérdéseimre válaszolva elmondta, hogy a zenekaruk még fiatal — januárban alakult —, de már szép sikert ért el a nemrégiben rendezett megyei tánczenekarok vetélkedőjén, ahonnan aranyéremmel tértek haza. A velük szereplő énekesnő is második lett. Arra a kérdésemre, hogy mik az együttes tervei, Békési László csak ennyit felelt: szeretnénk továbbra is jó szórakozást nyújtani a fiatalok­nak, M. E. Beat, vagy Beethoven ? Nem ilyen egyértelműen te­szi fel a kérdést Szintai Péter elgondolkoztató írásában: de meditál azon, amin érdemes rágódni, a „harsogó zene” ko­rában. „ Beat-zene. Ha a két szót egy fogalomra értjük, nyilván­valóbb a helyzet, a kérdezés is egyszerűbb. Zene-e, illetve milyen zene, ami elé ezt az angol, sok szempontból helye­sen meghatározó szót tesszük? Pártolói nyugodtan állhat­nak a vita elé, ha nem kriti­kátlanul fogadnak be mindent az ömlesztett kínálatból. Ha rendelkeznek legalább mini­mális zenei intelligenciával és ítélettel, melynek alapján ké­pesek szelektálni. Ők tuda­tosan is megtalálhatják a beat­zenében azt a kiegészítő pluszt, melyre kétségtelenül szüksége van egy általában zenét szerető, mai fiatalnak. Elvitathatatlan a stüustól az a sok kedves, megragadó új­donság dallamban, ritmusban, amit hozott. Ki tagadhatná társadalmi méretekben is je­lentős pozitív hatását, mely a 2ene felé orientálja a fia­talságot? Betölt nagyon sokszor fel­nőtteknél is olyan funkció­kat, mit az ember a zenétől vár. De vajon jogosúlt-e min­den szerepre? Eredményei, ze­neisége mérhetők-e a konzek- venciális zene eredményeivel zeneiségével? Nem érdemel­ne-« többet a komoly muzsi­ka, mint letisztult és biztos alap? Természetes, a fiatalság ki­zárólag és nem egyértelműen csak beat-rajongókból áll. Mégis relatív értékben mér­ve is jelentős azoknak a szá­ma, kik egyetlen üdvözítőt lát­nak a heat-ben. Fölébe helye­zik minden másnak, mi szó­rakoztat. Szabad idejük zsar­noka lesz a magnó, vagy a tánczenei rovat. És, mint lelkes fiatalok, al­kalomadtán nem fukarkodnak lekicsinylő megjegyzésekkel illetni azokat, kiket egy Beethoven-szonáta is elszóra­koztat. Úgy kezelik az ilyen beállítottságú társat, mint aki csak más, pedig talán több is! A komoly zenének nincs vé­delemre szüksége. Épületé sok­kal szilárdabb annál, mintsem pár száz Wattal megremegtet­hető lenne. Mégis talán lépni kellene a „csak beat-”ek felé, lehetőséget kínálva! Elgondolkoztató, hogy mi lesz a ma egyoldalúan csak beat-ot kedvelő fiatal zenei magatartása, ha már kinő a farmerből és táncolni is rit­kábban támad kedve? Vajon megtalálják-e az utat azok­hoz a kortól szinte független, nagy lehetőségekhez, miket a komoly zene kínál már ma is? És nem a beat helyett, hanem mellett! Nehéz hinni, hogy igen. Hi­szen a másik műfaj élvezési szinten is kíván bizonyos alaposságot, mit építeni an­nál nehezebb, minél később kezdi valaki... Szeretni nem könnyű meg­tanulni a komoly muzsikát. De a zene közkincs, a társa­dalom egyik legjobban meg­becsült értéke, s mint ilyen, tiszteletre is méltán igényt tart. Az érdektelenség, az ösztönös ellenkezés magyarág» ható kori sajátosságokkal. De túllépni a kezdet nehézségein tehet önmagunkat szoktatva tudatosan. Sok példán lemér­ve bizton tudható, nem csa­lódik, aki messzebbre is néz, mint a ma slágerei, ki elfogad klasszikust is, jóllehet ma még távolabb van tőle, mint a beat. POSTA Frt. Zoltán (Gyulai): Figyeld a rovatot, kérdésed valószínűleg a következő héten kerül sorra. F. Júlia (Bonyhád): Hiányolod a verseket. Ne feledd, a rovat nem irodalmi jellegű. Ettől függetle­nül természetesen lehetőséget, adunk arra néhány tehetségesnek ígérkező fiatal bemutatkozhasson. Rendszeresen senkitől ^ sem köz­lünk verset. Legalábbis ebb-n a rovatban tieim, M. József (BöIcsTPi'i: Egyáltalán nem érdektelen, amit írsz, de ah­hoz, hogy foglalkozzunk vele tel­jes neved és címed szükséges. Még a „félig névtelen” levelek igazságához is kétség tér. Veszélyes sz-ek A Belügyminisztérium sajtótájékoztat ója Budapesten Szerdán a Belügyminiszté­rium sajtóosztálya és közleke­désrendészeti csoportfőnöksé­ge a MUOSZ-szal közösen ren­dezett sajtótájékoztatót a fő­városban, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szék­házában. A beszámolót Borbí­ró László rendőr ezredes, a cso­portfőnökség vezetője tartotta. Az előadó ismertette, hogy ha­zánk gépjárműparkja tavaly majdnem tíz százalékkal nőtt, s így a magyar gépjárműállo­mány ma már eléri a nyolc- százezret. Harminc évvel ez­előtt Magyarországon mind­össze negyvenezer gépjármű futott. Sovány vigasz, hogy a közúti közlekedési balesetek száma nemcsak határainkon túl, de azokon belül is növek­szik. A tavalyi növekedés 22,3 százalékos volt. A közúti bal­eset következtében meghalt emberek száma 1968-ban 30 százalékkal volt nagyobb, mint 1967-ben. 1968-ban közúti bal­eset miatt 1013 ember hah meg. A balesetek száma az elmúlt évben Nógrád megyében emel­kedett leginkább: 61 százalék­kal. Nyomban ezután Tolna megye következik, 39,7 száza­lékkal, — se szomorú tény eléggé indokolja, hogy a köz­lekedés veszélyeivel ismét fog­lalkozzunk. A veszélyforrások között — akár korábban — a három sz vezet: a száguldás, a szabálytalan előzés, a szeszfogyasztás. Ha nagyon pontosak akarunk len­ni, az ittasságot nem okként, hanem motiváló körülmény­ként keli értékelnünk, — de nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a járművezetés előtt, vagy közben történt italozás tompította a reflexeket, ugyan­ez ragadtatta a járművezető­ket a KRESZ előírásainak meg­szegésére. Aggasztó, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolat­ban bekövetkezett balesetek száma egy év alatt húsz száza­lékkal nőtt. Hűszaki hiba miatt tavaly majdnem hat százalék­kal kevesebb karambol tör­tént, mint az előző évben. A kötelező műszaki felülvizsgá­laton köznyelven szólva — ke­vés híjján kétszázezer gépjár­művet „szőröztek le”, s közü­lük majdnem húszezerről ke­rült le a forgalmi rendszám- tábla. A kerékpáros-balesetek szá­ma 16 százalékkal növekedett. Áldozatainak hatalmas többsé­ge gyermek és idős ember. A sérültekkel folytatott beszélge­tések elárulták, hogy a balese­tet szenvedett kerékpárosok legtöbbjének sejtelme sem volt a KRESZ-ről, — s hogy külö­nösen sokan szegték meg a kanyarodás egyszerű szabá­lyait. Noha a Belügyminiszté­rium közbenjárására a keres­kedelem olcsó áron forgalmaz­za a kerékpárdinamót, első- és hátsóvilágítást, még mindig — a bírságolás ellenére is — sok a kivilágítatlan kerékpár. Gyorsan, biztonságosan, gaz­daságosan szállítsunk sok sze­mélyt, sok árut, — nagyon le­Népújság ** 1969. április 18. egyszerűsítve ez az országgyű­lés által elfogadott közlekedé­si koncepció lényege. A kis Magyarországon tavaly köz­úton 233 millió tonna árut fu­varoztak, az áruforgalom egy év alatt öt százalékkal nőtt. A gépjárművek népszerűségére jellemző, hogy minden tizedik magyar állampolgárnak van — sokak által sajnos nem eléggé nagy becsben tartott — jogsi­ja. A társadalmi és az államha­talmi szervek tőlük telhetőén áldoztak a közlekedés bizton­ságának növeléséért. Az álta­lános iskolák két osztályában már tanították a helyes közle­kedést; százhetvenhat féle köz­lekedési propagandakiadvány látott napvilágot: milliók hall­gatják a rádióban a rendőrség és a riporterek tanácsait; mil­liók okulhattak a tv közleke­dési műsoraiból; számos kiál­lítást rendeztek. A televízió május közepétől folytatja „Mindenki közlekedik'-' című. közkedvelt, szellemes műsorát. Végül, de távolról sem utolsó sorban: az önkéntes rendőri testület tagjai közül ötezer speciálisan közlekedési prob­lémák megoldásával foglalko­zik. A jövőben a munkásőrség rátermett tagjai fokozottan kapcsolódnak be ebbe a fontos munkába. Mellettük, főként gyermekek biztonságának nö­velése érdekében, a közleke­dési úttörők segítségét igényli a társadalom, a közlekedés­rendészet. A beszámoló elhangzását kő­vetően élénk eszmecsere ala­kult ki a különféle közlekedé­si ágazatokban dolgozó rend ­őrtisztek és a sajtó meghívott munkásai között. Feltűnően so­kan szólották az ittas gépjár­művezetés jogi-társadalmi megítéléséről, az erre vonatko­zó hivatalos álláspontról és egyéni elképzelésekről. A rend­őri szervek a szocialista hu­manizmus és törvényesség el­ve alapján elzárkóznak attól, hogy már első alkalommal a törvényben megszabott maxi­mális időre — tíz évre — be­vonják az ittas gépjárműveze­tő igazolványát. Ezzel szemben a fokozatosság elvét érvényesítik: szükség esetén bevonják az 1., majd a 2. szá­mú ellenőrzőlapot, ami után — mint ismeretes — már csak ér­zékeny búcsúvételre kerülhet sor. (A gépjárművezetői igazol­ványtól.) A rendőri munkát közelebbről ismerő újságírók egyetértettek Borbíró László ezredessel abban, hogy a rendőri szervek szabálysértési intézkedéseinek színvonala je­lentékenyen emelkedett az el­múlt évben. Ehhez hasonlóan elismeréssel emlékeztek meg azokról a gazdasági vezetők­ről, akik a jutalmazás ésvisz- szatartás rendelkezésükre álló eszközeivel fáradoznak a köz­úti közlekedés biztonságának megszilárdításán. Ugyanezért dolgozik új vizsgálatsorozat­ban az Autóközlekedési Tudó mányos Kutatóintézet; ugyan­ezért kerül sor a közeli jövő- íren a KRESZ korszerűsítésé­re, módosítására. — borváró —

Next

/
Thumbnails
Contents