Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
to új mechanizfflüshan is előnyös számunkra a szovjet piac kereskedelmi kapcsolatokral A magyar—szovjet A Magyar Távirati Iroda belföldi szerkesztősége azzal a kéréssel fordult dr. : Bíró József külkereskedelmi miniszterhez, hogy nyilatkozzék a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok további emésztésének lehetőségeiről, az elképzelésekről. E kérdésekről egyre gyakoribbak a különböző fórumokon; a vállalatok között és a legmagasabb szintű hivatalos körökben folytatott — tárgyalások. Megkezdődtek és egyx’e szélesebb körűek az 1971—75- ös tervidőszak árucsere-forgalmának konzultációs tárgyalásai. E konzultációkon egyrészt ágazati szinten, az illetékes minisztériumok, másrészt a két ország tervhivatalai igyekeznek egyeztetni a távlati együttműködésre vonatkozó elképzeléseiket. Tekintettel arra, hogy e tárgyalások még korántsem zárultak le, ez idő szerint csak néhány elképzelést; körvonalazhatunk. A magyar—szovjet gazda- • sági kapcsolatok alakulása a felszabadulás óta eltelt csaknem két és fél évtized alatt meghatározója volt a magyar népgazdaság fejlődésének. A Szovjetunió részaránya a magyar külkereskedelemben mintegy 40 százalékos és a Szovjetunióba irányuló export révén realizálódik országunk nemzett jövedelrhének csaknem 15 százaléka. Hazánknak, mint nyersanyagban- SZC-.U gény országnak, rendkívül fontos a Szovjetunióból származó sokféle nyersanyag, késztermékeinknek pedig fontos elhelyezési területe a nagyarányú szovjet felvető- piac. A Szovjetunió biztosítja számunkra az ország gazdasági vérkeringésének fenntartásához szükséges nyersanyagok teljes importjának megközelítően 50 százalékát. Az importált nyersolajtermékek 92 százaléka, a nyersolaí 35 a vasérc 95, a nyersvas 97. a foszforműtrágya 91. a villamos energia 76, a faféleségek 73. a koksz és a gyapot 50— •50 százaléka származik a Szovjetunióból, tekintettel arra, hogy az ipari termeié® minden egyszázalékos növelése a nyersanyagimport 1,2 százalékos növelését teszi szükségessé, a következő tervidőszakban is messzemenően számítunk a Szovjetunióból származó nyersanyagok növekvő importjára. Várhatóan a Szovjetunió az 1971—75. években is teljes mértékben kielégíti vaskohászatunk alapanyag-szükségletét Előreláthatólag 1975-ben 1.8—2 millió tonna vasércet kapunk a Szovjetunióból és ez a mennyiség — az egyébként nem jelentős hazai termeléssel együtt —. kielégíti a kohászat teljes igényét. A külkereskedelem éppen a közelmúltban vizsgálta meg a hazai vasérc termelés fokozásának és más Lmportforrások bekapcsolásának a lehetőségét. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a legelőnyösebb beszerzési piac a Szovjetunió. A szovjet nyersanyagnál jóval drágábbnak bizonyul a jugoszláv és az indiai nyersanyag is. Az ország alapanyag- és -fűtőanyag-ellátása érdekében a Szovjetunió kész nagymértékben növelni a kőolajszáMí: ' sokat. Ebben az évben 3.íi millió tonna nyersolaj érkezik á Szovjetunióból, 1975-ben pe-x dig 6,5 . millió, tonna.- Előre» láthatólag 1970-ben megkezdődik és 1973-ban befejeződik a Barátság kőolajvezeték má-< sodik szakaszának az építése, amellyel lehetővé válik évente 10 millió tonna nyersolaj szállítása. A távvezeték építéséhez 52 millió rubel értékű áru szállításával járulunk hozzá. A Barátság 2. kőolajvezetékkel párhuzamosan kiépül a földgázimporthoz szükséges vezeték is. A Szovjetunió ugyanis kész 1975-ben — és addig is fokozatosan növekvő mennyiségben — 1 milliárd köbméter földgázt és 4—6 milliárd kWó villamos energiát szállítani. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között még inkább bebizonyosodott, hogy hazánk számára a Szovjetunió rendkívül fontos felvevőpiac. A vállalatok ugyanis 196S- ban minden kötelező tervutasítás nélkül is többet exportáltak a Szovjetunióba, mint korábban. A szovjet piacból adódó előnyök egyre jobban érzékelhetők nemcsak népgazdasági, hanem vállalati szinten is. A közgazdasági tényezők egész sóra — naint például az árak, a nagy sorozatú megrendelések, a hosszú lejáratú szerződésekkel egy- egy gyár számottevő kapacitásának hosszú távú lekötése, ennek folytán a termelés biztonsága. a műszaki együttműködésből adódó előnyök —, ’ mind árrá ösztönzik á vallá- ia tokát, hogy megtartsák, vagy megszerezzék termékeik számára a szovjet piacot, és ott korszerűbb gyártmányokkal jelentkezzenek. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy sok tőkés cég irigyli vállalatainkat azért,- hogy egy piacon tudnak eladni jelenleg évente 2000 autóbuszt és 1975- ben már 7000-et, továbbá 500 liftet csaknem 40 millió rubel értékű élelmiszeripari berendezést. több mint 6 millió pár cipőt, vagy a 120 ezer tonna zöldségkonzervet. A gyógyszer importjának 50 százaléka, a pamutszövet-vásár- lásoknak 25 százaléka, a bőrcipő importjának 14 százaléka származott Magyarországról. Az a szándékunk, hogy e termékek részarányát a magyar exportban nemcsak megtartsuk, hanem — amennyiben lehetséges —, még. növeljük is. Külön figyelmet érdemel a magyar—szovjet árucsereforgalomban a gépek kölcsönös szállítása. 1959 óta 44 nagy beruházáshoz kaptunk a Szovjetunióból teljes gyárberendezést. Egy bizottság éppen a közelmúltban mérte fel, Tolna megyében szórványosan megkezdték a kukorica vetését. A Dalmandi Állami Gazdaságban kedden délután, a kisebb eső után fogtak hozzá a tavasz egyik legfontosabb munkájához, és szerdán derült időben húsz pneumatikus vetőgép dolgozott a földeken. A gazdaságban 4200 holdnál több kukoricát — közte 1000 holdnyit hibridelőállítás- ra — vetnek, s azzal egyidősen később sorra kerül több hogyan működnek a Szovjetunióból vásárolt berendezések és megállapították, hogy azok messzemenően felülmúlják a várakozásokat, például a garantáltnál nagyobb teljesítménnyel dolgoznak. Úgy számítjuk, hogy a jövőben is mindazokat a berendezéseket, amelyek szállítására a szovjet fél vállalkozik, onnan szerezzük be. A Szovjetunióba irányuló magyar gépexport fokozható- ságának is alapvető feltétele az import növelése. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy az érdekeltek már a beruházások gondolatának felmerülésekor piackutatást végezzenek a Szovjetunióban, mert. számos példa bizonyítja, hogy a legfejlettebb technológiát képviselő gépek kedvezőbb feltételekkel szerezhetők be a Szovjetunióból, mint más piacokról. Szükségesnek bizonyul az is, hogy a magyar gépipar megvizsgálja termelésének szerkezetét és elhagyja olyan cikkek gyártását, amelyek gazdaságosabban vásárolhatók meg a Szovjetunióban. Az újabb hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás előkészítése során alapvető jelentőségű a két ország közötti gazdasági, műszaki, tudományos együttműködés fokozása, a munkamegosztás kiszélesítése. Az árucsere-forgalom továbfei növelésének feltételeit a műszaki-tudományos együttműködés, a kutatás és a termelés eddigieknél intenzívebb összekapcsolásában kell keresni. Meggyőződésem, hogy a magyar—szovjet gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését nagymértékben elősegíti a szocialista országok szorosabb együttműködése, integrációja. Az együttműködés gyakorlati továbbfejlesztésének szükségességét tekintve nézeteink azonosak szovjet partnereinkkel. Ami pedig a módozatokat illeti. meggyőződésem, hogy meg fogjuk találni azokat a variánsokat, amelyek gazdasági kapcsolataink további, az eddigieknél is fokozottabb mértékű kiszélesítéséhez, bővüléséhez vezetnek. Ebben nem jelent akadályt az új gazdasági mechanizmus megvalósításának eltérő fokozata sem Bizonyos vagyok abban, hogy a következő tervidőszakban is folytatódhat a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok dinamikus fejlődése, s ez nagymértékben elősegíti a magyar gazdaságpolitika céljainak elérését. mint 600 holdon a napraforgó is. Megkezdték a marton- vásári fajtájú. kétszeres keresztezésé hibrid kukoricák földbe tevését a pári Béke Tsz-ben is, a háztájival együtt 650 holdon teszik magágyba. A napokban hozzáfognak a kukorica vetéséhez a tolnai Aranykalász és a mözsi Űj Élet Tsz-ben is. csak arra várnak, hogy valamennyire felmelegedjék a talaj <—s—ó) Vetik a kukoricát Nyers Rezső látogatása Szekszárdim (Folytatás az L oldalsói.} ben fogjanak össze. Keressék meg a haladó erőket, közös akcióprogramot készítsenek, s egy ilyen világmozgalom kényszerese rá az imperialistákat a világprobléma békés rendezésére. S a világ haladó erői összefogásának kulcskérdése a közös akcióprogram. Ezért szorgalmazza pártunk is, hogy június 5-én jöjjön létre a kommunista pártok értekezlete. — hangsúlyozta Nyers elvtárs, majd rátért, a hazai gazdaságpolitikai kérdésekre. Elmondotta, hogy országunk fejlődésének problémáival ugyancsak rendszeresen és behatóan foglalkozik pártunk. Hosszabb távra szólóan olyan gazdaság- politikát alakít ki. amely jó- néhány új elemmel gyarapodik. Ezek célja az, hogy a magyar népgazdaságban a gazdasági tevékenység hatás- * fokát lényegesen emeljük. Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az új folyamatban már nemcsak a termelés mennyiségét, hanem minőségét, gazdaságosabb voltát is növelni kell. A gazdasági tevékenység hatékonysága a fő kérdés. Versenyképes árukat kell gyártanunk mind kül-, mind belföldre, — ez a népgazdaság alapja. Az önköltségre kell terveznünk. Nyers elvtárs a jövedelemelosztással kapcsolatban elmondotta, hogy a szocializ? musban a munka szerint kell elosztani a jövedelmet, egy igazságos arányt teremtve, a végzett munka minőségének arányában. Az a megítélésünk, hogy a jelenlegi» kereseti kü. lönbségek nem fejezik ki a szakképzettséget, de a beosztásbeli különbségek is túl közel .kerültek egymáshoz. Nem arról van szó, hogy aa egyenlőség, vagy a szüntelen és növekvő egyenlőtlenség útjára lépünk. Arról van szó, hogy állandósítjuk az olyan jövedelmi arányokat a dolgozók között, amelyek ésszerűen aránylanak a végzett munkához és felelősséghez. Ezzel mi erősíteni akarjuk a szocialista elosztás elvét Hazánk gazdasági helyzete kielégítő. Igaz. hogy napról-napra össze kell szednünk erőinket. De láthatóan haladunk tovább az emberi munka jobb megszervezése irányába, s ez jövendő sikereink titka — mondotta befejezésül Nyers elvtárs és sok sikert kívánt a szekszárdi gyár vezetőinek és dolgozóinak. Nyers Rezső elvtárs a nagy sikerű gyűlés után a megye és a yáros vezetőinek társaságában a Szekszárdi Állami Gazdaságba látogatott, ahol Mohácsi Károly igazgató bemutatta az épülő sertéskomW- nátott. B. & Kaunda közvetít Nigéria és Diaira között? A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője Genfben bejelentette, hogy a szervezet biafrai központját Umuah iából áthelyezték a szakadár köztársaság nyugati részébe, Umouvá- ba. Végleg feladatták az Umu- ahiától 50 kilométerre berendezett egyik segélyhelyet, amelyet a nigériai szövetségi hadsereg elfoglalt. A Vöröskereszt szóvivője hozzáfűzte, hogy Biafra helyzete óráról órára változik. A genfi Vöröskereszt-központ szerint kedden megszakadt Umuahiával a telexösszeköttetés. ami arra mutat, hogy a biafraiak leszerelik a távközlési berendezéseket. Egy stockholmi segélyszerv szóvivője olyan értesüléseket közölt szerdán reggel, hogy a polgári lakosság is elhagyja a szakadár Biafra jelenlegi fővárosát. Egyidejűleg a közép- és kelet-afrikai országok lusakai csúcsértekezletének résztvevői újabb diplomáciai lépésekről tárgyalnak — jelenti a DP A. Eszerint Hailé Szelasszié, etió- piai császár, Nyerere tanzániai és Kaunda zambiai elnök kedden arról tanácskozott, hogy az afrikai országok újabb diplomáciai kezdeményezést tehetnének a nigériai polgár- háború rendezése érdekében. Ismeretes, hogy Tanzánia és Zambia elismerte Biafra önállóságát, s Szelasszié császár az afrikai egységszervezet nigériai békéltető bizottságának elnöke. Lusakai megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy Kaunda elnök közvetítő szerepet vállal és rövidesen személyesen tanácskozik Ojukwuval, a szakadár Biafra vezetőjével. Mindenesetre azzal számolnak, hogy Kaundát is meghívják az AESZ békéltető bizottságának csütörtökön. Monro- viában kezdődő ülésére. fiz AFL—CIO vezetőségének politikája ellentétes a munkásosztály érdekeivel Az amerikai szakszervezetekben tovább fokozódik a po- larizálódási folyamat; a szervezett dolgozók ezrei elégedetlenek az AFL—CIO vezetőinek reakciós politikájával. Az autóipari munkások szak- szervezetének vezetői (az UAW-nak, amely tavaly nyáron lépett ki az AFL—CIO- ból. egymillió-hatszázezer tagja van) kedden nyilatkozatot bocsátottak ki, amelyben ismét leszögezték, hogy elvileg nem értenek egyet az AFL— CIO vezetőségének politikájával, mert az ellentétes a munkásosztály érdekeivel és az amerikai imperializmus vietnami agresszióját is támogatja. A nyilatkozat szerint az AFL—CIO képtelen a munkások millióinak vezetésére és ma százalékosan kisebb taglétszámmal rendelkezik, mint életrehívásának esztendejében, 1955-ben. — Az autóipari munkások szakszervezete most már független szakszervezetekkel való egyesülésének alapító konferenciájára készül. Az új szak- szervezeti egyesülést sokan támogatják az AFL—CIO-ba tartozó szakszervezetek tagjai közül éppúgy, mint a szervezetien amerikai munkások közül
