Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
Otven a százból Szakmunkásképzés a lengyel! kastélyban Szekszárd városban jelenleg 1400 lakásigénylöt tartanak nyilván. Az igénylőkből már évek óta százas listát állítanak össze a különféle igényjogosultsági szempontok figyelem- bevételével. Ölt a lakáskiutalás első számú várományosai: közülük válogatják ki azokat, akik részére lakást utalnak ki. Amikor elfogy a százas lista, újat állítanak össze. A közelmúltban széles körű felmérést végeztek: a százas listán lévők közül megvizsgálták 50 család körülményeit a legkülönfélébb szempontok alapján. A vizsgálat adatai sok mindenre választ adnak. Előre kell bocsátani, hogy a százból az ötven személy kiválasztása úgy történt, hogy az lehetőleg az átlagot mutassa. Sőt, ez nagyjából megfelel az ezernégyszázas átlagnak is, eltérés a pillanatnyi igény- jogosultság, a sürgősség szempontjából tapasztalható, hiszen ennek alapján állították össze a százas listát. Ahhoz nem fér kétség, hogy valamennyi lakáskiutalási kérelem mögött jogos igény van. Az összigénylők száma annak ellenére nem csökken, hogy évről évre sokan kapnak lakást, inkább fokozatos növekedés tapasztalható. Az igénylők száma hat-nyolc évVel ezelőtt még ezer alatt volt. A növekedéssel párhuzamosan nem változott lényegesen a belső arány-összetétel, következésképpen nem is lehet arra számítani, hoev helátható időn belül megváltozik. Az ölven igénylőből egy főből álló család 4, kettőből álló 14, háromból álló 21, négyből álló 5, öt, vagy ennél több főből álló 6 van. A foglalkozás szerinti megoszlás a következő (csak a családfő foglalkozását vették alapul): segédmunkás 6, szak- és betanított munkás 24, műszaki 4, alkalmazott 12, nyugdíjas 4. A családban lévő keresők számaránya: egy kereső van 15 családban, két kereső 31 családban, három kereső 3 családban. 4 kereső 1 családban. A jelenlegi lakásviszonyok: albérletben lakik 24 család, családtagként 11 család, romos és egészségtelen lakásban 9 család, egyéb körülmények közt 6. Az albérlet havi díja villany nélkül: 200 forinton aluli összeget fizető egy sincs. 200—300 - forintot fizető 3, 300—400 forintot fizető 10, 400—500 forintot fizető 9, 500—600 forintot fizető 2 család van. És most jön a leglényegesebb! Megvizsgálták az igénylő családokban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nagyságát. Eszerint 12 családra havi 600 forintot meg nem haladó összeg jut, 10 családra havi 600—700 forint, 6 családra 700—800 forint, 7 családra 800—900 forint, 7 családra 900—1000 forint, 3 családra 1000—1100 forint, 1 családra 1100—1200 forint, 2 családra 1200—1400 forint, 1 családra 1400—1600 forint, 1 családra 1600—2000 forint jut családtagonként, havi átlagban. A szakmák szerinti megoszlás a legváltozatosabb képet mutatja. Vasipari segédmunkástól kezdve villanyszerelőn keresztül a tanárig, mindenféle szakmabéli akad. A fenti adatokból mindenekelőtt kiderül, hogy a százas listán szereplők, tehát a kiutalások közvetlen várományosainak többsége kétkezi munkás, s a lakásviszonyuk olyan, hogy azt semmiképpen sem lehet elfogadhatónak nevezni. Az 50-ből 35-nek saját lakása egyáltalában nincs, vagy albérletben, vagy családtagként lakik. Azt nem lehet pontosan ellenőrizni, hogy kinek mennyi megtakarított pénze van. Senki erszényébe nem lehet belelátni, s a takarékbetétek titkosak. A családtagonkénti havi átlagjövedelem, s a megélhetési költségek összevetéséből azonban elég megbízhatóan lehet következtetni. Akárhogyan is latolgatjuk, a végkövetkeztetés csak az lehet, hogy az öt- venből a túlnyomó többség örülhet, ha ki tudja húzni a következő fizetés napjáig. Nem kell sem kocsmázni, sem divatozni ahhoz, hogy a kereset könnyen elfogyjon. Ha figyelembe ■ vesszük, hogy némelyiknél akad egy kis kiegészítés is,. mondjuk néhány négyszögöles kert, akkor is csak szerény megélhetési viszonyokról lehet szó. Ennek ellentmondani látszik a takarékbetéteket illusztráló statisztika. Már sokszor írtunk arról, hogy Szekszárd városban milyen nagy összegű takarékbetétet őriznek. Az egy családra és az egy főre eső takarékbetét meglehetősen magas. Igen ám, csakhogy ezt az átlagot semmiképpen sem növeli ez az 50 család, hiszen az alacsony jövedelemből megélni is, takarékoskodni is nem lehet. Legfeljebb egy-kétszáz forintos takarékoskodásról lehet szó, hogy ennek alapján meg tudják venni mondjuk a mindennapi megélhetés fogalomkörébe tartozó télikabátot, vagy a hízott disznót. Ez tulajdonképpen nem is takarékoskodás, hanem a mindennapi megélhetés feltétele. Egyes takarékos- kodási becslések szerint a takarékbetétek -zöme a betétkönyvvel rendelkező családok egész kis hányada közt, a betétállomány töredéke pedig rendkívül nagy számú betétes közt oszlik meg. E becslés valószínűsége éppen Szek- szárdon figyelhető meg nagyon jól. A lakosság anyagi Március 21—22: Mint ismeretes, a kormány a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának méltó megünneplésére, ez év március 21-ét munkaszüneti nappá nyilvánította. Mivel március 21-ét egy munkanap választja el a vasárnapi pihenőnaptól, ezért az általános érvényű rendelkezésnek megfelelően a március 23-i, vasárnapi pihenőnapot 22-én, szombaton kell kiadni. Március 20-án, csütörtökön a szombati munkaidő-beosztást kell alkalmazni, míg március 23-án, vasárnap rendes munkanapot helyzetének differenciáltsága meglehetősen nagy, következésképpen nagyon differenciált a megtakarítható, illetve megtakarított pénz nagysága is. Ez egyébként ugyancsak arra vall, hogy meglehetősen nagy azok száma, akik a magas átlagbetét ellenére sem rendelkezhetnek említésre méltó megtakarított ösz- szeggel. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy a jobb anyagi körülmények közt lévő családok rendszerint saját házzal rendelkeznek, vagy már régebben kaptak kiutalást valamilyen jogcímen, kézenfekvő a következtetés: a lakásigénylők zöme saját erőből nem képes megoldani a lakásproblémáját. Akinek van pénze, többnyire lakása is van, vagy már lépéseket tett annak érdekében, hogy saját erőből megoldja eme gondjait. A cikk elején említettük, hogy az igénylők számának a növekedésével párhuzamosan nem változik a belső arány, legalábbis említésre- méltóan. Akiknek a lakás- helyzetén ma csak kiutalással lehet segíteni, azok részére holnap, holnapután sem igen jöhet szóba egyéb. Akik kapnak lakást örülnek majd neki, akik pedig sorban állnak érte, latolgatják, hogy ők vajon mikor, melyik évben kapják kézbe a kiutalást, vagy egyáltalában eljutnak-e oda valaha is. A szekszárdi felmérés óhatatlanul kapcsolódik a lakásépítkezés és kiutalás új, országos irányelveihez is Méghozzá annak ellentmondására irányítja a figyelmet: e családoktól hogyan lehet elvárni, hogy jelentősebb ősz- szeg erejéig áldozatot vállaljanak a lakásépítkezés anyagi terheiből? Az irányelvekben ugyanis szerepel, hogy minden igénylőnek nagyobb áldozatot kell vállalni a beruházási költségekből, s ennek az • elvnek a helyességét nem is lehet vitatni. BODA FERENC kell tartani. A március 22-én szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidő-beosztást nem kell megváltoztatni. A munkanap áthelyezése nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő vállalatok munkaidő-beosztását. A kereskedelmi, a közlekedési, valamint a lakosság ellátását szolgáló egvéb vállalatoknál a munkaszüneti nappal összefüggő munkaidő-beosztást az érinteti miniszterek és a tanácsok végrehajtó bizottságai külön szabályozzák. (MTI) Sok ezer fiatal, az általános iskola nyolcadik osztályát most végző tanuló áll nehéz feladat, probléma előtt. Hova menjen az iskola befejezése után? Szakmát tanuljon? Milyen szakmát? Hol tudná hajlamait, tehetségét legcélszerűbben hasznosítani? És ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a szülők is. Minden szülő a legtöbbet, legjobbat kívánja nyújtani gyerekének. Sok esetben — nem ismerve a lehetőségeket — a legjobb akarat, törekvés sem hoz kielégítő eredményt. Ezen nehéz gondok megoldásához kívánunk segítségét nyújtani a mezőgazda- sági szakmunkásképzés megyei lehetőségeinek ismertetésével. Mindegyik tanuló ösztöndíjat kap Tolna megyében egy mező- gazdasági szakmunkásképző iskola működik, Lengyelen. Az iskola a következő szakmákba vesz fel az 1969/70-es tanévben I. éves tanulókat: növénytermesztő gépész, zöldség1: ... ., szarvasmarha • tenyésztő . és juhtenyésztő szakmákra. A képzési idő minden szakmában három év, amelynek 48 százaléka elméleti tanulással, 52 százaléka pedig gyakorlati munkával telik. A gyakorlat részben az iskolában, részben a gyakorlógazdaságokban folyik. Az elméleti és gyakorlati képzési idő évenként 11 hónap. A tanulók egyhónapi szünidőt kapnak. A növénytermesztő gépész tanulók a szakmunkás-bizonyítvány mellett vontatóvezetői jogosítványt is szereznek. A kertész és állattenyésztő szakmákban pedig traktorvezetésből is vizsgázhatnak. Az oktatás valamennyi szakmában ingyenes, a tanulók a tanulmányi eredményüktől és az évfolyamtól függően ösztöndíjban részesülnek az egész oktatási időre és a szabadság idejére. A szerződtető gazdaságban töltött gyakorlat idejére pedig az üzem tanulóbért fizet a tanulók részére. A tanulók diákotthoni ellátásban részesülnek. Az ösztöndíjból és a tanulóbérből az elhelyezésért, étkeztetésért bizonyos összeget térítenek az iskolának, illetve a gyakorlógazdaságnak. A tanulók kétévenként kapnak munkaruhát. A jelentkezés bármelyik szakmára az általános iskolában történik az ott rendszeresített jelentkezési lapon. Az általános iskola a jelentkezési lapot megküldi hozzánk. Szerződéskötés a felvételi után A felvételi beszélgetés után felvételt nyert tanulók valamely mezőgazdasági üzemmel szerződést, vagy megállapodást kötnek. A szerződésben vagy megállapodásban rögzítik, hogy az üzem biztosítja a tanuló részére a gyakorlati képzés feltételeit, a szakmunkásvizsga letétele után foglalkoztatja a szakmában. A tanuló pedig a gyakorlati képzés ideje alatt segíti az üzem termelési munkáját és a szakmunkásvizsga letétele után a szakmában dolgozik az üzemben. A legjobb tanulmányi eredményt elért tanulók az iskola befejezése után jelentkezhetnek felsőfokú mezőgazdasági technikumba, szakközépiskolába, továbbtanulás céljából. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemek igénylik a jól képzett szakmunkásokat. A szakma elsajátítása után a szakmában dolgozók komoly kereseti lehetőségekhez jutnak. Az eddigi tapasztalatok alapján a növénytermesztő gépész szakmában 1600—2500 forint, kertész szakmában 1100— 1600 .forint, állattenyésztő szakmákban 1600—2200 forint között keresnek a végzett fiatalok. Tanulás: nyugodt köriiítnények között A Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola nagy gondot fordít, arra, hogy a tanulók nyugodt körülmények között tanulhassanak, minél eredményesebben sajátíthassák el szakmájukat. Ezt a célt szolgálja az iskola 26 millió forint értékű vagyonállománya. Az iskola 40 hold szépen gondozott parkban helyezkedik el, mely kellemes környezetet biztosít. Az iskolában megvan minden lehetőség a szórakozásra, sportolásra, zenetanulásra, színjátszásra, területi és országos rendezvényeken való részvételre is. '• Hintősi István tanár kétnapos munkaszünet
