Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

11 millió forint Aft z építkezésnek a legkü- lönfélébb módozatai ala­kultak ki Tolna ólegyében is. Van állami, tanácsi és ktsz- építőipar, a termelőszövetke­zetek társulatokat hoztak lét­re, a tanácsok házibrigádok­kal és költségvetési üzemekkel rendelkeznek, de házibrigád működik nagyon sok vállalat, intézmény keretében is. Ez bi­zonyos konkurrenciát jelent, de a helyi erők kihasználásá­nak is jó módszere. A kon- kurrenciahatás mellett nagyon fontos, hogy mindegyik formá­nak megvan a maga jellegze­tessége, mindegyik speciális igényekhez alkalmazkodik. A liázibrigádokon keresztül pél­dául a különféle apróbb mun­kák, hirtelen adódó feladatok gyorsabban, gazdaságosabban elvégezhetők, mint mondjuk az építőipari vállalaton keresztül. A házibrigádos rendszer nap­jainkban is nagy ütemben ter­jed. Ezt lehetővé teszik a ren­delkezések, de a gazdálkodás új rendje is kedvez e for­mának. Jó példa az fmsz-ek helyzete. A múlt évben minden fmsz ' szervezett ilyen brigádot, s ezek mintegy 11 millió forint értékű építőipari munkát vé­geztek el. Ebből mintegy 3 mil­iő forint az építkezés, a többi tatarozás. Ez mutatja, hogy el­sősorban nem nagyobb beruhá­zásokat végeztetnek velük, ha­nem felújítást. A brigádok léte időben is al­kalmazkodik a szükségletekhez. A decsi fmsz legutóbb felosz­latta a brigádot, mert elfogyott a munkája, de amikor lesz pénze és építenivalója, ismét megszervezi. A brigád létszá­mát is a szükségletekhez alkal­mazzák mindenütt: ha kevés a munka, csökkentik, ha sok, növelik. JJk gazdálkodás új rendje " szempontjából jelentős szerepe van ennek az építke­zési formának, erre jó példa az alábbi eset: az egyik fmsz építtetni akart egy nagyobb egyséfcfet* Elkészült a terv, meg­kezdődtek a kivitelezési tár­gyalások, végül a kivitelező árajánlatot tett. Az árajánlat körülbelül a duplája volt az eredetileg e célra szánt összeg­nek. Majd hasra esett az fmsz- illetékes, amikor meghallotta a végösszeget. Végül mégsem estek kétségbe, mert ott volt a 1 lázi brigád, A szekszárdi fmsz brigádja Siőagárdon bolt-, és takarékszö­vetkezeti helyiséget épített, a bátaszékiek Bátán iparcikkbol­tot, a teveliek a téglagyárat korszerűsítették, a dombóvá­riak Nakon átalakították a ve­gyesboltot, a paksiak G er jen­ben vegyesboltot építettek, a tamásiak Pariban iparcikkbol­tot. És sorolhatnánk tovább a példákat. Mini minden isázibrigádban, így az fmsz-ben is az egyik fő problémát a műszaki Irá­nyítás jelentette. Az előző évek gyakorlata ennek is kialakítot­ta módszerét. Több brigádot olyan méretűre fejlesztettek, hogy építésztechnikust is tud­nak alkalmazni. Vau megyei beruházó irodájuk, így ma már az fmsz-eknek is megvan a maguk szervezett építkezési ke­rete. Természetesen ez koránt­sem azt jelenti, hogy minden feladatot el tudnak végezni sa­ját erőből. A nagyobb építke­zések többségét mással végez­tetik«, F igyelemre méltó, hogy sa­ját erők mozgósításával milyen gyorsan tudnak megol­dani egyes feladatokat. A gyön- ki brigád például Varsádon 2,5 hónap alatt elkészített egy új alboltot. Amikor a gyönkiek- nek lehetőségük, nyüt arra hogy Szekszárd déli részén egy falatozót létesítsenek, az épü­letet két hét alatt átalakították a célnak megfelelően. — Nem véletlen — mondotta Komlóczi János, a MÉSZÖV előadója —, hogy az fmsz-ek a jövőben is élnek ezzel a le­hetőséggel. Ez évben is sok millió forint értékű munkát akarnak elvégeztetni e brigá- I dokkal. Népújság 8 1969. április 15, Tizennégy és fél millió utas ügye Sok-e húsz közlekedési baleset? — Százharminc kiváló dolgozó Lapunk ez évi, február 21-i számában megjelent in­terjúban megírtuk, hogy a 11. számú AKÖV járművei által okozott balesetek száma az előző évekhez képest megnöve­kedett. Piegl Ferenc, a vállalat igazgatója ezt követően mondotta el, hogy a közúti közlekedési balesetek száma az 1967. évi nyolcról tavaly húszra nőtt. — A sajnálatos emelkedés százötven százalékos. Noha semmi kedvem a balsikert szé- pítgetni, utalok arra, hogy jár­műveink tavaly tizenkilenc- millió kilométert futottak. Így tehát 950 000 kilométerre jut egy baleset Több mint tizen­négy és fél millió utast, kevés híján kétmillió tonna árut szál­lítottunk. Ezek a számok éles fényt vetnek arra, milyen nagy vállalatunk szerepe Tolna me­gye közlekedésében, — szólt Piegl Ferenc igazgató. — Ezzel teljesen egyetértőnk. S bér a kérdés sztereotip, mégis feltesszük: mit tesz a vállalat azért, hogy Jövő ilyenkor ne bal­sikerről, hanem sikerről beszél­gethessünk? — A vállalat valamennyi vezetője számít a hivatássze­rető „pilótákra” Számítunk azonban úgy, hogy a fegyel­mezetlenségre hajlamosaknak akár többször is elmagyaráz­zák, hogy a könnyelműsködés- sel a helytállókra is szégyent hoznak. Ha — például — bal­eset miatt késik a busz, vagy kiesik egy járat, az emberek nem konkréten a felelős sze­mélyt szidják, • hanem úgy ahogy van, az egész AKÖV-öt, kocsistul emberestül. ». — A parlament már letette a voksot a közúti közlekedés fej­lesztése mellett, bár a perspek­tíváknál szerényebbek az utak fejlesztésére rendelkezésre ÓIM anyagiak ... Milyen serkentő megbecsülésben részesíti a II. számú AKOV a derék gépjármű­vezetőket? — Az eredmények elbírálá­sa a szocialista munkaverseny értékelése alapján történik, — viszonozta Piegl Ferenc — Tavaly százharminc emberünk lett kiváló dolgozó. Jutalom címén inkább hat-, mint öt­százezer forintot osztottunk ki — Nálunk biztosan nincs... Sajnos, ‘•az ismert ok miatt nem kérdezhettem meg a fő­könyvelőnket. — Dr. Balogh István rendőr- alezredes elvtárs említette, hogy KRESZ-vetélkedőt szeretne ren­dezni. Mivel járulhat ehhez me­gyénk legnagyobb gépjárműpark­kal rendelkező vállalata? — Szívesen delegálunk olyan nagy tudású szakembereket a zsűribe, mint például Radnai Mátyás, személyforgalmi és ke­reskedelmi osztályvezetőnk. A Volán szervezésében a vidék­ről igyekvők számára a leg­kényelmesebb autóbuszokat állítjuk ki. Járműveinken pro­pagáljuk a vetélkedőt Úgy állítjuk össze a szolgálatot, hogy dolgozóink, közül minél többen a KRESZ-pástra lép­hessenek, — ha szabad szót kölcsönöznöm a vívósportból. — A tréfás hangú, de komoly felajánlás ntán még egy komoly kérdés: a bírósági Ítéletek tük­rében vizsgálva mennyire sú­lyosak az AKOV-dolgozők által akozott balesetek? — Gépjárművezető számára a szabadságvesztésen kívül a legsúlyosabb az indokolt eset­ben kiszabott mellékbüntetés: a vezetéstől való eltiltás. Ez csak igen ritkán fordul elő Gyakoribb a pénzbüntetés, vagy a javító-nevelő munka, amelynek végrehajtásában igyekszünk megadni mindazt a segítséget, amit a megtévedt járművezető megjavítása ér­dekében elvár tőlünk a tár­sadalom, — búcsúzott beszél­getésünk végeztével Piegl Fe­renc igazgató. . — b. & — A JOGRÓL MINDENKINEK jogerő—fellebbezés 13. Az újságok bírósági tu­dósításaiban, híreiben gyak­ran találkozunk egy szaba­tos — ám sok olvasó szá­mára esetleg nem egészen világos — jogi, kifejezés­sel: az ítélet közlése után rendszerint megjegyzik, hogy a táróság által hozott ítélet jogerős, vagy ellenke­ző esetben nem jogerős. Mikor lehet egy ítéletnek „jogereje”, vagy mikor nél­külözi azt? Ennek megközelítéséhez egy közismertebb fogalom rév^i jutunk el legköny- nyebben: az széles körben ismert, hogy az első fokon hozott ítéletek élten felleb­bezésnek, vagy az ügyész esetében fellebbezési óvás­nak van helye Ez gyakor­latilag azt jelenti» hogy az, akit az ítélet közvetlenül érint az egész ítélet, vagy annak sérelmes része miatt felsőbb bírósághoz fordul­hat, és kérheti a sérelmes rész felülvizsgálatát A fellebbezés az ítélet bár­melyik része ellen irányul­hat, érdemi é6 eljárási ok­ból egyaránt lehet felleb­bezni. Kevésbé „jogászo- san” tehet fellebbezni, ha valamelyik fellebbezésre jo­gosult úgy találja* hogy a bíróság a tényállást, tehát a történteket nem jól ál­lapította meg (gázoló gép­kocsivezető nem hajtott gyorsan, a balesetet a sé­rült figyelmetlensége okoz­ta, de ezt a bíróság a bi­zonyítékkal ellentétben nem így állapította meg). Lehet fellebbezni a minősítés álén is (erre példa: a bíróság a terheltet erős felindulásban elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, de az ügyész úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az erős fel­indulás megállapítása nem indokolt, és ezért jelem ha fellebbezési óvást). Ok lehat a fellebbezés» a helytelennek ítétt bünte­téskiszabás is. Eljárási okok miatt S#~ üebfoez az aki azért juteut be fellebbezést, mert a bá­róság nem volt törvényesen megalakítva (pt csak egy népi ülnök ve® jeleni, vagy a tárgyalási olyan személy, nélkül tutetták meg. akinek a törvény sze­rint részt kátéit volna ven­nie azon. Ez utóbbira pél­da: ha a védő lúiwftJs kötelező lett volna, de nem volt jelen. Ki fellebbezhet? Azt. hogy Ki fellebbezhet a törvény aszerint külön­bözteti meg, hogy a ter­helt javára» vagy terhére tőrténik-e a feHebbeaés. .. Az ügyész a terheit ja­vára és tértiére egyaránt fellebbezhet A terhek javé- . ra fellebbezhet maga a terhelt, vagy helyette há­zastársa. A terhelt javára fellebbezhet a védő még ár­kor is, ha abba a terhelt ma­ga nem egyezik betel A terhek terhére a már em­lített ügyészen kívül a ma­gánvádló te fellebbezhet A másodfokú hértüsúg ha­tározatát az elsőfokú bíró­ság által megállapított „tényállás”-» alapítja. Bs alól csak egy lili (trt van, ha éppen 'ncgaiapazattai*- eága támadják mag az ítéletet. Ezek utáni akkor mond­juk. hogy egy ftétet jog­erős, ha az elsőfokú bíró­ság ítélete álén senki ram jelentett be fátebbea&K vagy akkor ha az Ügyet másodfokon te elbírálta a bíróság és több ffLThtíhittX lehetőség már nincsen. DK. EÖTVÖS Mk — Egy tel üst és egy mávautost Hallottunk arról beszélgetni, hogy ncg-baa jóval több kiváló dol­gozója Is lehetett volna a «. tolatnak—. — De mennyire» A balesetek számának kedvezőtlen alaku­lása miatt negyvennyolcezer forinttá estünk eL A dolgo­zók még többtől. .. Nem érő? „Ki mit tud?" a mezőgazdaságról — Dicséretes az őszinteség Nos, ha „felülről” kapunk ef­féle összeget, mindig megkér­dem a főkönyváőnket, tudna-e valamiféle rejtett Gátból még néhány tízezer forintot kiemel­ni jutalmazásra. Látott már ön olyan főkönyvelőt, aki er­re nemet mond? — Azt hiszem, ilyen csodabogár sehol tones. Úttörők ünnepe Értényben Ma, kedden délután az érté­ny i iskola úttörői ünnepséget rendeznek. A tamási járási rendőrkapitányság küldöttsé­gét várják, élén a kapitányság vezetőjével, Hideg Mihály rendőr őrnaggyal. A pajtások ez alkalommal veszik át azt az oklevelet, amelyet a közleke­dési őrs eredményes felkészü­lésével érdemátek ki. A majosi öreg művelődési ház nyújtott otthont, a járás legkiválóbb szakemberei alkot­ták a zsűrit, három falu leg­jobb mezőgazdászai a me­zőnyt, s a Hazafias Népfront és a TIT mezőgazdasági szak­osztálya volt a házigazda. Va­sárnap itt és ilyen körülmé­nyek között rendezték meg a mezőgazdasági „Ki mit tud?”- ot A vetélkedő technikai meg­szervezése kitűnő volt, s külön örültünk annak, hogy a közön­séget is bevonták a versenybe. A Vetélkedőknek ezt a faj­táját Tolna megye „úttörő­ként” kezdeményezte. Sikere Somogy, Baranya, Békés me­zőgazdászainak is felkátette az érdeklődését, s a múlt év tapasztalatcseréjén okulva, e megyékben is megrendezik a mezőgazdasági „Ki mit tud?”- okat Hasznos, tehát érdemes is. A korszerű mezőgazdaság — kemizálás, modern gépek és termelési eljárások — szükség­leteinek felmérésére, megérté­sére, az ismerkedésre, barát­kozásra, sőt a tapasztalatok cseréjére is sor került. A ve­télkedőre való felkészülés fon­tos elméleti, gyakorlati isme­retszerzés forrása lehet, s a verseny légköre fokozottabb elmélyülésre, komoly koncent­rációra sarkall. A majosi háromórás erőpró­bán a versenyzők szakmai tu­dásának öt területét mérlegel­ték. Növénytennesztés, magis­meret, állattenyésztés, gépészet és kertészet témakörökből hangzottak el kérdések. Két­féle ponterősségű (három- és ötpontos) feladvány volt, a technikusi képzettségű ver­senyzők csak az ötpontosokból kaphattak. Nagy tapsot kapott az egyetlen női induló, aki még csak nem is a mezőgazdaság­ban dolgozik. Nagy Margit a bonyhádi bőrdíszmű munkása, de a korábbi, Nagy tormási Ál­lami Gazdaságban töltött évei nem teltek nyomtalanul, azott szerzett ismeretek alapján ve­hetett részt a vetélkedőn. Tetszett a lebonyolítás gyors, dinamikus módja. A közpon­tilag kidolgozott kérdések vi­szont nem mindig szolgálták az egyes témák átfogó, elemző kifejtését. Gyakori volt az olyan kérdés is, melyre egyet­len mondattal, esetleg szóval (1) is lehetett kimerítő választ ad­ni. Ugyancsak megkérdőjelez­nénk a „beugrató kérdések” létjogosultságát is. Hiányoltuk a zsűri szigorú következetessé­gét A feladatokból jutott- a hallgatóságnak is, s a háyes feleletekért tárgyjutalmakat nyújtottak át Különösen ki­tűnt precíz meghatározásaival a községi tanács vb-elnöke. A vetélkedőt, és a négyszáz forintos vásárlási utalványt a végig egyenletes teljesítményt nyújtó györei Simon József nyerte. A második Fábián Fe­renc majosi, a harmadik Erős János íelsőnánai, a negyedik Erős István, ugyancsak felső- nánai versenyző lett. csupor

Next

/
Thumbnails
Contents