Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

Köze! 100 millió a jövőre A nyereségrészesedés kifi­zetésének napjaiban — ha­sonlóan a termelőszövetkeze­tek zárszámadásainak ide­jéhez — minden évben népe­sebbek az OTP-helyiségek, a posták, a „falusi bankok”, a? üzemi KST-k. Régi és új be­tétesek jelennek meg, akik a nagyobb összegek kézhezvéte­le: kapcsán nem kényszerül­nek a napi szükségletekre el­költeni pénzüket, hanem tá­volabbi céljaik — lakásfelújí­tás, bútorbeszerzés, házépítés, tartós fogyasztási cikkek vá­sárlása stb. — megvalósításá­ra tartalékolni akarnak. S, hogy ezek egyre szapo­rodnak, bizonyítja a mintegy 31 milliárd forintnyi országos betétállomány. És az. hogy az év első két hónapjában 2 mil­liárd forintot helyeztek a ban­kokba, több mint 3 millió ta­karékbetétkönyvben. Ezekben az imponáló ered­ményekben benne vannak a mi megyénk nem kevésbé szá­mottevő adatai is, amelyek szorosan kapcsolódnak a nye­reségrészesedések kifizetésé­hez, a tsz-zárszámadások ered­ményeihez. E két jelentős esemény az első negyedévben közel 100 millió forinttal emelte meg megyénkben a takarékbetét­állományt. Egyedül február­ban 50 millió volt az emelke­dés és március első két heté­ben 17 millió. I kitüntetett ünneplése Kalaznó községben kibőví­tett pártértekezleten ünnepel­ték meg a Tanácsköztársaság 50 éves évfordulóját. Lovász Albert párttitkár méltatta a dicső Tanácsköztársaság 133 napos tevékenységét. Részt vett és felszólalt az ünnepségen Szabó Ferenc ve­terán is, aki március 20-án a megyei pártszékházban a Mun­ka Érdemrend aranyfokozatát vette át, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa meg­bízásából Szabópál Antal me­gyei tanácselnöktől. Az ünnepség végén két út­törőlányka ajándékozta meg a kitüntetett veteránt. Minőségi előrelépés Új szakasz kezdődik a gyönki Petőfi Tsz életében Mind több Tolna megyei tsz lépi át a hagyományos szán­tás-vetés és betakarítás küszö­bét azon gazdaságok közül is, amelyek eddig nem tartoztak az élenjárók táborába. Ezek a közös gazdaságok egy-kétéven belül már egyáltalán nem fog­nak hasonlítani tavalyi, vagy tavaly előtti önmagukra. Az új gazdasági mechanizmus má­sodik évében az agrárpolitikai intézkedések hatására szemta­núi lehetünk a mezőgazdaság­ban az iparszerű termelés ál­talános kibontakozásának. Egy új kezdés időszakában va­gyunk. Ez a jellemző most a gyönki Petőfi Termelőszövet­kezetre is. Még azok számára is érde­kes lehet a Petőfi Termelőszö­vetkezet újszerű kibontakozá­sa, akik a mezőgazdaságtól tá­vol vannak. A seprűkötés „bedöglött44 1968-ban jutott el a gyönki Petőfi Tsz a fejlődésben odáig, hogy az átállást, a korszerűsí­tést, az iparszerű termelés megalapozását az üzem létér­deke diktálta. Az előzmények­ről csupán annyit, hogy elő­ször a két gyönki tsz egyesült, majd csatlakozott hozzájuk a szárazdi közös gazdaság, s így létrejött egy 5337 holdas üzem. „Most ott tartunk, hogy meg kell ismerni még saját magun­kat, önön lehetőségeinket” — állapítja meg Schaff Ádám fő­könyvelő. Azt már mindenképpen fel­ismerték a gazdaság vezetői, hogyha nem teszik meg a kez­deményező lépéseket, az adott­ság, a lehetőségek maximális kihasználására, ha nem érvé­nyesítik a korszerű közgazda­sági látásmódot, akkor nincs tovább. A kisüzemi elképzelé­sekkel egy ideig toldozhatnak- foldozhatnak, de ez nem so­káig megy, s nem old meg semmit. Az olyan fantáziátlan melléküzemági tevékenység, mint amilyen például a seprű­kötés is, arra jó csupán, hogy eltakarja az ötlettelenséget. Egy több ezer holdas mező- gazdasági üzemben lehet eset­leg a seprűkötés huszadrangú tevékenység, de ennél több Mesterséges tavass nem. Feltétlenül az ötletek hiányát jelzi, ha egy termelő- szövetkezetben semmi más nem jut a vezetők eszébe a foglalkoztatottsági gondok eny­hítésére. Nos, ez a más évek­ben még „menő” melléküzem- ág Gyünkön is bedöglött. A közös gazdaságok elárasztot­ták a piacokat, — és vevő nincs. Ebből a gyönki Petőfi Tsz vezetői méginkább igazolva látták, hogy megérett a hely­zet az átállásra. De nem csu­pán ebből, sok más összete­vőből. Pozitívumok is ösztö­nözték a közös gazdaságot, a fejlődés tudatos felgyorsításá­ra. A kockázat- vállalás készsége Deli János főagronómust Gyünkön így jellemzik: mer kockázatot vállalni, érdeklő­dik a modern és az új-dolgok iránt. Ez a felettébb értékes vezetői tulajdonság most a gazdaság idei termelési tervé­ben is nyomon követhető. Ta­valy a Petőfi Termelőszövet­kezetben 152 holdon termesz­tettek egyszeres keresztezésű hibrid kukoricát. Nagy átállást és feltétlenül kockázatválla­lást jelent, hogy az idén az 562 holdas kukorica-termőte­rületből 493 holdon lesz egy­szeres keresztezésű hibrid ku­korica. Tavaly az egyszeres keresztezésű kukorica a 152 holdon átlagban 21 métermá­zsás termést adott. Aki ismeri a gyönki határt, hozzávéve az elmúlt év kedvezőtlen időjá­rását, az azt mondja; szinte hihetetlen. Az idén a 493 hol­don 19 métermázsás átlagter­mést terveztek, de számítanak rá, hogy legkevesebb húsz má­zsa meglesz. Márpedig ez any- nyit- jelent, hogy a pár évvel ezelőtti kukorica-termésátla­got a gyönki határban 1969-ben a szövetkezeti gaz­dák megduplázzák. A koc­kázatvállalás készsége jut kifejezésre abban is, hogy új dolgokkal próbálkoznak. „Ráálltunk a mesterséges pecsenyebárány-nevelésre.” — mondja Zengő Konrád, a tsz elnöke. De új dolognak számít a fekete ribiszke, és a leven­dula is, amit a foglalkoztatott­sági gondok hosszabb távon való enyhítése érdekében ho­nosít meg a tsz a gyönki határ­ban. Egy ötszázas tehenészeti telep Ha sikerül az idei elképze­léseket valóra váltani, akkor a Petőfi Termelőszövetkezet­ben 1969-ben a meglévő százas tehénistálló mellé felépítenek még egy kétszáz férőhelyes is­tállót, majd az elkövetkezen­dő években tető alá hozzák az ötszázas korszerű tehenészeti telepet, további beruházások­kal. Űj, és nagy vállalkozás ez is. Elválaszthatatlanul össze­függésben van, mind a takar­mánytermesztés, mind a szá- lastakarmány-termesztés for­radalmasításával, természete­sen a forradalmasítást a régi gyönki állapotokhoz viszonyít­juk. A termelőszövetkezeti veze­tők szakértelme, ügyszeretete, és a gazdák gazdatudata, „hoz­záállása” a fő biztosítéka an­nak, hogy az idei tervek meg­valósulnak. Igaz, a tehenésze­ti telep létrehozását illetően a szakvezetés túlzottan derűlátó. Mintha nem számolnának a beruházások terén meglévő, sajnos elég gyakori rőssz ta­pasztalatokkal... összességében az idej tervek mégis a minő­ségi eiőreíenést mutatják, és azt, hogy új szakasz kezdődik a gyönki Petőfi Tsz életében. Sz. P. A sárközi fagyi premierje ízes bemutató Szekszcirdon A ház szekszárdi művelődési eszpresszójában „ízes be­mutatót” tartott hétfőn a bátaszéki Búzakalász Tsz, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat, a MÉSZÖV és több fogyasztási szövetkezet veze­tői, szakemberei részére. A tsz a szerelés alatt lévő házi konzervgyárában rövidesen megkezdi hétféle gyümölcs­fagylalt készítését, s ezt meg­előzően Budapesten és Pé­csett, hétfőn pedig Szek- szárdon jól sikerült fagylalt­kóstolót rendeztek. A tsz vegyészmérnökének, Dömötör Lajosnak, zavaró ízű tartósító anyagoktól men­tes, sterilizált, zamatos és krémszerű gyümölcsfagylal­tokat sikerült előállítania, s ezek az eddigi kóstolók tanú­sága szerint, felveszik a ver­senyt a nálunk általában ke­resettebb tejes fagylaltokkal Olyan minőségű, ízű és színű gyümölcsfagylaltokat kísérle­teztek ki, amelyek helyettesí­tik azokat. A sárközi fagylalt egy évig tárolható, s nagyobb üvegekben hozzák majd for­galomba. A „vizsgáztató bizottság” — köztük Lajtai Orbán MESZÖV- főelőadó, Hévízi Tibor cuk- rászüzem-vezető, Petrits Fe­renc cukrászati vezető, 111 Júlia üzletvezető, s a faddi és a kölesdi üzlet képviselői — igen jó minőségűnek talál­ták a tsz fagylaltját, főleg a málnát, az epret és a megy- gyet, a többiekkel kapcsolat­ban néhány kisebb észre­vételt is tettek, így a tech­nológia tökéletesítésére.‘Csap­iáros Lajos, a megyei vendég­látóipari vállalat osztályveze­tője összegezte a kedvező megállapításokat, s örömmel méltatta a tsz kezdeménye­zését. (-só> Tanácstagok oktatásának befejesése Ertényhen Sajnos valóban mesterséges. Üde zöld leveleket, nyíló vi­rágokat csak az üvegházak biztonságos melegében látni. A kurdi termelőszövetkezet üvegházában már virágzik a paprika. Értény községben befejező­dött a tanácstagok 6 sorozat­ból álló téli oktatása, a Haza­fias Népfront szervezésében. A befejező oktatáson Máj Simon, a tsz elnöke tartott előadást az Uj gazdaságirá­nyítási rendszer tapasztalatai a mezőgazdaságban, és ebből adódó feladatok az 1969-es évbe* címmel. Est követőé« Andirkó Sándor, a Hazafias Népfront járási titkára meg­emlékezést tartott a Tanács- köztársaság évfordulójának alkalmából. Pályi Dezső vb- elnök ismertette ezután az 1969. évi községpolitikai fe! • adatokat. ”Délczeg Jó^s^f levelező Hír magyarázónk írja: Esküt tesznek a munkaügyi bizottságok A munkaügyi döntőhizotteá- gok felelősségének, megbecsü­lésének, tekintélyének növelé­sét szolgálja az a közelmúlt­ban megjelent munkaügyi mi­niszteri rendelet, amely kiegé­szíti a munkaügyi viták ed dön­téséről szóló 9/1967 aflDM szá­mú rendjeäetet A munkaügyi döntőbizottsá­gok elnökei, einökhelyetteeei, tagjai és póttagjai a rendelet szerint esküt kötelesek tenni. Az elnökök és elnökhelyette­sek a területi munkaügyi dön­tőbizottság elnöke előtt teszik le az esküt, ezt követően' a tagok és póttagok a már es­küt tett elnök, vagy elnök­helyettes kezébe teszik le az esküt. A Torna megyében működő 154 munkaügyi döntőbizottság elnökeinek és elnökhelyettesei­nek eskütételére április 10-én és ll-én kerül sor Szekszárdon. Módosult. a munkaügyi dön­tőbizottságok — illetve a bi­zottsági tagok — visszahívásá­nak rendje is. A visszahívást kezdeményezheti a kijelölő szerv, valamint a területi dön­tőbizottság elnöke, de — elnök és elnökhelyettes tekintetében — a visszahívás akkor válik hatályossá, ha azt a területi munkaügyi döntőbizottság el­nöke jóváhagyja* Míg koráb­ban a munkaügyi döntőbizott­ság tagjának visszahívásáról a kijelölő szerv (igazgató, vagv szakszervezeti bizottság) hatá­rozott, rendelet szerint a dön­tés joga e tekintetben a mun­kaügyi döntőbizottságé. Az eredeti rendelet is vé­delmet nyúitott a munkaügyi bizottság tagjainak felmondás, fegyelmi elbocsátás ellen, ez a védjem azonban megszűnt a tisztség megszűnésével. Volt példa is arra, hogy a vállalat vezetője — miután a döntőbi­zottság neki nem tetfsző hatá­rozatot hozott: — Vl£*?zaMv1» tiszteAcfábő* azt, aki a vágatat rr5««T-.<-y^c:áv>ól vett részt a bí- zottsáPban,' maid mondvacs-*- o ált iiríí ggvel próbáit feevel- mtt ipd.ít.qjii ellene, A munka-' Jvgyi minister rendelete már r) pl» megszorításával is- védelmet nyújt a munkaügyi döntőbi­zottságoknak. Fo-kozottabban érvényesül a védelem az el­nökre és elnökhelyettesre, őket ugyanis még iászitségük megszűnése utón egy évig fe csak az esetben lehet felmon­dással. vagy fegyelmileg el­bocsátani, ha ehhez a területi munkaügyi döntőbizottság el­nöke előzetesen hozzájárul. Ki­vételt képez, ha tisztségük visszahívással szűnt megL Ez esetben nincs szükség a fel­mondásnál, vagy a fegyelmi határozattal történő elbocsá­tásnál a területi döntőbizott­ság elnökének hozzájárulására M) Olcsóbb lesz-e a zöldségféle? A Zöldség-Gyümölcs Keres­kedelmi Egyesülés igazgatósá­ga az országos készletek ala­kulásáról, a szerződéskötések helyzetéről tárgyalt hétfői ülésén. Az országos készletek — a várható igényekkel számolva — elegendőek az új termésig, s rövidesen nagyobb mennyi­ségben kerülnek forgalomba a primőrök is. Az idei szerződéskötések kedvezően alakulnak, s meg­nyugtató, jó ellátást ígérnek. A tervek szerint az egyesülés vállalatai összesen 108 <550 va­gon burgonyát, zöldséget én gyümölcsöt vásárolnak fel. a tavalyinál mintegy 22—23 ezer vagonnal többet. Az igazgatótanács irányelv­ként adta ki a zöldség-gyü­mölcs árszínvonal csökkenté­sét. Véleménye szerint a ter­vezett átlagtermések realizá­lásával, még közepes termés esetén is, az 1967. évi szint alá lehet szorítani a fogyasz­tói árakat,

Next

/
Thumbnails
Contents