Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

Rovatvezető: CSUPOR TIBOli Fehér Rozália önarcképe Az ecset forgatói Minden csütörtök délután a majosi általános iskolában ..művészi’’ munka folyik. A rajzszakkör tagjai dolgoznak itt. Pár perc alatt készül el egy alkotás: az egyszerű vonalak közül egy fej bukkan elő, az ecsetvonásokból, kis papírda­rabkákból kép formálódik. Ez a szakkör Érdi Judit tanárnő vezetésével egy éve működik, s ilyen rövid idő alatt szép eredményt ért el. A televízió legutóbbi „Rajzolj velünk!” című műsorában Fehér Rozália majosi pajtás is részt vett. néhány jólsikerült szakköri rajzót szintén bemutattak. Az ifjú „képzőművészek” nemcsak rajzlapot és vízfestéket használ­nak fel, előkerül a kréta, a szén, a ragasztó, a folyóiratok színes képe, sőt, megtanulják az anyagfestés bonyolult mes­terségét is. Szinte hihetetlen, mint kelnek életre a száraz falevelek sokaságából leragasz tott alakok, a papírra kent viaszból karcolt mulatságos figurák, vagy a véletlen szülte, meghatározhatatlan tus-pacák. A szakkör nem egyedül a rajztudást tökéletesíti, hanem a gondolkodást is fejleszti. A leglényegesebb azonban az elő bbi, s ha a pajtások még több sikerrel dolgoznak és nagyobb lesz a lelkesedés, akkor nem volt hiábavaló belekezdeni ebbe a munkába. Hahn Erzsébet í®*} úttörő Jaguárországban... PAJTÁSOK! A „Gyerekek” rovat az úttörőké. Szeretnénk beszámolni munkátokról, mozgalmi életetekről, kulturális- és sportrendezvényeitekről. Szeretnénk közölni, hogyan készültök a pályaválasztás­ra és miképpen szervezi­tek meg a nyári táboro­zást. Úgy gondoljuk, hogy erről elsősorban ti, leve­lek, tudósítások és ripor­tok útján tudósítsatok ben­nünket. Most folyik a „For­radalom lángjai” mozga­lom, a különböző próbák, lassan elkezdődnek a kul­turális seregszemle és az úttörőolimpia elődöntői, s a tanulmányi versenyek döntői. Jön a tavasz, a nyár, a természetjárás, or­szágjárás, táborozás ideje. Irnivaló tehát less bőven, csak kedv kell. papír és toll. Jó lenne, ha a csapat­tanár minden iskolában ki­jelölne egy állandó tudó­sítót, aki felelne azért, hogy friss híreket és ripor­tokat hozzon a posta. Min­dig pontosan és gyorsan értesítsetek bennünket, hisz a jő riporter fontos tulajdonsága a gyorsaság. Legszorgalmasabb tudó­sítóinkból szerkesztő bi­zottságot alakítunk majd. Leveleiteket várjuk! REJTVÉNY A rejtvénypályázat elsősor­ban a. beszédkultúrátokat, rá­termettségeteket teszi próbára. A pályázat négyfordulós lesz. Egyes feladványok meghatá­rozott pontszámot érnek, s akik a legtöbb pontot kapják, azok között értékes könyve­ket sorsolunk ki. Ha valame­lyik feladatot nem sikerül úgy megoldani, ahogy szeretnétek, ne csüggedjetek, hiszen az összpontszám lesz a döntő! 3eküldési határidő: március 12. L FORDULÓ 1. írjatok értelmes szöveget ú&y, hogy a szöveg minden egyes szava F, vagy M betű­vel kezdődjék! Lássunk egy példát A betűvel: Alamuszi Aladár az avaron alszik. Alat­tomos Aliz alázatosan, akadozó akarattal Aladárt abajgalja. Aliz apja, aki Alattomos Al­fonz, almát akar adni akár Aladárnak, akár az anyjának. Ha értelmes a szöveg, ha minden szava F, vagy M betű­vel kezdődik akkor ahány szó, annyi pont. Külön pontokat adunk, ha szellemes a meg­oldás. 2. Csináljatok a TEJ-ből BOR-t és a VAS-ból RÉZ-t! A szabály a következő: min­dig csak egy hangot változ­tathatsz meg, de a szó értel­mes maradjon! Hosszú magán­hangzó külön hangnak szá­mít. Ne használjatok kétjegyű mássalhangzót! Egy példa: csi­náljunk a VÍZ-ből FÜL-et! VÍZ, VÁZ, HÁZ, HÁL, HAL, FAL, FÜL. Fontos, hogy minél kevesebb lépéssel érjetek célt! 3. Egy rövid fogalmazást kell írnotok! Címe: Az ár. össze­függő legyen, és az „ár” szó mind a négy jelentése szere­peljen benne! Izgalmas versenyt és kelle­mes fejtörést kívánunk. A „Jaguárországban” és sok más érdekes, izgalmas, kalan­dos könyv írója, Molnár Gá­bor látogatott el hozzánk Dombóvárra február 27-én a vasutas kultúrotthonba. Az író—olvasó találkozóra meghívót kapott a Csupaszem riporter őrs is. Molnár bácsi először egyórás beszámolót tar­tott élményeiről, majd a mon- góliai útjáról készített filmet mutatta be. Molnár bácsi el­mondta. hogy első brazíliai út­ja alkalmával 1936-ban, baleset érte. Elvesztette szemevilágát. Azóta már, ennek ellenére 12 könyve jelent meg. Legutóbb a „Horgászom az Amazona- son” című kötete. Sok érdekes, izgalmas élményét mesélte el. Végül írt pár sort a Csupa­szem őrs naplójába. Sok jó könyvet kívánunk Molnár bácsinak, népes olvasó­1969. március 5. tábort és mindenekelőtt jó egészséget! Szilvási Sarolta úttörő riporter Ezúton értesítjük Tisztelt ügyfeleinket, hogy a Sárpilisi Uj Március, a Várdombi Egyetértés és az Alsó- uánai Béke Mg. Terme­lőszövetkezetek 1939. március 1-vel „Uj Tavasz Mezőgazda­sági Termelőszövetkezet néven egyesültek vár­dombi székhellyel. (86) A JOGRÓL MINDENKINEK Polgári jog — büntetőjog a. Mindenki által érezhető nagy különbség van pél­dául a következő két bíró­sági ügy között: ha valaki vásárol 1000 forintért egy rádiót, de az árát nem tud­ja, vagy nem akarja meg­adni, az aki a rádiót el­adta, előzetes felszólítások után bírósághoz fordulhat, pert indíthat. Megint más és jellegében más, ha va­laki ellop a másiktól 1000 forintot, és az, akitől el­lopták a pénzt, feljelentést tesz, majd a tettest bíróság elé állítják. Az egyik polgári ügy, a bíróság előtt: polgári per. A másik büntető ügy, s ha a tolvajt bíróság elé állít­ják: büntető eljárás folyik ellene. Bár a kettő megkülönbözte­tése így nem elég pontos, azt lehet mondani, hogy a polgári jog a vagyoni vi­szonyokat, a tulajdonjogi viszonyokat, szerződéseket, a károkozásért való fele­lősséget, öröklési jogviszo­nyokat, stb. szabályozza. A büntetőjog pedig a társadalomra nézve veszé­lyes cselekményeket, maga­tartásokat sorol fel és meg­szabja az emiatt kiszab­ható büntetést A polgári perben a fe­leknek egymással szemben vannak vitáik: állampolgá­roknak egymással, vagy az államnak az állampolgá­rokkal, illetve fordítva, de ezeknek a vitás ügyeknek alanyai lehetnek szövetke­zetek, vállalatok is. Amikor két válni készü­lő házastárs fel akarja bontani a házasságot, ők, mint egyenrangú felek áll­nak szemben egymással. De ugyanígy van ez akkor is, ha valakit azért perel be egy állami vállalat, mert hosszú idő óta nem fizet lakbért. Ezekben az ügyek­ben sem az államnak, sem magánszemélyeknek nincs közvetlen fölérendeltségi viszonyuk. Az állami vál­lalat sem alkalmazhat köz­vetlen kényszert a lakbér megfizetésére, annak is bí­róság elé kell vinnie az ügyet, és az ítélet szerint dől el a vita. A büntető ügyekben más a helyzet: ha, valaki bűn­tettet követ el, közvetlen kényszert, lehet alkalmazni vele szemben, őrizetbe le­het venni, meg lehet mo­tozni. És nemcsak az ál­lam alkalmazhat kényszert. A bűntetten tétlenért sze­mélyt. bárki elfoghatja, kö­teles azonban a legköze­lebbi rendőri szervhez, vagy az ügyészséghez kísérni. A gyilkosságot meg lehet, sőt meg kell akadályozni, ha valakinek módja van rá, úgy is, hogy a tettest le­fogja, megkötözi, stb. A bíróság előtt folyó polgári perben a felel: egymással egyenrangú part­nerként állnak szemben. A büntető ügy azért folyik, hogy az állam büntetőjogi igényét, a tettes megbünte­tését végre lehessen hajtani. Ez utóbbinál a bíróság előtt álló vádlottnak nincs egyenrangú partnere. Meg­van a joga a védekezéshez, de tárgyalás azért folyik, hogy a bíróság a bizonyí­tékok mérlegelése alapján megállapítsa: elkovetteve a vádlott a bűntettet, vagy sem. A büntető tárgyalá­son nem a felek ülnek egy­mással szemben, hanem a vádlott ül a bíróság előtt, s egyik oldalon a vádló ügyész, a másik oldalon pedig a vádlott védője ül. Az ügyek azonSban sok­szor érintkeznek egymás­sal. Gyakran előfordul a tulajdon elleni btmtettek­nél, hogy a büntetőtárgya­láson mondanak ittlétét, a polgári jogi igény tekinte­tében is. Tulajdon elleni bt.n tet­teknél például az ügy nincs azzal lezárva, hogy a vád­lott börtönbe kerül. Ha sikkasztott, lopott, stb., az­zal a más vagyonában,, tu­lajdonában kárt is okozott. Ezt a kárt meg kell térí­tenie, s ezért az egyszerű­ség kedvéért bizonyos ese­tek kivételével a kártérítés megítélésére a büntető ügy­ben is sor kerülhet. Még talán lényeges meg­jegyezni, hogy külön pol­gári és külön büntető bí­róság nincs. Egységes bíró­ságaink vannak, ezek tár­gyalják a polgári és bün­tető ügyeket egyaránt. Van­nak viszont polgári és bün­tető tanácsok a bíróságo­kon, aszerint, hogy milyen ügyet tárgyalnak. Dr. Eötvös Pál Legfrissebb adatok a Szovjetunió lakosságáról A régi Oroszország lakossá­ga 1913-ban 159 millió volt. Ez a szám 1940-re 194 millióra emelkedett. A hitleristák elle­ni Nagy Honvédő Háborúban hatalmas áldozatokat hozott a szovjet nép, több mint 20 mil­lió embere pusztult el. A la­kosság száma csak 1955-ben érte el a háború előtti szintet. Jelenleg a Szovjetunióban ű Föld lakosságának mintegy 7 százalékát kitelő 240 millió ember él. A születések számát tekintve a Szovjetunió az egyik első helyet foglalja el az iparilag fejlett országok között, 1009 lakosra■ (1907-ben) 17,4 szüle­tés jut. A szovjethatalom évei alatt sokszorosan lecsökkent a la­kosság halálozási arányszáma. 1913-ban 1000 lakosra 29, 1940- ben IS, 1950-ben 9,7, 1967-ben -pedig 7,6 elhalálozás jutott. 1896—97-ben az átlagos élct- kor 32 év volt, napjainkban 60 évre emelkedett. A forra­dalom előtt születettek 43 szá­zaléka nem érte meg ötödik életévét, aki igen, az átlagosan még 50 évet élt. Manapság az élveszületettek mindössze 3,6 százaléka hal meg ötéves kora lőtt, az öt évet elérők pedig még átlag 68 évet élnek meg. 1940-től 1968-ig a Szovjet­unió lakossága 22 százalékkal növekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents