Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

Sherlock Holmes valóban élt

’ A mesterdetektív orvos volt

Amikor Sir Conan Doyle, a híres angol regényíró megteremtette hősét, egy példa lebegett lelki szeme előtt: Joseph Bell egykori professzora, aki az Edinburgh-i skót egyetem orvosi karán tanított, s akinek az irö néhány évig titkára volt.

Egyes visszaemlékezések szerint dr. Bell feltehetően hasonlított Sherlock Holmes-ra.

— Az emberek zöme nem veszi figyelembe a legfeltűnőbb és legfontosabb dolgokat — mondotta egyszer dr. Bell hallgatóinak. — A jó orvosnak azonban már akkor tudnia kell, hogy páciense mire fog panaszkodni, mielőtt az illető kinyitná a száját.

Joseph Bell éppen ilyen orvos volt. Egyszer este valaki bekopogtatott rendelőjének ajtaján. ..Tessék!” Az ajtóban egy ismeretlen személy jelent, meg.

— Miért olyan felindult? — — kérdezte Bell a belépő férfit, anélkül, hogy rápillantott volna

— Honnan tudja, hogy felindult vagyok? — kérdezte meglepetve a férfi.-— Megfigyeltem, hogy négyszer kopogtatott. Betegeim általában egyszer, kétszer, legfeljebb háromszor kopogtatnak.

(Tudósítónktól) öt metszési bemutatót szervezett márciusban a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete, az Ültetvénytervező Vállalat és a Tolna megyei Tanács VB. mezőgazdasági ás élelmezésügyi osztálya. Ebből

Bell nem tévedett. Páciensének megvolt az oka az izgalomra.

Joseph Bell rendkívüli megfigyelőképességével újból és újból bámulatba ejtette diákjait.

— Foglalkozása — cipész — diktálta egyszer Bell a diákjának, aki az új beteg kartotékját kitöltötte.

Hogyan jött erre rá? — kérdezte a diák.

— Kopott volt a nadrágja a térdén, — válaszolta a professzor. — A cipészek munka közben térdük között tartják a lábbelit.

Egy másik páciensét így üdvözölte:

— A város déli részéből jött?

— Igen.

— A golfpályán át?

— Igen. Látott talán, doktor úr?

— Nem. De a város déli részén a golfpálya az egyetlen hely, ahol agyagos a talaj. Vessen csak egy pillantást a cipője orrára. Ahogy átjött a golfpályán, agyagos leti,.

Egyszer a doktor a következő szavakkal fordult pácienséhez:

— Szolgált a hadseregben?

— Igen, doktor úr.

Bátán az őszibarack, Bogyisz- lón és Bölcskén az alma, Deesen és Pakson a szőlő metszési módjait mutatták be és ismertették azok előnyeit. A bemutatók vezetői az. ország ismert szakemberei közül kerültek ki.

— Hegyi vadász volt?

— Pontosan az.

— A közelmúltban szerelt le?

— Igen, doktor úr!

— őrmester volt? Barbados szigetén teljesített szolgálatot?

— Igen, doktor úr!

Bell professzor a következőképpen magyarázta meg a dolgot diákjainak:

— Az illető szép szál ember volt, ám kalappal a fején lépett be a rendelőbe. Csakis a katonák hagyják a sapkát a fejükön, ha valahová belépnek. Az a tény, hogy 'még bem szokta meg az udvariasság követelményeit, bizonyítja, hogy nem régóta jár civilben. Nagyon magabiztos fellépése •arra vall, hogy őrmester volt. Olyan betegségben szenved, amely Nyugat-India lakosai között igen elterjedt. Ezért tételezem fel, hogy Barbados szigetén szolgált.

Conan Doyle 1881-ben végzett és hajóorvosnak szegődött el." Amikor úgy találta, hogy már eleget látott a világból, letelepedett és rendelőt nyitott Londonban. Ám kevés beteg kereste fel, s ezért Conan Doyle irodalommal kezdett foglalkozni. Visszaidézte a professzorával kapcsolatos emlékeket és megteremtette Sherlock Holmes alakját.

Joseph Bell, aki Sherlock Holmes-ban önmagát, a szerzőben pedig legkedvesebb diákját ismerte fel, nem haragudott, Ellenkezőleg, dicsérte azt a logikát, amellyel Doyle regényeit írta.

A valódi Sherlock Holmes, vagyis dr. Joseph Bell, 1911- ben halt meg, 74 éves korában és nagy pedagógusként került be az orvostudomány történetébe.

IHetszési bemutatók

Éjfélkor — a szekszárdi benzinkútnál

Hetekkel ezelőtt már tudták az érdekeltek, hogy április elsejével megváltozik a benzin és a fűtőolaj ára. Az eddigi 76 oktános normálbenzin, megszűnik, helyébe lép a 86-os. Azaz, nyolcvanhat oktánszámú lesz a normálbenzin. A megye benzinkútjait már nappal, „zárórakor” átállították, tartályaikat teletöltötték az új benzinnel, a szekszárdi azonban éjjel-nappal üzemel, itt pontosan éjfélkor kellett megkezdeni az új 86-os benzin árusítását, amelynek ára literenkint 3 forint.

A benzinkút számlálószerkezetét már korábban 3 forintra állítot ták be, de addig is,

amíg az árváltozás érvénybe lép, 2,70 a benzin ára, függetlenül attól, hogy milyen minőségű az üzemanyag. Itt tehát - pontosan éjfélkor kellett átállni.

Napközben nagy volt a forgalom, míg korábban átlagosan naponta 7—8 ezer liter normálbenzin fogyott el, most 13 ezer litert mértek ki. Azok jártak jól, akik késő délután, vagy este jöttek. Ök ugyanis már a jobb minőségű benzinből kaptak a régi áron, a 76- os már délután kifogyott.

Mint Csendes Antalné, a szekszárdi ÁFÖR-telep vezetője elmondta, a közületek kiváltották az új 3 forintos benzinjegyeket, szuperbenzint azonban igen kevesen igényeltek. A 86-os benzin jó azokhoz az autókhoz is. amelyek eddig' szuperrel futottak. Míg benzinből a szokottnál nagyobb volt a forgalom, fűtőolaját hétfőn alig vittek. Volt. aki csak ötliteres kannával jött, azzal, hogy holnap már olcsóbban. 2,20 helyet 1,50-ért kapja^ Á fűtőolaj minősége különben ugyanaz, mint a Diesel-olajé, azzal a különbséggel, hogy a visszaélések elkerülése céljából festik. A > festéket a tartálykocsiba töltéskor keverik bele. Motorhajtásra tehát 2,20 a gázolaj ára, fűtési célra 1,50.

Kedd: 0 óra 2 perc: Székely! Péndorné ben- Hétfő, 23 óra 75 nc:v T "veszik a benzinkút- zink -t-kezelo kiszolgálta a háremforintos

ról a 2,79-cs ártáblázat- . jegyzőkönyvbe ve- benzin első vevőjét, a CTT 48—07-es Trabant

szik a tartályban lévő készletei. gazdáját.

HM' 'ITHilli üffUT

Molnár Károly:

A látható légié

— Pereg a dob. Azután rázendít a zenekar. Idegen a melódia. Morziczki rádöbben, hogy mexikói alakulatok tűntek fe! a láthatáron. Semmi kétség. Széles karimájú kalap a katonák fején, színes az egyenruhájuk, nadrágjukon széles sáv.

— Mexikói gyalogság közeledik északról — jelenti az őrmester a parancsnoknak. Vilain világosan látja a helyzetet, minden elveszett. Még nagyobb, még elviselhetetlenebb a túlerő, mint eddig. A légiósok gépiesen harcolnak, töltenek, céloznak, tüzelnek. Mindez az egykori fárasztó gyakorlatozás, vagy pedig a jelenlegi kilátástalanság eredménye, ezt nehéz lenne megállapítani.

— 28 —

Elhallgatnak a fegyverek, csak a mexikóiak öröm- újjongása \rerődik vissza a falakról. Az ostromló lovasok üdvözlik az érkező gyalogosokat. Rövid pihenőhöz jutnak a légiósok. Az ellenség ugyanis átcsoportosítja erőit.

Morziczki mindent jelent a tetőről.

— Gyalogosok váltják fel a lovasokat, — mondja. — Egy tisztet látok közeledni. Fehér kendő a kezében.

Újabb parlamentert küld az ellenség. A tiszt lassú, kimért léptekkel közelít. Húsz méterre áll meg a franciáktól.

— Adjátok meg magatokat! — kiáltja. — Megmenthetitek az életeteket... Halljátok, franciák? Milan ezredes üzenetét hozom nektek.

Morziczki intett a parlamenternek, aztán leugrott a tetőről. Megállt a parancsnok előtt.

— Választ vár a mexikói tiszt, — jelenti az őrmesternek, nem mintha a parancsnok nem hallotta volna a felszólítást.

— Nem tárgyalunk. Harcolunk, — mondta Vilain anélkül, hogy gondolkodott volna a válaszon. Az őrmester tisztelgett és visszamászott a tetőre,

— Harcolunk, — kiáltotta Morziczki.

— Feleslegesen haltok meg, — szólt a mexikói tiszt. — Miénk lesz a győzelem .,.

Meglobogtatta a kendőt, mint aki nem is az ellenségtől, hanem jóbarátoktól búcsúzik. Kezét a sapkájához emelte, hátrafordult és megindult visszafelé.

Újra kezdődött minden. Még elkeseredettebb harc tombolt, mint előzőleg. A mexikóiakat megrészegítette a diadal közelsége, a légiósok viszont már barátkoztak a halál gohdolatával.

— 29 —

Két órakor Vilain alhadnagy a homlokába kap egy lövést, összeesik és meghal. A parancsnokságot Man- det alhadnagy veszi át.

A vérengzés még nagyobb erővel folytatódik. Ritkultak a légiósok lövései. A mexikóiak kihasználták ezt és két helyen betörtek az épületbe. Lépésről lépésre haladtak előre. Tervszerű védekezésről már nem lehet szó. Mandat nem is ad parancsokat, hanem egyik halott katonától elveszi a fegyvert és lövi az ellenséget.

A meleg és a szomjúság kibírhatatlan. A légiósok beszélni is alig tudnak, mert nyelvük odatapad a kiszáradt szájpadlásukhoz. Már ott tartanak, hogy mindent meginnának, csak folyadék legyen. Van olyan katona is, aki kínjában megkóstolja elesett bajtársa vérét, Áradnak a mexikóiak az épület romjai közé. Nem lehet őket feltartóztatni. Már csak két szobát védenek a légiósok. A küzdelemnek ebben a szakaszában ritkább a fegyverropogás, mint korábban, de egyre több a közelharc.

Milan ezredes elégedetlen katonáival. Hosszúnak tartja a hacienda ostromát, mielőbb végezni akart a védőkkel, hogy mielőbb a franciák karavánjának üldözésére indulhasson.

Négy óra után elhatározzák, hogy felgyújtják az épületet. Minden száraz. Hamar futnak végig a lángok az udvaron. Száll a keserű füst. Még kibírhatatlanabb a légiósok helyzete. Megadásra azonban nem gondolnak, ez a lehetőség eszükbe sem jut, harcolnak tovább. Sebesültjeiket pedig már nem is tudják, hogy hol helyezzék biztonságba.

Huszonhét katona áll szembe a több ezer mexikóival. A többi légiós meghalt, vagy harcképtelen.

A dráma gyorsan halad a végkifejlet felé.

— 30 —