Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

dei v* "f VftAö PROt-ETXOTW? IUEPUJSAG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG/.ÉS A MEGYEI TAWACS LAPJA j XIX, évfolyam, 53. szám ÄBA: 80 FILLÉR a«EBBSH Szerda, 1969. március 5. Belkereskedelmi tanácskozás Pécsett Sebes Sándor miniszterhelyettes előadása a belkereskedelem 1968. évi tevékenységéről és az ez évi Jeladatokról Tegnap délelőtt Pécsett négy dél-dunántúli megye — Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala — vezető kereskedelmi szak­emberei tanácskoztak. A bel­kereskedelem múlt évi tevé­kenységéről és az idei felada­tokról Sebes Sándor, a bel­kereskedelmi miniszter első helyettese tájékoztatta a részt­vevőket. A kereskedelem — mint mondotta a miniszterhelyet­tes, jól vizsgázott az új gaz­dasági mechanizmus első esz­tendejében. 111,6 milliárdos — az előző évinél 7 százalékkal magasabb — forgalmat bo­nyolított le. Javult a lakosság ellátása, a kereslet és kínálat össz­hangja jobb volt, mint az előző években, beigazolódott a gazdasági re­form alapkoncepciója, hogy lehet gazdálkodni, kereskedni is — sőt jobban —, a vállala­tok részére lebontott részle­tes, kötelező tervmutatók nél­kül. A meglévő eredmények mel­lett azonban több termékből a teljes kereslet kielégítetlen. Különösen bosszantó, hogy egyes cikkek, méretek, válasz­tékok hiányoznak, ugyanakkor a nagykereskedelemnél és az iparban ezek a termékek készletként lerakodtak. Több olyan árucikk is hiányként jelentkezett, amelyek import­ból biztosíthatók lettek volna. Megtorpanás volt tapasztal­ható a hálózatfejlesztésben is. Serkentőleg hatott a gazda­ságirányítás új rendje a vál­lalatok és szövetkezetek tevé­kenységére. Újszerű kapcsola­tok alakultak ki a vevők és szállítók között. Az eddigi ta­pasztalatokból azonban meg­állapítható, hogy a beszerző vállalatok po­zíciójának erősödése lassú ütemű, a korábbi terület- határolódás következtében korlátozott a fogyasztók választási lehetősége a kis­kereskedelemben. A nagykereskedelmi vállala­tok gyakran erős monopol­helyzetet élveznek. Ez fékezi a verseny kialakulását. Igen kedvező tendencia, hogy a kiskereskedelmi vállalatok közvetlen árukapcsolataikat a termelőkkel — főleg a ruhá­zati szakmában — növelték. Az élelmiszer-árukínálatot szí­nesítette a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek megjelené­se a piacon. Az iparvállalatok azonban közvetlenül csak szórványosan jelentkeztek a fogyasztói piacon. A korábbi években kialakult területi elhatárolódást csak hosszabb idő alatt lehet fel­számolni. de az azonos válla­lathoz, szövetkezethez tartozó boltok egymás közti versenyét támogatni kell. Ez is erősíti a fogyasztók, vásárlók pozí­cióját. Helyes lenne az is, ha ez évben még több nagy­kereskedelmi vállalat nyitrv. boltokat. A fogyasztási cikkel, importja, az import szerepe a lakosság ellátásának javítá­sában a vártnál és a lehető­ségeknél kisebb volt. Tőkés importból korlátozottak a le­hetőségek — a keretek nagy részét leköti a nálunk nem termelt áruk importja —, de szocialista relációban sokkal nagyobb lehetőségek vannak az ellátás javítására, a vá­laszték bővítésére. Különösen fontos ezt hangsúlyozni most, a KGST-országok belkereske­delmi minisztereinek a közel­múltban megtartott tanácsko­zása után. Egységes álláspont alakult ki, miszerint el kell érni, hogy a test- vérorszá.gokban gyártott korszerű fogyasztási cik­kek kaphatók legyenek ez országok mindegyikében. Az import ugyanakkor ser­kentőleg hat a belföldi ipar tevékenységére is. Az 1968-as év az ármecha­nizmussal való ismerkedés éve is volt. A keresettebb cikkek ára kis mértékben emelkedett, árcsökkentésre azonban első­sorban csak a kiárusítások al­kalmával került sor. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek önálló ár­politikája nagyon lassan alakul ki. Pedig most már el kell érni, hogy egyes cikkeknél tartós árosökkentést kényszerítsenek ki az ipartól. Ne vegyék át kritikátlanul a termelő vál­lalatok áremeléseit, de legyen bátorságuk a termelőknek megfizetni a korszerű, diva­tos árukat. Ez évben a választék to­vábbi bővülése várható, ezt elősegíti többek közt az im- port-forgalmiadók csökkenté­se és az export-ártámogatások mérséklése. A kiskereskedelem árszínvonala 1969-ben kis mér­tékben emelkedett, ez azon­ban nem következik be szük­ségszerűen, sőt, jó zöldség- és gyümölcstermés esetén az ár­színvonal csökkenhet is. Szá­mítunk arra is, — mondta a miniszterhelyettes — hogy a kereskedelem aktívabb árpo­litikája következtében bővül azoknak az áraknak a száma, amelyeknél nemcsak a kiáru­sításkor, hanem tartósan ár­mérséklés következik be. Sebes elvtárs a továbbiak­ban a hitelpolitika kérdései­vel, a kereskedelem hálózat- bővítésével, a belső szervezés tennivalóival foglalkozott. A legfontosabb az, hogy a lakosság igényeihez az eddiginél jóval rugalma­sabban kell alkalmazkodni, állandóan fejleszteni kéfl az árukínálatot, nagyobb figyelmet fordítani az áruutánpótlás biztosítására, jobban kihasználni az import­lehetőségeket. A vállalatok, szövetkezetek akkor dolgoznak eredményesen, ha nemcsak mechanikusan számolnak a 'árható kereslettel, hanem lébe mennek az igényeknek -, azokat a kínálati lehetőse­knek megfelelően befolyá- ;lják. Különösen nagy gon­dot kell fordítaná arra. hogy az alacsonyabb keresetű réte­gek nagy tömegben igénylik az olcsó fogyasztási cikkeket. Befejezésül a bolti dolgozók helyzetével, a róluk való gon­doskodással foglalkozott a bel­kereskedelmi miniszter első helyettese. Az üzletpolitika eredményes végrehajtása vég­ső soron, a mintegy 300 000 kereskedelmi dolgozó tevé­kenységén múlik. A vállala­toknak több gondot kell for- dítaniok dolgozóik problémái­ra, élet- és munkakörülmé­Michel Debré francia kül­ügyminiszter hétfő este a francia televízió „Szem­közt a sajtóval'’ című műso­rában közel egy órán keresz­tül válaszolt az újságíróknak a francia külpolitikával kap­csolatos kérdéseire. Nixon párizsi látogatását a külügy­miniszter a jelen és a jövő szempontjából hasznosnak ne­vezte. Mint mondotta, De Gaulle és Nixon „szükség- szerű kimagyarázkodást” foly­tatott, mivel Franciaország sok kérdésben nem ért egyet az Egyesült Államokkal. E kérdések között Debré a kö­vetkezőket sorolta fel: a Ho Si Minh, a VDK elnöke fogadta a DNFF küldöttségét, amely jelenleg Phung Van Cung, a DNFF Központi Bi­zottságának alelnöke vezetésé­vel hivatalos látogatáson tar­tózkodik Hanoiban. A fogadás alkalmával Ho Si Minh a többi között hangsú­lyozta, hogy a legfontosabb Vietnam északi és déli részé­nek újraegyesítése, s arra szó­lította fel a dél-vietnamiakat, űzzék ki az amerikaiakat az A dél-vietnami fegyveres rők kedden az ország húsz különböző pontján támadták az ellenséget, s eziek között — nyernek javítására. Kérem önöket — mondotta — tolmá­csolják Szurdi István elvtárs belkereskedelmi miniszter el­ismerését és köszönetét a ke­reskedelem dolgozóinak, akik­nek áldozatos munkája foly­tán eredményesen teljesítet­tük az elmúlt évi nagy fel- adatokat. A beszámolót vita követte, majd Sebes elvtárs válaszolt a vitában felmerült kérdések­re. J. J. NATO szerkezete, a vietnami kérdés, a pénzügyi problé­mák és a Szovjetunióval fenn­tartott kapcsolatok. A közel-keleti helyzettel fog­lalkozva kijelentette: a négy­hatalmi tanácskozás a De Gaulle—Nixon eszmecsere után most már korábban kez­dődhet meg, mint gondoltuk volna. Az angol—francia kap­csolatok legutóbbi fejleményeit érintve megerősítette, hogy De Gaulle tábornok gazdasági és politikai jellegű megbeszélé­sekre tett javaslatokat. Nem rajtunk múlott, hogy ezekre a megbeszélésekre nem került sor. országból, hogy meg lehessen valósítani a haza egyesítését. A Felszabadítási Front meg­hívta Ho Si Minh elnököt, hogy látogassan el Dél-Viet- namba, ha az amerikaiakat ott legyőzték. A DNFF küldöttsége a láto­gatás alkalmával ajándékot vitt a VDK elnökének, az ajándékot dél-vietnami kato­nák készítették egy 1968. szep­tember 13-án lelőtt amerikai repülőgép roncsaiból. saigoni katonai szóvivő beje­lentése szerint — a két legje­lentősebb támadás színhelye a dél-vietnami kormánynak egy Tizennyolc százalék a szakemberek javára Á termelőszövetkezetekben helyenként még mindig ta­lálkozhatunk lappangó szak- ember-ellenességgel. Erről nyíl­tan, hangosan nem szokás ugyan a közös gazdaságokban beszélni, de mindenki tudja, hogy van, főleg akkor érzé­kelhető, amikor a fizetések megállapítása, jóváhagyása kerül szóba. A tsz-tagok egy része úgy véli, a mezőgazda- sági mérnök főagronómusi, elnöki vagy más beosztásban aránytalanul sokat keres. De hogy mit produkál, hogyan szolgál rá fizetésére, azt rit­kán firtatják. A bonyhádi járásban most meghökkenő számadat látott napvilágot, olyan, mely jól példázza, hogy mit jelent a mezőgazdasági üzemekben a szellemi beruházás. Ruzsics Tibor, a járási tanács vb. me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a tsz-ek tava­lyi eredményeit értékelvén, kimutatja, hogy 18 százalék­kal kevesebb a bruttó bevé­tel ott, abban a tsz-ben, ahol nem működik mérnöki képes­séggel rendelkező szakember. Ha megfordítjuk a képletet, akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy 18 százalékkal több a bruttó bevétel azok­ban a gazdaságokban, ahol agrármérnök dolgozik. Tizen­nyolc százalék a szakembe­rek javára. Több százezer forint az a nyereség, amit produkáltak a fizetésükért. Mindenképpen célszerű rá­irányítani a figyelmet arra, hogy a magasan képzett, jói kvalifikált szakember a me­zőgazdasági üzemben nélkü­lözhetetlen. A bonyhádi járás­ban ez a nem új felismerés a szokottnál is nagyobb fi­gyelmet kell hogy érdemel­jen, hisz 20 tsz készített zár­számadást, és ebből nyolc nem rendelkezik felsőfokú agrárszakemberrel. Még meg­lepőbb, ha azt látjuk, hogy ebben a nagy állattenyésztési hagyománnyal rendelkező já­rásban, ahol napirenden sze­repel a bonyhádi tájfajta re­konstrukciója, mindössze két termelőszövetkezeti főállatte­nyésztőnek van mérnöki kép­zettsége. Szűk tehát a járás szakem­berellátásának keresztmetsze­te. Az adottságok, a lehetősé­gek jobb kihasználása érde­kében megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel az utánpót­lás biztosítása, a hiányzó „he­lyek” feltöltése. A 18 százalé­kon érdemes elgondolkodni. Da Nang közelében fekvő kon­centrációs tábora és egy Sai­gon közelében levő fontos köz­úti híd volt. A dél-vietnami fővárost a Bien Hoa-i légitá­maszponttal összekötő út kulcsfontosságú hídja a keddi támadás során nem szenvedett jelentős kárt. A dél-vietnami —kambodzsai határ közelében a szabadságharcosok megtá­madták az amerikai külön­leges fegyveres erők egy tá­borát. A Kontumtól 37 kilo­méternyire északnyugatra fek­vő tábor védői szerint a tá­madásban tankok is részt vet­tek, most első ízben tavaly február óta, amikor Khe Sanh-nál a hazafias erők szin­tén bevetettek harckocsikat Együttes ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága és a minisztertanács . Szerdára összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a minisztertanács együttes ülését. Az ülés napirendjén külpolitikai kérdések, továbbá a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésé­nek továbbfejjesíjdésére, valamint az állami élet, a szocialis­ta demokrácia fejlesztésére vonatkozó időszerű kérdések sze­repelnek. (MTI) Debré a francia külpolitikáról Ho Si Minh fogadta a DNFF Húsz helyen támadnak a hazafiak

Next

/
Thumbnails
Contents